Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-25 / 172. szám

1982. június 25., péntek Dunántúli llaplo 5 Városi tanácsülés Pécsett 1981-es zárszámadás Uj nemzetiségi oktatási intézmények - 2,4 milliárd bevétel, 2,1 milliárd kiadás - Tájékoztató a lakásgazdálkodásról T egnapi ülésén Pécs megyei város Tanácsa vita nélkül fo­gadta el a város 1981. évi zárszámadását. Eszerint Pécs tavalyi költségvetését 1 339 877 000 forint bevétellel és 1 217 542 000 forint kiadással, fejlesztési alapját pedig 1 033139 000 forint bevétellel és 929 681 000 forint kiadással zár­ták. A zárszámadáshoz fűzött szó­beli kiegészítésében dr. Nagy Ferenc pénzügyi osztályvezető arról tájékoztatta a tanácstago­kat, hogy a szigorú gazdálko­dási követelmények következté­ben szükségessé vált szerkezeti változtatások mellett a koráb­bi gyakorlattól eltérően rang­sorolni kellett a feladatokat. Ugyanakkor egyes bevételi for­rások megszűntek, ezek helyé­be mások léptek; bizonyos le­maradás jelentkezett az adók­nál, illetékeknél az időközben megjelent új jogszabály lakos­sági adócsökkentő hatása mi­att. A feladatok rangsorolását illetően elmondta, hogy az alap­ellátás színvonalát minden te­rületen biztosították a gazdál­kodó szervek, sőt bizonyos ja­vulásra is szert tették. A költ­ségvetési gazdálkodás minden területén az ésszerűség, a megfontoltság volt a jellemző. Ugyanez jellemezte a fejlesztési alappal való gazdálkodást is; a város beruházásai között el­sőbbséget élveztek az alapel­látást szolgáló létesítmények. Hohmann Ádám, a tanács számvizsgáló bizottságának az elnöke megállapította: a ta­nács az újszerű irányítási, gaz­dálkodási módszerek megvalósí­tásában jó úton jár az érde­keltség előtérbe helyezésével. Ezután dr. Németh Lajos ál­talános elnökhelyettes a tanács városfejlesztési bizottságának az 1974. júliusa óta végzett mun­kájáról adott számot, majd Csorba Tivadar művelődésügyi osztályvezető a nemzetiségi ok­tatási és kulturális munka eredményeiről, feladatairól szá­molt be a tanácsülés előtt. A nemzetiségi kérdéssel való fog­lalkozása elsősorban regioná­lis szerepköre készteti Pécset, újabban pediq a nemzetiségek lakta városkörnyéki községekkel való közvetlen kapcsolat is. Az előterjesztés nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetiségi anya­nyelvi oktatásnak, ennek a feltételeit óvodáskortól kezdő­dően fokozatosan megterem­tik: van már német és szerb- horvát nyelvű óvoda, működik szerb-horvát nyelvű általános iskola, 1983 őszétől német nyelvű általános iskola és szerb, horvát nyelvű gimnázium indí­tását tervezik. Dr. Román László- né a könyvtárakban fellelhető eszközök széles körű felhaszná­lására hívta fel a figyelmet, Komlódi Józselné tanácselnök­helyettes pedig a városkörnyéki községeket ellátó, német és szerb-horvát nyelvű könyvekkel is rendelkező bibliobusz létre­hozását ajánlotta. A tanács ha­tározatot hozott az új nemzeti­ségi tannyelvű oktatási intéz­mények, valamint egy 100 fős kollégium létesítéséről, a nem­zetiségi klubok támogatásáról, a bibliobuszról és más, a nem­zetiségi művelődést szolgáló in­tézkedésekről. Dr. Ásvány Lajos igazgatási osztályvezető tájékoztatta ez­után a tanácsülést a lakásgaz­dálkodás helyi elveinek az ér­vényesüléséről. A lakáscsere- alappal történő gazdálkodást illetően elmondta, hogy a PlK e feladattal megbízott INKÖZ- részlege 115 lakást kapott a végrehajtó bizottságtól, a laká­sok több lépcsőben lehetséges felhasználása jelentős helyet foglal el a város lakásgazdál­kodásában. A tavaly alkotott tanácsrendelet lehetőséget nyújt a bérleti jogviszonyról való le­mondásra. illetve nagyobbá! kisebb lakásba költözésre há­romszoros, illetve kétszeres hasz­ná latbavétel id íj-vi sszaté rítés el - lenében. A rendelet megalko­tása óta eltelt időben 109-en mondtak le a bérleti jogviszony­ról, ezeknek több mint 13 mil­lió forintot fizetett ki a tanács, 15-en kisebb lakásért mondtak le a nagyobbról, ők 1,1 milliót kaptak. Ezután személyi kérdésekben döntött a tanácsülés. Dr. Kér! Lászlót, akit a Magyar Kereske­delmi Kamara dél-dunántúli összekötő bizottságának a tit­kárává neveztek ki, felmentette a tanács ipari osztályvezetői beosztásából, s e tisztre So- mogyvári Attilát, az osztály fő­előadóját nevezte ki. Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi titkára bejelentette: Krammer Ibolya, a 27-es válasz­tókerület tanácstagja elköltözés miatt lemondott tanácstagságá­ról, dr. Román Lászlóné pedig egészségi állapotára való te­kintettel kérte felmentését — bizottsági tagságának megtar­tásával — a tanács ügyrendi és igazgatási bizottsági elnöki tisztéből. A tanács a lemondá­sokat elfogadta, s az ügyrendi és igazgatási bizottság elnöké­vé Laki Istvánná dr.-1, a vb-hi- vatal elnökét választotta meg. A tanácsülés interpellációkkal fejeződött be. H. I. Az eszéki népfrontküldöttség és vendéglátóik a felsőszentmártoni munkásklub előtt. Középen Ljubica Bracsko, a küldöttség veze­tője, az eszéki Községközi Szocialista Szövetség választmányának elnöke. A belkereskedelmi miniszterhelyettes és vezető munkatársai Pécsett J / Jó az áruellátás Baranyában Megvizsgálják a sörellátási gondok okait Dr. Selmeci Lajosné belke­reskedelmi miniszterhelyettes vezető munkatársaival együtt tegnap Pécsre érkezett. A megye párt-, állami és szak- szervezeti vezetőivel egyeztet­ték a minisztérium és a me­gye kereskedelmi, vendéglá­tóipari és idegenforgalmi el­képzeléseit, megvitatták a megye e vonatkozású mun­káját, gondjait is. A tanács­kozást dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára vezette. A miniszterhelyettes és ve­zető munkatársai elismerésü­ket fejezték ki Baranya me­gyének, amiért Baranyában — országos viszonylatban is — kiemelkedő a termeltetés színvonala. Hasonlóan ötlet­gazdagnak, életképesnek ér­tékelte a minisztérium a me­gye idegenforgalmának szer­vezését. A kialakult vitában mindkét fél abból indult ki, hogy az áruellátás színvonala jó. A készletek viszont nagyok, s azokat folyamatosan figyelni kell. A külkereskedelmi kap­csolatok tekintetében a kisha- tár menti árucserét, az áru­házi nemzeti heteket az ed­diginél jobban ki kell hasz­nálni. Az idegenforgalomban — országosan — a minőségre kell törekedni, s nemcsak a vendégek számbeli sokaságá­ra'. Ez az elképzelés eddig is sikeres volt. Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottsá­gának első titkára a sörellá­tási hiányosságok megszünte­tése érdekében felvetette.a gondolatot: a Pécsi Pannónia Sörgyár ellátási területét szű­kíteni kellene. A minisztérium ennek megfelelően megvizs­gálja a kérdést. A tanácskozás után dr. Sel­meci Lajosné és munkatársai megtekintették az orfűi üdü- lőtelfepet, s elismerésüket fe­jezték ki, hogy az ötnapos munkahét következtében vár­ható belföldi turizmust a me­gye ezzel is előkészítette. '.V.VAV.V.V.VAV.V Lakatos Mihály önkéntes rendőr egy kora tavaszi közúti ellenőrzésen. Fotó: Läufer László Önkéntes rendőrök, járművezetők Sokszor indokolatlanul bosz- szankodnak a gépjárművezetők, ha önkéntes rendőr állítja meg gépkocsijukat, s zaklatásnak ve­szik az ellenőrzést. Pedig ezek a társadalmi munkát végző személyek csupán a kötelessé­güket teljesítik. Vajon milyen jogokkal rendelkeznek egyálta­lán az önkéntes rendőrök? Er­re kértünk választ Bitte Ferenc rendőr alezredestől, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági alosztályának ve­zetőjétől. — Ugyanazokkal a jogokkal, mint a rendőrhatóság, csak a személyes szabadságot korláto­zó intézkedések közül a leg­súlyosabbakat nem alkalmaz­hatják, például nem vehetnek őrizetbe személyeket. De iga­zoltatást, előállítást, szabály­Felsőszentmártonban, az 1540 lakosú Dráva menti községben töltötte a tegnapi napot a szer­da óta megyénkben tartózkodó eszéki népfrontdelegáció. A lá­togatást többek között az is in­dokolta, hogy Felsőszentmárton lakosságának 97 százaléka dél­szláv nemzetiségű. Az eszéki küldöttséget, amelyét Ljubica Bracsko, az Eszéki Községközi Szocialista Szövetség Választ­mányának elnöke vezet, vidéki útjára elkísérte Halas Ilona, a Hazafias Népfront Baranya me­gyei Bizottságának titkárhelyet­tese, valamint Gyúrok György, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára is. Az eszéki vendégeket a felső­szentmártoni munkásklubban rendezett baráti találkozón a sértési feljelentést kezdeményez­hetnek. Az önkéntes rendőr hi­vatalos személy, ezért olyan jog­védelem illeti meg, mint pél­dául a rendőröket. Szabálysér­tések, jogsértő cselekmények észlelésekor pedig kötelessé­gük intézkedni. Tehát az ön­kéntes rendőr tulajdonképpen mindig szolgálatban van. In­tézkedéskor azonban igazolnia kell magát. — Kár szépítenünk, az embe­rek egy része nem veszi szíve­sen, ha önkéntes rendőr kéri el a személyi, illetve menetok­mányait. — Ez igaz, de akkor sem örül, ha ugyanezt hivatásos rendőr teszi. Azt viszont tudo­másul kel| vennünk, hogy a megelőzés csak úgy lehet ered­ményes, ha ellenőrzünk. S eh­község vezetői tájékoztatták a falu életéről, gazdaságáról. Az eszéki delegáció érdeklődésé­nek megfelelően ezt a tájékoz­tatót egészítette ki dr. Ortner Mihály, a Sellye és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a kereskedelem­ről és a lakossági szolgáltatá­sok helyzetéről szóló ismertető­jével. Ezt követően Gyúrok György, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára a szövetség munkájáról, a nemzetiségi poli­tika gyakorlati megvalósításáról tartott tájékoztatót. Az eszéki küldöttség délután megtekintette a Pécsi Bőrgyár felsőszentmártoni üzemét, több kereskedelmi egységet, vala­mint a község iskoláját, óvodá­ját és kultúrházát. hez nagy segítséget nyújtanak az önkéntes rendőrök, akik éven­te töb tízezerszer intézkednek. S bejelentéseik közt elenyésző az, amit kétségbe von az állam­polgár. — Milyen területekre terjed ki az önkéntes rendőrök mun­kája? — Fő tevékenységük a kul­turális rendezvények, italmé­rőhelyek ellenőrzése, a sze­mélyi és társadalmi tulajdon védelme, a közlekedés bizton­ságának fokozása. Munkájuk döntő többségét ez utóbbi je­lenti. — Mikor jogszerű az önkéntes rendőrök eljárása? — Mindenekelőtt igazolnia kell magát, majd udvariasan előadja kérését. Ő azonban nem döntőbíró a helyszínen, de kötelessége, hogy az észlelt hi­ányosságokat megszüntesse, il­letve figyelmeztesse az állam­polgárt. Követelmény, hogy fel­lépésével a közúti forgalomban ne okozzon akadályt. — Mi történik akkor, ha va­laki járművével nem áll meg az .önkéntes rendőr jelzésére; vagy az igazoltatásra történő felhívásnak nem tesz eleget? — Szabálysértést követ el, a rendszám alapján feljelent­hető, s pénzbírsággal sújtható. Erre azonban nemigen van példa. Arra azonban annál több, hogy intézkedés közben sértegetik az önkéntes rendőrt, s kelletlenül tesznek eleget ké­résének. Pedig ezek az ellenőv- zések a becsületes emberek vé. delmében, a szabálytalankodók kiszűrése érdekében történnek. — Sokan a szakszerűségüket is kilogásolják. Annak ellenére, hogy rend­szeres továbbképzéseken vesz­nek részt, azt nem lehet elvár­ni az önkéntes rendőröktől, hogy úgy lépjenek fel, mint például a hivatásos rendőrök. A jóindulatukban azonban nem szabad kételkedni... R. N. Eszéki népfrontkiildöttség Felsőszentmártonban Pécsi utcák - híres emberek Herman Ottó A Pécsi Akadémiai Bizottság épülete melletti kis utca neve emlékezik Pécsett arra a kiváló polihisztorunkra, aki néprajz-, természettudós, író, nyelvész és politikus volt egy személyben. A magyarországi anyagi kultú­ra tudományos igényű kutatá­sainak megalapítója volt. Ha­lászati könyvei finn, horvát és román tudósokat ösztönzött ha­sonló művek megírására. Ö ala­pította meg hazánkban a tudo­mányos madártantudományt, s munkássága nyomán nevelődött föl az a néprajzkutató nemze­dék, amelynek tagjai közt talál­juk többek között Györffy Ist­vánt, Bátky Zsigmondot, Ecsedi Istvánt és másokat. Ez a lényegében autodidakta módon tudóssá vált kutatónk 1835. június 27-én Breznóbó- nyán született hétgyermekes családból. Apja szegény kincs­tári orvos volt, aki a természe­tért rajongva Ottó fia segítsé­gével szép madárgyűjteményt hagyott hátra. Herman Ottó a miskolci gim­názium végzése közben Máday Károly tanárának hatására vált vérbeli hazafivá, szavalta Petőfi Nemzeti dalát és Czuczor Ria­dójót. 1871-ben a Magyar Pol­gár hasábjain foglalt állást a párizsi kommün mellett. Kossuth Lajost két ízben meglátogatta turini magányában. Brossai Sámuel meghívására Kolozsvárra megy, ahol állattani gyűjtemény alapítását kezdi meg. Közben felfigyelnek tudo­mányos munkásságára, és a Természettudományi Társaság megbízza a hazai pókok vilá­gának tanulmányozásával. De a pókokon kívül tollvégre kerül­nek a kékzsőrű récék a le­gyek, a korcsbogarak élete, majd az állatvilág átvezeti az embertanhoz, az ősember nyo­mainak kutatásához, majd a pásztorok, a halászok egyszerű mindennapjainak vizsgálatához. Néha aprólékokban merül el. Szenvedélyesen szeret vitatkozni. Ma már szinte nevetünk azon, hogy Herman Ottó megtámad­ta Gyulai Pált azért, mert egyik versében a vadgalamb „kies völgyben, a Bükk tövén" szólal meg, ahol Herman szerint nin­csenek vadgalambok. Munkácsy honfoglalási képe is vitát váltott ki, mert a közvé­lemény szerint a festmény férfi­alakjai nem a „ma.gyar fajtí­pus” képviselői. Jankó János 48 Balaton környéki „feldúlt áb- rázatú” férfitípussal akarta bi­zonygatni az ellenkezőjét, de Lenhossék Mihályék e férfiar­cokat inkább gonosztevők al­bumába valóknak minősítették. A nagyközönség figyelmét Her­man Ottó típusai keltették fel, mert ő „férfiszépségszámba me­nő" magyarokat vonultatott föl. Érdemei között meg kell em­lékeznünk az általa indított és tíz éven át szerkesztett Termé- szetraizi Füzetekről, később pe­diq az Aquila (= sas) című lap­járól is. Állattani, néprajzi, őstörténe­ti művei, természetleírásai ma is olyan tudománynépszerűsítő al­kotások. amelyek igen sok kül­földi és belföldi utazásának eredményeit tükrözik. E tudo­mányos műveit nemcsak alapos megfigyelési készség, gondolat- gazdaasáq jellemzi. .hanem oó- rctlanul eredeti, sziporkázóan szellemes, tősgyökeresen ízes. viláqos maqyar stílus. A hazai állattani, halászati és néprajzi nvelv kialakításában oroszlán- részt vállalt. A tudományos ku­tatásokban először nála jelent­kezik a materialista viláanézet. Az ősfoglalkozásokat bemu­tató párizsi kiállítása elismeré­séül meakapta a francia becsü­letrendet. Az 1914-ben Budapesten el­hunyt kiváló Dolihisztorról ;rt sorainkat saját szavaival zár­juk: „Óh, az a szép, dicső hiva­tás: az anyatermészet keblére borulni, Jehelletét magába szív­ni, fölséges háztartásában az életet, annak örök igaz főrvé- nyeit fürkészni, fölismerni, s mindezt az emberi szellem a nemzeti művelődés iavára biz- tositani..." Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom