Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-20 / 197. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlö XXXIX. évfolyam, 197. szám 1982. július 20., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Esték az építő­táborban (5. oldal) Tragikus baleset a vívó vb-n (8. oldal) Gabonával telnek a raktárak (5. oldal) Ami fontosabb a pénzaél G azdasági vezetők be­számolóiban vissza­visszatérő panasz — vagy vélt mentség a bajokra — a munkaerőhiány. „Nem tehe­tünk róla — tárják szét ilyenkor a karjukat a mentegetőzők —, ha egyszer nincs elég munká­sunk, mérnökünk. Hiába ígé­rünk és fizetünk magas béreiket, sorra hagynak itt bennünket legjobb szakembereink." Szó, ami szó, a munkaerő­nek az a természete, hogy oda áramlik, ahol többet fizetnek. De néha akkor is odébbáll, ha másutt sem fizetnek neki többet. Amióta népgazdaságunk az intenzív fejlődés nehezebb útját járja, s a vállalatok kezdték szembetalálni magukat a króni­kus munkaerőhiánnyal a mun­káskezekért folyó versenyben, igen látványos módon változtak a munkakörülmények. Szállo­dákkal vetekedő munkásszállá­sok, a bejáróknak kényelmes buszok, a ’la carte étkezdék, higiénikus fürdők teszik kényel­mesebbé és kulturáltabbá a dolgozók életét, nem is szólva a nehéz fizikai munkát meg­könnyítő technikai korszerűsíté­sekről. Csakhogy ma önmagukban ezek sem bírnak kellő vonzerő­vel. Van valami kevésbé kéz­zelfogható. ami mindjárt a ke­reseti lehetőségek után, sőt, gyakorta azokat megelőzve esik a latba: a jó munkahelyi lég­kör. Érthető, hiszen a munkaerő nem egyszerűen termelési té­nyező, hanem érző és gondol­kodó, eleven hús-vér ember, idejének javát munkával, mun­kahelyén tölti el, s egyáltalán nem mindegy számára, hogy hogyan érzi ott magát. Nem lehet teljes értékű annak az embernek az élete, aki a mun­kát csak szükséges rossznak ér­zi. csak eszköznek, amellyel megválthatja jogát és lehető­ségeit a szórakozáshoz és pihe­néshez. S ami fontosabb: nem lehet teljes értékű az ember munkája, ha ott, ahol azt vég­zi, szükségtelenül rossz viszo­nyok nyomasztják, dühítik, ide­gesítik, töltik el szorongással vagy keserűséggel, sértik igaz­ságérzetét vagy emberi méltó­ságát. Ha bárkit megkérdezünk, hogy miért szereti a munkahe­lyét, vagy épp ellenkezőleg, miért akar elmenni onnan, hogy a munka kedvére való vagy sem, elsőként többnyire a munkahetyi vezetőjét minősíti. „Megbecsülnek, jól ki tudok jönni a főnökömmel" — hangzik a válasz. Vagy épp ellenkező­leg: „Kibírhatatlan ember, nem tudok megmaradni mellette”. A vezetői’ stílusnak pénzben ugyan alig kifejezhető, mégis vitathatatlan gazdasági értéke van. A dolgozók elvárják, de meg is becsülik közvetlen veze­tőjükben a szakmai és politikai tudást, a szervezőképességet, a határozottságot, o jó ember­ismeretet. Ne higgyük, hogy a „liberális”, a mindent elnéző, a mindenkinek kedvezni igyek­vő vagy épp népszerűséghajhá- szó vezetőt szeretik. A tehetet­len, határozatlan, intézkedni képtelen főnöknek éppúgy nincs tekintélye, mint ameny- nyire meg tudja mérgezni a légkört maga körül egy-egy igazságtalan, a kritikát nem tű­rő vagy megtorló, a hízelkedők- re támaszkodó helyi kiskirály. Az egyszemélyi felelősség megköve­telte erély, valamint a társadalmi rendünk szelleméből fakadó és o dolgozókat értelmes cselek­vésre mozgósítani egyedül ké- pes demokratizmus: ez a kor­szerű vezetési stílusnak két leg­főbb, nem ellentétes, hanem egymást feltételező alappillére. A demokratikus vezetési stí­lus persze még nem azonos a munkahelyi demokrácia eleven működésével. A dolgozók jó munkahelyi közérzetéhez az is elengedhetetlen, hogy maguké­nek tudják üzemük valamennyi ügyét, érezzék: van beleszólá­suk annak életébe, munkájába. A rossz munkahelyi légkör okaként nagyon gyakran a munkahelyükön tapasztalható szervezetlenséget jelölik meg az emberek. Ha nincs anyag, eszköz, alkatrész, ha nincs megrendelés, ha késnek a szál­lítások, Tia rossz a kooperáció, ha nem illeszkednek pontosan a tevékenységi körök, ha értel­metlen és felesleges munkával telik az idő, s ha aztán a sem­mittevést kapkodással, roham­munkával kell pótolni ... — nos, mindez valóban lelket-idegeket roncsoló feszültséget okoz. A szervezetlenség általában mint valami személytelen, arc nélkü­li, megfoghatatlan „sorscsa­pás” jelentkezik a felszínen, amiért senki sem felelős. A dol- .gozók azonban tudják, vagy legalábbis ösztönösen érzik, hogy igenis minden ilyen hi­bának van felelőse, még ha az láthatatlan is q modern terme­léssel járó munkamegosztás bo­nyolult kapcsolatrendszerében. Világossá és rendezetté tenni ezeket a viszonyokat, maqas színvonalra emelni a munka- és üzemszervezést: az egészsé­ges munkahelyi közérzetnek ez is az egyik fontos komponense. V égül, attól is függ, hogy milyen a kollektíva. A közösség egyénekből áll; az ember nemcsak szenve­dő alanya lehet a rossz munka­helyi közösségnek, hanem oka, forrása is. És megfordítva: ha jó a légkör, akkor annak meg­teremtője a közösség minden tagja. Senki sem kívánhatja, hogy vattába csomagolják minden munkahelyi kellemetlenség és bosszúság ellen védve. Van egy természetes mértéke a munka­hely „szociológiai ártalmainak", amelyet el kell és el lehet vi­selni. Ám mértéket tartani' va­lamennyiünk érdeke és köteles­sége is. Koncz István II Biztonsági Tanács ülése Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este — közép-európai idő szerint 22.00 órakor — zárt .ülést tartott az iraki—iráni ’konfliktus ügyében, jelentették be hivatalosan az ENSZ szék­helyén. A Biztonsági Tanács egy hét­tel ezelőtt, július 12-én egy­hangúlag hozott határozata tűzszünetre és csapataiknak a két ország nemzetközileg elis­mert határai mögé történő visszavonására szólította fel a hadviselő feleket. A tűzszünet betartásának ellenőrzését a BT- határozat ENSZ-megfigyelők ha­táskörébe utalta. Irán a határozatot elutasítot­ta és, mint ismeretes, offenzívát indított Irak erői ellen, beha­tolva iraki területre. Társadalmi munkaakció a Szénbányáknál A komlói Kossuth-bónya szénmosójából naponta 5500—6000 tonna feketeszenet indítanak útjára az ország különböző részeibe. Ez a bányából nyert nyersszén 75—80 százaléka. Erb János felvétele Felhívás KISZ-műszakra Az országos vájárvetélkedő napján Bővíteni kívánják az ifjúsági üdülési lehetőségeket Tel Aviv fenyegetőzik Tel Aviv azzal fenyegető­zik, hogy amennyiben Ab­del Halim Khaddam Szí­riái és Szaud al-Fejszal szaúd-arábiai külügyminisz­ter washingtoni látogatása nem produkál gyors és po­zitív fordulatot, „elkerülhe­tetlenné válik” az öt hete bekerített Nyugat-Bejrút ostroma, a palesztin ellen­állási mozgalom libanoni központjának katonai fel­számolása. Begin miniszterelnök az­zal fenyegetőzött, hogy Iz­rael hamarosan befejezi li­banoni háborúját, és „nincs hosszú idő hátra Arafat megsemmisítéséig”. Az iz­raeli kormány megítélése szerint végképp zsákutcába jutottak a palesztin geril­lák „békés eltávolítására" irányuló tárgyalások, és semmit sem lehet többé re­mélni Philip Habib ameri­kai elnöki megbízott misz- sziójától. A palesztin gerillák vé­delmi vonalaik megerősíté­sével készülnek a várható izraeli támadásra. Ó2XK A Mecseki Szénbányák [m782|[Wtn jubileumáról, kétszáz esz- tendős múlt- juk eredmé­nyekben gazdag és egyben ne­héz napjairól, az itt bányász- kodó emberekről nemrégiben jó néhány rendezvényen, ünnep­ségen, könyvben, sajtóban, rádióban emlékeztek meg. A 200 éves jubileum rendezvény- sorozatába illeszkedik az 1982. augusztus 28-án megrendezen­dő országos vájárvetélkedő. A vájárvetélkedő napján ter­melő műszakot, társadalmi munkaakciót szervez a vállalat KISZ bizottsága. A KlSZ-mű- szak szabad szombatra esik. A vállalat KISZ-, párt-, szakszer­vezeti és gazdasági vezetése kéri, hogy a vállalat minden KISZ fiatalja vegyen részt e munkában, és az az napi mű­szakjának alapbérét ajánlja föl az ifjúság üdülési lehetőségei­nek bővítésére. Kérik a KISZ- szervezettel kapcsolatban álló szocialista brigádokat, a válla­lat minden dolgozóját, hogy a KISZ-műszak sikere érdekében mind többen vállaljanak ter­melő munkát. A Mecseki Szén­bányák pénzügyi osztálya a be­folyt összeget átutalja a KISZ Mecseki Szénbányák Bizottsá­gának egyszámlájára. Az 52 alapszervezet tömörí­tetté 2200 KISZ-tag, és a szo­cialista brigádok részére ren­des, hétköznapi termelési felté­telekét biztosítanak. Azt szeret­nék, ha minél többen részt ven­nének ezen a műszakon, ha­sonlóan, mint sok más esetben, a kommunista szombatokon, amikor is a Mecseki Szénbá­nyák dolgozói, szocialista bri­gádjai tanúbizonyságát adták tenniakarásuknak, helytállásuk­nak. Kiűzték Irakból az iráni inváziós hadsereget Az iraki csapatok kiűzték ira­ki területről az iráni inváziós hadsereget a Basra iraki ha­tármenti kikötőváros körzetében vívott harcokban — közölte hét­főn reggel a BBC kiküldött tu­dósítója. A tudósítót — több külföldi kollégájával együtt — az irakiak elvitték a frontvona­lakra. Itt egy iraki ezredes be­mutatta nekik a szombati és vasárnapi harcok színterét, s azt a pontot, ameddig az irániak­nak sikerült behatolniuk iraki területre. Az ezredes közölte a külföldi tudósítókkal, hogy az irániakat — szóm szerint mintegy százezer katonát — maradékta­lanul kiszorítottak iraki terület­ről, súlyos veszteségeket okoz­va nekik. A BBC tudósítója be­számolt arról, hogy míg a kör­zetben tartózkodtak, a határ fe­lől szüntelenül hallani lehetett az ágyudörgést. Teheránból egyelőre nincs hír a Basra körzetébe küldött csa­patok sorsáról. A legutóbbi — vasárnap esti — iráni közle­mény szűkszavúan arról számolt be, hogy a körzetben harcok folytak, de hogy iraki vagy irá­ni területen, az nem derül ki. Az iráni közlemény szerint sú­lyos tüzérségi összecsapások voltak az 500 kilométeres front­szakasz valamennyi szektorá­ban, iráni repülőgépek pedig támadták az iraTT állásokat. Visszaérkezett Bagdadba Taha Jasszin Ramadan, iraki első miniszterelnök-helyettes. A politikus Szaúd-Arábiában és Kuvaitban tárgyalt az iraki- iráni háborúról. Algírban tárgyal Husszein Musszavi iráni kormányfő, ugyancsak a konfliktussal kap­csolatos kérdésekről. Ismeretes, hogy az öböl-menti országok Irakot támogatják, Algéria pe­dig . Iránt pártolja. Állandó egyműszakos munkát biztosit a gyermeket váró anyáknak a Május 1. Ruhagyár komlói gyáregysége. A kismamaszalagon dolgozók létszáma évek óta nagyjából állandó, jelenleg is két szalagon 50—50 fiatalasszony varrja a szovjet és tőkés exportra készülő férfikabátokat. Läufer László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom