Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-19 / 196. szám

mmHa felmásznánk a kórház tetejére..." A pihenőtáj meghatározója a faszobrászok alko tótelepe. A parkerdő, az új tó, szervesen illeszkedik Nagyatád e nevezetességé hez. a sétálóterület Ititem kocka ztat ni Utazok Uduaron A pénzügyőr felvesz valamit a kocsi mellől. Nézegeti, mor- zsolgatja, s közben kérdőn néz a fiatalemberre. Ebben a percben ez a virágokkal, cser­jékkel teleültetett barátságos kis terület alighanem a világ legutálatosabb helyévé válto­zik, a kellemes délelőtti nap­sütés a pokol katlanjára em­lékezteti a másikat, és bár csak pillanatok teltek el, úgy érzi, hogy órák óta nézi őt a vám­tiszt . . . Alighanem Így, vagy ehhez hasonlóan érezhette magát az a külföldre induló magyar fia­talember, aki csak Udvarig, az egyik baranyai határátkelőhe­lyig jutott. A történet a követ­kező: útban a határ felé durr­defektet kapott a kocsijának jobb hátsó kereke. Pechjére pont az, amelyikbe az USA dollárokat, NSZK márkákat rej­tette, több mint harmincezer forint értékben. A valuta je­lentős része megsérült. Ami megmaradt, azt a légszűrőbe dugta s tovább indult a ha­Kevesebb a vám- és devizabűntett tár felé. A pénzügyőr a kocsi átvizsgálása közben egy már­kadarabkát talált. .. — Szerencsére nem ez a jel­lemző — magyarázza Fischer György, az udvari vámhivatali kirendeltség vezetője. — Már túl vagyunk az év első felén, s bár a főszezon nemrég in­dult, az a tapasztalatunk, hogy idén kevesebb a vám- és de­vizabűncselekmény, illetve a szabálysértés. Szúrópróba során fizetett rá az a jugoszláv kocsitulajdonos is, aki az állítólag gázzal is üzemelő autójának tartályába 36 kg Omniát, 3 Sokol rá­diót és két gyermekmelegítőt dugott. A pénzügyőröket pedig rendkívül érdekelte, hogy mi­ként működik egy gázzal is üzemelő autó . . . Sokszor még az alapos át­vizsgálás sem szükséges ah­hoz, hogy valakit (vagy valaki­ket) „megszabadítsanak'1 ille­gális csomagjaiktól. Egy autó­busz turistáinak útlevél- és vámellenőrzése során az egyik utas leejtett valamit. Az udva­rias pénzügyőr lehajolt: az au­tóbusz minden ülésére alulról egy-egy csomag kávét ragasz­tottak . . . Ez a társaság hosszú és kel­lemetlen időt töltött az udvari határátkelőhelyen. Ottjártunk- kor a nyaralni, látogatni in­duló utazók kocsijai sorjában gurultak a két sorompó közé. Magyar, horvát, szlovák és né­met szavak keveredtek. A vára­kozó kocsik 10—15 perc után továbbindultak, helyükbe újak gurultak... A legtöbb — az országból kilépő — utast, 3048-at, július 10-én, szomba­ton fogadta az udvari átkelő­hely. Közülük több mint két­ezren csehszlovák turisták vol­tak. T. É. Gödör helyet! tó Pihenőpark Nagyatádon — minden korosztálynak Az alapgondolathoz — ahogy ő nevezi — többször is vissza­tér Juhász Sándor, a nagyatá­di Városi Tanács elnökhelyet­tese. Mint mondja, amikor a VÁTI-val elkészítették a város térszerkezeti tervét, a fontos szempontok között is az elsők közé tartozott: meg kell tarta­ni a település arculatából mindazt, ami a lakosság köz­érzete szempontjából megha­tározó, így a város szűk mag­ját és a zöldterületeket. Ez utóbbiakat úgy, hogy elérhető távolságon belül legyenek, ahogy a tanácselnök mondja: — Ha az árnyas fák alá te­lepített sakkasztalok valame­lyikénél a nagypapa csatázik, lássa a tőle ötven méterre lévő játszótéren az unokáját, nem esik-e le a hintáról ... A lényeg tehát kiszűrhető: minden korosztály számára megfelelő kikapcsolódási, spor­tolási és kulturálódási lehető­ségeket teremteni egy, a ter­vekben pihenőtójnak nevezett városrésszel. Ez a városrész ki­fejezés azonban senkit se té­vesszen meg: bár a pihenőtáj szerves része a településnek, mégis elsősorban kiránduló­központ, parkerdő, ahol pél­dául a nagyatádi kisdiákok — lakóhelyüktől mindössze egy kilométerre — már sátortáboroz­hatnak. — Ha felmásznánk a kórház tetejére-— mondja Juhász Sán­dor — jól láthatóak lennének ennek a pihenőtájnak az egyes szerkezeti részei. Nézzük a részleteket. Most készül — a 3. ütemben — az a 290 telket magába foglaló telekegyüttes végleges kialakí­tása, ahol mindazok hódolhat­nak hobbijuknak, akik a kisker­tek után vonzódnak. Arra gon­doltak a város vezetői, hogy — lévén itt sok a bejáró, egy-egy nap 2500-2800 ember jön Nagyatádra dolgozni - a vi­dékiek megszokták otthoni­környezetüket, s őket úgy lete­lepíteni a városba, hogy telje­sen elszakadjanak régi körül­ményeiktől, rossz közérzetet szülne. Kertészkedjenek hát a. városban, a hétvégi házas tel­ket a tanács biztosítja. 100 tel­ket már birtokba is adtak. A szabadidő-központ másik részét a parkerdő jelenti. 40— 50 éves fák vannak itt, lomb­koronájuk alatt tornapálya, szalonnasütők, esőbeállók, gye- rekjátszó-terek. Az idén tavasz- szal újabb ligeterdőt telepítet­tek, itt sétálóterület lesz, köz­vetlenül a híres nagyatádi fa- szobrász-telep mellett. Telepí­tettek fákat erre a környékre pár évvel ezelőtt is, arra fi­gyelve, hogy ha az említett 40-50 éves fák elöregednének, legyen mivel pótolni a kieső te­rületet. Vagyis: a folytonossá­got már biztosították. A legújabb létesítmények egyike a tó. Lényegében gö­dör volt itt, a Rinya és a Ma­lomárok határolta területen, amely úgy keletkezett, hogy a szomszédságban épülő 900 la­kásos Kiszely-lakótelep építke­zési területét — a magas talaj­vízszint miatt — fel kellett töl­teni. Ha már létrejött így egy nagy gödör, az illetékes szer­vekkel egyeztetve, azokkal együttműködve úgy döntöttek: legyen tó a gödör helyén. Csaknem 12 hektáros vízfelület­ről van szó, amelynek — vég­leges feltöltés után — 1,5-1,7 méteres lesz az átlagos mély­sége. Jóléti tónak említik, vagyis strand, csónakázási le­hetőség lesz majd itt, illetve szeretnék a vízisportokat is meghonosítani segítségével Nagyatádon. Lévén a tó mind­össze 800 méter hosszú, a hor­gászatot nem engedélyezik. Ekkora vízhez túl sok lenne az eszkimó . . . M. A. Vasárnap országszerte ká­nikulai melegben folytató­dott az aratás, de számos helyen egyéb mezőgazdasági munkákkal is lényegesen előrehaladtak. A gépeknek sok helyütt kellett az elmúlt heti viharok következtében megdőlt gabonával küszköd­niük, ezeken a táblákon las­súbb ütemben folyt az ara­tás. Teljes aratási műszakot tartottak vasárnap a Kisalföl­dön is. Több mint ezer kom­bájn aratta a búzát és a tava­szi árpát, csupán e napon több mint 10 ezer hektárról vágták le a gabonát. Né­hány helyen még a borsó be­takarítása is munkát adott, nagy gépi erőkkel végezték a lucerna második kaszálását, több száz nagy teljesítményű géppel öntözték a cukorré­pát, a szántóföldi kertészete­ket, legelőket, réteket. A bábolnai IKR búzaterme­lő taggazdaságaiban, ame­lyek az ország búzaterületé­nek egyharmadát művelik, va­sárnap valamennyi kombájn dolgozott. A rendszer mind a nyolc körzetében programot készítettek arra, hogy mikor, hol tudnak az üzemek egy­másnak segítséget nyújtani, s az ilyen átcsoportosítással meg tudják rövidíteni a csaknem 210 ezer hektár be­takarítási idejét. Benépesült a dél-dunántúli határ is: csaknem 1500 kom­bájn dolgozott az aranysár­gára érett búzaföldeken, s gyorsan teltek az új termés­sel a szemhordó gépjármű­vek is. A vasárnapi műszak eredményeként több gazda­ságban már jóval túlhalad­tak az aratás félidején. MM Bárhol bedughati a colstokot így készül o zsúpfedél A Patkó-betyárokat szülő Vásárosbéc felől hatalmas fe­kete felhő kerekedik fölénk, mi­kor Kaiser Ádám unokájával a nagyapa szőlője felé tar­tunk a magyarlukafai dombol­dalon. Hideg eső kopog a sző­lőleveleken, gyorsan a szom­széd, Szunya János pincéjébe menekülünk előle. Egy arany­sárga s egy mézbarna színű üveg bor kerül az asztalra, Kaiser Ádám pedig arról be­szél, hogy...- A zsúp rozsszalmából ké­szül. Fő az, hogy jó rozs le­gyen, mert abból lesz jó ház­tető. A szomszéd Somogyhársá- gyoa születtem, gyerekkorom­ban zsúpos volt ott minden te­tő. Tsz-tag voltam, tizennyolc évig nem csináltam, de mikor itt, a falu tájháza készült, el­vállaltam. Azóta most már a Tető Münchenben, a világ virágai fölé lyű, s tiszta derűs tekintetéből olyan életerő sugárzik, hogy nem nézhetni ötvennek. Leg­közelebbi munkája a pajta le­fedése a falusi tájház udvarán, majd külföldön öregbíti ügyes kezű népünk jóhírét: egy ere­deti, Gigéről hozott házat fed be zsúppal Münchenben, az ősszel megnyíló világ-virágkiál­lítás magyar részében. Használt teherautók vétele-eladása Kaposváron A használt teherautók véte- lének-eladásának tulajdonkép­pen oz volt az indoka, hogy a személygépkocsik esetében ugyanez az üzlet megtorpant. Éspedig azért — hallottuk Zsoldos Sándortól, a kaposvá­ri XIV. számú AFIT vezetőjétől —, mert míg az első években sok és aránylag fiatal kocsit hoztak eladni tulajdonosaik, mostanában már inkább az öregebb személygépkocsikat kí­nálják. Csökkent az AFIT eb­ből eredő bevétele, s ezt jól kompenzálhatja a használt te- «herautókkal való kereskedelem. Ezt a jogot az üzemegység június 1-től kapta meg, így különösebb tapasztalatokkal még nem rendelkeznek Kapos­Avultatott * v • :*v*’ áron váron. Annyi tény: a vállalko­zási kedv növekedésének kö­szönhetően megnőtt a kereslet az 5 tonnánál nem nagyobb teherbírású gépkocsik iránt. A kaposváriak jogosítványa 6 ton­nás tehergépkocsikig terjed. El­sősorban a nyitott Barkasokat és az IFA B 50-es gépkocsikat keresik az érdeklődők. Az AFIT 12 százalékos haszon­kulccsal dolgozik, függetlenül attól, hogy bizományba veszi a használt gépkocsit, vagy ki­fizeti a vételárat az eladónak. A használt teherautók forgal­mazására a jogosítványuk egész Dél-Dunántúlra kiterjed, de kaptak már telexet Buda­pestről is: ...... vigyem a pénzt, vag y küldjem .. ." Előjegyzést nem fogadnak el, ha több ve­vő van ugyanarra a kocsira, sorsolnak. Az ár egyébként a jármű műszaki állapotához iga­zodik: Példaképpen: egy 5 éves Robur műszaki állapota — valamivel több mint 200 000 kilométert futott — 38 százalé­kos. Ahogy a gépkocsi „avuló- dott", úgy az ár is avultatott: jelen esetben 39 800 forint. tizediket csinálom. Milyen a jó rozs? Fő az, hogy időben, ..viaszérés" után le legyen aratva — vagyis mikor a búza kezd sárgulni hogy ne szívja tovább a föld nedvességét, mert csak akkor lesz erős, tar­tós. Aztán learatjuk — kézzel! —, kepébe rakjuk, egy hét alatt összeérik, s hazavisszük csé­pelni. Jól beszélek, mondd ej!? - fordul János bácsihoz, ke­nyeres pajtásához, ám az csak egy-egy helybenhagyó hümmö- géssel válaszol. A zsúpkészítő munka igazán csak ekkor kezdődik. A szép szálú, erős szalmából kis köte- geket: babicákat formáznak, ezt saját szalmájával kötik ösz- sze. Egy kévéből 5—6 babica lesz, mégpedig többféle: alsó- szegéfy, felsőszegély, kisbabi- ca. Ezeket aztán ,,igyenesre .stuccoljuk baltával", locsolják,' hogy szépen föl lehessen rak­ni a tetőre, azaz az előre el­készített lécekre kötni. E hosz- szas, türelmes munkának ez a legnehezebb része: 34—42 ba­bica kell négyzetméterenként, másképpen: egy méter lécen 5, egyenként 20 centiméter vastag babicát helyeznek el. Egy te­tőfedő művelet eltart akár két hétig is, de ha kész a 30—35 cm vastag zsúpfedél, „abba bárhol bedughati a colstokot!", esőben, hóban, fagyban kitart, akár harminc évig is. A zsúptetők mestere, Kaiser Ádám egyébként már hatvanas éveit tapossa, de oly jókedé­Varga J. A Krisztinától a Rosettáig Túra-és lakó­sátrak Tabról Ezekben a napokban készül­nek el azok a fotók, amelyek a tabi Campingcikk Gyár ké­szülő katalógusát díszítik majd. A cél ezzel: bemutatni a vásár­lóknak az 1983-as szezon vá­lasztékát. Az új katalógus a túra- és a lakósátrakról ad is­mertetést, de tartalmazza majd az eddig gyártott legsikeresebb belföldi és exportra küldött tí­pusokat, táborozásra alkalmas sátrakat, és természetesen a legújabb modelleket is. Újdonság a tabi gyárban a „Kent” poliester anyagból ké­szült túrasátor. Belső sátor könnyű pamut-ponyvából ké­szül — ez a jó szellőzést bizto­sítja, s ugyancsak fontos szem­pont, különösen a gyalogosan hosszabb kirándulásokra vál­lalkozók előtt - a sátor súlya mindössze néhány kilogramm, rendkívül kis helyen elfér. A jövő évben már több könnyű túrasátormodell kerül az üzle­tekbe — kaptuk az információt Nagy Lajos igazgatótól. Ezekben a hetekben a sátor­gyártásban holtszezon van, a tabiak is a 4. negyedévre ké­szülnek. A 3. negyedévben egyébként a gyárban 2500 sát­rat készítettek az NSZK-ba, s a kirándulókedvű polgárairól ismert országba az év máso­dik felében összesen 5000 sát­rat szállítanak, amelynek érté­ke megközelíti az 1 millió dol­lárt. A tabi gyár új modellje iránt máris nagy az érdeklődés, de ez mellett sok egyéb típus kö­zül választhatnak a vásárlók: ugyancsak Tabon készülnek a Krisztina, a Claudia, a Rimini, a Palermo és a Rosetta elne­vezésű sátrak, mind a gyár legsikerültebb modelljei közé tartoznak. DOHÁNYGYÁR A PÉCSI DOHÁNYGYÁR cigarettagyártó ás -csomagológépek üzemeltetéséhez felvételre keres gépmesteri munkakörbe géplakatosokat. Felvesz továbbá esztergályosokat, ív- és lánghegesztő szakmunkásokat. Távolsági autóbuszbérlethez hozzájárulást fizetünk, JELENTKEZÉS:--------PÉCSI---------­D OHÁNYGYÁR Pécs, Dohány u. 2-8. sz. Vasárnapi aratás

Next

/
Oldalképek
Tartalom