Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-05 / 152. szám

Reggeli és délutáni zsúfoltságunk Lehet fájdalom nélkül szülni? Kétezer érzéstelenítés Pécsett A lépcsőzetes munkakezdés kiterjesztése segíthet a gondokon A téma nem új keletű. A vá­rosi tömegközlekedési igények robbanásszerű jelentkezése arra késztette a VOLÁN szakembere­it, a tanács építési és közleke­dési osztályát, hogy a munka­kezdéskor jelentkező csúcsfor­galmi zsúfoltságon enyhítsen. Pécs tulajdonképpen elsők kö­zött lépett még évekkel ezelőtt a megyei városok közül a lép­csőzetes munkakezdés bevezeté­sével. Annak idején — 1976-ban — ez UVATERV több százezer fo­rintért végzett felmérést -az utasáramlásról, a Pécsett mű­ködő minden ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató cég­ről, Ennek alapján készült el a lépcsőzetes. munkakezdés beve­zetésével kapcsolatos terv, amit a tanulmány elkészülte utáni néhány hónapban be is vezet­tek. A felmérés azt is vizsgál­ta, honnan és hányán járnak be vidékről, a megyeszékhely­re. A lépcsőzetes munkakezdés bevezetése rém volt ugyan zökkenőmentes, ám a vállala­tok, intézmények többsége el­fogadta annak szükségességét; átérezve, hogy ezzel csökken­teni lehet a helyi járatok reg­geli és délutáni zsúfoltságát. Ennek eredményeként több mint nyolcezerhétszáz munkavállalót érintett az új munkarend be­vezetése. A városi tanács há­rom év elteltével tért vissza a tapasztalatokra és újabb fel­méréssel azt viszgálta; vajon a vállalatok nem álltak-e vissza a korábbi munkarendre. A fel­mérés pozitív eredményt ho­zott: a döntő hányad betar­totta a megállapodást. De mi a helyzet ma? Az öt­napos munkarendre való átté­rés előtt és bevezetésnek idő­szakában többször hangsúlyoz­tuk lapunkban, hogy a reggeli és délutáni zsúfoltság csökken­tése csak oly módon képzel­hető el, ha tovább szélesítik azoknak az intézményeknek a körét, amelyek megváltoztatják a munkakezdést. A leqfrisebb fel­mérés szerint ma Pécsett meg­közelítőleg tizenháromezer mun­kavállalót érint a „csúsztatott” munkakezdés, ennek ellené­re a kora reggeli és a délutáni órákban továbbra is zsúfoltak a pécsi autóbuszok Ennek persze objektiv okai is vannak, mert a VOLÁN gép- járműparkja nem teszi lehető­vé több autóbusz beállítását. Pécsett naponta 3900 járatot in­dítanak és 360 000-re tehető az elszállított utasok száma. Csúcs­időben egyidejűleg kétezer já­rat szállítja a munkába induló­kat, vagy onnan hazatérőket. A VOLÁN az ötnapos munka­hétre való áttérést megelőzően kérdőíveket bocsájtott ki, amik­ből az utasáramlásra, a munka­kezdés és befejezésre vonatkozó adatokat igyekezett megtudni. A beérkezett információk nem voltak elegendők, ennek ellené­re a gyakorlati tapasztalatok alapján a VOLÁN kiszűrte a legkritikusabb pontokat. Húsz vállalatot kerestek meg a közel­múltban abból a célból, hogy az esetleges munkarend változ­tatással tovább csökkentsék a pécsi törzsjáratok zsúfoltságát. Közülük négy cégnél vált szük­ségessé a munkakezdés meg­változtatása. Az észak-dél irá­nyú forgalom igen jelentős a Bolgár Néphadsereg útján Több ipari üzem működik ebben a körzetben, amelyek egyidőben kezdtek. Megegyezés született: a Baranya megyei Állatforgal­mi- és Húsipari Vállalat mór új munkarendben dolgozik és megváltoztatja a munkakezdést az AFIT, továbbá a Rét utcában lévő Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat. A Geodéziai és Térképészeti Vállalat is át­állt a munkakezdéssel. A VOLÁN-nak szeptember­től újabb feladatot jelent majd a diákutaztatás minél zavarta­lanabb megoldása, mert az új tanévtől az iskolákban beveze­tik az ötnapos oktatást. A fel­mérést a művelődésügyi osztály ezekben a napokban végzi, an­nak eredményétől függ, mennyi­re sikerül tovább csökkenteni az utazási csúcsot. Különben, a zsúfoltság mérséklését segít­heti elő az a kidolgozandó mo­dell is, amit a VOLÁN pécsi számítástechnikai szakemberei készítenek majd el még ebben az évben. Alapul az utazási igé­nyek és a menetrendi adatok összevetése szolgál. Salamon Gyula Több mint két évvel ezelőtt lépett ’ a szülőszobába az az édesanya Pécsett, akinek ezt mondták, ha kívánja, fájdalom nélkül is szülhet. A POTE Szü­lészeti és Nőgyógyászati Klini­kája 1979 novemberében ve­zette be a peridurális érzéste­lenítést szülési fájdalmak csil­lapítására. Azóta több mint 2000 esetben alkalmazták. Az itt szülő nők 60 százaléka kéri az érzéstelenítést. Az orvostudomány hosszú ideig — több ok miatt is — te­hetetlenül állt a szülési fájdal-' mák csillapításának igényével szemben. Az első történelmi példa az 1600-as évekből szár­mazik, de nem orvos, hanem bábaasszony nevéhez fűződik. A skóciai Edinburgban egy bi­zonyos Euphania Macalyan gyógyszerekkel próbált- enyhíte­ni egy vajúdó kínjain — a bá­bát megégették. Kétszáz évvel később, ugyanebben a város­ban Simpson tanár kezdte al­kalmazni szüléseknél az ak­kortájt felfedezett éter-narkó­zist, ami lényegében az első, viszonylag hatásos fájdalom- csillapításnak bizonyult. Később a gyorsabb hatású kloroformot részesítette előnyben. Simpsont is erősen támadták, de szeren­cséiére védelmezőre talált Vik­tória királynő személyében, aki nyolcadik gyermekét klorofor- mos altatásban hozta világra. Az 1800-as évek végén francia orvqsok a hipnózissal kísérle­teztek, de a módszer nem ter­jedt el széles körben. Bár a századunk elejétől a vegyipar és gyógyszerkutatás egyre másra produkálja a kü­lönféle nyugtátokat, görcsoldó­kat, fájdalomcsillapítókat, ezek nem váltak be maradéktalanul a szüléseknél. A szülés alatti fájdalomcsillapítással szemben ugyanis nagyon magasak vol­tak a követelmények. Fontos, hogy könnyen és különösebb technikai berendezés igénye nélkül — ebből következően széles körben tudják alkalmaz­ni. Ne veszélyeztesse sem az anya, sem a magzat életét, egészségét, ne csökkentse a méhtevékenységet ne legyen elhúzódó szülés, illetve szülés utáni vérzések okozója, s ne tegye gyakoribbá a műtéti be­avatkozásokat. Ezeket a fontos szemponto­kat figyelembevéve kutattak to­vább az orvosok és a száza­dunk derekán megszülettek a különböző hatásos fájdalom- csillapító módszerek. A lumbális peridurális érzés­telenítést — amit a szülészetben is bevezettek és számos ország­ban, ígv hazánkban is gyako­rolnak — a sebészet alkalmaz­ta először Magyarországon. A szülészetben Krasznai Péter kandidátus (Budapesti Péterfy Sándpr utcai kórház) vezette be. A fővárosi intézményben sajátította el a peridurális anaesthesia szülészeti gyakor­latát dr. Dominó Éva adjunk­tus, a POTE szakorvosa, aki Pécsett az első fájdalomcsilla­pításokat végezte. A későbbi­ekben a klinika adjunktusai a fővárosi intézményben, illetve itthon ismerték meg az eljárást, s ma a klinika 14 szakorvosa alkalmazza a peridurális érzés­telenítést. Az eljárás lényege, hogy az adott terület fájdalomérző ideggyökét hatástalanítják. Tű­szúrással utat nyitnak a gerinc­csatornához közel lévő peridu­rális réshez, és ebbe az útba vezetik be azt a műanyagcsö­vet, melyen keresztül a szülés egész ideje alatt megfelelő mennyiségben adagolható a fájdalomcsillapító Marcaine. Dr. Csaba Imre professzor, a POTE Szülészeti és Nőgyógyá­szati Klinikájának igazgatója: — A peridurális érzéstelení­tés évtizedek óta ismert eljá­rás, számos külföldi országban alkalmazzák és hazánkban is lassan közel 10 éve, hogy be­vezették. Tudjuk, hogy az'eljá­rásról felröppentek a rémhírek, nevezetesen, hogy az eljárás bénulást okozhat. Nőst, mint minden beavatkozásnak, en­nek is lehetnek szövődményei, ám ezek legfeljebb átmeneti vérnyomásesésben, egyéb ki­sebb szövődmények formájá­ban - vérzés stb. - jelentkez­hetnek. S talán felesleges is hangsúlyoznom, hogy ezek a módszer szabályainak pontos betartásával elkerülhetők, illet­ve megelőzhetők. Az országos, ezen belül a pécsi adatok azt mutatják, hogy még az ilyen jellegű szövődmények is el­vétve jelentkeznek, 100 esetnél egyszer. Szintén tévhit, hogy az érzéstelenítőt a gerinccsator­nába adjuk. A peridurális tér, ahova a Marcainet juttatjuk, a gerinccsatorna előtt van. Megtörténhet, hogy a tű to­vább szalad, ez viszont nem nagyobb beavatkozás, mint a lumbál punktió — amit nap mint nap végeznek más terüle­ten is, elsősorban az ideggyó­gyászatban, újszülött gyermek- gyógyászatban. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a peridurális anaesthesia mind az anyára — (nincs fájdalom, vagy lényege­sen kisebb a fájdalom) mind a magzatra, (jobb a szülés alatti oxigénellátás) jó hatás­sal van.- A szakirodalomból ismert adatok szerint például az NSZK- ban a várandósok 60-70, Ang­liában 30-40 százaléka peridu­rális érzéstelenítésben szül - folytatja dr. Dominó Éva ad­junktus. - Ezek az adatok csak az állami intézményekre vonat­koznak. Lényegesen magasab­bak - 80-90 százalék - a ma­gán szülőintézetek mutatói. Klinikánk kezdettől fogva ki­zárt minden megkülönböztetési lehetőséget. Felkészültünk ar­ra, hogy akár nappal, akár éj­jel bárki kérésének eleget té­ve alkalmazzuk a peridurális anaesthesiát, azokat az esete­ket kivéve, akiknél egészség- ügyi okok - gerinc korábbi be­tegségei, véralvadási zavarok, kóros elhízás - ezt nem teszik lehetővé. Az elmúlt év végén a Ma­gyar Nőorvo^ Társaság Debre­cenben tartott nagygyűlésének is egyik központi témája volt a szülés alatti fájdalomcsillapí­tás. A referátumok alapján egyértelműen megállapították, hogy napjainkban három — elektroanalgezia (a Szovjet­unióban 1971-ben kidolgozott eljárás) a hipnózis és a peri­durális anaesthesia a leghatá­sosabb — az anyára, magzat­ra nézve egyaránt kedvező - fájdalomcsillapítás. A pécsi klinikán 1979 végé­től 1981 tavaszáig a szülő nők 30—40 százaléka kérte az ér­zéstelenítést. A tavalyi év vé­gére ez az arány elérte, sőt meghaladta a 60 százalékot, s azóta tartósnak bizonyul. A fennmaradó 40 százalékba tartoznak azok, akik egészség- ügyi okokból nem részesülhet­nek a fájdalomcsillapításban, akik konvenciók miatt ragasz­kodnak a természetes szülés­hez, illetve azok, akiknél oly gyorsan zajlik a folyamat, hogy már nem érdemes bekötni az érzéstelenítést. A magas igényszám miatt a pécsi klinikán ezért nem azok­nak kell aláírniuk egy nyilatko­zatot, akik kérik, hanem azok­nak, akik nem akarnak élni a le­hetőséggel. Török Éva Razzia a vendéglőkben A végzetes borosüvegek A számlára még érdemes figyelni Tíz forint „tévedésért” 2500 Ft pénzbírság Rendnek kell lenni min­denütt, természetesen a ven­déglátóiparban is. így aztán az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség megtartotta tava­szi razziáját Pécsett. A szem­pontok: megfelelő-e a kíná­lat? Milyen a kiszolgálás módja? Helyes-e a számolás és mérés? Milyen a környe­zet rendje, tisztasága? — Mindezek alapja természete­sen a fogyasztók, régi bevált nevükön a vendégek érdeké­nek védelme, s az is fontos, hogy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ilyen nagysza­bású razziát csak a társa­dalmi ellenőrök bevonásával, . HÉTVÉGE értő segítségével volt képes megoldani. Az eredmény? — Az áru- választék általában megfe­lelő, mindenütt van már né­hány, vagy több olcsó étel is a hagyományosak mellett. Kifogás: még mindig nem mondható el valamennyi vendéglátó üzletre, hogy spe­cialitása, egyedül ott kapha­tó étele volna. Hasonlóan kevés gondot okozott az el­lenőrzés során a kiszolgálás módja. A pincérek közönye, tunyasága itt-ott már móló­ban van, a köszönés hang­súlya, a beszélgetés megfo­galmazása udvariasabb lett. nem mintha máris a nortfolki herceg modorával lenne azo­nos. Számolni? Mérni? — No, itt^ már elő kellett venni a golyósirónt, jegyzőkönyvezés végett. Hiszen e két tevé­kenység mégiscsak az er­szénnyel függ össze, vagyis az ősi vetélkedéssel: kié a több pénz; az enyém, vagy a tiéd. A vendég — hivatal­noknyelven a „fogyasztó" - érdekét itt érdemes a legin­kább figyelemmel kísérni. Nos, öt vendéglátó üzletben jártak az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség emberei, s ebből három helyen büntetni kellett. Igaz, a számlázásnál a „tévedés” 6 és 10 forint között volt. de a büntetés elrettentő ereje igen fontos — ez tanít meg hajszálpon­tosan számolni! — így aztán egyik helyen 1500- másik két helyen pedig 2500—2500 fo­rint volt a „tévedés" ára. A több büntetést azok kapták, akiknek a szómolócéduláján két tétel is - a vendégeket károsító módon — téves volt. Kér körülményt kell még itt szóvá tenni. Egyik: mostaná­ban nem a kimért, hanem a palackos borral van baj, ol­csóbb borért magasabb árat számolnak, hiszen a vendég nem mindig nézegeti a pa­lackon levő árat. Másik: a büntetést mindig a fizető­pincér kapja, ez tehát nem is egyértelműen jó beosztás. Végül még egy harmadik: aki 2 éven belül háromnál tpbb alkalommal számláz a vendég kárára, azt beosztá­sától el kell tiltani, s csak olyan vendéglátómunkakör­ben dolgozhat — például konyhán -, ahol vendégek­kel nem érintkezik. Végül: a környezet! Saj­nos, többnyire tisztátalan, nem éri el az európai tiszta­ságmértéket. Az ablakokat ritkán fényesítik, az abroszok nem abszolút fehérek, az evőeszközök nem fényesek. A mellékhelyiségekből sok­szor hiányzik az előírt szap­pan, törölköző, tükör, W. C- • papír. Ami lényeges, az el­lenőrzéskor nem fogadják el azt az ellenőrizhetetlen kifo­gást hogy a vendégek el­lopják. A védekezés módját az üzletnek kell megtalálnia. F. D. Pécsett, a Nagy Jenő utcában az írisz-szalon előtti részen vi­rágágyásokat alakit ki a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom