Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-07 / 154. szám

Tv-film Bertók Lászlóról A költő talán a legbizony­talanabb a tv-stúdióban, ki­szolgáltatott, noha tudja, hogy versei már nagyon ré­gen megkezdték önálló életü­ket. Bertók László talán egy kicsit gyanakodik is, ahogy figyeli a felvételt, a színésze­ket, a kamerákat, a díszletet, a kábelekben láthatatlanul szaladó képeket. De amikor visszanézi a rögzített jelene­tet, mintha megkönnyebbül­ne. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójában a múlt héten rögzítették a Bertók László költészetét bemutató műsort, újabb darabját a Dél-Dunántúl irodalmi életét bemutató sorozatnak. A ren­dező ismét Bükkösdi László,• — Bertók László költészete a mai magyar irodalom leg­érdekesebb, legizgalmasabb vonulatához tartozik: az er­kölcsi, etikai tartást, az írás­tudó felelősségét mutatja fel — mondja. — Már nagyon régóta, első kötetének meg­jelenése óta szerettem volna műsort készíteni, de eddig nem kerülhetett rá sor. Most bizonyára segítségünkre volt, hogy művészeti díjat kapott, bár akkor már készen volt a forgatókönyv. De sikerült be­illeszteni ebbe az évbe há­rom felvételi napot, s elekt­ronikusan rögzíteni a műsort. Szavak a súgólyukból cím­mel, de még nem tudom, mi­kor fogja sugározni a Ma­gyar Televízió. Bertók László 15 éves pá­lyaképét rajzolja meg a mű­sor. Szerepelnek benne ver­sek a Tárgyak ideje című kö­tetből, s abból is, ami Ágak­ból gyökér címmel egy hó­napja van a Magvető Kiadó­nál. Bertók László mellett Parti Nagy Lajos volt Bükkös­di László segítségére a ver­sek kiválasztásában, műsorrá szerkesztésében. Bagossy László, Balikó Tamás, Győri Emil és Kulka János szólal­tatja meg a verseket, s tér-' mészetesen maga a költő is. A műteremben ajtókeretek, s egy asztalon gyeptéglák jelentik a díszletet — Pince­helyi Sándor munkáig. A szí­nészek az ajtókeretbe állnak, s eldönthetetlen, kint van­nak-e vagy bent: a költő és a rendező szándéka szerint. A műsor fekete-fehérben ké­szül, Pálli István vezető ope­ratőr kamerái előtt. A stúdióban a hőmérő sze­rint hűvösebb van, mint kinn az udvaron, ám ha a költőn, a rendezőn, a közreműködő­kön lehetne mérni, eltörpülne a júniusi kánikula a felvétel hőfoka mellett. (Bodó L.) Bükkösdi László rendező és Bertók László Készülődés az artexpóra Szobron, szőnyegen A donótusi ház udvarán friss szobor csillog a napfényben, a nemrég elhunyt Simon Béla festőművész ércbe öntött tekin­tete méri az otthagyott várost, Pécset. — Még életében többször mintáztam meg mellszobrát, de soha sem sikerült úgy igazán — mondja Rétfalvi Sándor szob­rászművész. — Most az emlé­kekből és fénykép segítségével dolgoztam, s úgy érzem, hogy jobban sikerült az előzőknél. A -Simon Bélára jellemző „székelyes góbéság” épphogy felfedezhető a szobron, helyét a számvető meditáció foglalja el. Érdemes volt élni — mondja a bronztekintet. A aonátusi ház egyik szobá­ját betölti egy hatalmas szövő­szék, rajta fonalak százai sza­ladnak. R. Fürtös Ilona új fali­szőnyeghez kezdett hozzá, mi­után nemrég helyezték el nagy­méretű szőnyegét a Bartók- centerben. — Mindketten az őszi artex­póra készülünk — mondja. — Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron első ízben magyar művészek is bemutatkoznak egy pavilonban, Dél-Dunántúlról mi ketten kaptunk meghívást erre a kiállításra, vásárra. A nyár tehát a kemény mun­kát jelenti a művészházaspár­nak, szőnyegek készülnek a sa­ját és a fellelhető szövőszéke­ken, szobrok a konyhából át­alakított műteremben, ahol a viaszöntéshez készülnek a for­mák. Az udvaron kemence, ott égenek ki a formák, olvad ki belőlük a viaszszobor, hogy he­lyet adjon majd a bronznak Újvári mester öntödéjében. — Meglehetősen megtanul­formák, öntéskor nem folyt ki a fém rendesen, de most már azt hiszem tudom a viaszön­tést. Béla bácsi szobrát is én öntöttem, egy példány az öz­vegyé lesz, cserébe azokért a képekért, amiket még én kap­tam Béla bácsitól. Mindkét művész úgy készül az artexpóra, mint egyéni kiál­lításra, bár valószínű, közösen mutatkoznak be a rendelkezé­sükre álló helyen. Közösen, hi­szen R. Fürtös Ilona szőnyegein, Rétfalvi Sándor szobrain ugyan­az jelenik meg, s ugyanúgy: a tragikusan szép élet fogalma­zódik meg a mesterség rend­jében, törvényeiben. B. L. A FOCUS-csoport Szentendrén (Tudósítónk jelentése) Egy héttel ezelőtt Karinthiá- ban szereztek elismerést a Me­cseki fotóklubnak, ezúttal pedig Szentendrén mutatták be leg­újabb fotóikat a FOCUS-cso­port tagjai. Munkáikkal - me­lyek szinte súrolják a képzőmű­vészet alkotó módszereit is — az általánostól és megszokottól eltérő gép- és képhasználatra adnak példát. Gyakran a lát­ványtól teljes függetlenségben, néha több látványelemet össze­kapcsolva alakítják ki képeik jelentésvilágát, anélkül azon­ban, hogy a fotó valóságot el­hitető, dokumentatív minőségét tagadnák. Többnyire jellemző spekulációk ezek a művek ar­ról, hogy „mit bír" el fényérzé­keny lemez és a papír, hogyan lehet a kép minden morzsányi felületén egységes hangulat és információs anyagot elhelyezni, vagy, hogy miképpen lehet a fényképet egyszerre több „kül­világi esemény", mozgás, ár­nyéklemezeként felhasználni. Marsaiké Péter munkáiban az embernek önmaga ellen forduló természete, a kilépés iránti vágy, útkeresés igénye kap „hangot", Cseri László képző­művészeket meghazudtoló kom- pozíciós biztonsággal helyezi el nosztalgiók-emlékek tereinek képeit a felületeken, vízió és valószerűség különös vegyüle- tét állítva elő így. Harnóczy Örs és Kálmándy Ferenc képein is gyakran kap szerepet a vé­letlen, mely bármikor rendbe szervezheti a dolgokat, mely eseményeket rétegezhet egy­másra, önkéntelen „rátalólások- hoz”. Velük szemben egy tuda­tos, már-már „konstruktív" iel- világ Borbély Tamásé, aki a jól ismert „kép a képben" para­doxont is érdekesen adta elő fényképein. Aknai Tamás Citerások szaktábora Fonyódon 25 éve nem mosott fejet Fürdőzés­divat „Bikini” az ókori Rómában tűk már a viaszveszítéses szo­boröntést — mondja Rétfalvi Sándor, s mutatja a saját ke­zűleg formázott, öntött szobro­kat. - Eleinte voltak gondjaink, az égetéskor megrepedtek a □tiétföi Fonyódligeten, a Somogy megyei KISZ Bizottság úttörő és ifjúsági üdülőtáborában va­sárnap megnyitották a citeró- sok baráti körének első orszá­gos szaktáborát. A tábort a budapesti Műbarátok és Mű­gyűjtők Egyesületének népzenei osztálya, valamint Marcali vá­rosi-járási Kulturális Központja azzal a céllal hívta életre, hogy az ország citerásainak alkalmat teremtsen a szakmai tapasztalatcserére, útmutatást adjon a műsorválasztás tiszta forrásairól. A tábor június 12-én zárja kapuit, seregnyi lakója, a kü­lönböző vidékekről érkezett há­romszáz citerás e napon ünne­pi műsorral szerepel a Kodály Zoltán országos népzenei ta­lálkozó kaposvári megnyitóján. „Aki sem írni, sem úszni nem tud, ne tölthessen be közhiva­talt" — írta Platon, a nagy gö­rög filozófus majd 2500 évvel ezelőtt. Az 1600-as években vi­szont egy német iskola igazga­tósága a következőket jelentette ki: „Akik a vízbe mennek és fe- tedőznek miként a libák vagy kacsák, azokat szigorúan meg­büntetjük!" Végül egy 1982-es hír: „Idén Magyarországon is lé­tesítenek nudista strandot." (Hogy hol, azt egyelőre nem verték nagydobra, talán a vo- nyarcvashegyi példán okulva.) E három kordokumentum va­lósággal összefoglalja a fürdés, a strandolás európai divattörté­netét. Az ókori görögöknél a für­dés és úszás a testedzés egyik fő formája volt, méghozzá mind­két nem számára. A helleniszti­kus kultúrát tovább éltető római birodalomban azonban a nyil­vános fürdők már a szórakozást szolgálták és a társasági élet legjellemzőbb színterei voltak. Ha egy császár vagy előkelő gazdag szenátor a népszerűség­re tört, ingyen gabonát osztott, cirkuszi játékokat rendezett és közfürdőt, thermát építtetett a népnek. Amikor a keresztény vallás államvallássá vált, a fürfiést mint a pogány erkölcsök meg­nyilvánulását megtiltotta és e tilalom alól legfeljebb a gyere­kek kaptak egy kis szabadságot. A középkor embereszménye a világi örömöket megvető, önsa­nyargató aszkéta lett, mint pél­dául II. András királyunk lánya, Szent Erzsébet, akiről a kora­beli krónikák feljegyezték, hogy testét meqkeresztelése utón so­hasem érintette víz. A középkori orvosok pedig egyenesen egész­ségre károsnak tartották a rend­szeres fürdést. A reneszánsz kezdetén a gaz­dagodó városi polgárság az élet egyéb örömei mellett a für­dést is újra felfedezte. A 13. századtól kezdve Európában gombamód elszaporodtak a közfürdők, főleg a gőzfürdők. Ezekben a medencét deszkafal osztotta férfi és női részre, gyakran azonban csak jelképe­sen. Sok helyen végül e jelké­pes formát is feleslegesnek ítél­ték. A mindkét nembeli fürdő­szolgák pedig különleges „szol­gáltatásokat" is nyújtottak a vendégeknek, hiába mennydö­rögtek mindezért az egyházi és világi hatóságok. A 16. század második felétől viharos gyorsasággal bealko­nyult a közfürdőknek: felfedez­ték, hogy a közfürdők különféle fertőző betegségek, elsősorban a szifilisz terjesztői. Az ijedt­ségből újabb kordivat lett, amely szerint a fürdés erkölcstelen és egészségtelen. Bethlen Miklós a 17. század végének legművel­tebb erdélyi főura, történetíró, XIV. Lajos kortársa, majdhogy­nem büszkélkedve irta: „Ritkán iürödtem, kivált hideg vízben. ... Fejemet van 25 éve, hogy meg nem mosták." A 18. század végétől újra fellendült a fürdés divatja, hiá­ba volt minden tiltás. Ekkor azonban mára szabad vizekben való fürdést kedvelték az embe­rek. Míg azonban a középkori városi közfürdőkben meztelenül pancsoltak az emberek (főként a nők), a 18. és 19. század em­bere szigorúan ügyeit a fürdő­ruhák erkölcsösségére. Az ókori Rómában bikiniszerű fürdőruhát viseltek a nők, a múlt század­ban viszont nyaktól bokáig zárt ruhában ereszkedtek a vízbe. Csak az első világháború után jött el az az idő, amikor a női fürdőruha a mai egyrészesre emlékeztető dressz lett (ehhez alkalmazkodott a férfidivat is), és a férfiak és nők végre újra együtt élvezhették a strandolás örömeit. D. I. Kulturális hírmagazin Késik az üvöltés. Az Európa Könyvkiodó a könyvhétre ter­vezte az amerikai beat- nemzedékről szóló üvöltés cí­mű kötet megjelentetését, ez azonban nyomdai okok miatt késik. Pedig az idei nyár eleji könyvhétnek zenei jellegű si­kerkönyvei vannak. Az Üvöltés­re annyi az előjegyzés, hogy már nem elégíthetik ki. A Ma­ria Callas életéről írott kötet pedig elsőként fogyott el a ze­nei könyvek közül. * Kígyós Sándor pécsi képző­művész tárlata holnap, június 8-ón nyílik meg a balassagyar­mati Horváth Endre Galériá­ban. * A Ketten Párizs ellen című, negyven esztendővel ezelőtti humorsikerkönyv írójának, Vaszary Gábornak — az emlé­kezetes Vaszary Piroska szín- művésznő bátyjának — Bubus című vígjátékát ismét bemutat­ják Budapesten. A premier: június 9. * Háry János. A Népszínház holnap délután 3 órai kezdettel Szekszárdon, a Babits Mihály megyei Művelődési Központ színházában Kodály: Háry Já­nos című daljátékát mutatja be. * Balett — Miskolcon is. A Pé­csi Nemzeti Színház balettrész­legének egyik koreográfusa és vezető táncosa, Majoros István elszerződött a társulattól. Pé­csett főként zenés művek tánc­betéteit tervezte, most a szer­veződő Miskolci Balett igazga­tója lesz. * A Képes Ifjúság című, Ma­gyarországon nagy példány­számban árusított jugoszláviai magyar nyelvű hetilap három újságírójának könyvei jelentek meg szombaton, az ünnepi könyvhéten. Dudás Károly: Jár- tatás címmel novelláskötetet írt, Hornyik Miklós Szabályta­lan napló című könyve esszé­gyűjtemény, Hornyik György: Parcella címmel elbeszélések­kel, A gyárkapu címmel pedig kisregénnyel jelentkezett. Nemzetiségi nyelvművelő tábor Bárban Szerb-horvát nyelvművelő tá. bor nyílt vasárnap a Duna menti Bár községben. A bara­nyai és somogyi délszláv tele­pülésekről, valamint a jugo­szláviai Pélmonostorról érke­zett több mint hatvun gyereket Gyúrók György, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratiku$ Szövetségének főtitkára köszön­tötte, majd a nemzetiségi szö­vetség tevékenységéről, céljai­ról, terveiről beszélt. A Haza­fias Népfront és a mohácsi délszláv báziskönyvtár által szervezett olvasótábornak fon­tos szerepe van abban, hog/ a szerb-horvát ajkú gyerekek jól megismerjék az irodalmi anyanyelvet, . A MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEME, KÖVAGÓSZŐLŰS felvételre íreres: férfi dolgozókat az alábbi munkakörökbe: ♦ vegyipari szakmunkás ♦ elektroműszerész ♦ lakatos ♦ laboratóriumba betanított munkás ♦ gépkezelő ♦ darukezelő ♦ betanított és segédmunkás. KEDVEZŐ MUNKAREND, SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁG, RENDKÍVÜLI POTSZABADSAG, NYUGDÍJAZÁSNÁL KORKEDVEZMÉNY. Bérezés: 3500-5000,-Ft között, munkakörtől függően. JELENTKEZNI LEHET: KöVAGÓSZOLŐS, MUNKAÜGYI CSOPORT, TELEFON: 15-777/20-AS MELLÉK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom