Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-06 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 153. szám 1982. június 6., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Vasárnapi magazin (5. oldal) Megkezdődött Üszögpusztán az országos lovasverseny. (8. oldal) A KGST és a nagyvilág A KGST-országok a világ te­rületének 18,7 százalékán he­lyezkednek el, lakosságuk a vi­lág népességének 9,9 százalé­kát alkotja, ipari termelésük azonban 33%-ban részese­dik a világ iparának termelésé­ből. A KGST-országok ipara 1980-ban 84 százalékkal ter­melt többet, mint tíz, és 308 százalékkal többet, mint húsz évvel korábban, 1950-hez ké­pest pedig 13-szorosára nőtt az ipari termelés. A legfontosabb termékekből többszörösen túlhaladja a vi­lágátlagot a KGST-közösség or­szágainak egy lakosra jutó ter- rne'ése. Villamos energiából 1980-b.an 243 százalékát, szén­ből 358, kőolajból 238, acélból 350, cementből 263, hatóanyag­ban számított műtrágyából 365, műanyagból és szintetikus gyantából 139, cukorból 308 százalékát termelték az egy lakosra számított világátlagnak, papírból azonban csak 93 szá­zalékát. A KGST-országok kő­olajtermelése egy lakosra szá­mítva 1970-ben 1201, 1975-ben 1570, 1980-ban pedig már 1598 kilogramm volt. Ugyaneb­ben a három időpontban az egy lakosra jutó villamosener- gia-termelés így alakult: 2847, 3737, illetve 4467 kilowattóra. Az ipari termelés és a terme­lékenység adatai arra utalnak, hogy a termelési többletered­ményeket jóidéig extenzív mó­don, főleg a munkaerő növelé­sével érték el országaink. Az ipari termelés 1960 és 1980 kö­zött 308, a termelékenység azonban csak 161 százalékkal nőtt. ezen belül 1970 és 1980 között azonban már csökkent ez az arány: az ipari termelés 84 százalékos növekedését a termelékenység 60 százalékos emelkedése követte. A KGST-országok mezőgazda­ságának^ termelése körülbelül az országaink területének meg­felelő arányban részesedik a' világ mezőgazdasági termelé­séből. A szemes terményeknek és hüvelyeseknek 18,1 százalé­kát termelik, ezen belül azon-- ban a különféle termények kö­zött meglehetősen nagy az el­térés. A világ búzatermelésé­nek például 30,1, rozstermelé­sének 71,4, burgonyatermelésé­nek 54,3, kukoricatermelésének azonban csak 8,5 százalékát adják. A világ hústermelésének 18,1 százaléka jutott 1980-ban a KGST-országokra, szemben az 1950. évi 16,9 és az 1960. évi 17,3 százalékkal, tejtermelésük azonban már 28 2. a toiáster- melés 20. a ayan'útermelés pe- dia 21,4 százalékot képvisel. Különösen a két utóbbi eseté­ben naqv a fejlődés, mert to­jásból 1960-ban a világterme­lésnek még csak 17,9, gyapjú­ból Dedia 16,8 százaléka jutott közösségünk országaira. A tagországok eqvüttes nem­zeti jövedelme 1980-ban 66 százalékkal volt nagyobb, mint 1970-ben, 217 százalékkal ha­ladta meg az I960., és 696 szá­zalékkal az 1950. évi színvona­lat. Az egy lakosra számított nemzeti jövedelem az utóbbi tíz évben évi átlaqban Bulgá­riában 6,8, Csehszlovákiában 3,9, Lenqyelországban 3. Ma­gyarországon 4.8. Mongóliá­ban 3,6, az NDK-ban 5,4, Ro­mániában 8,4, a Szovjetunió­ban pedia 4,3 százalékkal nőtt. A KGST-titkársóq értékelése is rámutat, hogy a KGST-tag- államokban a termelés fejlesz­tésének elsődleges célia a lakosság jólétének állandó nö­velése. 16 hónappal a tűz után Elkészült o megyei körhöz szülészetének felújítása Vissza költözés szerda reggel Péntek este Versailles-ban megnyílt a fejlett' tőkés országok vezetőinek tanácskozása. Képünkön: tanácskozás résztvevői. Mitterrand közös erőfeszítéseket sürget a válság leküzdésére A csúcskonferencia résztve­vői pénteken este „munkava- csorával" kezdték meg vasár­nap estig tartó tanácskozásu­kat. A péntek esti banketten az államfők, illetve a kormány­fők és külügyminisztereik vettek részt, a pénzügyminiszterek kü­lön vacsoráztak - ők a gaz­dasági problémák megvitatását készítették elő. Pénteken délután, még a versailles-i konferencia előtt, Reagan elnök másfél órás meg­beszélést folytatott Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel a brit—argentin konfliktusról. A megbeszélés után Thatcher asz- szony kijelentette, hogy na­gyon elégedett, mert az Egye­sült Államok továbbra is szilárd szövetségesnek mutatkozik. Haig külügyminiszter később kijelentette, hogy a konfliktus ügyében Washington és London párhuzamos nézeteket vall: ne­vezetesen, hogy az argentin kormányon múlik a további vér­ontás elkerülése, ha „gyorsan” bejelenti csapatai visszavoná­sát. Más amerikai források sze­rint Reagan elnök arra kérte Thatcher asszonyt, hogy „ru­galmas és nagylelkű” maga­tartást tanúsítson, s így el le­hessen kerülni azt, hogy jóvá­tehetetlen károk keletkezzenek az Egyesült Államok és Latin- Amerika, valamint Anglia és Latin-Amerika viszonyában. Haig külügyminiszter azon­ban cáfolta azt, hogy Reagan elnök arra kérte volna Tha­tcher asszonyt, hogy iktasson be „szünetet” a Port Stanley körüli harcokba. A versailles-i csúcskonferen­cián részt vevő pénzügyminisz­terek pénteken este kidolgoz­tak egy közös javaslatot, amelynek az a célja, hogy na­gyobb stabilitást biztosítsanak a valuta-árfolyamoknak a nem­zetközi pénzpiacokon. Ha a ja­vaslatot a csúcskonferencia el­fogadja, a hetek pénzügymi­niszterei kidolgozzák majd az erre vonatkozó részletes szabá­lyokat s azokat a Nemzetközi Valutaalap szeptemberi ülés­szaka elé fogják terjeszteni. Az állam-, illetve kormányfők péntek esti „munkavacsorájá­nak” egyik fő témája a brit- argentin konfliktus volt, s le­hetséges, hogy a későbbiek so­rán a csúcskonferencia — va­lamilyen formában — állást foglal majd ezzel kapcsolatban. Cheysson külügyminiszter kije­lentette: „Minden jel arra mu­tat, hogy a brit hadműveletek gyorsan be fognak fejeződni.” Cheysson külügyminiszter éj­félkor tartott sajtóértekezletén közölte: a hét külügyminiszter tanácskozott a közel-keleti helyzetről s rendkívül „lesúj- tólag” hatottak rájuk a pénteki nap eseményei: a londoni iz­raeli nagykövet elleni merény­let s a Libanon ellen intézett izraeli légitámadás. A külügy­miniszterek foglalkoztak az irak—iráni háborúval is, és „nagy aggodalmukat" fejezték ki annak lehetősége miatt, hogy az iráni csapatok esetleg át­lépik az iraki határt s ennek következtében a konfliktus ki­szélesedhet. A korszerű műszaki eljárá­sokra épülő kereslet növelésé­vel, a nemzetközi kereskedelem és pénzügyi rendszer össze­hangolásával a világgazdaság új alapokra helyezését javasol­ta Mitterrand kpztársasági el­nök az amerikai elnöknek s a legfejlettebb tőkés ipari orszá­gok kormányfőinek a versailles-i csúcsértekezleten. Mitterrand elnök szombaton délelőtt a csúcskonferencia plenáris tanácskozásait meg­nyitó referátumában mindenek­előtt rámutatott arra, hogy a konferencián képviselt orszá­gokat mély válság sújtja s egyelőre nincs jel a javulásra. A válság túlnőtt az egyes or­szágok keretein s csak közös erőfeszítéssel lehet kijutni ab­ból. Ehhez azonban politikai akarat szükséges, nem szabad végzetszerűnek elfogadni a vál­ságot — mondotta a francia ál­lamfő. Mitterrand elnök nyomatéko­san hangsúlyozta: a tudomány teremtette új lehetőségeket azonban nem lehet kihasznál­ni a tömeges munkanélküliség körülményei között, s ezért el­sőbbséget kell biztosítani a munkanélküliség elleni küzde­lemnek. Mitterrand néhány konkrét javaslatot tett partne­reinek. 1. A gazdasági növekedést a legkorszerűbb műszaki eljá­rásokra kell építeni, a tudo­mányos kutatás és műszaki fej­lesztés összehangolásával, az állami és magánvállalkozások és cégek összeműködése útján. Az egyes országok közösen meghatározott és megtervezett beruházási összegeket fordít­hatnának erre. Fontos, hogy az új eljárások hozzáférhetők le­gyenek a harmadik világ szá­mára is, például a Világbank fejlesztési programjai útján. 2. Fontos, hogy a fejlett mű­szaki eljárások és ipari terme­lés a munkahelyek számát nö­velve honosodjanak meg, nyer­jenek teret mindenütt. Ehhez szerinte elsősorban szervezett szakmai képzésre van szükség, szintén széles nemzetközi ösz- szefogás keretében, például igénybe véve a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalt vagy más nemzetközi szervezeteket. 3. Végül Mitterrand nagyon lé­nyegesnek tartja az'oktatás, az iskolarendszerek alkalmazását az új ipari követelményekhez, általában a kultúra elterjesz­tését. Ezen közösen kellene munkálkodniuk a vezető ipari országoknak, nemzetközi szer­vezeteket igénybe véve. Ki ne emlékezne azokra a képekre és tudósításokra, me­lyek tavaly januárjában jelen­tek meg lapunkban a megyei kórház pécsi, Dischka Győző utcai szülészete leégése után. Döbbenetes látványt nyújtottak a kormos, düledező falak, az üszkös ajtók, ablakok, a bero­gyott tetőszerkezet. A kórház felújításához 1978- ban fogott hozzá a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat. Már a munkálatok háromnegyed ré­szévei elkészültek, mikor szinte órák alatt a lángok martaléka lett tevékenységük eredménye. A kárt akkor 20 millió forintra becsülték. Az igazi gondot az jelentette, hogy az épületben levő szülészetet, a véradót, a nővérszállót, a megyei onkoló­giai állomást és a területi szü­lészfőorvosi hivatalt hol helyéz­zék el. Roppant gyors össze­fogás eredményeként a szülé­szet kiköltözött a pécsbányai kórházba, de a többi tevékeny­ség működéséhez is megtalál­ták a megoldást. A tűz után szinte azonnal el­készítette a Baranya megyei Tervező Vállalat a helyreállítás terveit, azaz újratervezte az épület rekonstrukcióját, s jú­niusban már kiviteli terveket adott. A helyreállítást azonban már januárban megkezdték, azokhoz a munkákhoz fogtak hozzá, melyek nem igényeltek kiviteli terveket. A munka dan­dárja júniusban indult. Legna­gyobb részét a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat vállalta, és nagy társadalmi összefogás in­dult meg a helyreállításért. Említést érdemel az Egészség­ügyi Minisztérium, a Baranya megyei Tanács, a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat, a pécsi, a mohácsi és a pécs- váradi építőipari szövetkezet, a Mecseki Ércbányászati Válla­lat, a Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat, a Baranya megyei Ké­ményseprő Vállalat segítsége. A felújítás rekordidő alatt készült el annak ellenére, hogy az akkor becsült kárnál 10 mil­lió forinttal többet költöttek a beruházásra. A kivitelezők szép munkát végeztek —, amiért el­sősorban a Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalatot illeti dicsé­ret — az épület szeibb lett, mint amilyen az eredeti rekonstruk­ció során lett volna. A 115 ágyas szülészet, a 25 személyes nővérszállás minden igényt ki­elégít. A szülőszoba funkcioná­lis kapcsolatban van az újszü­lötteket ellátó egységgel és a kismama-ellátó részleggel. Dr. Berki László, a megyei kórház főigazgató-helyettese kiemelte a mindenhonnan ér­kezett segítséget, mely lehető­vé tette, hogy az egészségügy június»9,-től ismét birtokba ve­hesse az épületet. A szerdai esemény fontosságát aláhúzza, hogy a szülészet és a nőgyó­gyászat mintegy 140 000 ember ellátását biztosítja, s hogy az újjávarázsolt szülészeti osztá­lyon évente megközelítőleg 2000 szülés várható. Pécsbá- nyáról szerda reggeltől költöz­tetik vissza a járó- és fekvő­betegeket, az újszülötteket, amit már jó előre megszervez­tek, s a betegeket is felkészí­tették. Roszprim Nándor Befejeződött a megyei kórház szülészetének felújítása. Képünkön: a műtőt takarítják a Köztisz­tasági Vállalat Petőfi brigádjának dolgozói. Fotó: Proksza László Diákok a mezőgazdaságért (3. oldal) Robbanás a csillagszóró üzemben (4. oldal) Megkezdődtek a hivatalos tanácskozások a versailles-i csúcsértekezleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom