Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-21 / 198. szám
1982. július 21., szerda Dunántúli napló 3 Fuvarozói és termelői együttműködés Véglegesen megoldja az eddigi túlságosan is hosszú szállítási időket. A hét elején befizetett kavicsot a kívánt időre, öt napon belül házhoz szállítják. Az új rendszernek köszönhetően megközelítőleg tíz százalékkal olcsóbban kapja meg a lakosság a kavicsot. A TOZÉP-telepen történő eddigi többszöri mozgatás megszűnik, mert a Volán rakodógépei a vagonokból egyszeri deponálással oldják meg a tárolást. A külvárosi állomáson kétezer négyzetméteres területen alakítják ki a kavicstárolót, ahol ezernyolcszáz köbmétert tudnak fogadni az ide érkező irányvonatokkal. A tervek szerint a kiszállítások július közepétől már Pécs- külvárosról történnek. Az új tároló kialakítását az tette szükségessé, hogy a Megyeri úti TCIZÉP-telepen mindössze hétszáz köbméter kavicsot fogadhattak ugyanakkor az igények ennél jóval nagyobbak. Továbbá a hétvégeken délelőtt tizenegy óra után, mivel a telep ekkor zár, nem adtak ki kavicsot A Volán viszont a továbbiakban vállalja, hogy szombaton egész nap szállít, sőt terveik között szerepel a vasárnapi szállítás megszervezése is, az igényektől függően. A kistételű megrendeléseket — egy köbméter — továbbra is a Megyeri úti TüZÉP-telep elégíti ki, Pécs-külvárosról 1,7, 3, illet, ve 5 köbméteres tételekben szállítják majd a kavicsot. A megrendelést a TÜZÉP Megyeri úti telepén lehet megtenni, illetve a hamarosan megnyíló Fészek áruházban kialakítandó fuvarvállaló irodában. S. Gy. Az épülő-készülő ház egy belső része Az újjászülető elefántos házban Nehezen felejthető élmény az elefántos házról az a kép, amit közvetlenül a kiürítés után nyújtott, éppen nyolc esztendeje. Az egykori étterem a biztosító ácsolattól' bányavágathoz vált hasonlatossá, az emeleti helyiségek egy háború utáni állapotot idéztek, a padló mindenfelé kísértetiesen labilisnak tűnt. Az egész épület olyan benyomást keltett azon az 1974-es nyáron, hogy talán legjobb lenne eltüntetni. Ma — bő esztendővel a várható átadás előtt — egy különlegesség képe bontakozik ki, s kevés fantáziával is elképzelhető már, milyen is lesz az új elefántos ház, amikor a sarokra ismét felkerül a közelmúltban elhunyt idős mester. Magyar Ferenc által még a kiürítés előtt felújított elefántcégér. Kapu — kapualj nélkül Az 1979 végén kezdett és elejétől fogva nehéznek tudott munka eredményei most kezdenek testet ölteni. A légelső feladat volt, hogy stabil alapokat kapjon Pécs e patinás épülete — ez az aknamélyítők jóvoltából megtörtént. Aztán meg kellett akadályozni, hogy a falak szétdőljenek (a Sallai-köz felöli oldal — emlékezhetünk még rá — veszélyesen kihasasodott”) — ez is megtörtént az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége szakembereinek köszönhetően. Hosszú hónapokig tartott az a munka, amiből az utca embere vajmi keveset láthatott; talán csak azt, amikor az említett homlokzat földszinti részén befalazták az ajtónyílásokat, hogy utána a köztük lévő falrészeket újraépítsék. Az igazi nagy és nehéz munkák bent a falak között folytak, s ezért tűnhetett úgy a külső szemlélőnek, hogy nem is dolgoznak. Közben pedig az épület „ette" a téglák ezreit, a beton tonnáit. A földszinti helyiségekre boltozatok sora borult, ezeket lehetett a legnehezebben megmenteni. Betonkoszorúk, vasbeton héj, teljesen új vasbeton boltozat — ezek a változatok valósultak meg aszerint, melyik boltozatnál mire van szükség, s most már tökéletes a biztonság. A valamikori sarki presszó közepén lévő oszlop is (ami valami más, régi pécsi épületből kerülhetett ide hajdanán), tartószerkezetként feszíti már a fejét a négy boltozat összefutó íveinek. Itt a földszinten, a Jókai térre néző oldalon lesz egyébként a bejárat, a fogadóhelyiség, a ruhatár, az emeletre vivő lépcső. A másik oldalon lévő kapu csak álkapu lesz: a nemrég beállított kőkeretbe (ami fölé a minap helyezték el az erkélylemezt) illesztendő fakapu mögött nem lesz kapualj. A majdani reprezentatív vendéglátó kombinát belső elrendezése egyszerűen nem tette lehetővé a tervező Oltai Péternek, hogy itt kaput hagyjon, jóllehet régen valóban ez volt az elefántos ház kapuja. Plaesek kupolája Az emeleten megszűntek a lakások. Éppen azoknak a lehetetlen kialakítása okozta a legtöbb gondot: falakat emeltek ott, ahol statikailag teljesen lehetetlen volt a létük, s ez is hozzájárult az épület robbanásszerű leromlásához, amikor alatta megmozdultak a pincék. Az emeleten korábban is nagy helyiségek voltak (az egész épület a régi pécsiek szórakozását szolgálta), a lakások kialakítása egyfajta erőszaktevés volt Piacsek József alkotásán. Ez tette azt is, hogy feledésbe merülhetett az épületnek egy olyan különlegessége, ami most ismét attrakcióvá válik: a kupolaterem. A Jókai tér sarki emeleti, négyzet alakú helyiség fölé kupolát épített Piacsek a tetőtérbe; ennek a faszerkezete kisebb javítások, cserék után ma is jól szolgál, s fog szolgálni ezután is — újra! — kupolaszerkezetként. A tükrös boltozaté helyiség belmagassága csaknem 7 méter lesz, ami egy viszonylag nem túl nagy alapterületű helyiségnél tekintélyes magasság. Szeptember elejétől a szomszédban Egyébként is ez lesz a meg- újhodó elefántos ház jellemzője: nem túl nagy, ezért intim hangulatú helyiségek — szám szerint négy egység — fogadják a vendégeket. Várhatóan 1983 negyedik negyedében. És a többi? Az egész elefántos tömb? A szomszédban még az aknamélyítők dolgoznak, de szeptembertől a Széchenyi tér 6-ban és 7-ben is átveszik a terepet a műemlékesek (az utóbbinak a „nyúlványa” a Jókai tér felőli oldalon lévő keskeny, romantikus homlokzatú ház). A tömb felújítása tehát — végre! — továbblép. Kell is, hiszen a tervidőszak végéig be akarják fejezni az egészet. Any- nyi engedménnyel, hogy valami kevés munka átcsúszhat 1986 elejére. Hársfai István Harmadik központunk Szeged. Ez a város és környéke lesz lassan az ország harmadik idegenforgalmi középpontja. Budapest és a Balaton mellett egyre inkább ebbe az alföldi városba irányulnak a külföldi és belföldi utazások. Az Alföld-középpontú turizmushoz Szeged mellé testvérképpen Kecskemét is hozzátartozik. A több évtizedes Szegedi Szabadtéri Játékok hagyományosan magas művészi színvonala, a kecskeméti ének- és zenekultúra nemzetközi rangja, a két város sok kiegészítő idegen- forgalmi ötlete, mindemellett nemzetköz^ átvonuló út jellege — ez a sok tényező eredményezte ezt a helyzetet. A Törökországba, Bulgáriába, Görögországba tartó, északról, északnyugatról jövő utasok erre vonulnak át. Meg is állnak itt, annyira alkalmas Szeged nagyváros jellege, művészeti élete c vendégfogadásra. Az ország augusztusban 80 esztendős, legrégebbi idegen- forgalmi szervezete, az IBUSZ ebben a városban tanácskozást, sajtókonferenciát, tájbemutatót rendezett a napokban, Tisza- parti, pusztaszeri kirándulással együtt. Hiszen Szegeden és Csongrád megyében az országos átlag fölé nőttek az IBUSZ eredményei. Csak néhány példa: a Szegedi Szabadtéri Játékokra a tavalyi 7500 helyett idén 16 000 turistát hoz az IBUSZ, s ebben még nincs benne a többi idegenforgalmi szervezet csoportjainak létszáma. A város és a megye mindkét irányban élénkülő idegenforgalmára jellemző, hogy az év első 5 hónapjában Magyarországon csökkenf a szocialista országokba irányuló turizmus, itt viszont 20 százalékkal nőtt. Ez alatt az idő alatt négyezer tőkés országbeli turista 12 000 éjszakát tartózkodott Szegeden. A leglényegesebb adat: 33,3 százalékkal nőtt, a dollárelszámolású országokból érkező vendégek révén a beutazások árbevétele. Ha pedig leválasztjuk az egyénileg érkezőket, akkor csupán a szervezett csoportok Öt hónap alatt 5I,8 millió forint - dollárban! Utak Koreába, Vietnamba, Kubába konvertibilis valutabevétele 36 százalékkal gyarapodott. így az év első öt hónapjában — az igazi idény előtt — már 51,8 millió forint értékű konvertibilis valutát szerzett az ország az IBUSZ révén. Több mint kétszeresére emelkedett az NSZK-ból, másfélszeresére az Ausztriából és ötszörösére az Egyesült Államokból jött turisták száma. Csökkent viszont a szocialista országokból érkezők száma 32 százalékkal. Ez csak részben következménye a lengyel forgalom kimaradásának, hiszen az NDK-ból is csak feleannyian jöttek. A szocialista országok egymás között ugyanis szintén a pénzbeli kölcsönösség alapján szervezik az idegenforgalmat. Kétségtelen, sokkal többen jönnének Magyarországra, mint ahányon a saját országukban ehhez megkapják a forintot. Tőlünk ugyanis viszonylag kevesen mennek az NDK- ba, Csehszlovákiába, Romániába. A kiutazások? — Pénzügyileg változatlanok. Igaz ugyan, hogy a vám- és útlevéljogszabólyok lehetővé tették — a három esztendős turistautak közötti években — évenként egyszer már nemcsak 72 órás, hanem hosz- szabb, akár egyhetes, vagy ennél is tovább tartó utakra mehetünk. A hosszabb út azonban többe kerül. így kevesebben jelentkeznek a házaspárnak például összesen már 35— 40 ezer forintba kerülő nyugati társasutakra. A magasabb árak miatt azonban ezeknek a nyugati társasutaknak a teljes árbevétele azonos a több utast szállító, ám csak 72 órás eddigi kirándulások árbevételével. Milyen feladatokat valósít meg az IBUSZ a korszerűbb idegenforgalom végett? — Egyebek között arányosabbá teszi c Budapest—vidék viszonylatát. Hiszen eddig az 5000 formt alatti utakra a budapestiek 70 százalékos arányban mentek, a 10 000 forint alattiakra pedig 88 százalékos arányban. Ennek fő oka az volt, hogy Budapestről indultak a járatok, csoportok, s oda fel, majd onnét visz- szautazni, egy-két napos szállodaköltséggel, időtöbblettel — mindez ájtalában 20 százalékkal növelte a vidékiek számára a külföldi út árát. Most úgy indítják majd a csoportokat, hogy a vidékieknek a fővárosban ne kelljen szállást igénybe venniük. Ugyanakkor a dollárigény nélküli egzotikus országokat is bevonják a magyar turisták útilehetőségeinek sorába. így Kubába, Vietnamba, a Koreai NDK-ba egyre többen mehetnek, s ez természetesen nem számít bele a háromévenkénti, konvertibilis valutát iqénylő utazásokba. F. D. A lányok csak néztek Gyöngyösmelléken: — Hát ez tényleg húsz kiló. Egy évben! Hízás! Gyanítom, azóta nőnemű egyén Gyöngyösmelléken nem jelentkezett cukrásztanulónak. Mert Kasznai József — született Gyöngyösmellék — bátyja nyomában a Nádorba jött szakmát tanulni. Cukrász szakmát 15 éves fejjel, 43 kilós súllyal 1958- ban. De 63 kilós srác lett 1959- ben és ez egy esztendő alatt 20 kiló hízás! De hogy a női olvasók e helyt be ne csukják a lapot, Kasznai Józsefről elmondjuk: országosan is kitűnt a gyümölcstorták készítésével. Egyebek között. A gyümölcs pedig nem annyira hizlal. A műszak vége közeledik: — Fáradt? — Igen. Egész nap állni... Nálunk sem úgy van már, hogy naponta 1—2 torta. Nagyüzem ez, a Nádor, Pannónia, Mecsek mellett a Bem utcai keMestercukrász nyérboltot, a Kossuth utca; nagycsemegét mi látjuk el cukrászsüteménnyel. Tudja, 24 éve csinálom, és ilyenkor már jön a visszér, munka végén gyakran fáj a boka. Hiába, állómunka! Nehéz, de szép munka volt ez 24 éven át Az első és egyetlen „inaspofontól” — elfelejtette visszatenni a sütőbe a kelt tésztát és ez cukrászkörökben kissé dühítő! — a drezdai, rotterdami egy-egy esztendőig — amikor európaira tágult az ízekről alkotott világa — és most a „Mestercukrász" címig. Nagy szó ez a kitüntetés, hiszen 3-4 évente hirdetik érte a versenyt, és most is az országban csak 15 cukrász lett ilyen rangú „mester". Hosszú munkaidő, mindig kiváló minőségű termék kell hozzá és az a bizonyos Nádorszint. Amiben benne van az elegancia, a jó íz, a most már évi 14 millió forintos „édestermelés" — a tervet különben tavaly is 5 százalék eredmény- többlettel toldották meg. — Ha kövér törzsvendég hölgyeket lát az utcán, nincs lelkifurdalása? — Kérem ... mi sütünk, ők esznek! Ez már az élet rendje. De az egészségügyi propagandának van azért hatása, és mi is törekszünk az egyensúlyra, hogy finom, de egészségesebb legyen a cukrászsütemény. Mert — főleg gyümölcsidényben — a sütemények egyharmada már gyümölcsös és az édesség, a cukor csak ízháttér az egészségesebb, vitamindúsabb töltethez. Egyezkedik tehát az eszünk és a gyomrunk, ezt meg követi a figyelmes vendéglátás. No de milyen ember a mestercukrász, ha nem cukrász? Például: — Otthon ki süt? — Természetesen a feleségem. Én itt eltellek az édességgel, s ő is cukrász végzettségű. De átment bérelszámolónak, vagyis édességtávolba. Csak otthon süt! — A mestercukrásznak mi a kedvenc ennivalója? — A fokhagymás disznósült. Ebben maradunk, de köszönéskor utánam szól: — És még a rántott csirke! Én ehhez hozzáképzelem a gyöngyösmelléki diófát, amint alatta még jobb az a friss rántott csirke. Uborkasalátával, szellős nyári délidőben'. .. Földessy Dénes Uj típusú tolóhajót bocsátottak vízre Óbudán Kedden, a Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében új típusú tolóhajót bocsátottak vízre. A 2400 lóerős hajót a szovjet igényeknek megfelelően fejlesztették ki a gyár mérnökei. Eddig kisebb teljesítményű, 2000 lóeFős hajókat gyártottak, s összesen 120-at szállítottak belőlük a Szovjetunióba. Most az új típus első tolóhajójának hagyományos pezs- gős névadóját tartották meg; ez a modell 1983-tól váltja fel a korábbi típust. Az új tolóhajó 51 méter hosszú. Vezérlőberendezése automatizált elektronikus erőségekből áll. A hajót kényelmesebb lakótérrel szerelték fel, a kabinok légkondicionáltak. Nagy előnye, hogy a szibériai vizeken mínusz 23 C-fokos hidegben is üzemképes, erős acélteste a jégtorlaszoknak is ellenáll. Az ünnepségen jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is, akinek felesége az új hajó névadója volt.
