Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-17 / 194. szám

Fogyasztók fóruma Kérik a lakosság véleményét A lakberendezés gondjait vizsgálja a Fogyasztók megyei Tanácsa Mindannyiunkat érdeklő és érintő témát, a lakberendezés gondjait tűzte napirendjére a Fogyasztók Baranya megyei Ta. nácsa. A helyzetet összegző jelentést széles körű vizsgálat, felmérés alapján akarja elké­szíteni, Az alapos tájékozódás­hoz nem nélkülözhető a lakos­ság tapasztalata. Ezért fontos, hogy észrevételeiket, javaslatai, kát augusztus elejéig juttassák el a Fogyasztók megyei Taná­csához (Hazafias Népfront Ba­ranya megyei Bizottsága, Pécs, Széchenyi tér 18.), illetve a vá­rosokban lévő fogyasztók ta­nácsához, a városi népfrontbi­zottságok címére. A tanács tag­jai az írásos jelzések mellett szeretnének személyes találko­zókon beszélgetni ezekről a gondokról, így örömmel ven­nék, ha üzemi kollektívák, bri­gádok meghívnák őket, lehető­séget adva nekik a közvetlen tájékozódásra. Mire is kíváncsi a vásárlók érdekeit képviselő tanács. Mi­vel a lakberendezés témakö­rén belül minden bizonnyal a bútorellátás a legtöbb embert foglalkoztató gond, így a bú­torgyártással és -vásárlással kapcsolatos orientáló kérdése­ket ajánljuk olvasóink figyel­mébe. Érdekli a Fogyasztók me­gyei Tanácsát, hogy általában mi q véleményük a bútorkíná­latról? Mikor merült fel a családban a bútor vásárlásá­nak, a cseréjének a kiegészítő darabok megvételének az igé­nye? Sikerült-e megkapniuk, az elképzelt terméket? Ha igen, melyik gyárét vették, vagy ha nem, mit csináltak; elfogadták, amit találtak, vagy vártak-e olyanra, amilyet szerettek vol­na kapni? Mikorra ígérték a kí­vánt bútort, s mikor kapták meg? Elégedettek-e azzal, amit vásároltak. Ha nem, annak mi az oka? Megkapták-e az ösz- szes hozzátartozó alkatrészt, s össze tudták-e otthon állítani a darabokat? Kaptak-e ehhez útbaigazítást, vagy közvetlen se­gítséget a bolttól? Ilyen és ehhez hasonló kér­dések megválaszolására számít a Fogyasztók megyei Tanácsa, illetve kéri, hogy a szőnyeg, függöny és világítótestek vá­lasztékával, minőségével kap­csolatos véleményüket, javasla­taikat is juttassák el címére. Illli a különleges hiánycikk oka? Arurakodás a Pécsi Sörgyárban Sörhelyzet A rakodó az elosztó? „Én vagyok a család sörke- resöje" — hallottuk a minap egy fiatalember maliciózusan szellemes közlését. Hegynyi do­bozos Gold Fassei sör előtt be­szélgetett egy barátjával, üres kosarat szorongatott, jóllehet Steffi is, Jelen Pivo is volt bő­ven akkor a Konzumban. De- hót mit tegyen egy „sörkereső", ha számára a pécsi Szalon a keresett sör? Hetek óta figyeljük, hogy va­lami van a sörrel, s leginkább a legnépszerűbb Szalonnal. A vásárló számára úgy tűnik, mintha kivonták volna a forga­lomból, hiszen megszokott be­vásárló helyein pillanatok alatt eltűnik. A rekesztornyokból már az eladótérbe történő betolás közben ötösével-tízesével kap­kodják ki az üvegeket, s a ké- sőnjövőknek csők a csont, azaz az üres rekesz jut. Az meg mi­nek? Ugyanakkor vannak he­lyek — bárki tanúsíthatja ezt —, ahol minden további nélkül, bármikor (vagy legalábbis csaknem bármikor) kapható a Szalon sör. Mi hát a különleges sörhióny oka? Legkomolyabb ellátási gon­dunkká nőtte ki magát a sör­hiány (de jó is, hogy ez a legnagyobb gond!) — ezt mu­tatja, hogy a minap mindkét felet — tehát a termelőt és az értékesítőt — egy asztalhoz ül­tették kiderítendő: mi lehet a megold is módja? Mindjárt az elején kiderült, hogy több sörre nem számítha­tunk: a Pannónia Sörgyár a je­lenlegi kapacitását maximáli­san kihasználja, fejlesztésre pedig — jóllehet terv készült ró — belátható időn belül még csak gondolni sem lehet. Hol van akkor a sör? Másutt — ez az egy szó a vita summázata. Előrebocsátjuk: kizárólag a palackos sörről van szó. A tanksörrel nincs gon^J: azt a gyári tankautóval kiszállítják, átfejtik a helyi tankba és* máris mérhető pohárba, korsóba. A gyár szorgalmazza is a terjesz­tését, dehát a fogyasztói szo­kásokra is figyelni kell. A sör­hiány ugyanis ott jelentkezik, ahol megvásárolnák a palackos sört és vinnék haza, de nem tudják, mert a sör — mondtuk már —, másutt van. Nos, a palackozott sör elin­dul a gyárból, a rakodók jegy­zéket kapnak: ennyi rekesz ebbe, annyi rekesz abba az üz­letbe ... És a rekeszek az út során egészen más helyekre kerülnek. Innen van, hogy az egyik üzlet keveset, vagy ép­pen semmit sem kap, a másik meg mértéken felüli mennyi­séghez jut. Ennek bizony visz- szaélés-szaga van és ezt nyíl­tan meg is fogalmazták az em­lített tárgyaláson: „A rakodó a sör tulajdonképpeni elosztó­ja ..„Nem tartható lenn a rakodók, szállítók uralma . .." Az Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat igazgatója elmondta, hogy az év első felében 3650 hektó elmaradása volt feléjük a sörgyárnak (mivel minőségi sörből többet kaptak, Szalon­sörből ténylegesen 4500-zal ke­vesebb érkezett), Komló pedig többször is csak a felét kapta az igényelt mennyiségnek. A helyzet javulását attól várja ez a vállalat, hogy a június 28-án megkötött új szerződésben a sörgyár kötbérterhes és ütemes szállítást vállalt. És ha mégis másfelé megy a sör? Javasolták: előszámlával ér. kezzék a sör, így látnák bizto­sítottnak, hogy a rendelt meny- nyiség egy része ne kerüljön tévútra. Éz azonban valamiért nem akar polgárjogot nyerni a sörgyárnál, pedig jó módszer lehetne, ha valamennyi partner ezt szorgalmazza. Aztán azt is javasolták: vezessen be szigo­rú ellenőrzést a gyár, s ha visszaélést tár fel (elismerték, nem könnyű dolog ez!), alkal­mazzon felelősségrevonást. A magyarázat az volt, amit min­dig és mindenütt hallhatunk hasonló esetekben: „Jó, de ak­kor annyi emberünk sem lesz, mert itthagynak . .Egyszer már ideje volna ezt ki is pró­bálni: felelősségrevonni a megvesztegethető embereket, és hátha nem jönne be az ag­godalom. Aztán azt is javasol­ták még: oly mértékben és mó­don kellene rendezni a rako­dók bérét, hogy érdekeltek le­gyenek a rendelés szerinti — tehát tisztességes — kiszállítás­ban. A csúszópénz (és minden más, ami e fogalmat helyette­sítheti) nem más, mint az a járható kiskapu, ami minden hiánycikknél meglelhető: az ügyesebbje nem riad vissza az anyagi áldozattól sem, hogy hozzájusson a kérdéses áruhoz. Hiánycikk tehát a sör? Bizony az! Szép lassan sörivó nemzet lettünk — Baranya még vezet is: Komárom és Borsod után itt a legmagasabb az egy főre jutó sörfogyasztás — a sörter­melés pedig ettől jócskán el­maradt. Ezért kel! olyan elosz­tási rendszert teremteni és biz­tosítani, ami a hiánycikk-jelle­get elviselhetővé teszi. Az érdekeltek megkapták a feladatokat, s az intézkedések­ről utóbb számot is kell adniok. A sörkereső fogyasztó, addig is érdeklődéssel várja: kap-e megszokott helyén palackozott sört, amikor éppen vásárolhat- nékja támad? Hársfai István A pécsi Nick-udvarban Minden nap más cikk - iélárnn Az olcsó áru boltjában bemutatják az újdonságokat is Nemsokára újra forgalmas lesz Pécs egyik leghangulato­sabb szeglete, a belvárosi Nick- udvar. A Széchenyi teret és a Kossuth Lajos utcát összekötő átjáróban, az eddigi tapéta­bolt helyén ugyanis új üzlet nyílott: olcsó áru boltja. Szán­dékosan hagytuk el a nyelvta­nilag helytelen többesszámot, az „áru" szó mellől.' Éppen, mert önmagában is tömeget, sokaságot jelent, s a városban a cégtáblákon hemzseg a sok felesleges többesszám. Itt is folyvást többféle áru érkezik, méghozzá igen gyorsan és vonzó olcsósággal. A Baranya—Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­HÉTVÉGE 10. kereskedelmi Vállalat meg­egyezett a Baranyakerrel. Utóbbi készségesen felajánlot­ta a megszűnt tapétaüzletet, s így különösebb költségek nél­kül megnyitották a boltot. Ide hozzák egy-kétnapos fordu­lókkal mindazt, ami vagy fel­gyülemlett o raktárban, vagy az idény lejárt, s felesleges tartani. Avagy még annyira új, hogy nem ismeri a vásárló- közönség, s be akarják mu­tatni. Általában 40—50 száza­lékkal olcsóbban árusítják. Néhány példa az első na­pok áruválasztékából: Desodor rúd 6-8 forint helyett 1 forin­tért. Alma, citrom, Derby szap­pan 10-15 helyett 6-ért, hang­lemeztartó 240 helyett 100 fo­rintért. De fontos ennek az egyszemélyes üzletnek az áru- ismertető szerepe is. Fontos és olcsó cikket jeíent a vevőknek. Például a szőlővidéken igen hasznos borderítő por Tokaj- hegyaljáról érkezett, és most csomagját 13 helyett 6 forintért adják. Ugyanonnét kaptak olyan ósványőrleményt, ami a virágváza vizébe hintve 5-10- szeresére növeli a vágott virág élettartamát. Nagy gond, ha a lakás vízvezetékébe valami beleesik, beleszorul. Ebben az új üzletben most árusítanak hozzá oldószert. Továbbá a la­kás repedt cementrészéhez - 21 helyett 10 forintos áron — javítóhabarcsot. A felsorolás végül is remény­telen, mert sosem lesz teljes. Hiszen minden másnap, avagy minden nap érkezik valami, amit általában féláron lehet majd itt megvenni, „egyet fizet, kettőt kap” alapon. Az első napokban, amikor csendben megnyitották a boltot, már 15 000 forint volt a forgalom. Havonta legalább félmilliós lesz, és érdemes oda naponta bejárni. A magyar múlt mosolya Kónyi János: Mindenkor nevető Demokritus I. Kónyi János munkája a Mindenkor nevető Demokritus avagy okos lelerrtényű történe­tek, mellyeket a bánatjokat fe­lejteni kívánó jámborok ked­véért szedegetett öszve .., 1782-ben jelent meg először és a századvég, valamint a 19. század első felének a legna­gyobb magyar könyvsikere volt. Hat kiadás példányai tűn­tek el szinte teljesen, mert szó szerint szétolvasták őket az em­berek. Még a humorról akadé­miai értekezést író Jókainak sem sikerült hibátlan példányt szereznie belőle. Ennyi elég is az anekdoták­hoz azt hiszem, még mindig önmagukért beszélnek ... Egy szegény kocsis lakott egy romladozott házban, kinek nemhogy valami jószága vagy házi eszköze lett volna a ház­ban, sőt még a mindennapi ke­nyere sem volt. Egyszer éjsza­kának idején egy tolvaj bé- szökik, és a szobában feljebb- alóbb tapogatózik, hogyha va­lamit találna. Ezt a kocsis ész- revévén, mondó: Csak jól ki­keresd! Majd meglátom, hogy mit találsz ott a setétben, az- hol én világossal is semmit sem találok. * Midőn egy nyúlás gatyájú tiszt Leonida generálisnak je­lent, hogy már igen közel va­gyon az ellenség, a generális csak félvállról így felele néki: Ha az ellenség közel van mi- hozzánk, hiszen, mi is közel vagyunk őhozzájok. * Egy ausztriai úr beszállott Niburgban egy vendégfogadó­ba és vizet kért a korcsmáros leánykájától, hogy a bort meg­keverje, mert másképp erős. Uram — azt mondja a leány —, nem szükség keverni, mert az atyám tegnap töltött két sajtár­ral a hordóba. * Egy brandenburgiai herceg kérdezte volt egy paptól, hogy kik a legboldogabb emberek? Ez azt feleié, hogy a szegé­nyek, mert ők bírják a meny- nyeknek országát. Monda vi- szontag a herceg: Tehát soka­kat segítettem én a mennyor­szágba, mert sok szegényeket csináltam. * Egyszer egy magyar és egy német perbe estek. Annyira, hogy a magyar a németet po­fon ütötte. A német minden visszaütés nélkül erre elhallga­tott. Midőn kérték tőle a többi felenyája, hogy miért nem üti vissza: Nem bizony én — feleli ő - mert csak ketten vagyunk, és a sor hamar visszakerülne reám. * Egy kerékjórtó és egy pol­gár veszedelmesen perlekedte- nek együtt, s egyik sem akart a másiknak engedni, azért bí­róra keltek. A kerékjórtó, hogy a pert megnyerje, egy kocsit ajándékozott a bírónak. Ezt megtudván a polgár, ismét egy pár lovat ajándékozott néki. Azután nemsokára a törvény­nek vége lett, és a polgár nyert. Ezt látván a kerékjártó, mon­dó nagy keservesen: Oh, ko­csi, kocsi! nem jól mégy te! Erre felele a bíró: Barátom !'a kocsi nem mehet másképp, hanem hova a lovak húzzák. * Egy beteg kérdeztetett, hogy miért doktort nem hozat? Azért, felele ő, mert még nem aka­rok meghalni. Növény védetem A paradicsom és horgonya védelme A növénybetegségek közül nagyon sok csak akkor képes fertőzni a nö­vényt, ha a levélzet, szár, termés- kezdemény több «órán át nedves. A paradicsom és a burgonya közös be­tegsége a paradicsomvész vagy bur­gonyavész. Gyakran a tudományos nevén a gyakorlatban is fitoftorának nevezik. A betegség kezdetben csak a le- véizeten észlelhető. Először az alsó levelek hegye, vagy széle szárad el, mindig ott, ahol a vizcseppek meg­állnak a íevélzeten. A csapadéktól és a hőmérséklettől függően a beteg­ség járványszerűen terjed, ha a kö­zelben már vannak fertőzött terüle­tek. A burgonya- és paradicsom táb­lák pár nap múlva a csapadékos napok után úgy néznek ki, mintha a növényeket forró vízzel leöntöttek volna. A védekezést a betegség gyors lefolyása miatt a csapadékos, ködös, párás napok után azonnal el kell végezni. Csak a megelőző védekezések eredményesek. Védekezéshez Rézoxiklorid 50 WP, Miltox Special, Dithane M—45 vagy Zineb használatát javasoljuk. A védekezéseket a csapadékos na­pok után meg kell ismételni. Erős kártétel esetén a betegség a paradi­csom bogyóra, illetve a burgonya gumóra is átterjedhet. A burgonya gumót akkor fertőzi, ha hosszabb szá­razság miatt a föld repedezett és a csapadék a repedéseken keresztül bemossa a fertőző anyagot. A na­pokban megkezdődött a burgonya­bogár második nemzedékének a kár­tétele. Jelenleg nagy mennyiségű bo­garat találhatunk a burgonya terű le­teken, és azok közelében lévő para­dicsomon. Védekezéshez Fiiból E, Ditrifon 50 WP, Safidon 40 WP vagy Sevin 85 WP permetezését javasol­juk. A csomagolóanyagon feltüntetett várakozási időket szigorúan tartsuk be. Dr. Frank József megjelent IBUSZ új programfüzeié ŐSZTŐL TAVASZIG 1982-1983

Next

/
Oldalképek
Tartalom