Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-21 / 198. szám

1982. július 21., szerda Dunántúli napló 5 Közös mlm, magyar esi A magyar—jugoszláv televíziós megbeszélés résztvevői: balról, Megyeri Károly, a Magyar Televízió elnökhelyettese, jobbról Igor Gruden, a Ljubljanai Televízió elnökhelyettese. Szokolai István felvétele Magyar-jugoszláv televíziós megbeszélés Pécsett A Ljubljanai Televízió három­fős küldöttsége tegnap Pécsre látogatott, és az MTV Pécsi Kör­zeti Stúdiójában megbeszélést folytattak a Magyar Televízió­val való együttműködésről, mű­sorcseréről. A szlovén delegá­ciót Igor Gruden, a Ljubljanai Televízió elnökhelyettese vezet­te. Tagjai voltak Jazef Oster- man, a kulturális és művésze­ti műsorok szerkesztője, valamint Boris Bergant, a külpolitikai szerkesztőség vezetője. A meg­beszélést a Magyar Televízió képviseletében Megyeri Károly, az MTV elnökhelyettese vezette, amelyen részt vett Békés Sán­dor, az MTV Pécsi Körzeti Stú­diójának vezetője. Megyeri Károly, a Magyar Televízió elnökhelyettese a tár­gyalások befejeztével elmond­ta. hogy az MTV és az LRTV között 1981-ben létrejött meg­állapodás keretében került sor a pécsi találkozóra. Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója jelentős szerepet vállal a nemzetiségi kultúra ápolásában, ezért is rendezték a baranyai megye- székhelyen a megbeszélést. A stúdió szerb-horvát és német nyelvű, valamint szlovén adásai ugyanis jelentős mértékben hozzájárulnak a jugoszláviai te­levíziók és a Magyar Televízió közötti együttműködés fejlődé­séhez. Igor Gruden úgy nyilatkozott, hogy a pécsi és Ljubljanai Te­levízió forgatócsoportjainak cse­réje hatékonyan segíti elő egy­más jobb megismerését. Meg­egyezés született, hogy jövőre az MTV ljubljanai, az LRTV pe­dig magyar estet sugároz. Ter­vezik közös szórakoztató mű­sor készítését is a Balatonról. Végezetül a Ljubljanai Televízió elnökhelyettese bejelentette, hogy a lendvai átjátszó adó jövő évi üzembe helyezésével a Mura mentén élő magyar nem­zetiségiek is figyelemmel kísér hetik az MTV adásait. A meg­beszélésen hallottuk, hogy 1983-ban a Pécsi Körzeti Stú­dió félórás riportfilmet forgat Szlovéniában Jugoszlávia, Ma­gyarország, Ausztria és Olasz­ország nemzetiségeinek koperi találkozójáról. Továbbá szó esett arról, hogy a pécsiek a szlovéniai magyar írókat és köl­tőket bemutató irodalmi műsort készítenek. S. Gy. 150000 forinttal kevesebbe kerül Fiatalok lakásépítése Szederkényben Arra még nem volt példa, hogy egy lakásszövetkezet uszályt béreljen, mondták an­nak a huszonhat szederkényi férfinak, akik elmentek Vácra, hogy aztán onnan uszállyal szállítsák Mohácsig az építke­zéshez szükséges béléstesteket. Mindez igen romantikus körül­mények között zajlott, még sá­torozniuk is kellett, hiszen az nem megy egyetlen nap alatt, hogy teljesen berakodjanak az uszályba. Mert ezt is maguk ké­szítették. — Az új rendezési terv alap­ján 1985-ig negyven lakóházat akarunk felépíteni, telepszerű több szintes sorház, formájában - mondja Nagymiklósi Ferenc- né tanácselnök, aki ennek az építkezésnek a kezdeményező­je, egyik legfőbb támogatója. Az akcióval fiatalokat juttatnak lakáshoz, kedvezményesen. — A sorház felének, húsz két­szintes lakásnak az alapozását tavaly kezdték meg, most az első szintig jutottak. A húsz jövendő lakástulajdonosból egy kivételével valamennyien 35 éven aluliak. Hol van ma ilyen­korú fiataloknak annyi pénzük, hogy segítség nélkül ilyesmibe fogjanak? Éppen ezért lakás­szövetkezeti formában, a saját­erős építkezést hirdettük meg. — A lakásszövetkezetet ta­valy nyáron hoztuk létre. — Milyen formái vannak a kedvezménynek ? — A négyszobás, kétszintes ház költsége 750 000 forint. Eb­be az összegbe beleszámít a saját befektetett munka is, ami körülbelül 150 000 forint értékű­re tehető. Tehát már ennyivel olcsóbb. A fiatalok szinte min­den munkát maguk csinálnak kalákában. Minden délután, munkaidő után, és persze szombaton-vasárnap kint dol­goznak. Az OTP-től 340 000 Ft kölcsönt kapnak, ezt nem rög­tön a legelején: az említett első húsz építkező éppen most, a napokban fogja megkapni. Ah­hoz, hogy a kölcsönt megkap­ják, valamit már föl kell mu­tatniuk. Végül is így, hogy az építkezést elkezdhessék, száz­ezer forint körüli alaptőke ele­gendő. Ezenkívül a közművesí­tett telket is kedvezménnyel vá- várolhatják meg: a telek árá­nak felét most kell csak fizetni, másik felét hároméves részletre adjuk. Most keresnek újabb je­lentkezőket a másik húsz ház­hoz; négyen már vannak, ők még idén elkezdhetik az ala­pozást. Bárhonnan jelentkezhet­nek, a most építkezők között is sokan vannak, akik nem sze: derkényiek. — Arra nagyon vigyáztunk, hogy ezeknek az épületeknek legyen valami úgynevezett fa­lusi jellegük; nem a házak kül­sejére gondolok, hanem hogy mindegyikhez tartozik mének- épület, hiszen úgyszólván min­denki foglalkozik állattartással, van kert is. A húsz ház nem egybefüggő sort alkot, hanem ötször négy lakásból álló töm­böket. Kora délelőtt ketten dolgoz­tak a sorháznál, a betonkoszo­rúról vették le a zsalut. Egyikük, a 26 éves Hengl Lajos, az egyik lakás jövendő tulajdonosa. A Budapesti Műszaki Egyetemen, a gépészmérnöki karon tanít, a felesége ugyancsak tanár, egy gyermekük van. A kilátás­talan lakáshelyzet miatt döntöt­tek úgy, hogy itt fognak lakni. — Úgy kerültünk ide, hogy szüleim Monyoródon laknak. Túl sok pénzünk nem volt, de végül is nem egyszerre, hanem fokozatosan kell fizetni, így be­le mertünk vágni. Végiggondol­tam, hogy ha most nem csinál­juk ezt, még legalább tíz évig nem lesz lakásunk. Igaz, az praktikusabb és előnyösebb, ha valakinek már a kulcsot ad­ják oda, s nem kell csinálnia semmit, csak várni. De várni nagyon sokat kellene. D. Cs. Hidrológusok tanácskozása Szarvason Hazánkban több millió hek­tár termőföldet érint a meliorá­ció,' s e nagyszabású feladat csak úgy hajtható végre ha a tudományos kutatás és a terme­lési gyakorlat szorosan együtt­működik, ha az agrotechnikai, kémiai, műszaki, ökológiai ösz- szefüggéseket alaposan kidol­gozzák — állapították meg ked­den Szarvason, a hidrológusok országos tanácskozásán. Mint elhangzott: a több év­tizeddel ezelőtt épített öntözé­si rendszereket általában túl­méretezték és uniformizálták, kihasználásuk gazdaságossági okokból elégtelen. Az elmúlt húsz évben nem volt olyan ön­tözési idény, amikor például a kalocsai vagy a hartai öntöző­telepek kapacitását teljesen hasznosíthatták volna. A ta­pasztalatokat értékelve rámu­tattak: arra van szükség, hogy a meglévő vízgazdálkodási fő­művek és az üzemi öntözőrend­szerek közötti összhangot meg­teremtsék. Kutatni kell továbbá, hogy a vízgazdálkodásban mi­ként lehetséges energiatakaré­kos üzemeltetés. A kapcsolt rendszerek csoportos működte­tésében ilyen lehetőségek rej­lenek. A szarvasi eszmecsere során a részt vevő szakemberek helyszí­ni bemutatókon ismerkednek az öntözéstechnikai kísérletekkel, a rizstermesztés eredményeivel. Hajnali tűz Pécsett, a Münnich Ferenc utcában Éles sikoly, majd kiabálás verte fel Újmecsekalja hajnali csendjét keddre virradó éjsza­ka, három óra után. Az álmuk­ból felriadt lakókat ijesztő lát­vány fogadta, amint kitekintet­tek lakásuk ablakán: kigyulladt a Münnich Ferenc u. 16. sz. házzal szemben levő zöldség- és gyümölcspavilon. Közben az egyik lakó 3 óra 26-kor értesítette a tűzoltókat, akik a riasztástól számított öt percen belül megérkeztek és 10 perc alatt lokalizálták a tüzet. A kár így is 80 000 forint, a megmentett érték meghaladja a 100 000 forintot, de minden­képpen ide kell sorolni azt a sok százezres értéket jelentő öt gépkocsit is, amelyet a lakók dicséretre méltóan gyors be­avatkozásával sikerült megvé­deni. A tűz keletkezésének okait még vizsgálják. K. Varga Erb János felvételei Elsőként az I. emeleten lakó özv. Hegedűs Lászlóné figyelt fel az erkélyén átszűrődő fény­re. Az idős asszony veje segít­ségével pillanatokon belül riasz­totta a házat, s a példás gyor­sasággal helyszínre siető lakók hozzáláttak a tűz közelében le­vő értékek mentéséhez. Közvet­len veszélybe került a pavilon mellett parkoló öt gépkocsi, volt, amelyiket kézben kellett odébb vinni. A gyors beavatko­zás ellenére a PB 38—36-os Skoda így is kigyulladt, de por­oltóval megakadályozták a tűz tovaterjedését. Rádió mellett... Lift Amikor végighallgattam a ri­portot, elszomorodtam: némely hivatalos ember honnét vesz magának annyi bátorságot, hogy egy nagy bérház lakóit meg­hazudtolja, azokat a gyerekes fiatalasszonyokat, idős nőket, férfiakat, akik a nem működő lift miatt napokon — elég gyak­ran heteken át - róják az eme­leteket, s ez a tény már eleve élő cáfolcta az „ellentábor” csökönyös állításainak. De ők váltig hajtogatják — például az ingatlankezelő osztályvezetője — hogy „ ... semmiféle jelzés nem érkezett be hozzánk, a lift rossz állagával kapcsolato­san ..Vagyis — az ismert kí­nai közmondás szerint — „ ... ha nem beszélünk róla, akkor meg sem történt...” A szerelő- aki pedig ott kuksol a műhe­lyében egész nap, a tízemele­tes bérház közelében — szintén megesküszik rá: a lift jó, azaz hogy tegnap jó volt... ma pe­dig semmi jelzés nem érke­zett ... satöbbi... A riporterhő — már-már türel­mét veszítve — emlékezteti a szerelőt, hogy ő maga is meg- mószta az emeleteket, ezért pi- heg, és különben is, egyszerű: jöjjön át, nézze meg, nyomja meg a gombot, majd rájön, hogy a lift meg sem mozdul. Ha már egyszer nem hisz a la­kóknak, akkor legalább őt ne hazudtolja meg, elvégre azért jött le Pestről, mert a lakók kétségbeesésükben már a rá­dióhoz fordultak, mert itt nem alkalmi üzemzavarokról van szó, ami ugye egy liftnél elő­fordulhat, hanem rendszeres meghibásodásról, rosszul, ha­nyagul végzett javításról. Aztán meglepő fordulatot vesz a riport. Kiderül — elképe­désemre —, hogy a liftszerelő felsőbb szerve egy közeli tele­pülésen székel, ami annyit je­lent, hogy a lift leállása esetén a házmesterné táviratilag kell hogy „jelzést küldjön" a szerv­nek, amely aztán majd értesíti a helyben tétlenkedő és ügyet­lenkedő szerelőt, további fel­adatait illetően. Hihetetlen. Vagy én értem rosszul? Akármilyen bonyolult is az ügy, annyi mindenképpen kide­rül, hogy a lakók mögött nem áll senki, beszélhetnek^ akár a falrahányt borsó, ha egyszer a Szerv konok és saját hazug ál­lításait1, védelmezi. Az is kiderül, hogy a Szerv tulajdonképpen szolgáltatást végez(ne), a lakók szolgálatában áll, ez a köteles­ségük, ezért kapják a fizetést. De mindezt, persze, feltételes módban teszik. Ismerek más lift-ügyeket is. A jámbor és jóhiszemű lakó azt hiszi, hogy a lift — mondjuk a Schindler-féle szerkezet (nem tudom, jól írtam-e a cég ne­vét?) biztonságos. Nem éppen. Egyik tízemeletes bérház lift­ajtaja könnyedén kinyílt és csak a szerencse mentette meg az egyik lakót, hogy bele nem zuhant az aknába, az ötödik emeletről a földszintre. Pedig ugye. . . az ajtó csak akkor nyí­lik — elvileg — ha a liftfülke világítva érkezik. Itt nem érke­zett meg. Ha a lakó — a meg­szokott mozdulattal —, esetleg kissé elgondolkozva, egy fél métert lépett volna előre... ezeket a sorokat már aligha ír­hatta volna meg ... A lift ma sem jó, néha félúton megái], néha csak a tizediken hajlandó befogadni utasait, hiába is nyomkodják a közbenső gom­bokat. Ne adj isten, ha pénte­ken mondja föl a szolgálatot: másnap szabad szombat lévén ugye, senki emberfia ki nem száll a javítás elvégzésére. Nemrég a DÉDÁSZ embere te­vékenykedett a kapcsolóberen­dezésen, c lift persze ennek el­lenére nem működött, sőt a felsőbb emeletek is áram nél­kül maradtak. Több lakó kö­nyörgésére aztán végre kifá­radtak a szerelők és megjaví­tották azt a hibát, amit kollé­gájuk követett el. Pedig ugye arról nem volt szó, hogv a szol­gáltatás szombaton szünetel. Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom