Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-09 / 156. szám

1982. június 9., szerda PuimtiTtin napló Napi 1500 tonna szén ai erőműibe Szénnel töltik fel a teherautót a külszíni fejtés depóján. Kánikula a szénkatlanban Läufer László felvétele Megalakult a Fogyasztok Pécs városi Tanácsa Az állampolgárok fogyasztói érdekeinek védelmére a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa az év elején létrehozta a Fogyasztók Országos Tanácsát- Ennek nyomán orsiágszerte alakulnak meg a helyi fogyasz­tói tanácsok: Baranyában el­sőként május végén a Fogyasz­tók megyei Tanácsa, majd több városi szintű tanács, tegnap délután pedig a Hazafias Nép­front Pécs városi Bizottságának székhazában megtartotta ala­kuló ülését a Fogyasztók Pécs városi Tanácsa. A pécsi fogyasztók tanácsá­nak tagjait — többségükben a népfrontmozgalom aktivistáit körzeti bizottsági elnököket és titkárokat, jogászokat, orvoso­Bányásznapt 1982 kát, pedagógust, a kereskede­lem és a szolgáltatások terüle­tén dolgozó szakembereket a Pécs városi pártbizottság és KISZ-bizottság munkatársait — Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsá­gának titkára üdvözölte a tes­tület megalakulásának alkal­mából. A Fogyasztók Pécs váro­si Tanácsának elnöke dr. Vám- hidy László, az Állami Biztosí­tó Baranya megyei Igazgatósá­gának nyugalmazott igazgatója lett. Ö, valamint Krasznai An­tal, a Baranya megyei Nép­frontbizottság titkára tájékoz­tatta a testület tagjait a Fo­gyasztók Országos Tanácsának működési elveit, feladatkörét, és jogosítványait rendező mi­nisztertanácsi határozatról, il­letve a korábban megalakult fo­gyasztók megyei tanácsának célkitűzéseiről. Helyreállítják a szétbontott hegyet Pécsett lesz az országos központi ünnepség Népművészeti vásár, sajténtca a Sétatéren, gyermek- és kulturális műsorok Újmecsekalján, a Barba- kán-árokban és a szabadtéri szín­padon Ismét megrendezik a SZUR-t Újmecsekalján Hatalmas, szürke völgykat­lanra látni a pécsi tv-toronyból, ahogy kelet felé nézünk. A pécsbányai külfejtéses szénme­ző mutat meg magából egy darabot, a völgyben dózerek, kotró- és járógépek mozgatják a feketeszenet, nehéz KRAZ te­herautók szélvédőjén csillan meg az erős napfény. A Mecseki Szénbányák kül­fejtési üzemében járunk, amely a Pécsi Erőmű szénfelhasználá­sának egynegyedét adja. I/áss Istvánnal, a külfejtési üzem vezetőjével a rekkenő hő­ségben lemegyünk a gépek kö­zé, a völgybe. Mire leérünk, úgy megizzadunk, mintha júli­usban vagy augusztusban jár­nánk. A Rába és KRAZ teher­gépkocsik vezetőfülkéi átforró­sodtak, lehűlni nem tudnak, mert csak szűk területen és lassan mozoghatnak. A porták mellett hideg szódavíz frissítőt kapnak a sofőrök. Az egyetlen üdítő látvány a locsolókocsi jelenléte, amely állandóan ön­tözi a szállítási útvonalakat. — Nemcsak öntözünk — kelti fel a figyelmem Vass István —, hanem a főbb szállítási útvona­lakon vegyszeres porlekötő el­járást is alkaimczunk. De a porvédelmet, amelyre nagyon sok gondot fordítunk, nemcsak ez szolgálja. Az itt működő három fúróberendezésre porle­választót szereltünk. A hirtelen jött forróság nem kiméi sem embert, sem gépet. Az elmúlt néhány hétben a nagy meleg miatt a gépek hű­tése gyakran meghibásodott, így június első hetében a — vállalati össztermelésben min­dig élen járó, legegyenleteseb­ben termelő — külfejtési üzem is elmaradt a szakmai tervtől. De már ezen a héten a terv szerint dolgoznak. A vállalati össztermelés ti­zenhárom százalékát ez az üzem adja. Naponta ezeröt­száz tonna szenet termelnek ki, és továbbítanak az erőműnek. A június eleji „lemaradás" azért került idézőjelbe, mert az év első öt hónapjában 14 ezer tonna széntöbbletet ter­meltek. De ez nem jelenti azt, hogy most megállnak. Június hónapban ezer tonna többletet akarnak elérni. A külfejtésen egyetlen — öt­fős — csoport végez kézi mun­kát, mégpedig a robbantó cso­port. Csincsák Attila robban­tásvezető mondja: — Több pásztában robban­tunk Andó nevű robbanó­anyaggal. Ezt hat méter mély fúrt lyukakba töltjük és paxit- tal élesítjük. A több fokozatú robbantás alatt sem ember és semmilyen gép nem tartózkod­hat a külfejtésben. A lerobbantott mezőt kana­las kotró rakja a KRAZ-okra. A meddőhányóba hordják az értéktelen, meddő kőzeteket. A szén pedig az osztályozóba ke­rül, ahol leválasztják az ötven milliméter alatti részt. A közeli meddőhányó szélén láthatóan megkezdődött a re­kultiváció, az eredeti természe­tes állapot visszaállítása. A vá­ros felőli részen világoszöldben pompázik a fiatal akácos, amelyet az üzem ültetett. Ahogy visszaindulunk, látom még, hogy a fúrógépkezelőkről és a robbantókról lekerül az ing. A völgykatlanban megszo­rul a szokatlanul heves júniusi ncpfény. Mór eddig is számos kiemel­kedő rendezvény volt a 200 esz­tendős mecseki szénbányászat jubileumi esztendejében, mégis egész sor jelentős esemény jut az 1982-es bányásznapi ünnep­ségekre is, amelynek az orszá­gos központi ünnepségét az idén Pécsett, a Sportcsarnokban rendezik meg. Az üzemi ünnepségek már szeptember első hetének köze­pén megkezdődnek, míg a ha­gyományos csertetői megemlé­kezésre szeptember 4-én, szom­baton kerül sor. Ugyanezen a napon és másnap Újmecsekal­ján, a Ho Si Minh parkban sport- és kulturális műsorok, vá­sár, a gyermekeknek vidám já­téklehetőség kínál szórakozást. Vasárnap, szeptember 5-én, mint a Bányásznapi Operatív Bizottság tegnapi ülésén- el­hangzott, minden eddiginél gaz­dagabb kulturális műsort állí­tottak össze a szervezők. A Széchenyi téren délelőtt térze­ne lesz a Mecseki Szénbányák és a Mecséki Ércbányászati Vál­lalat zenekarainak részvételé­vel, majd a mecseknádasdi, a dunaszekcsői, zengővárkonyi és egy jugoszláv néptáncegyüttes ad műsort. Vasárnap délelőtt a Sétaté­ren népművészeti vásárt rendez­nek, ez alkalommal is felépítik a pécsi sajtóutcát, kiállításokat rendeznek a Bányász múzeum­ban. A Barbakán-árokban a „Bóbita", a „HAPPIAND” bo­hóc-csoport ad többek között műsort. Délután a szabadtéri színpadon, majd este Pécsújhe- gyen neves fővárosi előadómű­vészek lépnek fél, Kovács Kati és az Universal együttes, Fel­földi Anikó, Pitti Kati, Maros Gábor, Solti Károly és a Vi­dám Színpad több ismert sze­replője, aztán Harangozó Te­réz, Aradszky László, a Buda­pest Táncegyüttes és természe­tesen a Pécsi Nemzeti Színház kiváló művészei is Az idén is megrendezik a pé­csi színészek és újságírók örök rangadóját, a mérkőzés szüne­tében kaszkadőrbemutatót ren­deznek. A pécsi bányásznapi rendez­vények valamennyi napján és helyszínén gondoskodnak a szomjas és éhes látogatók ven­déglátásáról is. L. J. A Fogyasztók Pécs városi Ta­nácsa első ülésén megvitatta és elfogadta idei munkatervét. A testület negyedévenként fog ülésezni. Szeptemberben a szol­gáltatóipari felvevőhelyek és ke­reskedelmi egységek nyitvatar­tási rendje és ügyfélszolgálata, valamint a mérték utáni ruhá­zati cikkek lakossági ellátása szerepel napirenden- Novem­berben a vásárlói reklamqfió'k- kal kapcsolatos jogszabályok érvényesülésének tapasztalatait és a lakáskarbantartás problé­máit vitatja meg a fogyasz­tók tanácsa. Természetesen nemcsak ezek az előre jelzett témák szerepel­nek majd a testület előtt, ha­nem a pécsi fogyasztókat leg­inkább foglalkoztató egyéb ál­talánosabb érvényű kérdések is. Ezek feltárására a városi népfrontbizottság és a fogyasz­tók tanácsa az év folyamán lakóterületi fogyasztói fórumo­kat rendez. A fogyasztók ész­revételeiket levélben is eljuttat­hatják a most megalakult tes­tülethez a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának ci- mére: 7621 Pécs, Geister Eta utca 16. D. I. n 2500. univerzális rakodó Kedden a Pest megyei Agro- ker telephelyén ünnepélyesen átadták a 2500. NDK-gyártmá- nyú, T-174 típusú univerzális ra­kodót. A gépet 1965-ben szál­lították először Magyarországra, s az hamarosan népszerűvé vált a mezőgazdasági, építőipari üzemekben és a kereskedelem­ben, mivel rendkívül sok célra használható. 1975-től az NDK partner a Mezőgép vállalatok­kal kooperációban gyártja a ra­kodót — a részegységek készül­nek Magyarországon. Kőszegi Lajos Utazási tudnivalók Vadászfegyver a turistacsomagban A külföldre utazók az utazás cél­jának, időtartamának, valamint az időjárásnak megfelelő személyes használati tárgyaikat engedély nél­kül vihetik magukkal. A személyes használatra szolgáló tárgyak azok a ruházati és egyéb cikkek, amelyekre az utasnak uta­zása során a saját részére indokol­tan szüksége lehet, és amelyek aján­dékozási és kereskedelmi célokat nem szolgálnak. Ilyen tárgyaknak mi­nősülnek a többi között a saját ék­szerek, két darab fényképezőgép, 24 darab lemezzel, vagy tíz tekercs filmmel, egy darab keskeny filmvető tíz tekercs filmmel, egy darab látcső, egy da­rab hordozható zenegép, egy darab hordozható lemezjátszó, tíz lemezzel. Továbbá egy darab hordozható mag­netofon, egy darab hordozható rádió­vevő berendezés, egy darab hordoz­ható írógép, egy darab hordozható televízió, egy darab gyermekkocsi, egy darab sátor, és egyéb kemping^ felszerelés, egy darab nem gépi meghajtású kerékpár, egy darab öt és fél méternél nem hosszabb kenu vagy kajak, két pár sí, két darab teniszütő és más hasonló cikk. Két darab vadászfegyvert száz darab töl­ténnyel ki lehet vinni, ez utóbbihoz azonban az illetékes belügyi szerv által kiállított fegyver és lőszerki- sérő igazolvány szükséges. A szemé­lyes használatra engedély nélkül ki­vitt tárgyakat, az úti holmit külföldön eladni vagy elajándékozni tilos. Ha a személyes használatra szóló tárgyak között nagyobb értékű, vagy külföldi eredetű is van (óra, fény­képezőgép, magnetofon, bunda stb.) a kiutazáskor kapott vámárunyilatkó- zat e célra szolgáló rovataiba való bejegyzéssel ajánlott és kérhető azok kivitelének igazolása a vámmentes visszahozatal érdekében. Fogyasz- tásra közvetlenül alkalmas élelmi­szerből úti élelemként száz forint ér­tékűt, cigarettából 200 darabot, vagy szivarból 50 darabot, vagy dohány­ból 2(H) grammot, 2 liter bort és egy liter egyéb szeszes italt vihetnek. Do­hányáru és szeszes ital kivitelére 16 éven aluliak nem jogosultak. Egyes országok vám-rendelkezései tiltják a növényi és állati eredetű termékek magánforgalomban történő behoza­talát. (Például az USA-ba szalámit, gyümölcsöt bevinni tilos.) A gépko­csival utazók üzemanyagot csak a gépkocsi gyárilag beépített üzem­anyag-tartályában vihetnek ki. Pót­tartályban (kannában) üzemanyagot kivinni tilos. Épül a DÉDÁSZ új telephelye Mólom határában. A kivitelező, a dunaújvárosi 26. sz. Építőipari Vállalat az épités első ütemében elkészíti az üzemigazgatóság három szintes irodaházát, szo­ciális épületet, műhelycsarnokot, höközpontot és a közműveket. A több mint 81 millió forint költséggel épülő komplex telep műszaki átadása 1983 májusában várható. Fotó: Proksza László mellett • • Üres a „karzat” ? üres, persze, végül is Ifi üljön fel a karzatra, ami­kor a jónép zöme nem is él ezzel a jogával, sőt azt sem tudja, egyáltalán van-e ehhez joga? Pedig van: a tanácsülések nyil­vánosak. ezt biztosítja a tanácstörvény, és erről — igaz, többnyire csak a vá­lasztási kampányok idején — eleget írnak a hazai la­pok. Rendszeresen beszá­molnak a tanácsülésekről is, de a beszámolók —saj­nos — nem idézik fel az üléseken lezajló vitákat, úgy tűnik, minden simán megy, s ezért a választó- polgárt nem is vonzza kü­lönösképpen. Ne értsék félre, ha fel­emlegetem korabeli lapok tudósításait, amelyek nem­csak a parlamentben, ha­nem a városatyák összejö­vetelein vagy nagyobb köz­ségi elöljárósági üléseken lezajlott parázs viták han­gulatát idézik fel, ilyen zárójeles megjegyzésekkel: „Moraj a karzaton...!” — „Fütty a karzaton...!” — „Taps a karzaton...!” — „Mozgolódás a karza­ton...!” — „Viharos tilta­kozás a karzaton...!” Tehát ne értsék félre: nem ez hiányzik, hiszen a tanácsüléseknek merőben más a társadalmi-politikai tartalma,, következésképpen a feltételezett karzat-kö­zönség reagálása csakis a józan kritika jegyében tör­ténhet meg. ÍAmi persze nem zárja ki az egészsé­ges és jó szándékú indula­tokat sem.) Az ellenvéle­mények összecsapása, tisz­tázása — a másik fél vé­leményének tisztességes fogadása — nélkül aligha beszélhetünk fejlődésről. A tanácsi apparátus a legnagyobb gonddal ké­szíti el terveit, de ők sem csalhatatlanok. És a ta­nácsülésekre hivatalosan érkező tanácstagok szin­tén nem, még a legjobb szándékuk mellett sem. Ezért nem ártana, ha a napirendeket szélesebb nyilvánosság előtt tárgyal­nák meg, hogy legalább a karzaton ülő választópol­gárok lássák: mennyi küsz­ködés, mérlegelés, véle­ménycsere előzi meg a végső döntéseket. Ha pedig ők is kapná­nak felszólalási jogot — miért is ne? — hogy vélt vagy valós igazukat kife­jezésre juttassák, abból mindenképpen csak haszon származna. A közelmúltban a rádió­nak nyilatkozott egyik bu­dapesti kerület tanácsi ve­zetője. Elmondotta, hogy szeretnék bevinni a ta­nácsülésekre, képletesen szólva a „karzatra" a vá­lasztópolgárokat. Hogy megismerjék a kerület ve­zetőit, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljenek az állami1-1 —látási -.szervek képviselőivel, hogy a közéleti ténykedésből — a maguk lehetőségéhez mér­ten — kivegyék részüket. Mondom, nem új az öt­let, de végre meghonosí­tandó. Hogy hogyan „szer­vezik" meg a karzatközön­ség bevonását nem tu­dom, de remélhetően nem kell „agyonszervezéstől” tartanunk, és példájukat követik más városokban, kisebb településeken is. „Megismerjék a tanácsi vezetőket?" Nem ártana. Persze, kettőn átl a vá­sár . . . Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom