Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-08 / 155. szám
1982. június 8., kedd Dunántúlt napló 3 Szalai Károly, a Siklási Városgazdálkodási Vállalat kertészeti dolgozója több mint 2,5 kilométer sövény vágásával felelős.----------------------------------—--------------------------------------------------------------------------—--------------------------------------------------------------------------------------------s----------------V ízivásár i fi siófoki „Sió" áruház rendezésében hétfőn délelőtt tíz órától egyhetes vízivásár kezdődött a „Siófok” nevű katamarán személyhajón, a Balaton hullámain. A siófoki hajóállomáson hétfőn és kedden — délelőtt tíz órától tizennyolc óráig — kínálja áruit, majd a két- törzsű hajó fölszedi horgonyát és Fonyódra „evez”, s itt szerdán tart nyitva ugyancsak délelőtt tíz órától tizennyolc óráig. Csütörtökön már Badacsonyban várja vevőit az úszó áruház mintegy hárommillió forint értékű árut — több engedményeset — biztosított erre a hétre. Főleg nyári jellegű árukat kínálnak — tíz—ötven százalékos engedménnyel. Hét végén sem állnak le Mérnökök és lakatosok gazdasági munkaközössége a BÉV-nél Szövőelőkészítő üzem Dunafalván Megállt az elvándorlás Bizalom és óvatosság jellemzi azt a 15 fős vállalati gazdasági munkaközösséget, amely Krokuskq Károly üzemvezető irányításával jött létre a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat lakatosüzemében, hogy lakatosszerkezeti munkákat, uni. verzális íémmegmunkálást, sablonkészítést vállaljon. A mesterlevéllel, technikusi oklevéllel rendelkező, hajdan kisiparos alapító-szervező (egyébként a legidősebb tag) dicsérően szólt arról, hogy alig háromnegyed óra alatt összeállt az újfajta munkaközösség, mert 3-4 év óta együtt dolgoznak, tehát alaposan ismerik egymást. Mégis a társasági szerződésükben több kikötést rögzítettek. így például mindenkit teljesítménye alapján fizetnek, s ho folyamatosan nem dolgozik valaki, kétharmados szavazati többséggel ki- zárják. Év közben a jövedelmének csak a felét veheti fel bármelyik alapító, és majd év végén osztják szét a teljes összeget a végzett munka szerint, így akarnak védekezni a hirtelen kilépni akarók gazdasági zavart keltő meggondolatlanságával szemben. Most szemé, lyenként 3000 forint alapító tőkével társultak, de augusztusra a jelenlegi teljesítményt mérlegelve legalább 200 000 forintos banki tőkével számolnak. Nyíltan hirdették alakulásukat, s felhívásukra 25 érdeklődő jelentkezett, de a legtöbbjük előítélettel, tévhittel közelítette meg a vállalkozást. Megszabták, hogy csak 120 forintos órabér esetén lépnek be, ami eleve erős túlzás. A startnál a mintegy 25 forintos órabért legfeljebb megduplázni tudják. A félreértéseket érdemes taglalni, tanulsággal szolgálhatnak más vállalkozóknak. Krokuska Károly a munkaközösségben csak szervezői, adminisztrációs, könyvelési feladatokat lát el. Ez hasonlít a kisszövetkezeti elnöki poszthoz. A 14 tag fizikai munkát lát el. Heten korábban is fizikai állományban lévő lakatosok, míg a többiek a szellemi irányításben részt vevő gépész- mérnökök és technikusok. Mégis, egyikük sem tart a fizikai munkától hiszen fiatalok, 25— 35 évesek, s egykor a termelésből indultak mostani pályájukra. mint Bengernó Imre, Bóg- ner Ferenc, Lázár László és Tollas Károly. Érdekes jelenség, hogy szellemi, műszaki irányítók ily formában akarnak többletpénzhez jutni, ami személyenként havonta 2500— 3500 forint is lehet. Jelentős összeg, ha viszonyítjuk a 4— 6000 forintos alapfizetéshez. Elgondolkoztató, hogy anyagilag jólszituált emberek vállalkoznak, hisz a többségnek van telke, kocsija, lakása stb., de kell a pénz az autócserére, hétvégi házra, és ennek érdekében másfél-két évig munkaközösségben társulnak. Naponta, a vállalati feladataik teljesítése után állnak munkába, valamint szombaton egész nap. Vasárnap pihenni akarnak, ami attól függ, hogy miként végeznek hét közben. A feltételek adottak, a vállalat területet, energiát biztosit, az évi bérleti költség pedig alig 25 000 forint a kéziszerszámokat viszont a vállalkozók önállóan szerzik be. A cég a kitűnő minőséget, a határidőre történő pontos átadást várja el cserében. A BÉV-nél újabb gazdasági munkaközösségek alakulnak vízvezetékszerelők és acélháló-megmun- kálók részvételével. Dunafalva kisközség Baranyában, a Duna bal partján, Mohácstól tizennyolc, Bajától negyven kilométerre. Baja mégis „közelebb" van. A falu lakóit a szeszélyes időjárás főleg október és március között választja el Baranyától. A közlekedés egyetlen köldökzsinórja: a dunaszekcsői rév — reggel nyolc órától este^ hatig óránként fordul egyet. A keresőképes férfiak nagy része a Kossuth Termelőszövetkezetben dolgozik, de sokan a bajai üzemekbe járnak. Elsősorban a nők munkába állítása okozott gondot. Az 1550 lélekszámú községben 288 munkaképes korú, de munkahely- lyel nem rendelkező nőt tartott nyilván a községi tanács. — Húsz évvel ezelőtt kétezer-kétszáz lakosa volt Duna- falvának — mondja Balogh Ferenc tanácselnök. — Megijesztett bennünket a rohamos létszámcsökkenés. Sokan a városokba költöztek, ahol a munkahelyük volt. Mindenképpen állandó munkaalkalmat kellett teremtenünk, hogy megállítsuk ezt a folyamatot. A Bajai Finomposztó Vállalat női munkaerő után nézett, nálunk talált. De nemcsak munkaerőt, hanem átalakításra alkalmas épületet is. A régi, hétszázötven négyzetméteres lóistállóból hétmillió forintért modern szövőelőkészítő üzemet építettek. Az üzemet — a tervezettnél két hónappal korábban — néhány hete adták át. Három műszakban, százhúszon dolgoz, nak itt. — Szövőelőkészítő műveleteket végzünk — mondja Krofloch József telepvezető. — Font fonalat kapunk a bajai központtól, amit keresztorsózunk, majd cérnázunk, és végül megint ke- resztorsózunk. Nyolcvan százalékban tiszta akrilt, húsz százalékban tiszta pamutot dolgozunk be. Közismertebben: több színben a Csilla nevű kötőfonallal, az Elén bútorszövet fonallal és pamuttakaró láncfonallal foglalkozunk. Az anyag- ellátás jó, naponta három-öt tonna nyersanyagot kapunk, és ugyanennyi félkészterméket szállítunk. A termelés ugyan még nem éri el a bajai üzemekét, de a tanulóidő, a próbaüzem során a dunafalvai nők messze túlszárnyalták a tervet. A központi fűtéses üzemben melegvizes fürdőt, öltözőt is építettek. Az üzemhez tartozik egy háromszáz négyzetméteres raktár és egy tmk-műhely. A néhány hetes üzemnek már van ösztöndíjas textiltechnikusa, és három szakmunkástanulója. A teljesítménybérben dolgozó nők átlagosan 3400-3800 forintot keresnek havonta. — A három műszakot nehezen szoktuk meg — mondja Fe- renczi Józsefné de örültünk a munkaalkalomnak. Jó a fizetés, jól érzem magam! Túlórázásra is van lehetőség, és a szombat, vasárnap mindenki számára pihenőnap. De sokan vannak, akik a munka után a háztájiban is dolgoznak. A háztájikban háromezer sertést és kétszáz szarvasmarhát nevelnek. Dunafalván — úgy tűnik — megállt az elvándorlás, nem csökken a falu lélekszáma. Óvoda, művelődési ház, ötezer kötetes könyvtár, iskola, és a termelőszövetkezet megtartó ereje mellé felsorakozott az új szövőelőkészítő üzem is, amely sok csalódnak nyújt kereseti lehetőséget. A falu bizakodik és tervez: a közeljövőben elkészül a törpe vízmű, és a kétszázötven adagos kisvendéglő. Kőszegi Lajos Csuti János A halhúitermeléf nSreléséfMk új, gazdaságos módszereit műtötték be a rizstermelő mezőgazdasági üzemek szakembereinek a tiszasiilyi Béke és Barátság Termelőszövetkezetben. Egy kiöregedett. 22 hektáros rizstelepen létesítettek halastavat kísérleti céllal. A kísérlet bevált. Egy-egy hektár hozama meghaladja a 12 mázsát. Mennyit bírnak el útjaink? Beszélgetés Hegyi Kálmánnal, a KPAA főosztályvezetőjével Magyarország teljes úthálózata több mint 100 ezer kilométer hosszúságú. Ezzel a kiépítettséggel — amely magában foglalja az országos, a tanácsi és a szolgálati utakat — az európai ranglistának a közepén vagyunk. Milyenek valójában az útjaink? Megfelelnek-e a közúti személy- és áruszállítási igényeknek? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Hegyi Kálmánnal, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetőjével. — Milyen az utak állapota? — Az útleltár adatai szerint az utak jórészének nem elégséges a teherbírása. Nyáron még nem volna különösebb baj, ám a tél sok gondot okoz. A hetvenes évek második felében egy alkalommal 900 millió forintos kárt okozott a szélsőséges időjárás útjainkon. Ez akkor óriási feltűnést keltett, hiszen a kár többszöröse volt a szokásosnak. A legutóbbi tél, nincs mit szépíteni a dolgon, hasonló pusztítást végzett. A jól értesültek, a mindent jobban tudók fölényesen szoktak hivatkozni a skandináv államok példájára, ahol a mienkénél sokkal zordabb, keményebb a tél, és lám, mégse teszi tönkre az utakat. Nem, mert a burkolatnak nem a hideg árt, hanem a fagy és az olvadás gyakori váltakozása és a sózás. Ez utóbbiról viszont nem mondhatunk le, mennél kevésbé rutinosak egy ország gépkocsivezetői, annál inkább igénylik télen is a fekete út. burkolatot. — Mit tesznek azért, hogy javuljon úthálózatunk minősége? — A KPM ilyen célra nagyon sokat áldoz. Néhány év alatt valamennyi közúti igazgatóságunkat elláttuk úgynevezett mozgó tengelyterhelésellenőrző mérlegekkel, és telepítettünk ilyeneket a legforgalmasabb határátkelő- helyekre is. Ezzel az a célunk, hogy kiszűrjük a megengedettnél nagyobb tengelynyomású szállító járműveket útjainkról. Rakodási bemutatókat szervezünk közútjaink, használói számára. Új módszereket, technológiákat alkalmazunk a felújításban. Az utak gvógyítása hosszú folyamat. Úthálózatunk prtéke megközelíti a 300 milliárd forintot, nagy kincs tehát, védeni, óvni kell. Ebben a tervidőszakban az építési, felújítási munkák jórészt az útburkolatok megerősítését fogják szolgálni. Mindent el kell követnünk azért, hogy a rendelkezésre álló anyagi keretekből a lehető legtöbbet produkáljuk. Felhasználunk minden olyan újítást, amely javítja a gazdaságosságot; törekszünk az olcsóbb helyi anyagok és ipari melléktermékek felhasználására mindenütt, ahol erre lehetőség kínálkozik. A múlt tervidőszakban az érvényben levő rendeletek, szakmai szabványok figyelembevételével összegyűjtöttük az úthálózatunkat jellemző valamennyi adatot. Annak a négymillió adatnak a birtokában, amelyeket számítógépbe tápláltunk, már könnyebb a munkánkat fontosságuk sorrendjében rangsorolni. Kétezer kilométernyi utat szélesítettünk ki hatméteresre. Ez egyetlen példa csupán a sok közül. Sokat tesznek a tanácsok is azért, hogy jobb legyen az utak burkolata. A múlt tervidőszakban a városainkban együttvéve 600 kilométernyi lakótelepi út épült. Javult a tanácsok és a közlekedésépítő vállalatok együttműködése, s ez még a kisebb falvainkban is érezteti kedvező hatását. — Milyen feladatokat vállalt a mostani tervidőszakban a tárca alágazata? — A statisztika szerint a múlt ötéves tervidőszakban a közútépítők 55 milliárd forint értékű munkát végeztek. A mostaniban több mint 57 milliárdra van megrendelés. Ez természetesen magába foglalja a felújítás, a karbantartás, a korszerűsítés, híd-, metró-, útköltségeket is. Közutakra negyvenmilliárd forint jut. Ennek a tetemes pénznek az egyharmadából autópálya, út és híd épül. — Halad-e a sok éve megkezdett autópálya-építési program? — Tovább folytatjuk — a nehezebb gazdasági helyzet ellenére is — az autópályák építését. Már az idén elkészül az M 1-es Tatabányát elkerülő, mintegy húsz kilométeres szakasza, az évtized közepére pedig Tatabánya és Budapest között meglesz a négy nyomsáv. Ugyanakkorra az M 3-as elér Gyöngyös térségébe, kikerülve a várost. Az M 3-ason előbb is átadunk újabb szakaszt, méghozzá jövőre, Hatvantól a Gyöngyös nyugati csomópontig. Épül félautópályaként az M 5-ös is, az anyagi lehetőségek függvényében valószínű, hogy Újhartyánig készen lesz 1985-re. Mindent egybevetve, a tervidőszak végére lesz 200 kilométer teljes és 130 kilométer félautópályánk. — Melyek a további fontos lel ad átok? — fii országos főutaknak a nagyobb városokon átvezető szakaszait a legutóbbi években már több helyen - együttműködve a tanácsokkal - korszerűsítettük. E program tovább folytatódik. A hatodik ötéves terv időszakában 140 kilométernyi olyan út épül, amely elkerüli a nagyobb településeket, a városközpontokat. Tavaly készült el a miskolci átvezető új út, az idén pedig Sátoraljaújhelyen, Pécsen és Székesfehérváron nyitunk illetve nyitottunk meg hasonló utat a forgalom előtt. És nehogy kifelejtsük: éppen a napokban fejeződött be teljesen a 25-ös út egri átkelő szakaszának hat évig tartó átépítése. Az út több helyütt teljesen új nyomvonalon halad, hatalmas völgyhíd és felüljáró építésével tettük lehetővé, hogy a történelmi belvárost elkerülje a nagy autó- forgalom. — Van-e az útfenntartásban és -építésben soeciális feladatokat adó területe az az országnak? — Egyféle szempontból mindenképpen van. Pest megyén ugyanis a nyolcas út kivételével áthalad minden "* egyszámjegyű főút, és az autópályák is. Ezeken a forgalom 70, az alsóbbrendű utakon 50 százalékkal nagyobb mint az országos átlag. Nagy a teher- és az idegenforgalom. Itt tehát még inkább szükség van az erők koncentrálására mint másutt. fiz idén megkezdik a szakemberek Dunakeszin az új átkelési szakasz kialakítását. A munka a terelőutak megépítésével kezdődik. “ És ugyanitt még egy nagyon fontos építkezés előkészítése folyik: a Budapest-Szentendre közötti út négynyomúsí- tásáé. Fejér Gyula Iparosodó tat»