Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-02 / 179. szám
1982. július 2., péntek Dunántúlt napló 3 Partf orumon: Szerződéses és bérbe adott boltok tapasztalatai A meszesi MERUKER-boltban A szerződéses és bérbe adott kiskereskedelmi egységek működésének tapasztalatairól készült tájékoztató az MSZMP Kereskedelmi Vállalatok Bizottsága végrehajtó bizottsági ülése elé. A kérdésre — mi a hasznunk ebből az új formációból? — megpróbál válaszolni. Érdemes elöljáróban elmondani: az új formációkat szabályozó rendelet a négy kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalatnál Pécsett 194 boltot érint, s 1982 májusáig ebből 84 egységet hirdettek meg zömében a vállalatokkal szorosabb kapcsolatot jelentő szerződéses üzemeltetésre. A rendelet megjelenése óta eltelt másfél év alatt az érdekeltek - a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, az első üzemeltetők és a tanácsok - túl vannak a merőben új rendszer kezdeti nehézségein. A meghirdetett egységek zöme az eredetileg megszabott átalánydíjért kel el. (Többnyire egy pályázó volt.) Az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat élelmiszer, hús, dohány, édesség és büfé profilban ajánlott 60 egységet, s 45-öt sikerült átadniuk. A Zöldért 19, a MERUKER 5 egységet hirdetett meg, a BA- RANYAKER ez ideig egyet sem. A több pályázó esetén licitálással elkelt üzlettípusok közül kiemelhetők a dohányboltok, ahol a várakozáson felüli volt a jelentkezők száma. (Itt a profilmódosítás lehetősége csábító!) Viszont a vártnál kisebb volt az érdeklődés a húsboltok iránt, amiben a szűkös húskeretek és a saját termelést gka. dályozó irreálisan magas állategészségügyi és KÖJÁL előírások a ludasak. Minden szakmában jellemző: a perifériákra senki sem pályázik, a külterületi, kis forgalmú egységek nem kelendők. Itt a vállalatok különféle kedvezményekkel próbálnak élni: a BÉK például ingyen vagy csekély használati díjért fogyóeszközt, állóeszközt ad, a bérleti díjat magára vállalja. Az eddigi tapasztalatok közül kedvező: nincsenek munkaerőgondok - sőt egyes esetekben munkaerő szabadul föl —, szebb a kínálat, szebb az áru, udvariasabb a léqkör. Egy szép példa: a MERUKER 36-os számú meszesi egységében például a hétszeresére(l) emelte az üzletvezető a forgalmat. Szinte mindenütt 10-30 százalékkal több árut adtak el, mint tervezték, s mindezt többnyire csökkentett létszám mellett. Sikerült a nyitvatartási időket is rugalmasabban megválasztani. És még egy dolgot: a saját termeltetésű áruk is belopakodtak á boltokba, szűkül a hiánycikkek köre. Ez utóbbi törekvést maradéktalanul üdvözölhetjük. Huszár István prágai megbeszélései Huszár István, az MSZMP KB tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója június 28—30. között Zde- nek Snitilnek, a CSKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézete vezetőjének meghívására Prágában megbeszélést folytatott a két intézmény közötti együttműködés kérdéseiről. Huszár Istvánt fogadta J. Haviin, a CSKP KB titkára. Ami gondként fogalmazódott meg a végrehajtó bizottsági tájékoztatóban, az sem a bérlőkkel kapcsolatos gond. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy - a segítség ellenére — nem látszik biztosítottnak az élelmiszerszakmában az országosan előirányzott határidőkre való áttérés. (A terv az volt, hogy a húsboltok szerződéses bérbe adásos formája 1983-ra, a többi egységnél 1985 végére általánossá válik.) A tájékoztató megfogalmazta: a vállalkozási kedv felkeltéséhez a kereskedelmi vállalatok erőfeszítései nem elegendőek — ezt már a Belkereskedelmi Minisztérium is felismerte — és újabb intézkedésekre van szükség. A további időszak legfontosabb feladata, hogy a kiskereskedelmi vállalatok tovább — és aktívan — hirdessék egységeiket. A tanácsok szakigazgatási szerveitől reális elbírálást, bürokráciamentesebb ügyintézést várnak, s nagyobb rugalmasságot a jövedelemadó elszámolása, az esetleges profilmódosítási igény és a nyitvatartási idők változtatása terén. Megfogalmazódott: az állategészségügyi és KÖJÁL-szer- veknél — reálisabb igények támasztásával - adjanak teret az élelmiszerszakmóban a zömében szolgáltatási jellegű kezdeményezéseknek és a saját termeltetésnek. A termelő és nagykereskedelmi vállalatoktól több segítséget várnak az üzemeltetők! Végül: a peremterületeken működő, kis forgalmú egységeknél meg kéne fontolni, hogy mellékfoglalkozásban, másodállásban üzemeltethetők-e? A kötelező 48 órás munkaidő ezeknél az üzleteknél csökkent- hető-e? K. F. Az „Energotherm” gazdasági munkaközösség Ugyanazt csinálni - másképp... Deutsch József (35), Wéber György (37) és Tóth .László (40) alig néhány hónapja alakította meg az „Energotherm” gazdasági munkaközösséget. Mindhárman a Prométheusz Tüzeléstechnikai Vállalat pécsi < t egységének dolgozói voltak, s ebből eredően szakmájuk és feladatuk a különféle tüzelés- technikai berendezések üzembe helyezése, javítása, karbantartása. Most ugyanazt csinálják — magánalapon. Miért? — A választ egy kérdéssel adnám meg — mondja Wébgr György. — ösztönző-e az, ha bármennyit dolgozik az ember, ugyanannyi a bére? Ugye nem! S perspektíva-e az, ha többet szeretnénk keresni, dolgozni is, de a vállalat keretein belül a válasz: nem. — Tehát egyértelműen anyagi okok? Deutsch József: — így nem merném állítani. Gyuri is, én is alapítótagok voltunk a Prométheusznál, Laci egy évre az alakulás után jött. Megtanultuk a szakmát, megismertük annak szolgáltatás jellegét, rájöttünk az ügyfelek és a vállalatunk közötti ütközőpontokra. Több cég, vállalat dolgozik ezen a területen, bizonyos részfeladatokat látva el. Az úgynevezett „komplex kazánházi szerviz" — amire a társaságot létrehozták — egyik vállalatnál sincs együtt. A tulajdonos csak annyit tud: valami nincs rendben a kazánnal, a szárítóval, a tüzeléssel. Felhívja az egyik cé-,j get, kijönnek a szerelők — megállapítják, hogy nem hozzájuk tartozik a hiba —, s köszönnek. Felhívja a másikat, ugyanaz a helyzet. — Mi mindent vállaltunk volna. Vállalaton belül szeretniük volna létrehozni, azt a munkaidőn túl is dolgozó közösséget, amelyik, ha kell, kőművesmunkát, lakatosmunkát, műszerészmunkát stb. is elvégez. Nem ment — Miért? Nem tudom. Amikor felvetettük a témát, egyértelmű elutasítást kaptunk, indok nélkül. Az ötlet azonban megvalósítható, s erre példa hármuk társulása. — Az Energotherm megalakítása könnyen ment? — Eleinte az illetékesek nem tudták: lehetséges-e ebben a szakmában maszekolni. Nagy volt a tanácstalanság, de aztán sok-sok közbülső segítséggel sikerült — mondja Tóth László. Mondják: ma körülbelül 50— 60 ezer forint értékű alkatrész van a tulajdonukban, minden héten egy napot anyagbeszerzéssel töltenek. Az ideális anyagkészlet úgy 200 000 forint értékű lenne. Ezt az ösz- szeget előbb meg kell keresniük. — Megrendelők? — Úgy 1,5 millió forint értékű munkánk lesz évente, az előzetes becslések szerint. Most még a vállalatoknál-intézmé- nyeknél-termelőszövetkezeteknél dolgozunk, de majd a fűtési idény beindulásakor a magánházaknál is szeretnénk e szolgáltatással jelentkezni. — Reklám? — Majd hirdetünk, szeptember-október hónapokban. Természetesen a hasznot is számolgatták e néhány hónapos start alatt. Mondják: ha a dupláját nem fogják a korábbi bérüknek megkeresni, mór nem éri meg. De úgy néz ki, számításaik beválnak. — Nézze — mondja Deutsch József —, mi nemcsak műszerészek, kétkezi munkások vagyunk. Mi végezzük az adminisztrációt, anyagbeszerzést, művezetést és mindent, ami ezzel jár. Munkaidőnk — ha kell — 24 óra. Ezért havi 10 000 forint nem sok. Vállalkozó kedvüknek, akarásuknak bizonyítéka: felvették a kapcsolatot egy vegyi anyagokat gyártó NSZK-beli céggel, az „ANASCO"-val. Ez a cég kazántisztításra alkalmas kiváló minőségű és hatásfokú vegyszereket gyárt. Az úgynevezett tűztértisztító „Fauch-vegyszer- család", már hazánkban is honos. A kazánok víz-oldali tisztítására gyárt az ANASCO egy másik vegyszert, ami még nem kapható Magyarországon. Ezt Szeretné a pécsi gazdasági munkaközösség honosítani. — Ez a vegyszer a vízkövet leoldja, s amikor vízkőoldás közben a fémhez ér, a folyamat megáll, s úgymond védőréteget von a kazán, a cső falára. Ez rendkívül fontos dolog. Növeli élettartamukat, s ez forintokat jelent... — A vegyszer honosítása mit jelent önöknek? — Gondolom úgy 100 000 forintunkba kerül — mondja Wéber György. — Eestleg szó van arról, hogy ebből az összegből az ANASCO is átvállal valamit. Majd megegyezünk. A lényeg azonban több: ha a tisztító- szert használhatjuk, aztán bárki megveheti, akár volt vállalatunk, a Prométheusz is. Kozma Ferenc • • Önnek milyen az életmódja? És önnek milyen az életmódja? Jó vagy rossz? Gazdag, netán szegényes? A jelzők sehogy sem illeszkednek. A kérdésre nehéz a felelet. Mintha maga az „életmód” is azon kifejezésok sorába tartozna, amelyek közszájon forognak, ám pontos tartalmukat csak kevesen ismerik. A honi kutatók közül Kulcsár Kálmán olyan rendszerként fogja fel az életmódot, amely mindennapi életünkben, ismétlődő, lényeges tevékenységeinkben nyilvánul meg. Ezt a tevékenységi-magatartási rendszert a szociológusok a nap mind a huszonnégy óráját átfogó időmérleg-felvételek alapján vizsgálják. Arra keresnek választ, hogy milyen tevékenységekkel, kiknek a társaságában, hol töltjük a nap 24 óráját? Legutóbb 1976—77-ben, a népességünk összetételét jól rep- rezentálón, hétezer 15-69 éves állampolgárról készítettek időmérleg-felvételt. A szakemberek a tevékenységeket 100, helyszíneit 37, résztvevőit pedig 10 különböző típusba sorolták. A vizsgálat mélységére jellemző, hogy a kiválasztott napon a megkérdezetteknek mind az 1440 percét feltérképezték. Ezek szerint Magyarországon az aktív kereső férfiak 8 óra 24 percet, a nők 7 óra 40 percet töltenek főfoglalkozású munkahelyükön. Dr. Andorka Rudolf és Falussy Béla e ténnyel kap- csolatban^megállapítja: a műhelyekben, a mezőgazdasági üzemekben és a szolgáltatásban eltöltött, a törvényesnél lényegesen hoszabb munkaidő legfőbb okát a túlórában kell keresni. Más elemzések szerint a szocialista szektorban dolgozó fizikai foglalkozásúak havonta átlagosan kilenc túlórát teljesítenek. Ez is magyarázza azt a tényt, amely szerint: az értelmiségiek munkaidőtartama 7 óra 45 perc, a szakmunkásoké 8 óra 26, a segédmunkásoké 8 óra 42, a mezőgazdasági gépkezelőké pedig 9 óra 28 perc. A főfoglalkozáson kívül az oktív kereső férfiak naponta 61, a nők pedig 52 percet töltenek további jövedelemkiegészítő munkatevékenységgel. A háztáji és kisegítő gazdaságok hozzávetőlegesen 2,7 milliárd munkaórát szívnak fel évente. Ugyanannyit, mint 1972-ben, holott e gazdaságok száma azóta 13 százalékkal csökkent. Az összevetés jelzi, hogy az érintettek a korábbinál hosz- szabban időznek a kertben, vagy az állatok, az ólak, istállók körül, a megelőző időszaknál nagyobb termelési értéket előállítva. A foglalkoztatási át- rétegződést is megvilágítja az a részletezés, mely szerint a 2,7 milliárd munkaóra 43 százalékát a munkásosztályhoz, 42 százalékát pedig a termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozók dolgozták le. Az átlag mögé nézve a képhez az is hozzátartozik, hogy a vizsgált napon a kisgazdaságban ténylegesen dolgozó férfiak 1 óra 45 perc -4 óra, a nők 1 óra 21 perc- 3 óra közötti időszakot szenteltek a háztájinak. Ugyancsak az időmérleg diktálja: e munkák zöme az idősekre hárul. Míg ugyanis a 60—69 éves férfiakra naponta átlagosan 118 perc esik, addig a 15—29 évesekre mindössze 29 perc. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a tapasztalatok szerint minden tizenkilencedik férfi foglalkozik házépítési, bővítési és karbantartási munkával, pun- den tizedik pedig háztartási berendezését, járművét reparál- ja. Ez utóbbira egyébként évente 185 millió órát fordítanak, ami hozzávetőlegesen 80 ezer javító-szerelő, karbantartó szakember munkaidejét teszi ki. Az életszínvonal jelentős emelése és megőrzése mögött tehát életmódunkban eme jelentős eleme, a 8 óránál lényegesen hosszabb, értékteremtő munka bújik meg. Ennek is köszönhető, hogy az 1977-est megelőző, 1963-as időmérleg óta jellemző fejlődésként a nemzeti jövedelem több mint kétszeresére növekedett; a mezőgazdaságban dolgozók aránya egyötödről mintegy egyhar- madra csökkent, a szellemieké viszont kevesebb mint húsz százalékról huszonhétre nőtt. Hasonló eredményt mutatnak az iskolázottsági mutatók is. Az egy főre jutó reáljövedelem majdnem megduplázódott, s több mint kétszeresére emelkedett a vízvezetékkel ellátott lakások aránya. Mintegy tizenötször annyi gépkocsi van a lakosság tulajdonában, mint 1963-ban. A szabadidő eltöltése, a kul- turálódás, a szórakozás, az aktív pihenés alapvetően az eddig vázoltakban gyökerezik. A munka teremti meg azt a jövedelmet, amelyből például — a létfenntartási szükségletek után — kulturális szolgáltatás, hazai vagy külföldi turistaút vásárolható. M. A. Munkalehetőségek fiatalok számára Carbon Könnyűipari Vállalat, Komló: felvesz általános iskolát, illetve gimnáziumot végzett lányokat, gépi varró munkásnak, 2—6 hónapi betanulással. Kereset betanulási idő alatt 1200-1600 forint, betanulási idő után 1500—2500 forint. Továbbá felvesz gimnáziumot végzett fiúkot és lányokat cipőüzemi betanított munkára tűzödei és cipőalja üzemi munkákra. Kereset betanulási idő után teljesítménybérben történik a foglalkoztatás. Továbbá felvesz közgazdasági szakközépiskolát végzett lányokat gyors- és gépírói és számviteli munkakörökben. Kereset 1700 forint. Május 1. Ruhagyár komlói gyáregysége: Felvesz' általános iskolát, vagy gimnáziumot végzett lányokat szalagmunkára, kereset 2000 forint, továbbtanulási lehetőség: szabó szakma, és ruhaipari szakközép érettségi megszerzésé. Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, Pécs- várad:. felvesz általános iskolát végzett fiúkat kőműves, asztalos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő mellé segédmunkásnak. Kereset 10—12 forintos órabér, plusz teljesítmény. Sásdi Építőipari Szövetkezet: felvesz általános iskolát végzett fiúkat, villanyszerelői és vízvezetékszerelői betanított munkakörben, illetve szakközépiskolát végzett fiúkat építőipari technikusi beosztásba. Kereset 3000-3500 forint. Továbbtanulási lehetőség: kellő gyakorlat megszerzése után szakmunkásbizonyítvány. Zengöalja Mgtsz, Pécsvárad: felvesz mezőgazdasági szakközépiskolát végzett fiúkat mező- gazdasági gépszerelőnek. Baranya Csatornamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Sásd: felvesz szakközépiskolát végzett fiúkat, gépipari, illetve vízügyi művezető gyakornoknak, kereset 2000 forint, továbbtanulási lehetőség: technikusminősítés megszerzése, művezetőképző. Búzakalász Mgtsz, Sásd: felvesz általános iskolát vagy gimnáziumot végzett lányokat baromfigondozónak, fiúkat szarvasmarha-gondozónak. Kereset: 3000—3500 forint. Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregysége: felvesz gimnáziumot végzett lányokat enyv- és növényvédő szer gyártó munkakörben és vegyipari szakközépiskolát végzett lányokat, vagy fiúkat tudnak foglalkoztatni. Kereset 3200—4500 forint. Továbbtanulási lehetőség: technikusminősítő vizsga megszerzése. „VOSZK” Szövetkezetek Kereskedelmi Ipari és Szolgáltató Közös Vállalat Ipartelepe, Hidas: felvesz szakmunkásképzőt végzett fiúkat esztergályosnak, havi 3000 forintért. Bonyhádi Cipőgyár Mecsek- nádasd: felvesz általános iskolát vagy gimnáziumot végzett lányokat tipőfelsőrészkészítő betanított és segédmunkás munkakörbe. Kereset: 2700-3000 forint. Uj telefonközpont Mohácson Mohácson új telefonközpontot helyeztek üzembe csütörtökön. Az ezer vonalas, automatikus konténerközpont a Duna- parti város minden telefonelőfizetője számára lehetővé tette az öt számjegy tárcsázásával történő hívást, és egyúttal megszüntette a korábbi kézi kapcsolást. A Beloiannisz Híradóstechnikai Gyárban készült berendezés az összeköttetések minőségét is javította, gyorsabbá vált a kapcsolatteremtés az egyes állomások között. Az új központ üzembiztosabb a réginél, felügyelet nélkül^ automatikusan működik. A konténerközpontba a nyilvános távbeszélő állomásokat is bekapcsolták.
