Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-21 / 198. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 198. szám 1982. július 21., szerda Ara: 1,40 FI Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból (3. oldal) Harmadik turislaközponluiik (3. oldal) Éjszakai tűz Pécsett (5. oldal) Leégett egy zöldségespavilon Pécsett. (5. oldal) Leonyíd Brezsnyev válaszai a Pravdának Meg kell szüntetni az agressziót! Az SZKP KB központi lapja, a Pravda szerdai számában közli azokat a válaszokat, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke adott a lap szerkesztősége által feltett kérdésekre. I KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön -a jelenleg Libanonban és térségében kialakult helyzetet? VÁLASZ: Nap-nap után aggasztó hírek érkeznek Libanonból, amelyek felháborodást és haragot keltenek: haragotazok- kal szemben, akik barbár cselekedeteket hajtanak végre a libanoni földön. Libanoniak és palasztinok ezrei haltak meg a megszállók kezeitől, és a vérengzésnek még mindig nincs vége. Libanon fővárosa, Bejrut lassan romhalmazzá válik. Izrael tetteire nincs más szó, mint a tudatos népirtás. Vajon miért folytatja még mindig bűnös agresszióját Izrael? Miért hagyja figyelmen kívül az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek a megszállók csapatainak azonnali és feltétlen kivonását követelik Libanon határain kívülre? Miért teheti meg Izrael, hogy semmibe vegye a világközvélemény . felháborodását? Azért teheti, mert — mint az jól ismert — mögötte áll az Egyesült Államok. A Szovjetunióban csodálattal figyeljük a, palesztinok és mindazok bátorságát, akik keményen eileaállnak az izraeli hadigépezetnek. Bármilyen bonyolult legyen is a palesztin kérdés, bármilyen nehézségeket élt is át a palesztin nép, egy dolog nyilvánvaló: a palesztin kérdés nem gordiuszi csomó, azt karddal nem lehet kettévágni. Az állhatatosság pedig, amelyet a palasztinok ilyen tragikus körülmények kpzött tanúsítanak, újult erővel bizonyítja, hogy létező nép valóságos ügyét védik és erejüket nem lehet megtörni. Mindezek alapján határozottan megállapítható: az agresz- szió a betolakodók számára súlyos politikai és erkölcsi vereséget hozott, és annak nyomán elmélyül Izrael nemzetközi elszigeteltsége. Meg kell jegyezni, hogy ezt mind többen kezdik megérteni Izraelben is. Erősödik a világon a felismerés, hogy a palesztinai arab nép ügyének megoldásához vezető egyetlen járható út — mint azt a Szovjetunió többször hangoztatta — egy palesztin állam létrehozása. A libanoni események szüntelenül a szovjet vezetés figyelmének középpontjában állnak. A Szovjetunió álláspontja egyértelmű: véget kell vetni a háborúnak, meg kell szüntetni az agressziót, az izraeli csapatoknak el kell hagyniuk Libanon területét. Hozzáteszem, hogy országunk / eddig is segítséget nyújtott és a jövőben is segítséget kíván nyújtani azoknak, akik nem hajtanak fejet az agresszor előtt, akik az igazságos rendezésre és békére törekednek ebben a térségben. I KÉRDÉS: A ön véleménye szerint elsősorban mit kell tenni e cél elérése érdekében? VALASZ: mindenekelőtt elengedhetetlen, hogy Izrael és az Amerikai Egyesült Állomok végrehajtsa az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szuverén libanoni állam elleni agresszió megszüntetésére, az izraeli csapatok haladéktalan és feltétel nélküli kivonására felszólító határozatát. Ami pedig a legfontosabb, a leghalaszthatatlanabb: az izraeli csapatoknak meg kell szüntetniük Bejrut ostromát. Nem ellenezzük, hogy ennek érdekében az első lépés a Nyu- gat-Bejrútot védelmező erők és az izraeli csapatok szétválasztása legyen. E célok megvalósítása érdekében fel lehetne használni az ENSZ erőit, annál is inkább, mert az ENSZ ideiglenes rendfenntartó erőinek eavségei a Biítonsági Tanács döntésének értelmében már Libanonban állomásoznak. Egyértelmű, hogy a továbbiakban is határozottan fel fogunk lépni az ellen, hogy amerikai csapatok jelenjenek meg a libanoni földön. Az ilyen értelmű figyelmeztetést már megtettük. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy minél egységesebbek azok az erők, amelyek fellépnek Izrael katonai kalandorpolitikájával szemben. miné| szélesebb azon országok köre, amelyek az agresszió megfékezését követelik — annál gyorsabban és nagyobb bizonyossággal lehet véget vetni az agressziónak. A jelenlegi — őszintén szólva kiélezett — helyzetben kulcsfontosságú jelentősége van az arabok egységes fellépésének. Mindazt, ami ezt akadályozza, legmélyebb meggyőződésünk szerint félre kell tenni ebben a kritikus órában. E tekintetben mind süraetőbbé és egy értelműbbé válik annak szüksége, hogy az arabok együttesen határozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a palesztinoknak az élethez. a biztonsághoz, a független fejlődéshez és saját államuk megteremtéséhez való jogai érvényesítéséhez. Végezetül: mindaz, ami Libanonban történik, ismét fölveti a kérdést, nem lenne-e itt az ideje komolyan és teljes felelősséggel hozzálátni az igazságos és átfogó közel-keleti rendezés megteremtéséhez? Az agressziós cselekedetekkel és háborús konfliktusokkal terhes évtizedek szomorú tanulsága bizonyította, hogy a fegv" veres konfrontációk útja csakúgy, mint a különalkuk módszere, nem hozott és nem hozhat rendezést a Közel-Kelet problémáiban. Rendezést csak valamennyi érdekelt fél — beleértve a PFSZ-t, mint a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjét — kollektív erőfeszítése hozhat. A jövőre nézve éppen ilyen perspektívában látjuk az általunk felvetett, egy nemzetközi tanácskozás összehívására vonatkozó javaslat értékét. S minél előbb kerül erre sor, annál jobb. A Szovjetunió kész gyakorlati lépéseket tenni ebben az irányban, lojálisán együttműködni mindazokkal, akik szeretnének hozzájárulni a tartós béke létrehozásához a Közel-Keleten. Az EGK-országok külügyminiszterei bírálják az amerikai embargót Az EGK-országok külügyminiszterei kedden, brüsszeli tanácskozásuk második napján a Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi ellentéteket vitatták meg, és nyugtalanságukat fejezték ki a kapcsolatok határozott rosszabbodása miatt. Bírálták az Egyesült Államokat, amiért az utóbbi időben egyoldalú döntéseket hozott és hozzátették, hogy Washingtonnak számításba kell vennie, milyen következményekkel járnak döntései a vele szövetséges országok gazdaságára. Etienne Davignon, az európai közösségek bizottságának ipari ügyekben illetékes alelnöke beszámolt arról, hogy kudarcba fulladtak múlt heti washingtoni tárgyalásai, mert változatlanul merev az amerikai álláspont a nyugat-európai acélexport és az euro-szibériai gázvezetéknek szánt nyugat-európai termékekre kimondott embargó kérdésében. Colombo olasz külügyminiszter szerdán Washingtonban tolmácsolja majd a „tízek” nyugtalanságát a kereskedelmi kapcsolatok rosszabbodása miatt. Egymilliomodik hajóutas a Balatonon A MAHART Balatoni Hajózási özemigazgatósága kedden megjutalmazta az idei egymilliomodik utasát. A szerencse Parti János dusnoki lakosnak, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát gépésztechnikus művezetőjének és feleségének, a Fajsz-putnoki Áfész dolgozójának kedvezett, akik Balatonszéplakon nyaralnak. Ingyen utazhattak Siófoktól Tihanyba, s jutalomként az első balatoni gőzhajót ábrázoló díszes poharat, valamint fehér selyemzászlót kaptak. mm Újabb négyemeletes lakótömbbel bővül Szigetváron a Lenin-lakótelep. Az új épület 29 OTP-öröklakását augusztusban vehetik át a lakók, a további 29 lakást októberben adja át a kivitelező: a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat szigetvári kirendeltsége. Läufer László felvétele Export az USA-ba, Angliába és Svédországba Székrészeket készítő automata másológép A Pécsi Bútorgyár széküzeme Ófalun Új üzemrész épül, egyelőre lassan Ófaluban, a Pécsi Bútorgyár üzemében megállás nélkül forog az olasz faesztergagép. Percenként két tölgyfa székláb kerül le róla. Zajlik mindez egy régi pajtában, az üzem ugyanis ideiglenesen itt kapott helyet. A gyár már tavaly megrendelte a Pécsváradi Ipari Szövetkezettől az üzem építését. A tervek szerint — hagyományos technológiával — ez év októberében már be kellene rendezni az új üzemrészt, hogy novembertől teljes kapacitással tudjanak dolgozni. Ahhoz, hogy a terv sikerüljön, a jelenleginél jóval nagyobb erőkkel kellene fölvonulni az építkezésen. Az üzem termelése annál is inkább fontos, mert az itt készült székek nyugati exportra mennek. Az utóbbi években a bútorpiacon nagyon keresik az archaizáló, régi stílusú bútorokat. Az ófalusi üzemben pedig éppen ilyen székeket gyártanak. Ebben az évben az USA- ba, Angliába és Svédországba szállítanak több ezres tételben. Az ófalusiak kezdetben bizalmatlanok voltak, és csak akkor kezdtek hinni a széküzemben, amikor az .út elkészült. Ma közel harminc helybelinek ad mun. kát a székgyártó üzem. Ha felépül az új részleg, évente 24 000 széket fognak itt gyártani. A 9,5 millió forintos beruházást a vállalat saját forrásaiból fedezi. — Alig egy hónapja kaptuk meg az új, korszerű gépeket — mondja Hadnagy Árpád, a Pécsi Bútorgyár igazgatója. — Az exportot most tanuljuk, meg kellett szokni a minőségi munkát, a határidők pontos betartását. Ráadásul a tőkés piac kezdetben nem vett bennünket komolyan. Nevetséges árakat ajánlottak. A jelenlegi tárgyalások arra mutatnak, hogy a jövőbeni gazdaságos exportunk biztosított. A vállalat közismert termékcsaládjai — a Baranya, a Me- csek-szekrénysor — mellé új konstrukciók is felsorakoznak. Ilyen például a Dráva elemes bútor és a Pannónia szekrénysor. Az ófalusi üzem pedig változatos és keresett széktípusokkal segítheti majd a nyereséges vállalati gazdálkodást. Kőszegi L.
