Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-03 / 180. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duna ituii napló XXXIX. évfolyam) 180. szám 1982. július 3., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kombinatív energiapolitika (3. oldal) Eladhatatlan a pécsi őszibarack? (3. oldal) Hogy él meg a nagyvállalat? (5. oldal) Műemlékek a Hegyháton (7. oldal) A „pozitív béke” N emrégiben Hazánkban két nemzetközi tanácskozás és egy vita is egyaránt a békével foglalkozott. Lehet-e még újat mondani a háborúról és a békéről? A jelenlegi békemozgalom 1948- ban született, s lényegében az atomháborútól való félelem hozta létre. Azóta a nemzetközi feszültségek ismétlődő hullámzásának és helyi háborúknak voltunk tanúi, ám nagyobb európai háború nem volt. A magyar békemozgalomban Boldizsár Iván és mások is úgy látták, hogy éppen a meg- szokottsággal és a hivatalsze- rüségqel szemben a mozgalomnak új módszereket kell találnia. Fel kell mérnie a mai veszélyeket, azok nagyságát, de azt is, hogy a veszélyek nem végzetszerűek: a háború és a fegyverkezés is elkerülhető. Amikor új szellemet kezdeményeztek, nem tudták még pontosan — de mindenesetre jelezték —, hogyan kellene jobban konkretizálni Európa, Magyarország és a mi közvetlen földrajzi környezetünk ezzel kapcsolatos problémáit. Ha ugyanis a mozgalom le akarja küzdeni a közönyt, például az egykor oly kezdeményező értelmiségi réteg apátiáját, akkor többet kell foglalkoznia az itt és most élő emberek sorsával, az ő békéhez való viszonyukkal,'tehát nemcsak a más földrészeken kialakuló helyzetekkel. A vitákban voltak persze, akik tagadták ezt. s továbbra is úgy látták, hogy igazán nagy problémák csak a távoli földrészeken vannak. A május végén a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott értelmiségi találkozó továbblépést jelentett annak megfogalmazásában, hogy a békéért való fellépés nemcsak negatívumból, a háború egyszerű tagadásából áll. Ezt fejezte ki a közgazdász Bognár József, amikor azt mondta: kooperatív nemzetközi kapcsolatokra van szükség. És erre utalt a katolikus teológus Nyíri Tamás is, amikor azt mondta, hogy nem elég csupán egy „közös rosszban” megállapodni, kell olyan „közös jó” is, amiért tehetünk valamit. Be- rend Iván akadémikus a történész adataival példázta, hogy a háborúk sokszor már békeidőben megkezdődnek a kultúrában és a gazdaságban is, mégpedig hamis mítoszok terjedésével, illetve a nemzeti jövedelem tetemes hányadának fegyverkezésre fordításával. Van konkrét cselekedni való tehát már békeidőben a' háborúval szemben. A ' találkozón elfogadott felhívás hangoztatja: „annyi tömegpusztító fegyver halmozódott föl, amennyi már nem csupán a valódi, vagy vélt ellenségek megsemmisítésére elegendő, de az egész emberiség létét veszélyezteti”. Üj megfogalmazások és utak keresése jellemezte azt a nemzetközi tanácskozást is, amely az Akadémia nemrég alakult Békekutató Központjának meghívására jött létre keleti és nyugati békekutatók, politológusok részvételével, s azt is, amely nyomban utána az európai atommentés övezetek propagálóinak részvételével ülésezett. örvendetes, hogy a békemozgalom aktivizálódósa, újkeresése nem egyetlen fellángolásra korlátozódik. A békekutatás egyik központi fogalma, amelyről Budapesten is szó volt, a „pozitív béke". Ez a békés kapcsolatok megszilárdítására irányuló aktív magatartást, konkrét biztosítékokat is magában foglalja, megkülönböztetve egy éppen fennálló, háborúmentes állapotot jelentő, s abban kimerülő békeértelmezéstől, a „negatív béke” fogalmától. Félreértés ne essék: e negatív béke is jobb, mint a háború. De nem szabad beérni vele, mint ahogy az ismétlődő fegyverkezéssel előálló egyensúllyal sem szabad beérni, hiszen az — hangoztatták — minduntalan felborul. NSZK-beli, magyar és japán békekutató egyaránt beszélt a biztonság fogalmának demokratizálódásáról, amelyre a létrejött, illetve a szélesedő nyugati békemozgalmak, s azok hatása hívta fel a figyelmet. A biztonságnak nemcsak egy elit, hanem a népek megmaradását kell jelentenie, s a népek mindinkább résztvevői lesz- ■ nek e biztonság megteremtésének, alakításának. Nem volt értelmetjen az enyhülés és feszültség fogalmáról folytatott vita sem, amelynek egyik tanulságaként leszögezték, hogy" napjainkban nem az ötvenes évek hidegháborúja ismétlődik. Az enyhülésnek, az enyhülés korának is megvannak a feszültségei. új helyzetei, amelyeket a politikatudománynak minden pánikba esés nélkül kell felmérnie, értékelnie. H a pedig konkrét és hozzánk földrajzilag is közeleső tennivalókat keresünk, különösen sokat mondott az európai atommentes övezetekről lezajlott tanácskozás, ahol a magyarok mellett belga, olasz, szovjet, lengyel és bolgár közéleti személyiségek voltak jelen. A televízió szinte szobánkba hozza a ka- rib-tengeri, a közel-keleti, tá- svol-keleti térség problémáit, de kevesen ismerik például a kő- zjpp-európai atomlegyvermentes övezetre vonatkozó elgondolásokat. A korábbi ilyen terveket továbbfejlesztve Albert de Smaele belga politikus — aki nem először járt Budapestén — egy egész európai atomfe'gy- vermentes zóna javaslatát dolgozta ki. Ez a zóna a nukleáris fegyverrel rendelkező három európai országon — a Szovjetunión, Anglián és Franciaországon — Kívül minden köztük elterülő európai országot magában foglalná, így hazánkat is. Fokozatosan valósulna meg és a hagyományos fegyverzet bizonyos csökkentését, kivonását is jelentené. Ez az elgondolás — amit a különböző országokból érkezett résztvevők egyaránt szimpátiával fogadtak — egyetlen ösvény a sok új közül, amelyek egy békésebb világhoz, s a világ békéjéhez vezethetnek el. Kulcsár Péter Harmincéves a Pécsi Építőipari Szövetkezet Pécs, Lvov-Kertvárosban épült korszerű lakások 2000 lakást építettek Húsz alapító taggal kezdték Feladatok a belvárosi rekonstrukcióban Magyarországra akkreditált diplomaták üzemlátogatáson A Magyarországra akkreditált latin-amerikai misz- szióvezetők Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására pénteken látogatást tettek q Medicor Műveknél és a Komáromi Állami Gazdaságban. A Medicor Műveknél Martos István vezérigazgató tájékoztatást adott a vállalat munkájáról. A vezető diplomaták ezt követően meglátogatták a Komáromi Állami Gazdaságot, ahol Kazareczki Kálmán, az Agrober vezér- igazgatója ismertette a vállalat tevékenységét. A Medicor Műveknél és a Komáromi Állami Gazdaságban tett látogatás során a diplomaták megismerkedtek hazánk és az országaik közötti gazdasági együttműködés bővítésének újabb lehetőségeivel. Az alapítók közül is jó néhányon vettek részt a Pécsi Építőipari Szövetkezet fennállásának három évtizedes jubileumán, a többség azonban fiatalokból állt, mintha jelképeznék, hogy erre az építőipari szervezetre Pécs város, különösen a belváros felújításában, fenntartásában fontos szerep vár. Major László, a szövetkezet párttitkára nyitotta meg a jubileumi közgyűlést, a szövetkezet megalakulásának éppen harminc esztendős évfordulóján, amely egybeesett a nemzetközi szövetkezeti nappal is. Kránitz László, a szövetkezeti bizottság elnöke ünnepi beszédében visszaemlékezett a szövetkezet három évtizedes fejlődésére, 1952-ben a négy fő szervező, Czigler József, Balázs Ferenc, Spánitz Ferenc és Takács József aligha gondolhatták, hogy a 20 alapító tagból álló szövetkezet majdan csaknem 2000 lakást épít harminc év alatt. Az egykor három pár lóból és egy szamárból álló szállítási egység 54,5 milliós eszközállományú, 112 millió forint termelési értéket előállító szövetkezet immár történelmi nevezetességű alapvagyonának számít három évtized múltán. Sik Sándorné, a Baranya megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének osztályvezetője Pécs belvárosának rekonstrukciójában a szövetkezetre háruló feladattal kapcsolatban nem a múltról, hanem a szövetkezetre háruló jövőbeni tennivalókról szólt, miközben a szövetség nevében köszöntötte az ünnepi közgyűlés résztvevőit. László Imre, a Pécsi Építői pali Szövetkezet elnöke a szövetkezet legjobb dolgozóinak jutalmat adott át, heten kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek, Lehner Pál villanyszerelő pedig „Kiváló munkáért" miniszteri kitüntetésben részesült. Földet ért a Szojuz T-6 és legénysége Pénteken délután, moszkvai idő szerint 18 óra után Arkalik térségében földet ért a Szojuz T—6 űrhajó leszálló egysége. A szovjet—francia közös űrrepülés három résztvevője, Vlagyimir Dzsanibekov, Alekszandr Ivan- csenkov és az első francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien épségben, egészségesen tértek vissza a Földre. Az űrhajósok a helyszíni orvosi Vizsgálat után Arkalikba mentek, onnan pedig Bajkonurba folytatták útjukat. Rövid bajkonuri pihenő, az ellenőrző vizsgálatok és az első beszámolók után rövidesen visszatérnek Csillagvárosba. A szovjet—francia űrexpedíció tagjai még csütörtökön átvitték a Földre visszahozandó anyagot, a tudományos kísérletek eredményét tartalmazó magnetofon- és videokazettákat, a fényképfelvételeket, a biológiai kísérletek anyagát tartalmazó tartályokat — együttvéve mintegy 16 kilogrammos csomagot — az űrhajóba. A földi irányító központ moszkvai idő szerint röviddel 15 óra után jelentette, hogy a két objektum Szibéria térsége felett elvált egymástól és a Szojuz T—6 megkezdte a leszálláshoz szükséges manővereket. Közben Arkalik térségében elfoglalta helyét a kutató-mentő szolgálat: helikopterei, terepjárói a megadott körzetbe érkeztek. A helyszínre érkeztek a szovjet—francia program vezetői közül többen, és több francia újságíró is a szolgálat helikopterein várta a leszállást. A ballisztikusok által kiszámított időpontban működésbe lépett az űrhajó fékező hajtóműve, majd a visszatérő egység levált a műszaki egységről. A Föld légkörébe lépve egy ideig megszakadt az összeköttetés a három űrhajóssal. Amikor a visszatérő fülke a megadott magasságba ért, működésbe lépett az ejtőernyők rendszere és a fülke a szolgálat helikoptereinek kíséretében ért földet. A földet érés után a hagyománynak megfelelően a három űrhajós ráírta nevét a visszatérő fülke falára. Dzsanibekov, Ivancsenkov és Chrétien az út nehézségeitől megviselten ugyan, de jó egészségben és igen jókedvűen lépett a földre. Az űrhajósok repülőterének városában ünnepélyesen fogadták a-nemzetközi expedíció három tagját. Pécsi Nyári Színház Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából ma es- - te ünnepi díszelőadással kezdődik meg a Pécsi Nyári Színház idei évada. A Pécsi Balett Kodály-esttel tiszteleg nagy zeneszerzőnk emlékének. Az esten három zeneművére készült táncművet újítanak fel: a Pécsi Balett 70- es évek elején bemutatott Nyári este, Szonáta és Felszállott a páva c. produkcióit. A koreográfus: Eck Imre. Képünkön a Nyári este egyik részlete. Fotó: Cser: László
