Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-14 / 191. szám

1982. július 14., szerda Dunántúli napló 3 Kutyák, rigók, pofonok és emberek Szabálysértés A csomagoló­anyagok fontos szerepe Részleges védelmet nyújtó megoldások A polgári védelem szempont­jából az élelmiszerek csomago­lásának — a csomagoló anyag­nak, illetve csomagoló eszköz­nek - az élelmiszert védő funk­ciója a legfontosabb, de mig békében, a mindennapi életben a csomagolás az élelmiszer tápértékét, minőségét, élvezeti értékét kell, hogy védje, addig egy esetleges elemi csapás, katasztrófa, vagy egyéb rend­kívüli helyzet esetén az élelmi­szert a „kívülről” bele, vagy rá­kerülő szennyeződésektől — su­gárzó, mérgező, vagy fertőző anyagoktól, ágensektől — kell megóvni. Könnyen megérthető, hogy miért. Ezek a polgári védelem szakkifejezésével élve: rbv, szennyező anyagok egyszerű ér­zékszervi úton-módon nem ész­lelhetők, alattomosan károsít­hatják tehát az emberi szerve­zetet, a fogyasztó egészségét. Ezért az élelmiszervédelem, ezen belül az élelmiszerek „vé­dő csomagolása”, a polgári vé­delem egyik nagy feladatkomp­lexumának, a radiológiai, bio­lógiai és vegyi (rbv) védelem­nek igen lényeges témája. Milyen követelményeket tá­maszt a polgári védelem az élelmiszerek csomagoló anya- agaival, csomagoló eszközeivel szemben? 1. Óvja meg az élelmiszert a tárolás, rakodás, szállítás során a mechanikai károsodásoktól (ütődés, deformálódás). 2. Akadályozza meg, hogy a por, folyadékcsepp, gőz, vagy gáz formájú sugárzó, mérgező, vagy fertőző anyagok az élel­miszert — külsőleg és belsőleg egyaránt — szennyezzék. 3. Amennyiben a csomagolt élelmiszer a felületén szennye­ződik, a csomagolás tegye le­hetővé a szennyeződés haté­kony eltávolítását, illetve fizikai, vagy kémiai hatástalanítását, azaz „mentesítését”, mégpedig az élelmiszer károsodása, mi­nőségromlása nélkül, ezért le­gyen víz- és vegyszerálló, eset­leg hőtűrő. E három pontba tömörített, de még hosszan részletezhető követelményrendszert természe­tesen csak néhány csomagolási mód elégíti ki. Mindez azonban nem ad okot valamiféle borúlá­tásra. Az élelmiszereket ugyan­is csaknem minden esetben többszörös csomagolás óvja, de legalábbis egy „egyedi” és egy úgynevezett „gyűjtő” csomago­lás. Emellett a különböző cso­magolóeszközök, anyagok kom­binációi igen nagy számú lehe­tőséget adnak az élelmiszer­csomagolással történő rbv-vé- delmére. Tekintsük át, hogyan „osztá­lyozhatjuk” a polgári védelem, sőt az rbv-védelem szempontjá­ból az élelmiszerek csomago­lási módjait! Az I. kategóriába soroljuk az ún. „tökéletes védelmet" nyújtó csomagolásokat. Ezek ma már klasszikusnak számító konzerv­doboz, konzerves üveg (fémte­tővel), üvegpalack és a modern csomagolóeszközök közül a vas­tagabb műanyag dobozok, il­letve flakonok. Ezek mindenféle rbv. szennyező anyag bejutását megakadályozzák, akár por, akár folyékony, akár légnemű halmazállapotban, emellett anyaguknál fogva könnyen, jól mentesíthetők. A II. kategóriába soroljuk az úgynevezett „részleges védel­met” nyújtó megoldásokat. Eb­be a kategóriába tartoznak a legkorszerűbb csomagolások: elsősorban a különböző mű­anyaggal, vagy alumíniumfóliá­val kombinált (kasírozott) pa- pírcsomagoló-anyagok, mű­anyag-alufólia kombinációk, mint pl. a közismert „SIÓ” üdí­tőital csomagolása, vagy az „OMNIA” pörköltkávé tasakja. De ide sorolhatók az impreg­nált kartonpapírok (tartós tej), valamint az összes műanyag csomagolóanyagok és eszközök, az egészen vékony műanyag­fóliák kivételével, mint például a FOLPACK, vagy a zsugorfó­lia. A „részleges védelmet" nyújtó megoldások mechanikai védőhatása mérsékeltebb. A sugárzó, vagy fertőző anyagok, szennyeződések ellen megvédik az élelmiszert, a mérgező anya­gok azonban folyékony, vagy gőz halmazállapotban hosz- szabb-rövidebb idő alatt (ma­ximum néhány óra) áthatolnak a csomagolóanyagon. Emellett mentesítésük is fokozott óvatos­ságot igényel, mert bár víz- és vegyszerállóak, a mentesítés mechanikai igénybevételének kevésbé állnak ellen. A III. kategóriába tartoznak az összes többi csomagoló anyagok és eszközök. Jellemző megoldás e kategóriában a pa­pírzacskó, vagy a kartondoboz. Ezek legfeljebb q radioaktív porszennyeződés ellen védik az élelmiszert. Mentesítésre is csu­pán akkor van lehetőség, ha a csomagolás többrétegű, mivel ekkor a külső, szennyezett réteg eltávolítása megoldható. A fenti három kategóriába való soroláskor csak az élelmi­szerek egyedi csomagolásait vettük figyelembe. Az egyedi csomagolás nyújtotta védelem ugyanis fokozható, mégpedig a gyűjtőcsomagolással. A közis­mert „páncélkarton” vagy még inkább a korszerű „CARTON- PLAST” műanyagdobozok ki­egészítik az egyedi csomago­lást és együttesen kielégítő vé­delmet biztosítanak az élelmi­szereknek. N égyen jönnek be a szo­bába. Hárman határo­zottan, magabiztosan; látszik rajtuk, hogy tudják miért vannak itt, de a negye­dik — tétován álldogál. Az ada­tok gyorsan tisztázódnak, s ne­ki, a kis köpcös, melegtől szen­vedő férfinak, valóban nem sok itt a keresnivalója. — Ezt az idézést kaptam — nyújtja a papírt dr. Pozsárkó Istvánnak, a Pécs városi Ta­nács V. B. hivatala szabálysér­tési és általános igazgatási csoportvezetőjének. — Aligha­nem elkéstem egy kicsit, de éjszakás voltam, nemrég éb­redtem föl. — Igen, ezt a tárgyalást már félórája befejeztük, önt tanú­ként szerettem volna meghall­gatni, de abban az ügyben úgyis lesz még egy tárgyalás, kérem, ha legközelebb idézést kap, igyekezzen pontosan meg­jelenni. Félórával ezelőtt valóban itt ült még az a fiatalember, akit azért jelentettek fel, mert ál­lítólag megpróbált ellopni Pécs egyik szórakozóhelyén egy bor­ral teli üveget. Kipirulva, hol túl hangosan, hol alig érthe­tően válaszolt a kérdésekre, de minden válaszának azonos a lényege: nem ismeri el a lo­pást. Ő egy ismerősét akarta csak megkínálni az üvegből, aki az ajtón kívül álldogált. Az ismerőséről mindössze any- nyit tud, hogy Klári a kereszt­neve. Behívják a tanúját is, azt a vele hasonló korú fiatal­embert, aki határozottan állít­ja, hogy pontosan emlékszik az esetre, mivel ő családos ember és ritkán szokott kimaradni... Igen, együtt szórakoztak, töb­ben voltak, mindenki rendelt italt, s ő látta, hogy a Pista (nevezzük így a lopással gya­núsított fiatalembert) felállt és elindult az ajtó felé. Hama­rosan vissza is jött, kezében az üveggel. Ehhez az ügyhöz idézték a késve érkező tanút, de mivel a gyanúsított és az egyik meg­hallgatott tanú szavai ellent­mondanak a feljelentésben ír­takkal, szembesítés, vagyis újabb tárgyalás következik. Az ügynek tehát mára vége. A fia­talember láthatóan megköny- nyebbül, de nem ugrik fel a székről, mint a tanúnak idé­zett másik. — Mikor lesz a következő? — kérdezi feszengve, miközben tenyerét többször is a farmer­jába törli. — Hamarosan, valószínű két héten belül. Miért? — A hét végétől szabadsá­gon leszek, nyaralni szeretnék. — Július vége megfelel? — kérdezi dr. Pozsárkó István. A fiatalember bólint, s most már szinte kiszalad a szobá­ból. A helyén azóta egy idősebb férfi, az újabb eset sértettje üldögél. Nem messze tőle a nála jóval fiatalabb szinte ál­landóan mocorgó ellenlábasa. Éz már foytatásos ügy, az előz­mények a következők. Valami­kor az elmúlt ősszel a fiata­labb — a feljelentett — kutyája állítólag megharapta az idő­sebb sértettet, aki az esetet orvosi látlelettel alátámasztva bejelentette a szabálysértési csoportnál. A kutya tulajdono­sát megbírságolták, aki azon­ban- fellebbezett, állítva, hogy az ő kutyája nem marhatta meg, először is azért, mert ak­kor éppen nem volt otthon, másodszor mert okos, betaní­tott kutya, s ha netán harap­na, akkor is kizárólag karra menne, mint a betanított ku­tyák. A látleletet kiállító orvos másodszorra már bioznytalanul fogalmaz: a sérülések szár­mazhatnak kutyaharapástól. Az ügy tisztázására tehát most újabb tárgyalás következik. — Azóta is tart a harag ma­guk között? — kérdi a szem­benállókat a csoportvezető. — Igen — bólint az idősebb. — Én egy ilyen ... — kezdi a kutya tulajdonosa és bizo­nyára hosszan kanyarítaná a nem éppen hízelgő jelzőket a másik felé, de dr. Pozsárkó félbeszakítja. Emelt hangon, határozottan rendreutasítja és egyben figyelmezteti, hogy a másik az elhangzottakért ismét feljelentheti, ezúttal becsület- sértésért. A pár pillanatnyi csönd elég ahhoz, hogy a magáról meg­feledkezett kutyatulajdonos le­csillapodjon, s kezdődhet az érdemi beszélgetés. Mindketten kitartanak eredeti elmondásuk mellett. A kutya gazdájának megidézett két tanúja azt ál­lítja, hogy a kutya az adott időben nem volt a ház udva­rában. Azt viszont mindhárman elismerik, hogy az állat sok­szor póráz nélkül szabadon szaladgál, s így ez az ügy a kívülálló számára kissé furcsán zárul: egyértelmű bizonyítékok hiányában elejtik a harapás tényét, viszont a póráz nélküli sétáltatás beletartozik a ku­tyával való veszélyeztetés sza­bálysértésbe, s a kutya gazdá­ját megbírságolják. A határo­zatot azonnal ki is hirdeti a csoportvezető. A két szomszéd ügyének te­hát — legalábbis ennek és egyelőre — vége, ám X. Y., a kutya tulajdonosa még itt van az irodában, s egyre bizony­gatja, hogy az ő kutyája nem haraphatta meg a szomszédot. — Nem is a harapásért bír­ságoltam meg. — Tudom, tudom és jogosan. Ezután csak pórázon vezetem a kutyát. De tudja nem vele van a baj. Nem lehet kijönni a szomszédokkal. Hát igen. Nem lehet kijönni a másikkal. Akik a szomszé­dokkal perlekedve ide­jutnak, mind ezt állítják, mi­közben a másikra mutogatnak. Évente 2300—2400 szabálysér­tést tárgyal a városi hivatal szabálysértési és általános igazgatási csoportjának 4 dol­gozója. Munkájuk - épp az ügyek sokrétűsége miatt — rendkívül összetett és változó. A lopásoktól kezdve a vásárlói megkárosításokon át a szeme­telésig mindennel foglalkoz­nak. A hozzájuk kerülő ügyek száma évi 4—500-al meg is emelkedett 1979 óta, amikor is bővült a hatáskörük: további olyan eseteket kaptak, melyek kettős alakzatúak, vagyis bi­zonyos határig szabálysértés­nek, a határon felül bűncse­lekménynek számítanak. Hogy mi, miért és mikor szabálysér­tés, mikor bűncselekmény, an­nak egyértelmű és rövid meg­fogalmazására — pont az ösz- szetettségük és sokrétűségük - miatt itt nem vállalkozha­tunk, de az érzékeltetés ked­véért elmondjuk, hogy ha va­laki 1000 forint értékhatár alatt lop, akkor még szabálysértő, ha fölötte, akkor már bűncse­lekménnyel vádolható. De! Ha valaki 1000 Ft alatti értéket tulajdonít el például tűzvész, árvíz, vagy egyéb rendkívüli ál­lapot alkalmával, akkor bűn- cselekményt követ el. A szabálysértésnek minősülő lopásokat szigorúan és diffe­renciáltan büntetik. Száztól akár tízezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki az el­követőre, csakúgy, mint a többi szabálysértőre. Az elbírálásnál többek között figyelembe Ve­szik, hogy miért és hányadszor követte el valaki a szabálysér­tést, a bírságolás azonban so­ha nem maradhat el a bizo­nyított esetekben, hiszen csak így érvényesülhet a cél: a visz- szatartás a nevelés! Másként szólva azért bírságolnak, hogy ne lehessen másokat következ­mény nélkül sértegetni, inzul- tálni, hogy tiszteljük mások tu­lajdonjogát, hogy ismerjük és tartsuk be akár a köztisztaság­ra, akár a természetvédelemre, vagy éppen a vásárlók jogaira vonatkozó jogszabályokat. F elháborította a jobb­érzésű embereket s nem is úszta meg büntetle­nül az az ember, aki pálinká­val halálra itatott egy rigót. Hasonlóképpen fizetnie kell majd — annak a nőnek is, aki az ő kárára kimondott szabály­sértési határozat hallatán dr. Pozsárkó István és az ügyész jelenlétében jól irány­zott pofonokkal vett elégtételt magának. Az ügy természete­sen folytatódik, de most már a bíróságon, ahova az ügyészt és a szabálysértési csoportvezetőt tanúnak idézik . . . Török Éva Közlekedési szaktábor Szilágypusztán „Örülök, hogy eljöhettem..." Évek óta hagyomány, hogy a középiskolás nyári építőtáborok egy részében az első turnus fiataljainak lehetőségük van a közlekedési alapismeretek elsa­játítására. A KISZ KB és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács idén 18 tábort jelölt ki szerte az országban, melyből kettő Baranya megyében, Szi­lágypusztán és Gréczpusztán működött június 21-től, július 3-ig. A szilágypusztai közlekedési szaktáborban a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium és a szentgothárdi gimnázium 250 tanulója dolgozott és ta­nult. A Pécsi Állami Gazdaság remek táborában, ideális körül­mények között élhettek a diá­kok, s a meggyszedés mellett délutánonként KRESZ-előadások hallgatására, tanulásra is ju­tott idő. — A gyerekeknek lehetősé­gük volt a segédmotoros iga­zolvány megszerzésére, negy­venkilencen éltek is az alkalom­mal, s részt vettek az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon. Az előadókról a megyei közle­kedésbiztonsági tanács gon­doskodott, — mondja Kiskovács Sarolta, a Baranya megyei KBT főelőadója. — Mi a célja ezeknek a köz. lekedési szaktáboroknak? — Elsősorban az, hogy a munkával párhuzamosan olyan közlekedési ismereteket szerez­zenek a fiatalok, amiket otthon tudnak majd hasznosítani. A helyes közlekedésre való neve­lésre ezek. a táborok kiváló al­kalmat biztosítanak, s minden­képpen elősegítik, hogy ezek a fiúk és lányok a jövőben biz­tonságosabban vegyenek részt a közlekedésben. Kovács Ferencné táborveze- tő-helyettes elégedett a gim­nazistákkal. akik szorgalmasan dolgoztak, s szép számmal vet­tek részt a közlekedési előadá­sokon. — Nagyon lelkesek voltak a gyerekek, amit az is elősegí­tett, hogy táborszintű ügyessé­gi és elméleti vetélkedőt szer­veztünk, melynek első tíz helye, zettje ajándékokat kapott, s a szolnoki országos döntőbe is bejutott. A segédmotoros vizs­gája 34 főnek sikerült, ami jel­zi, hogy akik részt vettek az előadásokon, azok komolyan vették. Takács Veronika egy azok. közül, akik eredményes vizsgát tettek. Jókedvűen mondja a tá­bor „parancsnoki” szobájában: — Már régebben meg sze­rettem volna szerezni a segéd- motoros igazolványt, de eddig még nem volt alkalmam, úgy hogy most nagyon örülök. Jó érzés, hogy nyugodtan felülhe­tek a segédmotorra . . . — Nehéz volt a vizsga? — Eléggé, de az előadások közben rendszeresen kitöltöt­tünk tesztlapokat, így nagy meglepetés a vizsgán sem ért. Nagyon jók voltak az előadók, nekik sokat köszönhetünk. Polgár Tamás is a szombat- helyi gimnázium tanulója, neki nincs még segédmotorkerékpár­ja, de reménykedik, hogy lesz. — Nagyapámnak van egy mopedje, s valószínűleg jutá­nyos áron még az idén nyáron nekem adja. — Most már nyugodtan tehe­ti. hisz zsebedben az igazol­vány. — Hála ennek a tábornak, örülök, hogy eljöhettem ide, mert nem tudom mikor tettem volna le a vizsgát otthon. Az OKBT 180 000 forintot ál­dozott az idei 18 közlekedési szaktáborra. Ez jó befektetés, nem kidobott pénz. Bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy csök­kenjen a közlekedési gyermek­tragédiák száma. Roszprim Nándor VASÚTI KOCSIBÓL — FÜGGŐHÍD. A győri Közlekedési- és Távközlési Főiskola két épületét, — stílusosan — egy más célra már nem használható vasúti kocsi köti össze függöhidként. lliSllÍiiiiii81ÍpÉ^ÍIiÍi

Next

/
Oldalképek
Tartalom