Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-07 / 154. szám
Tv-film Bertók Lászlóról A költő talán a legbizonytalanabb a tv-stúdióban, kiszolgáltatott, noha tudja, hogy versei már nagyon régen megkezdték önálló életüket. Bertók László talán egy kicsit gyanakodik is, ahogy figyeli a felvételt, a színészeket, a kamerákat, a díszletet, a kábelekben láthatatlanul szaladó képeket. De amikor visszanézi a rögzített jelenetet, mintha megkönnyebbülne. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójában a múlt héten rögzítették a Bertók László költészetét bemutató műsort, újabb darabját a Dél-Dunántúl irodalmi életét bemutató sorozatnak. A rendező ismét Bükkösdi László,• — Bertók László költészete a mai magyar irodalom legérdekesebb, legizgalmasabb vonulatához tartozik: az erkölcsi, etikai tartást, az írástudó felelősségét mutatja fel — mondja. — Már nagyon régóta, első kötetének megjelenése óta szerettem volna műsort készíteni, de eddig nem kerülhetett rá sor. Most bizonyára segítségünkre volt, hogy művészeti díjat kapott, bár akkor már készen volt a forgatókönyv. De sikerült beilleszteni ebbe az évbe három felvételi napot, s elektronikusan rögzíteni a műsort. Szavak a súgólyukból címmel, de még nem tudom, mikor fogja sugározni a Magyar Televízió. Bertók László 15 éves pályaképét rajzolja meg a műsor. Szerepelnek benne versek a Tárgyak ideje című kötetből, s abból is, ami Ágakból gyökér címmel egy hónapja van a Magvető Kiadónál. Bertók László mellett Parti Nagy Lajos volt Bükkösdi László segítségére a versek kiválasztásában, műsorrá szerkesztésében. Bagossy László, Balikó Tamás, Győri Emil és Kulka János szólaltatja meg a verseket, s tér-' mészetesen maga a költő is. A műteremben ajtókeretek, s egy asztalon gyeptéglák jelentik a díszletet — Pincehelyi Sándor munkáig. A színészek az ajtókeretbe állnak, s eldönthetetlen, kint vannak-e vagy bent: a költő és a rendező szándéka szerint. A műsor fekete-fehérben készül, Pálli István vezető operatőr kamerái előtt. A stúdióban a hőmérő szerint hűvösebb van, mint kinn az udvaron, ám ha a költőn, a rendezőn, a közreműködőkön lehetne mérni, eltörpülne a júniusi kánikula a felvétel hőfoka mellett. (Bodó L.) Bükkösdi László rendező és Bertók László Készülődés az artexpóra Szobron, szőnyegen A donótusi ház udvarán friss szobor csillog a napfényben, a nemrég elhunyt Simon Béla festőművész ércbe öntött tekintete méri az otthagyott várost, Pécset. — Még életében többször mintáztam meg mellszobrát, de soha sem sikerült úgy igazán — mondja Rétfalvi Sándor szobrászművész. — Most az emlékekből és fénykép segítségével dolgoztam, s úgy érzem, hogy jobban sikerült az előzőknél. A -Simon Bélára jellemző „székelyes góbéság” épphogy felfedezhető a szobron, helyét a számvető meditáció foglalja el. Érdemes volt élni — mondja a bronztekintet. A aonátusi ház egyik szobáját betölti egy hatalmas szövőszék, rajta fonalak százai szaladnak. R. Fürtös Ilona új faliszőnyeghez kezdett hozzá, miután nemrég helyezték el nagyméretű szőnyegét a Bartók- centerben. — Mindketten az őszi artexpóra készülünk — mondja. — Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron első ízben magyar művészek is bemutatkoznak egy pavilonban, Dél-Dunántúlról mi ketten kaptunk meghívást erre a kiállításra, vásárra. A nyár tehát a kemény munkát jelenti a művészházaspárnak, szőnyegek készülnek a saját és a fellelhető szövőszékeken, szobrok a konyhából átalakított műteremben, ahol a viaszöntéshez készülnek a formák. Az udvaron kemence, ott égenek ki a formák, olvad ki belőlük a viaszszobor, hogy helyet adjon majd a bronznak Újvári mester öntödéjében. — Meglehetősen megtanulformák, öntéskor nem folyt ki a fém rendesen, de most már azt hiszem tudom a viaszöntést. Béla bácsi szobrát is én öntöttem, egy példány az özvegyé lesz, cserébe azokért a képekért, amiket még én kaptam Béla bácsitól. Mindkét művész úgy készül az artexpóra, mint egyéni kiállításra, bár valószínű, közösen mutatkoznak be a rendelkezésükre álló helyen. Közösen, hiszen R. Fürtös Ilona szőnyegein, Rétfalvi Sándor szobrain ugyanaz jelenik meg, s ugyanúgy: a tragikusan szép élet fogalmazódik meg a mesterség rendjében, törvényeiben. B. L. A FOCUS-csoport Szentendrén (Tudósítónk jelentése) Egy héttel ezelőtt Karinthiá- ban szereztek elismerést a Mecseki fotóklubnak, ezúttal pedig Szentendrén mutatták be legújabb fotóikat a FOCUS-csoport tagjai. Munkáikkal - melyek szinte súrolják a képzőművészet alkotó módszereit is — az általánostól és megszokottól eltérő gép- és képhasználatra adnak példát. Gyakran a látványtól teljes függetlenségben, néha több látványelemet összekapcsolva alakítják ki képeik jelentésvilágát, anélkül azonban, hogy a fotó valóságot elhitető, dokumentatív minőségét tagadnák. Többnyire jellemző spekulációk ezek a művek arról, hogy „mit bír" el fényérzékeny lemez és a papír, hogyan lehet a kép minden morzsányi felületén egységes hangulat és információs anyagot elhelyezni, vagy, hogy miképpen lehet a fényképet egyszerre több „külvilági esemény", mozgás, árnyéklemezeként felhasználni. Marsaiké Péter munkáiban az embernek önmaga ellen forduló természete, a kilépés iránti vágy, útkeresés igénye kap „hangot", Cseri László képzőművészeket meghazudtoló kom- pozíciós biztonsággal helyezi el nosztalgiók-emlékek tereinek képeit a felületeken, vízió és valószerűség különös vegyüle- tét állítva elő így. Harnóczy Örs és Kálmándy Ferenc képein is gyakran kap szerepet a véletlen, mely bármikor rendbe szervezheti a dolgokat, mely eseményeket rétegezhet egymásra, önkéntelen „rátalólások- hoz”. Velük szemben egy tudatos, már-már „konstruktív" iel- világ Borbély Tamásé, aki a jól ismert „kép a képben" paradoxont is érdekesen adta elő fényképein. Aknai Tamás Citerások szaktábora Fonyódon 25 éve nem mosott fejet Fürdőzésdivat „Bikini” az ókori Rómában tűk már a viaszveszítéses szoboröntést — mondja Rétfalvi Sándor, s mutatja a saját kezűleg formázott, öntött szobrokat. - Eleinte voltak gondjaink, az égetéskor megrepedtek a □tiétföi Fonyódligeten, a Somogy megyei KISZ Bizottság úttörő és ifjúsági üdülőtáborában vasárnap megnyitották a citeró- sok baráti körének első országos szaktáborát. A tábort a budapesti Műbarátok és Műgyűjtők Egyesületének népzenei osztálya, valamint Marcali városi-járási Kulturális Központja azzal a céllal hívta életre, hogy az ország citerásainak alkalmat teremtsen a szakmai tapasztalatcserére, útmutatást adjon a műsorválasztás tiszta forrásairól. A tábor június 12-én zárja kapuit, seregnyi lakója, a különböző vidékekről érkezett háromszáz citerás e napon ünnepi műsorral szerepel a Kodály Zoltán országos népzenei találkozó kaposvári megnyitóján. „Aki sem írni, sem úszni nem tud, ne tölthessen be közhivatalt" — írta Platon, a nagy görög filozófus majd 2500 évvel ezelőtt. Az 1600-as években viszont egy német iskola igazgatósága a következőket jelentette ki: „Akik a vízbe mennek és fe- tedőznek miként a libák vagy kacsák, azokat szigorúan megbüntetjük!" Végül egy 1982-es hír: „Idén Magyarországon is létesítenek nudista strandot." (Hogy hol, azt egyelőre nem verték nagydobra, talán a vo- nyarcvashegyi példán okulva.) E három kordokumentum valósággal összefoglalja a fürdés, a strandolás európai divattörténetét. Az ókori görögöknél a fürdés és úszás a testedzés egyik fő formája volt, méghozzá mindkét nem számára. A hellenisztikus kultúrát tovább éltető római birodalomban azonban a nyilvános fürdők már a szórakozást szolgálták és a társasági élet legjellemzőbb színterei voltak. Ha egy császár vagy előkelő gazdag szenátor a népszerűségre tört, ingyen gabonát osztott, cirkuszi játékokat rendezett és közfürdőt, thermát építtetett a népnek. Amikor a keresztény vallás államvallássá vált, a fürfiést mint a pogány erkölcsök megnyilvánulását megtiltotta és e tilalom alól legfeljebb a gyerekek kaptak egy kis szabadságot. A középkor embereszménye a világi örömöket megvető, önsanyargató aszkéta lett, mint például II. András királyunk lánya, Szent Erzsébet, akiről a korabeli krónikák feljegyezték, hogy testét meqkeresztelése utón sohasem érintette víz. A középkori orvosok pedig egyenesen egészségre károsnak tartották a rendszeres fürdést. A reneszánsz kezdetén a gazdagodó városi polgárság az élet egyéb örömei mellett a fürdést is újra felfedezte. A 13. századtól kezdve Európában gombamód elszaporodtak a közfürdők, főleg a gőzfürdők. Ezekben a medencét deszkafal osztotta férfi és női részre, gyakran azonban csak jelképesen. Sok helyen végül e jelképes formát is feleslegesnek ítélték. A mindkét nembeli fürdőszolgák pedig különleges „szolgáltatásokat" is nyújtottak a vendégeknek, hiába mennydörögtek mindezért az egyházi és világi hatóságok. A 16. század második felétől viharos gyorsasággal bealkonyult a közfürdőknek: felfedezték, hogy a közfürdők különféle fertőző betegségek, elsősorban a szifilisz terjesztői. Az ijedtségből újabb kordivat lett, amely szerint a fürdés erkölcstelen és egészségtelen. Bethlen Miklós a 17. század végének legműveltebb erdélyi főura, történetíró, XIV. Lajos kortársa, majdhogynem büszkélkedve irta: „Ritkán iürödtem, kivált hideg vízben. ... Fejemet van 25 éve, hogy meg nem mosták." A 18. század végétől újra fellendült a fürdés divatja, hiába volt minden tiltás. Ekkor azonban mára szabad vizekben való fürdést kedvelték az emberek. Míg azonban a középkori városi közfürdőkben meztelenül pancsoltak az emberek (főként a nők), a 18. és 19. század embere szigorúan ügyeit a fürdőruhák erkölcsösségére. Az ókori Rómában bikiniszerű fürdőruhát viseltek a nők, a múlt században viszont nyaktól bokáig zárt ruhában ereszkedtek a vízbe. Csak az első világháború után jött el az az idő, amikor a női fürdőruha a mai egyrészesre emlékeztető dressz lett (ehhez alkalmazkodott a férfidivat is), és a férfiak és nők végre újra együtt élvezhették a strandolás örömeit. D. I. Kulturális hírmagazin Késik az üvöltés. Az Európa Könyvkiodó a könyvhétre tervezte az amerikai beat- nemzedékről szóló üvöltés című kötet megjelentetését, ez azonban nyomdai okok miatt késik. Pedig az idei nyár eleji könyvhétnek zenei jellegű sikerkönyvei vannak. Az Üvöltésre annyi az előjegyzés, hogy már nem elégíthetik ki. A Maria Callas életéről írott kötet pedig elsőként fogyott el a zenei könyvek közül. * Kígyós Sándor pécsi képzőművész tárlata holnap, június 8-ón nyílik meg a balassagyarmati Horváth Endre Galériában. * A Ketten Párizs ellen című, negyven esztendővel ezelőtti humorsikerkönyv írójának, Vaszary Gábornak — az emlékezetes Vaszary Piroska szín- művésznő bátyjának — Bubus című vígjátékát ismét bemutatják Budapesten. A premier: június 9. * Háry János. A Népszínház holnap délután 3 órai kezdettel Szekszárdon, a Babits Mihály megyei Művelődési Központ színházában Kodály: Háry János című daljátékát mutatja be. * Balett — Miskolcon is. A Pécsi Nemzeti Színház balettrészlegének egyik koreográfusa és vezető táncosa, Majoros István elszerződött a társulattól. Pécsett főként zenés művek táncbetéteit tervezte, most a szerveződő Miskolci Balett igazgatója lesz. * A Képes Ifjúság című, Magyarországon nagy példányszámban árusított jugoszláviai magyar nyelvű hetilap három újságírójának könyvei jelentek meg szombaton, az ünnepi könyvhéten. Dudás Károly: Jár- tatás címmel novelláskötetet írt, Hornyik Miklós Szabálytalan napló című könyve esszégyűjtemény, Hornyik György: Parcella címmel elbeszélésekkel, A gyárkapu címmel pedig kisregénnyel jelentkezett. Nemzetiségi nyelvművelő tábor Bárban Szerb-horvát nyelvművelő tá. bor nyílt vasárnap a Duna menti Bár községben. A baranyai és somogyi délszláv településekről, valamint a jugoszláviai Pélmonostorról érkezett több mint hatvun gyereket Gyúrók György, a Magyarországi Délszlávok Demokratiku$ Szövetségének főtitkára köszöntötte, majd a nemzetiségi szövetség tevékenységéről, céljairól, terveiről beszélt. A Hazafias Népfront és a mohácsi délszláv báziskönyvtár által szervezett olvasótábornak fontos szerepe van abban, hog/ a szerb-horvát ajkú gyerekek jól megismerjék az irodalmi anyanyelvet, . A MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEME, KÖVAGÓSZŐLŰS felvételre íreres: férfi dolgozókat az alábbi munkakörökbe: ♦ vegyipari szakmunkás ♦ elektroműszerész ♦ lakatos ♦ laboratóriumba betanított munkás ♦ gépkezelő ♦ darukezelő ♦ betanított és segédmunkás. KEDVEZŐ MUNKAREND, SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁG, RENDKÍVÜLI POTSZABADSAG, NYUGDÍJAZÁSNÁL KORKEDVEZMÉNY. Bérezés: 3500-5000,-Ft között, munkakörtől függően. JELENTKEZNI LEHET: KöVAGÓSZOLŐS, MUNKAÜGYI CSOPORT, TELEFON: 15-777/20-AS MELLÉK.
