Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-07 / 154. szám

Művészet és üzlet Futás a fegyházba Mundial-menetrend Képeinken« balról jobbra: a rendkívüli pusztaötös, izgalmas verseny az ügetőn, hol a tűző naptól, hol az esőtől védte a nézőt az esernyő, az arabs ló Tóth-Baranyi Lajossal és Fodor Jánossal. Erb János képriportja Véget ért a versailles-i csúcs Vasárnap délután véget ért hét vezető tőkés állam csúcsta­lálkozója. A kétnapos tanács­kozásról kiadott közös nyilatko­zat hangoztatja: a közös cél az infláció csökkentésével biztosí­tani a tartós gazdasági növeke­dést és a munkanélküliség eny­hítését, ami „a Nyugat bizton­sága szempontjából is fontos”. A nyugat-európaiak által sür­getett (amerikai) kamatláb- csökkentés annak függvénye le­het, milyen eredményes az inflá­ció elleni fellépés — hangoz­tatja a közös nyilatkozat, ezzel a washingtoni kormány állás­pontját juttatva érvényre. A nemzetközi kereskedelem­ben mindegyik résztvevő ország a nyitott, akadályoktól, elzár­kózástól mentes kereskedelmi rendszer mellett foglalt állást. Japánt nem nevezi meg a nyi­latkozat, mint piacát elzáró or­szágot, annak ellenére, hogy sem az amerikaiak, sem az EGK nem találta kielégítőnek a leg­utóbbi tokiói vámintézkedéseket. A résztvevőik egybehangzó vé­leménye volt, hogy „a keres­kedelem fontos szerepet játszik a kelet—nyugati kapcsolatok általános alakulásában és azok szilárdságában.” Céljuk — han­goztatják —, hogy ezek a kap­csolatok „kölcsönösen előnyö­sen” alakuljanak, annak kellő figyelembe vételével, hogy „a műszaki haladás és a nemzet­közi pénzügyi viszonyok milyen szükségleteket támasztanak a Nyugat biztonsága szemszögé­ből”. A kétértelmű megfogalmazás meglehetősen eltérő véleménye­ket takar e kérdésben. A kap­csolatok korlátozását szorgalma­zó washingtoni álláspont rész­ben — bár csak kis részben — meghallgatásra talált a nyu­gat-európaiak részéről. Az ál­lamilag szavatolt exporthitelek drágításáról és egyéb feltételei­ről még külön tanácskoznak a résztvevők a OECD keretében. A csúcskonferencia tanács­kozásainak befejezése után — az eredeti programtól eltérően — nem került sor az állam- és kormányfők közös sajótértekez- letére. Csak Mitterrand francia elnök tett rövid nyilatkoaztot a nemzetközi sajtó előtt a többi állam- és kormányfő jelenlété­ben és nevében. Ebben főleg azt emelte ki, hogy a konferen­cia résztvevői gazdasági téren legfontosabb feladatuknak az infláció és munkanélküliség el­leni küzdelmet, s a gazdasági növekedés előmozdítását tartják és megállapodtak bizonyos „ma­gatartási szabályokban”, hogy senki se sértse más partnerek érdekeit. Világ proletárjai, egyesüljetek! héttői • • Lovasverseny Uszögpusztán Sikert aratott a pusztaötös Dunántúli r i XXXIX. évfolyam, 154. szám 1982. június 7., hétfő Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Fejlődd Fonyód 600 ezer köbméter iszapot kotornak ki a keszthelyi öbölből, gerincvezeték Boglárról Fonyód és Balatonfenyves ez év elejétől egyesült, a korábban is közös tanácsú két helység eggyé vált — követve a gyakor­latot. Hiszen már egyre nehe­zebb volt megmondani, hogy hol kezdődik és hol végződik az egyik vagy a másik. A nagyközség rendezési ter­ve ugyan még készül, de köz­ségbeliek, nyaralók is azt hihet­nék, hogy régen készen van: az évek során megújult Fonyód „belvárosa”, s a külső kerüle­tek is új arcot öltenek. Olyany- nyira, hogy olvasónk levele hí­vott Fonyódra: új lakótelep épül, ám az utcák nem követik az építkezést. A Sándor, a Domb, a Tabán, a Mező Imre utcai lakók még csak jókora kerülővel juthatnak el a Szt. István útra, s azon az üzletek­be a partra. Különösen rossz időben, afnikor az ösvények- járhatatlanokká válnak. 124 lakás épült-épül ezen a lakótelepen, s a tervek szerint szinte fürdővárosiassá alakul majd a környék, a dombtetőn kilátóval, játszótérrel. A közművesítés több mint két­millióba került, s pár év múlva már rákapcsolható lesz a déli part regionális szennyvízháló­zatára Fonyód is. Addig azon­ban el kell készülnie a bogiári szennyvíztisztítónak, amelyből a tisztított víz sem kerül a Bala­tonba, hanem elvezetik a Kop­pány patakba. Négy év kell, hogy elkészüljön Boglártól a Fonyódig húzódó gerincvezeték, addig a fonyódi kis tisztító küszködik, főképp a nyári idő­szak vízmennyiségével. A köz­ségi tanács osztályvezetője 10— 15 évre becsüli azt az időt, amikorra elkészül az utcai csa­tornahálózat. Amire nagy szük­ség lenne, hiszen a lakások és üdülők közül tavaly csak 225 volt rákötve a csatornahálózat­ra, holott a 8258 lakás és üdü­lő 98 százaléka kap vezetékes vizet; átlagosan 4500 köbmé­tert naponta. A fonyódi szenny­víztelep ebből csak 720 köb­métert tisztíthat meg. Tizenhat fizetős és szabad­strand tartozik a nagyközség­hez, ebből háromnak egy kilo­méternél hosszabb a parti ré­sze. A strandokon kotrásokkal teszik kellemesebbé a fürdést, de ez már nem a fonyódi ta­nács, hanem a siófoki Balatoni Vízügyi Kirendeltség feladata. Műholdról repülőről készült fel­vételek mutatják a balatoni iszapáramlást. A tó keleti me­dencéje még tiszta, Fonyódig elfogadható a déli part is, a keszthelyi öböl viszont zöldbor­sóleves színűre változik. — Van remény a gyógyulás­ra, hiszen ma már több iszapot emelünk ki. mint amennyi le­rakódik. A kotrás igazán akkor lesz hatásos, ha a Kis-Balaton is rendezett lesz — mondja So­ha Szilveszter, a kirendeltség vezetője. A kirendeltség tevékenysége négy megyét és három vízügyi igazgatóságot érint, s a Bala­ton általános szabályozási ter­ve alapján vízkészlet-gazdálko­dással, vízszint-szabályozással, a tó minőségének megóvásával, mederkotrással és partszabá­lyozással foglalkozik. Hetvenhat úszó egység dolgozik a tavon, s idén már 600 ezer köbméter káros iszapot távolítanak el a keszthelyi öbölből. A gépállo­mány lehetővé teszi, hogy eltá­volítsák a hínárt is, és hogy a strandok iszapja helyébe ho­mokot terítsenek. Hatósági jogkörüknél fogva megakadá­lyozhatnak minden olyan tevé­kenységet, ami vízgazdálkodási érdeket sért. S noha még évek kellenek Fonyódon is, másutt is, a szennyvízhálózat teljes kiépíté­sére, minden remény megvan, hogy a Balaton szennyeződését megállítsák, s visszafordítsák. B. L.-M. I. „Ha megnyerném a csikót, kikötném a kertbe, lelegelhetné a füvet, nem kellene sarlóz­ni ...”, a kis Attila saját szo­báját szerette volna megoszta­ni az arabs paripával... egy férfi lepókhálózott a pincében szombat este, hogy legyen ho­va bekötni a különleges nyere­ményt — így és .ehhez hason­lóan álmodoztak, szőtték ter­veiket a lovasversenyen tombo­lát vásárlók. Az arabs ló, a nyerés lehetősége olyannyira izgalomban tartotta a közön­séget, hogy a szakadó eső el­lenére végigülték az országos lovasvetélkedőt üszögpusztán. Hol a tűző naptól, hol a sza­kadó esőtől védte meg az em­bert az esernyő, már aki min­denre számítva, vitt / magával. Aki enélkül látogatott ki a pá­lyára, annak a bábolnai har­sonások, a bólyi voltizsálók, a pónibemutatót tartó pécsi diá­kok és Cseh Péter pusztaötöse nyújtott kárpótlást. A mindösz- sze 18 éves fiatalember telje­sítményéről csak felsőfokon le­het beszélni. Szakadó esőben, villámlások közepette vágtá­zott, karikás ostorával pattog­tatott, ettől a lovak méginkább nekilódultak, de uralta ötösét. Kedves figyelmesség volt ré­széről, hogy az utolsó verseny­szám előtt rövid csikósbemuta­tót tartott. Ma mindössze tíz lovas képes a pusztaötös be­mutatására, közülük Cseh Pé­ter a legfiatalabb. A puszta­ötös keletkezésének története éppen olyan rendkívüli, mint a paksi fiú bemutatója. Koch bécsi festő úgy képzelte, hogy a magyar csikósok így lovagol­nak a Hortobágyon,’ és ezt meg is festette. Ezt a képet ül­tette át, tette valóságossá egy­kor Lénárd Béla. Maga a verseny is hozott iz­galmakat. Az indulók közül többen pálcával próbálták en­gedelmességre kényszeríteni lo­vukat — a nézők legnagyobb felháborodására. Nagy tetszést aratott viszont a dalmandi Kecskeméti József és a 13 esz­tendős Fodor Gábor, bizonyít­va: milyen sok múlik a lovas tudásán, tehetségén. Major István, a pécsiek edzője ért­hető módon elégedett volt a PAG MEDOSZ SE fiatal ver­senyzőivel. Több ló ellensze­gült, néhány versenyző emiatt feladta a harcot, másokat pedig diszkvalifikáltak. Sok lovas és ló bukott. A második versenynapon is dr. Török László és Finta Géza rá- diházi versenyzők szerepeltek a legeredményesebben. Az üge­tőversenyt a PAG MEDOSZ SE indulója, Konyhás József nyerte. Ö egyébként más versenyszám­ban is jó helyezést ért el. Nagy erőbedobással készül­tek a versenyre a Pécsi Állami Gazdaság lelkes lóbarátai. Gombos Ottó például elvégeze a bírói tanfolyamot is, csak­hogy minél jobban hasznára legyen a lovassportnak. Makkor Vilmos, a szombathelyi csapat edzője nem tagadta: szívesen jönnek Pécsre versenyezni. Ami a nézők ellátását illeti, sajnos az nem volt kielégítő. A rek- kenő hőségben nem volt hűtött üdítő, hiányzott a dohányáru és az érthetőbb műsorközlés. De minden jó, ha jó a vé­ge... legalábbis annak, aki megnyerte az arabs csikót. Név szerint Tóth-Baranyi La­josnak. Ő ugyanis két legyet ütött egy csapásra. A lovas- versenyen eladta dísztárgyait és ráadásul a csikót is megnyerte. Igen ám, de nem volt rá szük­sége, mert édesanyja, Európa egyetlen nőfogalosc abba­hagyta a versenyzést, a lovak meg rámaradtak. így hát vevőt keresett a paripára. Tatáit is. Fodor János személyében. Csakhogy! További vevők is je­lentkeztek. A székelyszabari Rupp Adóm húszezer forintot ígért a csikóra. Az egyezkedés lapzártakor még tartott. .. Horváth Teréz A pécsi vásár slágere a könnyű, fehér sokácing volt. (Tudósítás a 2. oldalon). Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom