Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-15 / 192. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanl ö XXXIX. évfolyam, 192. szám 1982. július 15., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: • Áruházi tolvajok ítélete (4. oldal) Piacszemle (5. oldal) Kupasorsolás (8. oldal) Nagy sikerű balettelőadás (3. oldal) Megújulás Napjaink kedvelt szervezeti formája: a termelési rendszer és az agráripari egyesülés. A rájuk irányuló reflektorfény azonban nemcsak előnyeiket, hanem hibáikat is megvilágítja. Ilyenfajt reflektorszerepe volt a közelmúltban rendezett IX. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari vándorgyűlés­nek, ahol partnergazdaságok „panaszkodtak” a termelési rendszerek szolgáltatásaira. El­sősorban arra, hogy az alkal­mazott technológiát a rend­szergazdák sok helyütt nem adaptálják a helyi viszonyok­hoz. Az sem előnyös, hogy fel­duzzadt a rendszerek appará­tusa. (Vannak olyan termelési rendszergazdák, ahol hatszá- zan is dolgoznak. Összehason­lításként: az élelmiszeripari trösztökben összesen - az át­szervezés előtt - 1500 ember dolgozott.) Ennek következté­ben magasak a termelési rend­szereknek fizetendő költségek. A rendszergazdák érdekei sok tekintetben mások, mint a taggazdaságoké. Ennek több­nyire nem . személyes okai van­nak, inkább az, hogy ma már sokkal kiegyenlítettebb a me­zőgazdasági termelés techni. kai, technológiai színvonala, mint a rendszerek szervezése idején. így érthető, hogy az ál­talánossá váló magas termelési színvonal mellett a termelési rendszereknek egyre nehezebb újat produkálni, vagyis szolgál­tatásaik körét bővíteni, színvo­nalát növelni. A jelenlegi gazdasági hely­zetben korlátozottak az anya­gi-műszaki fejlesztési lehetősé­gek. Részint, mert a gazdasá­goknak nincs fejlesztésre for­dítható pénzük, részint, mert ha éppen van is, szűkös devi­zakeretek nehezítik a legkor­szerűbb technika, technológia megvásárlását. A termelési rendszerek legnagyobb sikerü­ket eddig az új technika alkal­mazásával aratták, s erről egyelőre le kell mondaniuk. Ä termelési rendszerek ter­mészetesen - immár új felté­telek között — keresik a meg­újulás útját. Például az alkat­részellátás, a szervizhálózat megszervezésével, a termékfor­galmazással és az értékesítés­ben való részvétellel. Úgy is mondhatnánk, igyekeznek tevé­kenységük vállalkozásjellegét erősíteni. E kezdeményezések heiyeselhetök, bár ezek nem helyettesíthetik alapvető fel­adatukat: a kutatást, a leg­újabb technikai, technológiai eredmények és a termelés kö­zötti kapcsolat megteremtését. A másik divatos vállalkozási forma, az agráripari egyesülé­sek sok vitát és ellenérzést vál­tottak ki szervezésük idején. A tárgyilagosság kedvéért el kell mondani, hogy az agráripari egyesülések sem váltottak be minden hozzájuk fűzött re­ményt. Például nem szűnt meg a csatlakozó gazdaságok kö­zötti differenciálódás, nem ala­kult ki megfelelő kapcsolat az élelmiszeripar és a nyersanyag- termelő között. Mindezek elle­nére mind a négy agráripari egyesülés termelési színvonala nőtt, hatékonysági mutatóik jobbak korábbi eredményeik­nél. A vándorgyűlésen is elhang­zott, hogy újabb egyesülések szervezését nem tervezik, a meglévőket azonban nyitottak­ká teszik: tehát a deklaráltnál nagyobb lehetőséget adnak a kilépésre, illetve új tagok fel­vételére, valamint az agráripari egyesüléseken belül mindenki ahhoz a fejlesztéshez járulna hozzá, amiben saját maga is érdekelt. B. P. Izrael fenyegető figyelmeztetese A diplomácia tárgyalást javasol és Izrael-elismerést Szíriába kerülnek a PFSZ fegyveresei? Befeleződtek a magyar -román kormányfői tárgyalások Lázár Györgyöt fogadta Nicolae Ceausescu Közlemény a tárgyalásokról (2. oldalon) Az izraeli légierő gépei szer­da délelőtt folyamatos berepü­lésekkel figyelmeztették a Nyű- gat-Bejrútban körülzárt palesz­tin fegyveres erőket, hogy a ki­ürítési ultimátum elutasítása esetén Tel-Aviv nem riad visz- sza a PFSZ libanoni központjá­nak katonai megsemmisítésétől. Az izraeli hadvezetés 35 ezer katonát, 300 harckocsit vont össze a bekerített főváros pe­remén. Közben Bejrútban az a hatá­rozott benyomás alakult ki, hogy a Philip Habib amerikai elnök megbízott közvetítésével folytatott tárgyalások kimene­tele a Szíriái és a szaúd-ará- biai külügyminiszter washingtoni látogatásától, a Reagan elnök­kel való csütörtöki találkozótól függ. Az An-Nabar című lap értesülése szerint Habib közöl­te a libanoni vezetőkkel, hogy Izrael csupán néhány további napot adott a bejrúti palesztin jelenjét politikai felszámolásá­ra. Enn^k ellentmond, hogy George Shultz, a kinevezett amerikai külügyminiszter 30 napban jelölte meg a bekerí­tett palesztin gerillák eltávolí­tásához szükséges időt. Valid Dzsumblatt, a Haladó Nemzeti Mozgalom elnöke po­zitívnak, érdekesnek mondta Schultz nyilatkozatát, majd ki­jelentette: „Legfőbb ideje, hogy az Egyesült Államok elis­merje a PFSZ-t. Izrael nem volt képes megsemmisíteni a PFSZ-t, és ha megtenné, új, valószínű­leg harcosabb szervezet fog születni. Az Egyesült Államok és a Pa­lesztinái Felszabaditósi Szerve­zet közötti közvetlen tárgyalá­sokat javasolt Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke a libanoni válság megoldása érdekében. A CBS amerikai tv-társaságnak kedden adott nyilatkozata során Arafat kijelentette: „A válság megoldásának egyik legfonto­sabb kulcsa lenne” a közvetlen párbeszéd. Arafat utalt arra, hogy nehezíti a két fél kölcsö­nös tájékoztatását és ezáltal a libanoni megoldást az a tény, hogy Habib amerikai el­nöki különmegbízottal csak közvetítők útján folynak a tár­gyalások. „öt vagy hat csator­nán keresztül nem lehet pontos tárgyalásokat folytatni" — mondta a PFSZ vezetője. Külügyminiszter­helyettesi tanácskozás Július 14-én a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztár­saság, és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö- vefsége képviselőinek rész­vételével külügyminiszter- helyettesi értkezletet tar­tottak Moszkvában. A tanácskozáson részt vett Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes. A találkozót, amely a teljes nézetazonosság je­gyében ment végbe, egyes, kölcsönös érdeklődésre számot tartó, sürgős nem­zetközi kérdések megvita­tása céljából hívták össze. George Schultz kinevezett amerikai külügyminiszter keddi szenátusi meghallgatásán fel­vetette ugyan a közvetlen ame­rikai—palesztin párbeszéd le­hetőségét, de a tárgyaló part­nerek sorából gyakorlatilag ki­zárta a PFSZ-t. Ez utóbbival kapcsolatban kijelentette: csak abban az esetben lenne haj­landó közvetlenül tárgyalni a PFSZ-szel, ha az elismeri Iz­rael állam létét, „megváltozik és valami más lesz, mint ami jelenleg”. Reagan elnök megkezdte a kongresszusi képviselők „meg­dolgozását” az amerikai ten­gerészgyalogosok esetleges li­banoni bevetésével kapcsolat­ban. Az elnök kedden a szená­tus és a képviselőhöz vezető tisztségviselőit tájékoztatta a li­banoni fejleményekről. A ta­nácskozást követően több kép­viselő elmondotta: a meghall­gatáson mindenekelőtt arra kér­tek biztosítékot Reagantól, hogy iájékoztatni fogja a kongresz- szust, mielőtt csapatokat indí­tana útnak Libanonba. E for­rások szerint az elnök „rendkí­vül veszélyesnek” minősítette a libanoni helyzetet. Robert Michel, a képviselőház republikánus csoportjának ve­zetője hangsúlyozta, hogy egye­lőre semmiféle megállapodást nem hoztak tető alá a Nyugaf- Bejrútban körbezárt palesztin fegyveresek evakuálásának fel­tételeiről. Michel szerint korai lenne beszélni arról, hogy a kongresszus támogatná-e ame­rikai egységek Libanonba kül­dését, hozzátette azonban, hogy több képviselő bizonyosan el­lenzi ezt az elképzelést. A JANA líbiai hírügynökség értesülései szerint Sadli algé­riai elnök és Fahd szaúdi ural­kodó kapcsolatba lépett Asz- szad szíriai elnökkel, hogy rá­vegye őt: fogadja be a Nyugat- Bejrútban levő palesztin fegy­vereseket. Lázár György, romániai hi­vatalos, baráti látogatásának második napján, szerdán dél­előtt Bukarestben megkoszorúz­ta a nép és a haza szabadsá­gáért, a szocializmusért vívott harc hőseinek emlékművét Kor­mányfőnk lerótta kegyeletét a pantheonban, ahol dr. Petru Groza és Gheorghe Gheor- ghiu-Dej földi maradványai nyugszanak. Ezt követően a Victoria pa­lotában Lázár György és Cons­tantin Dascalescu folytatta és befejezte tárgyalásait. A két kormányfő jegyzőkönyvet írt alá, amely tartalmazza a tár­gyalások eredményeit, és rögzíti az együttműködés továbbfej­lesztésének feladatait. Délben Lázár György, a bu- kéresti magyar nagykövetségen fogadást adott meghívója és vendéglátója, Constantin Das­calescu tiszteletére. A szívélyes légkörű fogadáson a román miniszterelnökön kívül megje­lent Josif Bonc, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Gheorghe Petrescu miniszterelrtök-helyet- tes, Nicolae Constantin külke­reskedelmi és nemzetközi gaz­dasági együttműködési minisz­ter, Aneta Spornic, az Állami Tervbizottság miniszteri rangú államtitkára, Ion Stefanescu, a szocialista művelődési és neve­lési tanács első elnökhelyette­se, Constantin Oancea külügy­miniszter-helyettes, Vasile Sandru, a külügyminisztérium igazgatója és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Ott vol­tak továbbá a román társadal­mi és kulturális élet neves sze­mélyiségei. Magyar részről részt vett a fogadáson kormányelnökünk kí­sérete, köztük Rajnai Sándor, hazánk bukaresti nagykövete. Szerdán délután Neptun ten­gerparti fürdőhelyen Lázár Györgyöt fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Kormányfőnk kíséretében volt Roska István külügyminiszter­helyettes és Rajnai Sándor, ha­zánk bukaresti nagykövete. A találkozón román részről jelen volta Consfantin Dasca­lescu, a Román Szocialista Köz­társaság kormányának első mi­nisztere, Constantin Oancea külügyminiszter-helyettes és Victor Bolojan, a Román Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete. Az őszinte és baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a két párt és két ország közötti együttműködés helyzetét, az 1977. évi debreceni és nagyvá­radi legfelső szintű találkozón meghatározott feladatok végre­hajtásának időszerű kérdéseit, véleményt cseréltek a nemzet­közi helyzet egyes kérdéseiről. A kora esti órákban Lázár György és kísérete hazautazott Romániából. * Szerdán hazaérkezett Buda­pestre Lazár György, a Minisz­tertanács elnöke, aki Constan­tin Dascalescunak, a Román Szocialista Köztársaság kor­mányelnökének meghívására tett hivatalos baráti látogatást Romániában. Pécsi Galéria Megnyílt a Baranya megyei Tárlat Igazán bensőséges légkör­ben, csak ismerőst köszöntve nyitotta meg Kircsi László, a Zeneművészeti Szövetség dél-dunántúli titkára tegnap délután Pécsett, a Baranya megyében élő képzőművészek reprezentatív tárlatát. A „reprezentatív" jelző ez eset­ben inkább az esemény ha­gyományos rangjának, sem­mint a tárlat átfogó voltá­nak szól. Az idei kiállítás ugyanis aligha reprezentálja a megye képzőművészetét. A bemutatott alkotások mi­nősítése a kritikusok dolga. Ehelyütt csak a számbeli adatokból vonhatunk le kö­vetkeztetést: a kiadott kata­lógus szerint Baranyából ti­zenheten tartoznak a Magyar Képző- és Iparművészek Szö­vetségének tagjai közé; a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának harminc- nyolc, a Fiatal Képzőművé­szek Stúdiójának két bara­nyai tagja van. Ezzel szem­ben az idei tárlaton huszon­öt művész munkáival talál­kozhatunk. A hiányt csak részben indokolja a zsűri — egyébként helyeselhető — szi­gorúsága. Az igazság az, hogy kevesen, kevés művel pályáztak. Ismert nevek hiá­nyoznak a kiállítók közül. Iga­zán csak a tárlatlátogatók sajnálhatják ezt, mert az idén hiába várják, hogy tel­jes képet kapjanak arról, hol tart 1982-ben Baranya képző- művészete. örömünkre, a bemutatott alkotások között számos szín­vonalas munka van. A ren­dező szervek több művész alkotását díjazták: a Bara­nya megyei Tanács díját Valkó László festőművész, il­letve R. Füzesi Zsuzsa kera­mikusművész kapta meg. A pécsi Városi Tanács egy-egy díját Knoll Éva és J. Móker Zsuzsanna keramikusművé­szeknek ítélték oda. Erdős János festőművész a Pécsi Galéria, Pinczehelyi Sándor a Pécsi Nyári Színház díját kapta meg. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom