Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-10 / 157. szám

1982. június 10., csütörtök DunantQlt napló 3 Világjáró egyetemista Életre szóló élménnyel gaz. dagodott Kubassek János, a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem történelem­földrajz szakos hallgatója, akj 65 ezer kilométeres uta­zást tett a saját költségén Dél- és Délkelet-Ázsiában diplomamunkája megírásá­hoz. Útja során hosszabb időt töltött Indiában, Sri- Lankán, Nepálban, az An­daman- és Nicabar-szigete- ken, a Maláj-félszigeten, Szingapúrban, Borneo-szige- tén, valamint Nyugat-Tibet- ben, ahol felkereste Körösi Csorna Sándor egykori lakhe­lyét, Zangla Gompát. A vi­lágjáró debreceni egyetemis­ta az élményeken kivül né­hány érdekes tárgyat is ma­gával hozott. A képünkön látható kis szobor például Delhiből származik. „Mindenáron** Pécsett maradni?... Pályakezdő / értelmiségiek <1.1 Egyre súlyosodó gonddal néznek szembe az egyetemi városok: a végzősök igen nagy része helyben szeretne elhe­lyezkedni. Jogászok, tanárok, orvosok egyaránt. A település­hálózat-fejlesztés kacskaringós útjai, a diákházasságok elsza­porodása, az urbanizáció misz­tifikálásának nálunk még ki­tartó divatja: a vidék infra­strukturális ellátatlansága, mind-mind arra ösztönzi a diá­kokat, hogy a megismert, meg­szeretett „nagyvárosban" ma­radjanak. Kinek sikerül, kinek nem. Egyre több az eszkimó, s egyre kevesebb a fóka. Sokak szerint csak a protekció segít, de erre kevés a bizonyíték. A probléma sokkal árnyasabbnak látszik, mintsem hogy könnyen kimondhassuk a szentenciát.- A Pécsi Orvostudományi Egyetem évente 20—22 állást szokott meghirdetni. Orvosi és tudományos ösztöndíjas státu­sokat. Az utóbbi években egy­re inkább azt tapasztaljuk, hogy ezeket az állásokat csak pécsiek pályázzák meg vagy olyanok, akiknek az egziszten­ciája a megyeszékhelyen biz­tosítva van — mondja dr. Antal Ernő, a POTE rektori hivatalá­nak vezetője. — Az egyetem­nek nincs lehetősége arra, hogy a pályakezdőknek lakást adjon, s ez sokakat — sajnos, nagyon tehetséges diákokat is — elriaszt. Ha ez a folyamat tovább erősödik, félő, hogy az intézetekben folyó tudomá­nyos munka rovására megy, hi­szen nem lesz megfelelő szín­vonalú kutatói utánpótlás. Valljuk meg őszintén, hogy a lakáshelyzeten túl a rendkívül alacsony fizetés is elriasztja a pályázókat. Ma már pusztán tudományos érdeklődésből ke­vesen vállalják ezt a hivatást. Meg is értem őket: a csalá­dot el kell tartani valamiből... Az orvosi státusokat illetően egy fokkal jobb a helyzet, de ezeket is többnyire pécsiek pá­lyázzák meg, s bizony gyakran nem a legjobb tanulmányi eredményűek. Az orvosegyetemen eléggé sokat nyom a latban a moz­galmi munka, ennek megfele­lően a KISZ-nek is szava van, ha több pályázó közül kell vá­lasztani. — A tanulmányi eredményt, a tudományos diákköri tevé­kenységet és a mozgalmi akti­vitást vizsgáljuk meg minden esetben. Sajnos, elterjedt olyan nézet, hogy a jobb pécsi állá­sokba csak protekciósok kerül­hetnek. Akik éreznek valakit a hátuk mögött, azok nyíltan hangoztatják ezt, s ez a blöff aztán sokakat elriaszt — mond­ja Kovács Erzsébet, a POTE KISZ-titkára. - Úgy tudom, egész Dunántúlon nincs orvos­hiány — folytatja —, ezért ne­hezebb az elhelyezkedés. Jó volna, ha az egyetem oktató­kórházai elsősorban a pécsi orvostanhallgatókat részesíte­nék előnyben a diplomaosztás után. Sajnos, többször hallani olyan esetről, hogy egyik vagy másik diákunk beilleszkedett már a szakmai gyakorlat során mondjuk Szekszárdon vagy Szombathelyen, és mégis bu­dapesti, szegedi pályakezdő­nek adták oda az állást. A ki­sebb tanácsoknak pedig nem sóhajtozniuk kellene orvos után, hanem hébe-hóba áldoz­niuk is: mondjuk egy-egy tár­sadalmi ösztöndíj erejéig. — Úgy véli, Pécsre általában a jobb tanulók kerülnek? — Igen, bár van kivétel. Azt hiszem, a tanulmányi eredmény nem minden. Lehet, egy hár­mas rendűből is nagyon jó or­vos, és nem biztos, hogy szak­mailag kiváló egy rendszere­sen publikáló tudós belgyó­gyász például. Persze, a klini­kai orvosok egyben oktatók, ezért Pécsre valóban a legjobb hallgatók kellenének. S mi a helyzet a tanácsi ál­lásokkal? A megyei egészség- ügyi osztályon dr. Reményi Jenő osztályvezető-helyettestől kaptunk tájékoztatást: — Tény, hogy sokan szeret­nének Pécsett, de legalább Baranyában maradni, azon­ban nem minden állás egyfor­mán népszerű. Az idén pél­dául két városi higiénikus és szemész állást nem tudtunk a pályázat első fordulójában be­tölteni! Divatos viszont a gye- rekgyógyászi. belgyógyászati szakterület. — Milyen szempontok alap­ján választanak a pályázók kö­zül? — A döntés joga egyedül az intézményeké. De hogy elke­rüljük a kettős, hármas szer­ződéskötéseket, az összes ér­dekelt részvételével egyeztető értekezletet szoktunk összehívni. M ég be se lépünk egy mai könyvesboltba, máris látni, hogy a kirakat is - szebbnél szebb árukkal, szí­nekkel — szinte hivalkodik. Az előtérben szabadpolcok: bár­mihez hozzá lehet nyúlni, meg­fogni, levenni, belelapozni, érezni a friss papír és nyomda- festék jó szagát. A pécsi, Rókus utcai könyves­boltban vagyunk, szakmai né­ven: a 110-esben, amihez a családi név is hozzátartozik: Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat. A vásárlótér mögötti he­lyet nagynak mondanám, ha nem lenne a kásahegynyi könyvtől mégis kicsi. Középen azért mégis jókora szabad tér: két íróasztal egy-egy számoló- s írógéppel. Egy kékköpenyes férfi sebesen gépel, mellette ketten raknak könyveket méte­res oszlopokba. Itt, meg a szomszédos másik helyiségben legalább nyolcan-tizen jönnek- mennek. Ketten szállítólevél fölé hajolva - „Soroksár, felül­járó, Csont utca, Péterfy Sándor utca” — a másnapi pesti fuvart beszélik meg. A végzős orvostanhallgatók ugyanis akár húsz helyre pá­lyázhatnak egyszerre, s így elő­fordulhatna, hogy több intéz­ményben is alkalmazzák őket. Ezt a koordináció kizárja.- Gyakran lölkeresik önöket protekcióért?- Elég gyakran, de ez nem jelent semmit. Ha akarnánk, sem tudnánk sokat segíteni, hiszen a döntést olyan sok szerv képviselője hozza meg, hogy az elvtelen protekció ér­vényesülése gyakorlatilag ki­zárható. A pécsi állások betöl­tésekor igen gyakran a családi szempontok érvényesülnek: itt dolgozik a férj, gyerek is van már, lakást remélnek a közel­jövőben . .. Dr. Sebők Tünde személyzeti előadó néhány adattal meg­toldja az elhangzottakat:- Az idén 25 álláshely meg­hirdetését hagyta jóvá a mi­nisztérium. A megyében egyet­len körzeti orvosi állást sem hirdettünk meg. Ide egyébként sem szívesen fogadnak kezdő­ket a gyakorlatlanságuk miatt. Az egyes helyekre pályázók számát elég nehéz megállapí­tani, mert voltak, akik egyszer­re megpályázták valamennyi pécsi áliást, hátha bejön va­lamelyik a nagy számok törvé­nye alapján. A megyei koordi­náció általában jól sikerül, ez nem mindig mondható el az orovsegyetemmel kapcsolat­ban, amellyel többször kellett utólag egyeztetni: hozzájuk, vagy hozzánk kerüljön-e a pá­lyázó. Azt hiszem, mindannyi­unk számára hasznos lesz, ha a megyei egyeztető értekezletre az egyetem képviselőit is meg­hívjuk. Havasi János Nagyüzem. Mindenki résen van, talpal, szervez, telefonál, intézkedik. Börzsönyi Béla, a boltvezető világítja meg a zsi­bongó felszín mögött könyvel­adás és -terjesztés modern stra­tégiáját. Minden lehetséges módon nyüstölik. gyűrik a könyvterjesztést, ezt a hasznos szakmát, szép ügyet. Itt a bolt­ban kevesen dolgoznak, de „kint" a városban, az üzemek­ben, intézményekben több mint kétszázhúszan csinálják. Három áruházi osztályon, harminc ABC-áruházban, mezőgazda- sági, autós, barkács- és más szakboltban árulnak könyvet; prospektusok, ismertetők gar­madájával árasztják el az em­bereket — előbb-utóbb min­denki sorra kerül. Nem csoda, ha évi bevételük megközelíti — talán meg is haladja - a húsz­Kerámia mühelybázis a volt ferences kolostorban Jól halad a siklósi alkotótelep kialakítása A siklósi volt ferences kolostor épületében kap helyet a magyar kerámia­művészet egyik talán leg­fontosabb alkotóműhelye. Az utóbbi években falku­tatást, régészeti feltárást végeztek a kolostor térsé­gében, majd a tervek elké­szülte után megindult, és jelenleg is folyik a négy­szögletű udvart körülzáró épület helyreállítása. A re­konstrukciót az Országos Műemlékfelügyelőség, a Képzőművészeti Alap és a Baranya megyei Tanács végezteti. Várhatóan a ke­rámiatelepet a jövő nyá­ron adhatják át feladatá­nak. Eddig elkészült az épület déli szárnya, jelen­leg a belső szerelési mun­kákat végzik. Az átalakítások nyomán lehetővé válik, hogy itt helyet kaphasson egy mo­dern kerámiaműhely tech­nikai bázisa. A jövő évtől kerámia műalkotások és a ma szükségleteit kielégítő használati tárgyak készül­nek a volt kolostorban. A művészek megfelelő körül­mények, feltételek közt egész évben itt dolgozhat­nak. Ezen túl évente két hónapig itt fog működni a sikeres múltra visszatekintő Siklósi Kerámiaszimpozion, ahová a megszokott mó­don pályázat, illetve meg­hívás alapján érkeznek a művészek. millió forintot. Ezért az igen jól szervezett munkáért lettek or­szágos elsők az idén valameny- nyi vidéki bolt között, s nyerték el a vállalat kiváló brigádja cí­met. üzemi könyvterjesztő érkezik. — Megint itt van az AFIT, hoz­za a kis listáját — fogadja a fiatalembert kedvesen a fekete szemű, mosolygós Marsi József- né. Az „AFIT" pedig ezt mond­ja: - A 250 fős üzemlétszám­ból százhúsz ember rendszere­sen vásárol, a fele részletre, a másik fele egyből fizet. Ha a jó könyv kicsit drága, abból is elfogy harminc, negyven. Hogy ez bolt-e nekem? Uram, ha nem csinálnám, akkor is megvennék havonta egy csomót... A bolt eladott könyveinek fe­lét munkások veszik meg. Varga J. Boltportré Mai könyvkereskedők Kátyúk és számítógépek Hol tanulnak a ceglédpusztai gyerekek ? A ceglédpusztai tagiskolát a tanév végeztével meg fogiák szün­tetni. Ma 18 alsós kisgyerek tanul még itt, tanítójuk több mint egy évtizednyi pusztai tanitóskodás után költözik el innen. Már el is fogadták a pályázatát az egyik közeli faluba. Az iskola megszűnésének azonban nem ez az oka. József császár korabeli kétszáz éves iskolaépületek egyikében ala­kították ki 1945 után a két osz­tálytermet és a pedagógusla­kást. Az épület időközben any- nyira tönkrement, elférgesedett, a tető annyira elhanyagolt, fog­híjas, hogy félő, egy nagyobb tél beköszöntésével ráomlik a bentlevőkre. A műszaki vizsgá­lat az épületet életveszélyesnek nyilvánította. Ceglédpuszta a Dobszai Ne­velési Központ körzetébe tarto­zik. Kolics Pál igazgató így be­szél iskolakörzetükről:- Tíz társközség gyermekei járnak be a dobszai iskolába. Nem akartuk soha a világért se erőltetni a körzetesítést, mert kell hogy legalább egy tanító ott maradjon a faluban, de Ceglédpusztán, ahol tönkrement az épület, vagy Molvónyban, ahol nyugdíjba ment a peda­gógus, ezt nem lehet tovább fenntartani. Molvánnyal, a molványi gye­rekek iskoláztatósóval egy őszi cikkünkben foglalkoztunk. Az ő problémájuk az utazgatás meg­oldódik, ha a buszfordulót ki­építik. Hanem mi lesz a ceglédpusz­tai gyerekekkel? Az ő utaztatá­suk kérdése bonyolultabb és tu­lajdonképpen egy szatírába illő történetet hordoz. Miért is? A Merenye község után négy kilométerre következő Cegléd- pusztának sokáig csak földútja volt. Térdia érő kátyúval — me­sélik a helybeliek -, ami egv- szer egy kisayereket is elnyelt. 160 ember él a pusztán, több­ségük a dobszai tsz korszerű sertéstelepének dolgozója. A tsz három évvel ezelőtt üzemi utat épített 3—4 millió forintért Me- renyétől Ceglédpusztáig. De mivel Magyarországon az üzemi út méretei szabályozottak, Ceg­lédpuszta egy 3 méter széles be- tonutat kapott — amire az ugyancsak érvényben levő mai szabályozók szerint autóbusz nem mehet rá — hiszen ahhoz, hogy két jármű elférjen egymás mellett, a szabványok szerint még egy méter hiányzik. Viszont Magyarországon az ilyen ala­csony lélekszámú településeket az új közút nem illeti meg. A kör tehát bezárult. S az ember úgy érzi, mintha nem ugyanab­ban az országban hozták vol­na a két törvényt. Mert egyfelől ott a modern sertéstelep vagy pár kilométer­rel arrébb Görösgal gazdasá­gában a számítógéppel, emberi beavatkozás nélkül működő trá­gyaszállító, szortírozó komple­xum, másfélől pedig az enyhe lankák, halastavak között ko­mótosan kanyarodó beton út há­rom méter szélesen - 300 mé­terenként a kitérőkkel —, amin az állattartó telep dolgozói mű­szakra kerékpároznak, személy- gépkocsival közlekednek, de amire egy polgári buszjárat, amely iskolába vihetné a gyer­mekeiket, orvoshoz az öregjei­ket, dolgaik intézésére a felnőt­teket - ilyen járat ide ma nem tud bejönni. Két hónapja összehívták a ceglédpusztai szülőket az isko­la ügyében. Megtelt a tanterem, eljöttek a mostani meg a leen­dő iskolásgyerekek szülei is. Szeretnék, ha volna iskola kint a pusztán, de belátják, hogy a mai körülmények között ez le­hetetlen. Hanem hogyan lehet megoldani a gyerekek utazta­tását? — Tudta mindenki, hogy ez probléma lesz - mondják az ottlakók. — Ez az út állami tá­mogatással épült, de az állam érdeke az is, hogy a gyerekek iskoláztatása biztosítva le­gyen ... — Ugyanezen tsz támogatá­sával épült meg a ceglédpusz­tai iskolánál a buszforduló, a szabályszerű járdaszegéllyel — mutatja Kolics Pál igazgató. — A tsz vállalta a 200 ezer forintos tételt, éppen a gyerekekért. Utána derült ki, hogy busz ide nem jöhet be. Molványban ugyanakkor minden megvan, csak egy ilyen buszforduló hi­ányzik .. . Pettend, Kistamási, Nemeske óvodásait a Szigetvári Állami Gazdaság, a molványi óvodáso­kat a tsz mikrobusza szállítja óvodába. Ceglédpusztán 15—16 óvodáskorú kisgyerek él. Nagy szükségük volna rá, de nem jut­nak óvodába. Az itteni felsőta- qozatosok tízen az almamellé- ki kolléaiumban tanulnak, nyol­cán pedig úgy járnak be Dob­szára. hoav kerékpárral vagy kocsival eljutnak a merenyei buszhoz. A legjobb megoldást a mai helyzetben a saját mikrobusz ielentené. A tsz kocsija uavanis hajnaltól napestig a munkáso­kat szállítja a munkahelyekre. Van mikrobusza a szigetvári járásnak is, az viszont Alma­mellékre, a kollégiumba szállít­ja a gyerekeket hetente kétszer. Harminc óvodás és iskoláskorú gyerek él kint a pusztán. Ahogy visszatérünk Cegléd- pusztáról, a kétszáz éves elha­nyagolt épületektől, melyekben iskola, kocsma és magtár mű­ködik, újra elmegyünk a kor­szerű állattartó telep és a szá­mítógép-vezérlésű trógyaforgató mellett — a lankák és halasta­vak között komótosan kanyar­gó hófehér beton úton. És ismét felvetődik bennem a kérdés: vajon uavanabban az országban élünk? ... Gállos Orsolya Közületek részére készítik el a könyveket a bolt raktárában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom