Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-02 / 179. szám

1982. július 2., péntek Dunántúli napló 5 A legtisztább orvosi hitvallást hagyta örökül A Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést adja át Büki Béláné szintvezető ápolónőnek dr. Re­ményi Jenő megbízott megyei főorvos A KISZ és a népfront feladatai az ifjúság közéleti nevelésében Első ízben tartott a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága és a Hazafias Népfront Baranya me­gyei elnöksége együttes testü­leti ülést Balatonfenyvesen, a KISZ vezetőképző táborában, megvitatva az ifjúság közéleti nevelésének feladatait. Mit nevezhetünk egyáltalán közéleti tevékenységnek? Álta­lánosságban azt, amit az em­berek munkaköri kötelességei­ken túl kisebb vagy nagyobb közösségek érdekében végez­nek. Az ifjúságpolitikai határozat, majd az ifjúsági törvény meg­születése után a fiatalság prob­lémái sokkal inkább a társa­dalmi közgondolkodás homlok­terébe kerültek. Számos külön­böző fórum, sőt fórumrendsze­rek alakultak, egyszóval kiala­kult az ifjúság közéleti tevé­kenységének feltételrendszere. A feltételrendszer kialakulá­sa után most már nem a fóru­mok számát kell növelni, ha­nem arra kell törekedni, hogy ezek valóban tartalommal telí­tődjenek. A közös napirend megtárgyalása után a két tes­tület délután külön folytatta ülését. Az együttes testületi ülé­sen részt vett a Népfront Ba­ranya megyei Bizottsága ven­dégeként megyénkben tartóz­kodó szliveni küldöttség is: Stefan Nedev és Pecso Nikol- csev, a Bolgár Hazafias Front Szliven megyei, illetve városi titkára. A bolgár vendégek Bala- tonfenyvesről tegnap elutaztak Budapestre. Semmelweis emlékünnepségek Pályaválasztás, ó... Felvételi vizsgák után a legújabb kor Az „anyák megmentője”, a sebészi aszepszis elvének ki­dolgozója, Semmelweis Ignác Fülöp emlékének adóznak július 1-én a magyar egészségügy dolgozói országszerte. Ez alka­lomból került sor tegnap dél­előtt a Baranya megyei Sem- melweis-ünnepségre Pécsett, a megyei tanács épületében. A Mecsek Fúvósötös rövid mű­sora után Koszta Gabriella, a Pécsi Nemzeti Színház művész­nője tolmácsolt részletet Né­meth László Irgalom cimű re­gényéből. Dr. Kishonti Tibor megnyitója után dr. Reményi Jenő megbízott megyei főorvos mondott ünnepi beszédet. A világ 10 legnagyobb orvo­sa között számon tartott Sem­melweis Ignác munkásságának méltatása után a jelen ered­ményeiről, az egészségügy előtt álló feladatokról szólt. Többek között arra kell törekedni, hogy minden állampolgár fokozato­san, az eddiginél magasabb szintű ellátásban részesüljön. Növelni kell a megelőző tevé­kenységet az orvoslás minden szintjén. Az elapellátásban a minél több befejezett ellátásra kell törekedni. A vidéki közép­szintű településeken ki kell ala­kítani az egészségügyi közpon­tokat, és a körzeti ügyeleti szolgálatok fejlesztésével emel­ni a heveny betegellátás szín­vonalát. Az üzemegészségügyi szolgálatban nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkozási ár­talmak megelőzésére, a gyó­gyult betegek rehabilitációjára. Kiemelten kell kezelni a szív­ós keringésrendszeri, a baleseti sebészeti, az onkológiai és a mentálhigiénés ellátás fejlesz­tését. Beszéde befejező részében dr. Reményi Jenő kiemelte, hogy Semmelweis küzdelmes élete, áldozatos és áldásos munkája az igazságért való végtelen harcot, az orvos etikus maga­tartását, a legtisztább orvosi hitvallást is örökül hagyta, melynek érvényesítése aktuáli­sabb ma, mint bármikor. A Semmelweis-ünnepségek keretében kitüntetések átadásá­ra is sor került. A Kiváló Orvos cimet dr. Frang Dezső profesz- szor és dr. Horváth Mihály kór­házigazgató főorvos vehette át. Kiváló munkáért kitüntetést kapta: Bognár Jánosné, Büki Béláné, dr. Keszthelyi Béla, dr. Bőhrer Győző, dr. Szabó Imre Antal, Papp Antalné, dr. Gyi- mesi László, Nagy Vilmos, dr. Hal Kornélné, Leovits Jánosné, Papp Irma, Szabó Mária, Ma­ros Tiborné, Schölfer Jánosné, dr. Bodor Károly és dr. Szi- gethy Gyula. Miniszteri dicséretben tizen­öten. megyei főorvosi dicséret­ben harminchaton részesültek. Délután Pécs város egészség- ügyi intézményei rendezték ün­nepségüket a POTE aulájában. Dr. Sohár Endre ünnepi beszé­de után adták át a városi fő­orvosi, illetve az igazgató főor­vosi dicséreteket, majd a 25— 30—40 éves törzsgárdatagoknak járó jelvényt, emlékplakettet és jutalmat. K. Gy. Homályban Az egyetem előtt gépkocsik, föl s alá sétálgató, ideges szü­lők. Bent a folyosókon fehér blúzok, salátává nyúzott köny­vek világítanak. Felvételi vizs­gák a jogi karon. A „koreog­ráfia” úgy látszik, együtt szü­letik a diákokkal, a génjeik­ben hordozzák: nyílik az ajtó, a vizsgázó kilép, teátrális moz­dulatokkal legyezi magát. A többiek szoros gyűrűt vonnak köré, s záporoznak a kérdések, mint a-sajtókonferencián. — Ez az Ady kísért engem — pihegi a lány —, tavaly ugyan­ezt a tételt húztam. Történe­lemből pedig a keresztes há­borúkat. Mondtam valamit... Az első .emeleten négyen várnak szóbeli vizsgára. Ahá­nyon vannak, annyi tájáról jöt­tek az országnak: Tolnáról, Mosonmagyaróvárról, Cegléd­ről... Vannak azért pécsiek is. Az egyik lány ügyvédnek ké­szül. — Az tetszik benne, hogy le­het vitatkozni, érvelni, szóval... megvédeni valakit. Én az isko­lában is mindig ilyen voltam — mondja, aztán félig tréfásan, félig komolyan hozzáteszi: — Mindig megnézem a televízió­ban a Petrocelli-sorozatot, £z is hatott rám, amikor a jogra jelentkeztem. Alföldi vagyok, mégis itt próbálkozom, mert úgy hallottam, hogy ebben a városban jó a diákélet, s a karon elég szabad szellem uralkodik. Második éve kötelező a tör­ténejem az érettségin. Ez a tárgy a jogon a felvételi vizs­gaanyag része. Amikor arról kérdezem a jelentkezőket hogy okozott-e valami problémát számukra a történelem kötele­zővé tétele, a vállukat vono­gatják. — Nem, mert aki ide jelent­kezik, úgyis a történelmet vá­lasztotta volna az érettségin v-• Ez így igaz. De vajon tük­röződik-e ez a tudatosság a felvételi eredményekben? — A nappali tagozatra je­lentkezők idei teljesítményét a magam részéről közepesre ér­tékelném — mondja dr. Kiss György tanársegéd, az egyik bizottság tagja. — Ritka volt az olyan felelet, amelyre azt mondhattuk: ez igen, ebben benne van a diák saját véle­ménye, gondolata is. Örökké visszatérő panasza a vizsgáz­tatóknak, hogy a jelentkezők klisékben gondolkodnak, jól- rosszul fölmondják a könyvel, s ha egy kicsit „megpiszkáljuk” az általuk elmondottakat, azonnal összezavarodnak. Saj­nos, az idei írásbeli teszt és esszé nem érte el a céljái: alig-alig segítette a jók kivá­logatását, mert a kérdéseket roppant kezdetleges módon ál­lították össze, (gy hát arra is nehéz válaszolni, hogy volt-e eredménye a történelem köte­lezővé tételének az érettségin. Amit mindenképpen érdemes­nek tartok kiemelni: teljes a tájékozatlanság hazánk 1945 utáni történelmében! Kevés a rendszeresen és tudatosan ol­vasó diák, csak a közvetlen eredmény érdekében veszik a fáradságot arra, hogy tájéko­zódjanak a világ dolgairól. Jellemző, hogy az egyik jelölt azzal védekezett: sajnos, nem volt időm újságot olvasni, mert a felvételire készültem ... H. J. Uszögpusztára máris sok látogatót vonzanak a lovasversenyek Pusztamúzeum, pihenőközpont Mezőgazdasági nagyüzemek és az idegenforgalom A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát szakemberei egy idegen- forgalmi nevezetességként is hírnévre számító központ kiala­kítását tervezik Békáspusztán. A Bolytól mindössze három ki­lométerre levő területen kiváló lehetőség nyílik egy mezőgaz­daságtörténeti múzeum meg­nyitásához, valamint a vadgaz­dálkodós bemutatásához. A múzeum értékes anyaga össze­gyűlt, a munkát a budapesti Mezőgazdasági Múzeum is se­gítette, s helye egy, a század- fordulón épült s átalakított te­hénistállóban lesz. A DDTERV elkészítette a leendő pusztaem­lékhely kialakításának terveit, s a bólyiak házilagos kivitelezés­sel folyamatosan valósítják meg az elképzeléseket. A békáspusztai fejlesztés mellett még idén megkezdik a bári kastély külső, majd a bel­ső felújítását is — terveikről Győri József, a BMK fejlesztési főosztályának vezetője számolt be a Mecsekvidéki Idegenfor­galmi Bizottság tegnapi tanács­kozásán, a P. Á. G. üszögpusz­tai központjában. Az idegen- forgalmi szakemberek tetszés­sel fogadták a bólyiak terveit, hangsúlyozva, milyen jelentős előrelépés lesz megvalósításuk a hazai belföldi és külföldi ide­genforgalomban egyaránt. Az üszögpusztai fejlesztési tervekről Cser László, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója számolt be. üszögpuszta ma már országszerte ismert lovas­sportjáról, s az IBUSZ külföldi irodáinak egy részében is pro­pagálják, hiszen impozáns kas­télyszállójában külhoni látoga­tók is megfordulnak. A terület­hez tartozó völgyben a követ­kező hetekben kezdi meg a Mohácsi Vízgazdálkodási Tár­sulás a halastó helyreállítását, s ezzel megkezdődik az itt ter­vezett pihenőközpont megvaló­sítása: szinte valamennyi lab­dajátéknak alkalmas kispályá­val, szép sétautakkal. Ma még csak elképzelés, de megvaló­sítható a mintegy százhektáros erdőterületen egy vadaspark ki­alakítása. Mindkét mezőgazdasági nagyüzem képviselőjének tájé­koztatójából az tűnt ki, hogy természetesen alaptevékenysé­gük mellett, jól értékesítik, és jól használják ki adottságaikat, szolgálva ezzel a turizmus ügyét. Kezdeményezéseik, s egyrészt’ saját kivitelezésben megvalósítandó terveik érde­mesek a magasabb fórumok támogatására. G. M. Folyóiratszemle Újítók és feltalálók Több üzemi, valamint az or­szágos tanácskozás tapasztala­tai alapján fejti ki a PÁRTÉLET legutóbbi számában véleményét Horváth Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese az újító és feltalálói tevékenység felté­telei javításának fontosságá­ról. Évek óta nem kevés vita fo­lyik arról, hogy ennek a fontos tevékenységnek szabadabb utat kellene biztosítani, elhárítani a néha mesferségesen megépített akadályokat, jobban bátorítani, ösztönözni a kezdeményezőket, nagyobb összefogást létrehozni, gyorsabban alkalmazni a jó elképzeléseket a gyakorlatban. Mégis visszatérő gond, hogy e mozgalom nem a szükségesnek, a kívánalmaknak megfelelően fejlődik, hogy sokak kedvét ve­szi az értelmetlen huzavona, a bürokratizmus, a presztízsvé­delmek érdekében jelentkező közömbösség, vagy éppen gán- csoskodás. A közelmúltban lezajlott helyi és országos tanácskozásokon ismét visszaköszöntek ezek a gondok és problémák, de mór sokkal több volt a bizakodó hang, az előretekintés, az okos javaslat és elképzelés annak érdekében, hogy a műszaki fej­lesztés komplex feladatain be­lül megfelelő helyet és szere­pet biztosítsanak az újító és feltaláló tevékenységnek. Hang­súlyt kapott az a fontos elv, hogy e tevékenység szervezé­sének és irányításának első vonala a vállalati vezetés kell hogy legyen, melybe beleérten­dő a politikai és társadalmi vezetés is. A tanácskozásokon elhangzott javaslatok közyl sok oldható meg a vállalati kere­tekben, de felvetődött több olyan kérdés is, mely központi döntést igényel, s alapvetően javíthatja az újító és feltalálói tevékenység feltételeit. A szerző több ilyen feladatra hívja fel cikkében a figyelmet. Szükségesnek tartja, hogy az újító és feltalálói tevékenység váljék a vállalati műszaki fej­lesztési munka szerves részévé. A vállalatokat mindinkább ró kell arra ébreszteni, hogy piaci helyzetük, rentabilitásuk megőr­zése szükségessé teszi az erő­teljesebb műszaki fejlesztési munkát, és ezen belül az újí­tási tevékenységet is. Indokolt olyan érdekeltségi rendszert ki­alakítani, mely az újítást hasz­nosságának arányában jutal­mazza. Feltétlenül nagy jelen­tősége van annak, hogy a mű­szaki értelmiség, különösen a kutatók, fejlesztők, tervezők fo­kozottabban kapcsolódjanak be az újítói tevékenységbe. Támo­gatja a szerző azt az elképze­lést, melyet több tanácskozá­son megfogalmaztak, hogy az újítások és találmányok ered­ményeiből újítási alapot lehet­ne képezni, mely forrása lehel­ne az újítási díjaknak, fellen­díthetné a szellemi termékek forgalmát. A feladatok között fontosnak tűnik, hogy a válla­lati újítási, fejlesztési feladai- terveket korszerűsítsék, a dol­gozók kezdeményezéseit jobban összhangba hozzák a vállala­tok műszaki fejlesztési igényei­vel. A közeljövőben a vállalatve­zetés, a központi irányítás, a társadalmi szervezetek felada­ta, hogy az újító és feltaláló tevékenység fejlesztésére tett javaslatokat értékeljék, haszno­sítsák, hogy ne maradjon fi­gyelmen kívül egy olyan javas­lat sem, amely elősegítheti az alkotó energiák felszabadítását a szükséges célok elérése ér­dekében. M. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom