Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-28 / 175. szám

NYÁRI MAGAZIN NYÁRI MAGAZIN NYÁRI MAGAZIN Szőlőskertek, parkerdők, gyógyfürdők Fürdőzésre, pihenésre ideális hely Fadd-Dombori Több tejtermék a balatoni üzletekbe Naponta két műszakban ket­tőszázezer liter tejet dolgoznak fel a Somogy megyei Tejipari Vállalat kaposvári üzemében, hogy a megye városainak, falvai­nak ellátása mellett a Bala­ton déli partján is áHandó friss tejterméket biztosítsanak. Ezekben a nyári hónapokban a vállalat hatvan százalékkal növeli a termelését. Naponta százötvenezer literes és féllite­res zacskós tejet csomagolnak, ötvenezer kiló étkezési túrót, és ötezer kiló vajat készítenek. Je­lentősen megnövelték az igen keresett, ízesített gyümölcsjog­hurt, a poharas kefir és kakaó előállítását: ezekből naponta százharmincezer pohárral gyár­tanak, s szállítanak a megye, valamint a Balaton, déli part üz­leteibe. A nyári feladatok sike­res megoldása érdekében az eddigi két műszakkal szemben rövidesen már három műszak­ban végzik a tejfeldolgozást. Szúnyogirtás Az Egészségügyi Minisztérium engedélye alapján a Benta Ter- ratechno Környezetvédelmi Tár­sulás az idei nyáron öt alka­lommal helikopteres szúnyogir­tást végez a Balaton-parti üdü­lőterületen a méhekre mérsé­kelten veszélyes K-othrin készít­ménnyel. Az első szúnyogirtási időszak június 29-től, keddtől július 1-ig, csütörtökig tart. Tartalék-, illetve esőnap: július 2., péntek. Az irtást reggel napkeltétől dél­előtt 8 óra 30 percig valamint este 6 órától napnyugtáig vég­zik el a MÉM Repülőgépes Szolgálatának helikopterei. Hívogatnak a tolnai dombok Tolna megye nem tartozik a (elkapott idegenforgalmi helyek közé, pedig ehhez minden adottsága megvan, csak fel kell fedezni ezt a gyönyörűséges tá­jat. Hívogatnak hangulatos dombjai és szőlőskertjei — két­ezer éves a szőlőkultúra —; hű- sölést, jó horgászhelyeket, vízi- sportokra lehetőséget kínál „kis Balatonja” — Fadd-Dombori; felüdülést ígérnek gyógyfürdői; kellemes kirándulásra csábíta­nak parkerdői, mindenekelőtt a híres gemenci vadrezervótum; üdülhetünk falusi házakban vagy közvetlenül a szekszárdi szőlők között; mindemellett a megye igazán nem szűkölkö­dik látványosságokban és régi emlékekben, továbbá nyári kul­turális megmozdulásokban. Egy­szóval minden együtt van a sza­badság, a hét végi szabad idő tartalmas eltöltéséhez. Lássunk néhányat a Tolna megyei Ide­genforgalmi Hivatal ajánlatai közül! üdüljünk Dombóvár-Guna- rasfürdőn! A fürdő 55 fokos hévize reumatikus, in-, izom- és izületi bántalmakra, nőgyó­gyászati betegségek kezelésé­re, gyomor-, bél- és epebóntal- mak gyógyítására alkalmas. Mindenféle orvosi szolgáltatás, elektroterápia áll rendelkezés­re. A vendégek szórakozását automata tekepálya, teniszpá­lya — az érdeklődőknek egyhe­tes tanfolyamot is szerveznek —, csónakázó- és horgósztó szolgálja. Egész évben meg le­het szállni a Hotel Gunarasban, ezenkívül rendelkezésre áll lak­osztályaival, üdülőházaival a bungalow-telep, a kemping és a fizetővendég szolgálat. Szekszórdtól 24 kilométerre, közel a nagy Dunához, a faddi holt Duna-ág mellett található a dombori üdülőtelep. A hét kilométer hosszú, négyszáz mé­ter széles állóvíz fürdőzésre, ví­zisportokra és horgászatra ki­válóan alkalmas, így az aktív pihenésre vágyóknak nyújt kel­lemes tartózkodást. Szállás a Hullám Szállóban és a fogadó­ban, vagy a kempingben. Innen egész napos kirándulásokat te­hetünk Szekszárd nevezetessé­geinek megtekintésére, a ge­menci vadrezervátumba és a Sárközbe; minden csütörtökön félnapos hajókirándulás a Du­nán. Falusi üdülést elsősorban Si- montornya és Dunaföldvár ígér. Elhelyezés kétágyas szobákban, a szobaár napi 120 forint. A vendég főzhet, de a szállásadó is biztosíthatja napi 110 forintért az étkezést, s persze rendelke­zésre állnak az éttermek, ha­lászcsárdák. Közvetlenül a szekszárdi sző­lőhegy lábánál, a Sió parton található a Tolnatourist kem­pingje. Szállást az újonnan megnyílt lakosztályokban bizto­sítanak, ezek minden igényt ki­elégítenek. Egyhetes üdülés fél­panziós ellátással felnőttek­nek 2030, gyermekeknek 1350 forint. Innen aztán a vendégek bárhová kiruccanhatnak: hor­gászhatnak, gyalogtúrát tehet­nek a sötétvölgyi parkerdőben, idegenvezető kíséretével ismer­kedhetnek Szekszárd nevezetes­ségeivel, felkereshetik a duna- földvári és a simontornyai vá­rakat, vagy éppen valamelyik domboldalban, a szakcsoport vagy egy maszek gazda pincé­jében hörpinthetnek a híres szekszárdi vörös borokból. Miklósvári Z. Ezt ki ne hagyják! Belépöjegyes strand, öltöző nélkül Nem hagytuk ki. A kedves invitálás, hogy ki ne hagyjuk a fürdést, olyan kellemes a Balaton, Tihanyban hangzott el. A strandra jegyet áruló hölgy mondta, amikor éppen lemondóan visszafordultunk, ugyanis jegyváltás előtt kide­rült, hogy nincs semmilyen öltöző vagy fülke, ahol át le­hetne öltözni. Ide már csak fürdőruhában érdemes érkez­ni. (Zuhanyozó sincs, meg semmi, csak fű, meg part, meg víz, dehát ez nem is lé­nyeges, az öltözőn van o hangsúly.) Igaz, ez az elkerí­tett terület valamikor kizáró­lag a kerítésen kívülálló szál­lóhoz tartozott, dehát ma már ez máshogy van. Ide minden­ki bemehet, végül is belépő­jegyes szabad strand. Aki meg nem ott nyaral, tehát nem für­dőruhában érkezik, az vessen magára, s öltözzön ót ott, ahol tud. Mondjuk, egy bo­korban, vagy egy kocsiban, viszonylag gyér forgalmú he­lyen. Tihanyban nemigen van ilyen, dehát el lehet menni Tihany határáig is akár, az­után átöltözve már gyerekjá­ték visszamenni a strandra. Mindezek után be lehet men­ni a vízbe, ami, ugyebár, min­denkié. Fejenként húsz forin­tért. D. Cs. Kedden és pénteken Siófokon ## Pulimark Tíz vevőből kilenc külföldi Olcsó giccs és drága bunda Május közepétől szeptember végéig Siófokon egyforma ez a két nap. Ugyanazt a hajnaltól estig tartó tolongást, mindent lebénító forgalmi dúgót, párját ritkító keleti zsibvásárt jelenti az egyre népszerűbb Pulimar- kon. A sláger tehát a pulóver... De nyílik a tenyér; — szájrúzst, kvarcórát kínál. Agyneműk, ru­hák, rádiók, magnók, s nagy- néha valuták cserélnek a kapu előtt illegálisan gazdát... A kereskedelmi illetékesek mégis óva intenek attól, hogy a feke­tepiac létét fölnagyítsam. Mert A múlt héten egy huszonéves pécsi fiatalember fogadásból megivott két deci pálinkát, né­mi sörrel hígítva, majd fejest ugrott a Balatonba. Fejjel az iszapban landolt, eltörött, ki­ficamodott a csigolyája, a nya- ki gerincvelő elszakadt. Egész életére béna marad nyaktól le­felé . .. Sok hasonló esetet tudna el­mesélni dr. Metz József sebész, a fonyódi rendelőintézet igaz­gatója. Évente átlagosan 8-10 hasonló baleset történik a kör­nyéken, kivétel nélkül a felelőt­lenség, a felesleges virtuskodós következtében. A rendelőintézet sebészeti szakrendelés^ a legforgalma­sabb valamennyi között. Na­ponta átlagosan 80—100, több­nyire akut esetet látnak el itt a nyaralási idényben. A többi szakrendelés sem szűkölködik a munkában, hi­szen szezon idején több mint 30 százalékkal nő meg a ren­□Hétfői Ha orvosra szorul a nyaraló Egészségügyi ellátás Fonyódon Az ügyeleti szolgálaton javítani kellene delőintézet betegforgalma. Az úgynevezett „szabad szakren­deléseket" beutaló nélkül is felkereshetik a rászorulók. így ellátásban részesülhetnek a se­bészeten, a gyermek- és a nő­gyógyászaton, a szemészeten, orr-fül-gégészeten. A vizsgála­tokat korszerűen berendezett röntgen és laboratórium segíti. A komplikáltabb esetek több­nyire Marcaliba vagy Siófokra kerülnek. Tizennyolc orvosi körzet mű­ködik az ellátási területen, a körzeti orvos beutalójával me­het a beteg a belgyógyászatra és a reumatológiára. A napközbeni járóbeteg-szak­ellátás Fonyód térségében megoldott, bár ilyenkor igen nagy teher hárul a rendelőinté­zetre. Ugyancsak komoly gon­dokkal küszködik a fekvőbeteg- háttér, elsősorban a zsúfolt marcali kórház. Az ügyeleti szolgálat szerve­zése viszont sok kívánnivalót hagy maga után. “Megtörtént eset: a beteg este rosszul lett. Két napja nyaralt Fonyódon, fogalma sem volt, hol keresse az orvost. Elkísérték a rendelő- intézethez, ahol az ajtóban egy tábla fogadta őket, feltüntetve a területileg illetékes ügyele­tes körzeti orvosok lakcímét, te­lefonszámát. (Az ügyeletet há­rom körzeti és egy gyermekor­vos látja el.) Betegünknek azonban fogalma sincs arról, hogy hol találja a nevezett ut­cát. Telefonálni akar. Ha törté­netesen éppen működik a pos­ta előtti nyilvános készülék, nem biztos, hogy éppen otthon találja az orvost, akit egy má­sik beteghez hívtak. Mit tehet? Hívja a mentőket (őket minden dicséret megilleti gyors, és na­gyon megértő • munkájukért) vagy pedig kocsiba ül, és elvi­teti magát Marcaliba, esetleg Siófokra. A nyugodt, gondtalan nyara­láshoz a megbízható egészség­ügyi háttér is hozzátartozik. Túl azon, hogy maguk a betegek se növeljék a zsúfoltságot olyan panaszokkal, amelyeket már otthon gyógyíttathattak volna, megbízhatóbb és jobb információval kísért ügyeleti szolgálatra is szükség lenne. Kurucz Gyula — bár a képek magukért beszél­nek — állítják, hogy nagyon elenyésző a feketén eladott áru­készlet. Hamarosan magam is tapasz­taltam, megfelelő érővel vi­gyáznak arra, hogy fenntartsák az Európa-hírű piac rangját, hi­szen a vásári hangulat és főleg az elterjedt hír lélektani hatá­sára minden tíz vevőből kilenc külföldi. Lépjünk akkor a kapun be­lülre! Ki győzné fölsorofni a ré­giségkereskedők által kínált ér­dekességeket, a farmerok, kötöttáruk, népművészeti cikkek tengernvi sokaságát?_-Fogyasz- tói árvédelem? Az is van; — óránként és sátoronként változó árakkal. Eladható itt minden, olcsó giccs és drága bunda . .. pulóverhegyek, szandáldombok. Változó, néha túlzottan ma­gas árak, változatlan kereslet­tel; ez jellemző a Pulimarkra már tíz éve. S, hogy az egyre hatalmasabbá- váló nyári for­gatag ne okozzon gondot, — másrészt az idegenforgalmi po­litikának is megfeleljen a vá­ros; csak a múlt évben hat és fél millió forintot költött a pi­ac korszerűsítésére! Ezer kocsit befogadó parkoló, hosszan el­nyúló gyalogjárda épült, hogy napi húszezer ember zarándo­kolhasson a magánkereskedők sátorvárosába. Hatmillió forint egy-egy jobban sikerült zsibvá­sár forgalma. S ha már ilyen vonzerőt ka­pott Siófok, a házigazdák komp­romisszumra törekednek .Lehet, hogy néhány száz méterrel ar­rébb helyezik majd a piacot. Mészáros István Füzetsorozat a déli partról Szántód az irodalomban E gy tudományos fü­zetsorozat segíti a tájékozódásban a somogyi Balaton-partra lá­togató turistákat: a Szán- tódi füzetek. Az elmúlt években sokan megismer­ték Szántód-puszta egye­dülálló műemlékegyüttesét, mely a hajdani nagybirto­kot őrizte meg teljes egé­szében a jelenkor számá­ra. Azt a tárgyi valóságot, amit Illyés Gyula leírt a Puszták népében. Miután befejeződött mindennek műemléki hely­reállítása, és Szántód- puszta kulturális továbbá idegenforgalmi központja lett Somogy megyének, ahol kiállításokat, hang­versenyeket, sportrendezvé­nyeket tartanak, megala­kult a Szántód-pusztai Tu­dományos Munkabizottság. Évenként három füzettel ők gondoznak egy tudo­mányos sorozatot, amely a környék kultúráját, sajá­tosságait kívánja bemutat­ni. Kiadójuk a megyei idegenforgalmi hivatal, a SIOTOUR. A Szántódi füzetek cí­mű sorozatban eddig meg­jelent egy kötet Pálóczi Horváth Ádámról, aki egy­kor bérlője volt a szántódi pusztának; egy füzet a balatonendrédi csipkéről, meg egy o szántódi rév­átkelőről, ami régóta meg­adja a hely súlyát. A IV. füzet szerzője pé­csi Író, a szántódi szüle­tésű Tüskés Tibor, aki tag­ja a Szántód-pusztai Tu­dományos Munkabizottság­nak, s aki korábbi tájesz- széiben nem egyszer fog­lalkozott ezzel a vidékkel, a déli parttal. Füzetének címe: Szántód az iroda­lomban. Ezt átlapozva meglepődik az ember, mi minden fűződik a balato­ni révátkelőhöz, meg az itteni pusztához. Szántód szerepel a Tihanyi alapí­tólevélben, említi a Bala­ton vidékének leírásában Oláh Miklós humanista történetíró is. A felvilágo­sodás, majd a reformkor idejétől a hazai közfigye­lem intenzívebben fordul a Balaton felé, és Szán- tódot is gyakrabban emle­getik literátoraink. Itt kel át a viharos Balatonon Kazinczy Ferenc, hogy Pá­lóczi Horváth Adómnál vendégeskedjék Szántód- pusztán. Átkel itt Csoko­nai is, de a korábbi el­képzelések ellenére nem Szántódon, hanem valószí­nűleg Balatonfür^den írja költeményét „A tihanyi ekhóhoz”. Tüskés Tibor könyve azonban nemcsak az irodalmi, hanem az egyéb kultúrtörténeti ese­ményeit is felsorakoztatja a szóban forgó helyről ír­ván, s vizsgálódásának kö­rébe belevonja Szántód valamennyi kapcsolatát az északi és a déli parttal. Egé­szen a vidék e századi író­költő hódolóinak soráig: Krúdy Gyula, Széchenyi Zsigmond, Képes Géza, Jankovich Ferenc, Gyurko- vics Tibor, Takáts Gyula, s mint említettük, a szer­ző Tüskés Tibor is e vidék szerelmesei és megörökí- tői közé tartozik. G.O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom