Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-30 / 177. szám

1982. június 30., szerda Dunántúlt Tlaplö 5 Modern nádtetők A villámcsapás kiszámítha­tatlan, Magyarországon is min­den évben megszedi — életben és anyagban — a maga áldo­zatait. Mindazonáltal már rég nem hallottunk idehaza ilyes­fajta tömegkatasztrófáról, olyan esetekről meg egyenesen nem, amikor a csapást mi magunk hívtuk ki ellenünk, mert éppen hanyagok voltunk. Köszönhe­tően mindez a hazai villámvé­delmi elgondolásoknak és gya­korlatnak is, ami két évtizede jó irányba indult el — mindezt dr. Horváth Tibortól, a Buda­pesti Műszaki Egyetem tanárá­tól hallottuk, aki tegnap a vil­lámvédelem ~uj elképzeléseiről és előírásairól tartott előadást a pécsi Technika Házában, a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület pécsi csoportja rendez­vényén. A professzor a tavaly meg­újított és érvénybe lépett hazai Szliveni népfrontdelegáció a siklósi járásban A szliveni népfrontdelegáció a siklósi várban: balról jobbra dr. Zsák László, a Siklós városi-járási Népfrontbizottság elnöke, Krasznai Antal, a megyei népfrontbizottság titkára, Stefan Nedelf és Pecso Nikolcsev. A cigányügyi koordinációs bizottság ülése A Baranya megyei Tanács V. B. cigányügyi koordinációs bizottsága soronlevő ülését tegnap délelőtt Siklóson, a vá­rosi tanács nagytermében tar­totta meg. Albert László, a bi­zottság titkára számolt be két ülés között eltelt időszak ese­ményeiről. Dr. Álló Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, a mezőgazdaságban dolgozó cigány származásúak élet- és munkakörülményeiről tartott tájékoztatót. A Siklós város-járásban élő cigányla. kosság helyzetéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról Hor­váth Alajos, a siklósi járási hi­vatal elnöke és dr. Sági Tibor, a Siklós városi Tanács elnök- helyettese számolt be a bizott­ság előtt. villámvédelmi szabvány szüle­tésének előzményeiről, az újabb tapasztalatokról és a készülődő nemzetközi szabványról, annak a hazaival való összevetéséről tartott eszmefuttatást. A lé­nyeg, a védelem előírásában több mindent kell mérlegelni: a veszély valószínűségét, gya­koriságát — szerencsére a vil­lámcsapás nem gyakori —, a kár várható nagyságát, a vé­dekezés technikai megoldásai­nak lehetőségeit, s nem utolsó­sorban a költségeket, a véde­kezés gazdaságosságát. Anélkül, hogy elmerülnénk benne, s technikai részletek­kel untatnánk olvasóinkat, né­hány példa a villámvédelem fontosságára, pontosabban ar­ra, hogy az előrelátás hiánya milyen veszélyeket rejt magá­ban. Szabolcsi példa. A do­hánypajtáknak nem kell külö­nösebb védelem, ám egyszer becsapott ... és leégett a paj­ta, mert a nádpallókat dróttal kötözték — a fém vonzza a vil­lámot. Őseink nem dróttal kö­tözték a nádat. Dr. Horváth Tibor professzor, az Épületek villámvédelme könyv szerzője ugyanakkor modern nádtetős házakról is beszámolt: egyes új lakóépületeink tetején vízzá­róként könnyen éghető mű­anyag-szigetelést használnak, ez villámcsapás esetén tüzet okozhat. Külön téma a számí­tógép-központok, vagy a szá­mítógépes irányítású ipari üze­mek védelme, a szomszédban becsapó villám is úgymond megbolondítja a műszereket. Ezek érzékenységére és foko­zott védelmükre — árnyékolá­sukra — hívta fel végül a fi­gyelmet az előadó, megemlít­ve, a Paksi Atomerőműben eze­ket a szempontokat messze­menően figyelembe vették, a villámcsapás kártétele teljesen kizárt. M. Z. A hétfő óta Baranyában tar­tózkodó szliveni népfrontdelegá­ció tegnap a siklósi járásba lá­togatott. A küldöttséget elkísér­te Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottságának titkára. Délelőtt a siklósi városi ta­nácson Stefan Nedev, a Bolgár Hazafias Front Szliven megyei Bizottságának titkára és Pecso Nikolcsev, a Hazafias Front Szli­ven városi Bizottságának titká­ra találkozott a siklósi városi és járási tanácsi és népfrontbizott„ sági vezetőkkel. A tapasztalat» csere jellegű megbeszélésen dr. Létai János, a Siklós városi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak titkára ismertette a bolgár vendégekkel a város történetét, gazdasági élete fejlődésének eredményeit. A járás iparának, mezőgazdaságának eredményei­ről Horváth Alajos, a siklósi járási hivatal elnöke tartott tá­jékoztatót. A szliveni küldöttsé­get különösen a tanácsi és a népfrontszervek együttműködé. sének formái és eredményei ér­dekelték. Erről, valamint a tár­sadalmi munkaakciók sikereiről dr. Zsák László, a siklósi városi járási Népfrontbizottság elnöke illetve Fábos Pál, a népfrontbi­zottság titkára mondott jellemző adatokat. Ugyancsak fontos ta­pasztalatszerzésre alkalmas té­mának tekintette a szliveni de­legáció a háztáji és kisegítő gazdaságok jiklósi eredményeit és a népfront ezzel kapcsolatos szervező munkáját, valamint azokat az intézkedéseket, törek­véseket, amelyek a cigánylakos­ság társadalmi beilleszkedésé­nek megkönnyítését, meggyorsí­tását szolgálják. Mint elmon­dották, ez a társadalmi prob­léma Bulgáriában, s így Szli­ven megyében is még megol­dásra váró feladat az utóbbi évtizedek jelentős eredményei ellenére is. A városi tanácson rendezett baráti találkozót kö­vetően a szliveni delegáció megtekintette a siklósi várat. Stefan Nedevet* és Pecso Ni- kolcsevet kora délután Pécsett a megyei pártbizottság székhá­zában fogadta dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára. A baráti ta. lálkozón kölcsönösen felelevení­tették a baranyai pártdelegá­ció tavalyi szliveni látogatásá­nak tapasztalatait, ”s azokat a közösen meghatározott célokat, amely a két testvérmegye álla­mi, társadalmi és gazdálkodó szerveinek további együttműkö­dését szolgálják. Dr. Jerszi Ist­ván, a megyei pártbizottság tit­kára tájékoztatta a bolgár ven­dégeket azokról a politikai és főként gazdasági feladatokról, amelyek jelenleg Baranya ipari munkássága s a mezőgazdaság­ban dolgozók előtt állnak. A szliveni népfrontdeleqáció a nap további részét ismét a siklósi járásban töltötte. Elláto­gattak Harkányba, s a bolgár katonai temetőben lerótták ke­gyeletüket a második világhá­ború Dráva-menti felszabadító harcaiban elesett bolgár hősök síremlékénél, majd megtekintet­ték az I. Bolgár Néphadsereg harkányi múzeumát. A szliveni vendégek este baráti találko­zón vettek részt Villányban a község tanácsi és népfront-ve­zetőivel. D. I. Milánóba készül az Operaház balettegyüttese A milánói Scala vezetősége vendégszereplésre hívta meg a Magyar Áílami Operaház ba­lettegyüttesét. Az Igor Sztra­vinszkij születésének 100. év­fordulója alkalmából rendezen­dő eseménysorozaton a társu­lat négy estén — július 13-án, 14-én, 15-én és 16-án — mu­tatja be a Scalában. Sztravin- szkij—Béjart „Tavaszünnep” című táncjátékát. Dunaszekcső és Chateauneuf Táncosok Bretagne-bál Franciaországban Is az eredetit keresik A francia táncosok a siklósi vár előtt A franciák kezdik fölfedezni Magyarországot. Ha másból nem, hát abból következtethe­tünk erre, hogy néhány héten belül immáron harmadszor tu­dósítunk franciák baranyai ven­déglátásáról. Ezúttal egy bre- tagne-i táncegyüttessel talál­koztunk Mohácson. Chateauneuf du Faou város­ban évente nemzetközi foklór- fesztivált rendeznek, amelynek rendszeres résztvevője egy-egy Parancsnokváltás a Baranya megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon Simon János ezredes búcsúzik. ünnepi állománygyűlésre ke­rült sor tegnap délután Pé­csett, a Baranya megyei Hadki­egészítési és Területvédelmi Pa- rancspokságon. Patai Endre ve­zérőrnagy köszöntötte a meg­jelenteket, akik között ott volt Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke, dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára, va­lamint a Hazafias Népfront és társ fegyveres testületek me­gyei vezetői. Ezután felolvasták a honvé­delmi miniszter parancsát, mely szerint a szolgálat felső korha­tárának elérésével Simon János ezredest, megyei területvédelmi és hadkiegészítési parancsnokot július elsejétől nyugállományba helyezi, s Balogh Kálmán ezre­dest, a Baranya megyei Hadki. egészítési és Területvédelmi Pa­rancsnokság élére kinevezi. Ezt követően Patai Endre ve­zérőrnagy búcsúzott a nyugál­lományba vonuló Simon János ezredestől, méltatva katonai pályafutásának fontosabb állo­másait. Beszéde végén arany­gyűrűt nyújtott át Simon János ezredesnek. A megyei pártbi­zottság nevében dr. Jerszi Ist­ván köszöntötte Simon Jánost. * Az Elnöki Tanács a Magyar Nép­hadsereg fejlesztésében huzamosabb ideig végzett kiemelkedő munkája el­ismeréseként, nyugállományba helye­zése alkalmából a Vörös Csillag Ér­demrenddel tüntette ki Simon János ezredest. A kitüntetést Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériu­mi államtitkár hétfőn adta át Buda­pesten. magyar együttes. Tavaly a du- naszekcsői táncegyüttes képvi­selte hazánkat, s szereplésük viszonzásaként érkezett most ötvenöt táncossal és muzsikus­sal Magyarországra a chateau- neuf-i folklóregyüttes. Vezető­jük egy kolléga, a helyi újság tudósítója, Claude Pasquet. El­mondta, hogy Franciaország­ban is nagy viták folynak arról: szükségszerű-e megváltoztatni az eredeti néptáncokat, ha színpadra állítják őket? Meny­nyire van „joga" felforgatni a koreográfusnak az eredeti anyagot, hol az a határ, ahol a „túlkoreografálás” miatt a néptánc már elveszti lényegét? A chateauneuf-i együttes az eredetiség megőrzése mellett teszi le a voksot műsorával. Vezetőjük szerint a táncokat a város környékén gyűjtötték nép­rajzkutatók. Bretagne-ban erre még van lehetőség, hiszen a bretonok megőrizték népszoká­saikat; sokan - főleg az idő­sebbek — népviseletben járnak. A tánccsoport mintegy nyolc­van tagot számlál — nem jöttek el valamennyien — többségük­ben fiatalok, sokan még isko­lások. Baranyai programjukban kedden a villányi szoborpark, a siklósi vár és a mohácsi em­lékpark megtekintése szerepelt. Este a mohácsi Bartók Műve­lődési Házban műsort adtak, amelyet ma este Dunaszekcsőn megismételnek. Érdemes lesz figyelni a muzsikusokat is, mert több érdekes népi hangszert mutatnak be. H. J. Könyv Körkép - 1982 A Körkép antológia évről év­re az ünnepi könyvhét legke­lendőbb kiadványa. Rendsze­rint már az első napokban fel­kerül a hiánylistára, sőt vannak könyvesboltok, ahol csak elő­jegyzésben kapható, örülnünk kell ennek a népszerűségnek, bár örömünkbe némi üröm is vegyül. Ugyanis újból és újból bebizonyosodik, hogy kiadóink még mindig nem számolnak az olvasói igényekkel, még min­dig baj van o kelendő könyvek példányszámával. Ki tudja, mi­ért nem nyomatnak többet azokból a művekből, melyeknek a sikere biztos? A kérdésre, re­méljük, a következő évek gaz­daságosabb és a „piacot” is jobban szem előtt tartó könyv­kiadása megadja a választ. Az idei válogatás szerkeszté­sében, összeállításában nem sokban különbözik az előző évekétől. Már megszoktuk, hogy az antológiában szereplő írók száma harminc körül mozog. Az is természetes, hogy a Kör­kép terjedelme jóideje megha­ladja a fél ezer oldalt. A szer­zők többsége ismert alkotó, akik a jelenkori magyar iroda­lom élvonalába tartoznak, pró­zairodalmunk jelesei. Fiatalok, pályájukat most kezdők csak elvétve találhatók az antológiá­ban. Ez persze nem mindig a szerkesztők bűne. Inkább azzal magyarázható, hogy jóval ke­vesebb az induló prózaíró, mint a pályakezdő költő. A korábbi években a szer­kesztők még ragaszkodtak ah­hoz, hogy műfaji szempontból az antológia lehetőleg egysé­ges legyen. Az alcímnek meg­felelően csak novellákat és el­beszéléseket válogattak be az egyes kötetekbe. Később ez a gyakorlat megváltozott. így az idei összeállítás is meglehető­sen vegyes, ami a műfajokat illeti. Találunk a kötetben lírai elmélkedést, tudományos-fan­tasztikus történetet, emlékeket idéző íróportrét, szociografikus novellát, regényrészletet. Mind­ez csak hasznára van az anto­lógiának, hiszen többféle esz­közzel változatosabban, sokol­dalúbban mutathatja be azt a valóságot, melynek megismer­tetése elsődleges célja. Arról már nem is szólva, hogy ez a változatosság itt valóban gyö­nyörködteti az Olvasót. Természetesen a hagyomá­nyos szerkesztésű novellák, el­beszélések élményt adó ha­tása még mindig a Körkép legerőteljesebb vonása. Balázs József, Bertha Bulcsu, Fenákel Judit, Gáli István, Kolozsvári Grandpierre Emil, Palotai Boris, Szobotka Tibor, Végh Antal írása arról győz meg bennün­ket, hogy a megszokott kerete­ket remek ötletekkel kitöltő írói képzelet, a valóság lényeges vonásait megragadó képesség igazi, maradandó alkotásokat teremt. (Különösen Bertha Bul­csu, Gáli István, Palotai Boris és Végh Antal azok, akik szinte együtt lélegeznek a korukkal, érzékenyen fogják fel azokat a jelenségeket, melyek mindenna­pi emberi világunkban fonto­sak és meghatározóak.) Jónak érezzük, hogy az anto­lógiába többen bekerültek olyanok is, akik elsősorban más műfajokban tevékenykednek. A költő Bisztray Adóm, Nyerges András, Tandori Dezső, a drá­maíró Hubay Miklós, a szocio­lógus László-Bencsik Sándor meggyőzően bizonyítja, hogy a prózának ebben a hagyomá­nyos formájában is tud figye­lemre érdemeset alkotni. Az antológiának — kivételes eset — három halottja is van: Hajnóczy Péter, Jékely Zoltán és Szobotka Tibor. Hiányukat a következő válogatásokban bi­zonyára érezni fogjuk. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom