Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-24 / 171. szám

1982. június 24., csütörtök Dunántúlt napló 3 A „szobatudósok" Ideje lejárt, Öntözés egy nagyüzemi cukorrépaföldön. A kutatások - egyebek közt — az öntözés hasznos! tásával, jövedelmezőségével is foglalkoznak. Tudomány és gyakorlat Ki tudja, miért — talán a Ver­ne-könyvek hatására —, kétfélének képzeltem a földrajztudósokat. Po­ros atlaszok, térképek, föld- és éggömbök közt piszmogóknak, vagy épp ellenkezőleg — afrikai va­dászoknak, akik bricsesznadrágban, parafasisakban kóborolnak a sza­vannákon, és halomszám durrant- ják le a vadakat. Nos, a leendő földrajzosok biztosan nem ilyenek, először ugyanis velük: sötétruhás, szo­lid, vizsgára váró tanárjelöltek­kel találkozom a JPTE Tanár­képző Karának földrajz tan­székén. ők igazítanak útba dr. Vujics Tibor docenshez és dr. Aubert Antal tanársegédhez, akiknek az egyik tanári szobá­ban nem épp könnyű kérdése­ket teszek fel: merre tart, meny­nyire gyakorlatias az egyetemi földrajzkutatás? Eddig háttérbe szorult — A válaszhoz tudni kell — mondja dr. Vujics Tibor —, hogy a tanárképző főiskolákon a tudományos kutatás évtizede­kig háttérbe szorult. Fő felada­tunk a tanárképzés lévén, a tudományos munkát nálunk so­káig jelentéktelen, sőt haszon­talan tevékenységnek minősí­tették. Egészen 1975-ig mind­össze arról lehetett szó, hogy bekapcsolódjunk a tantárgype­dagógiai programba, ehhez azonban a minisztérium sem a tárgyi, sem egyéb feltételeket nem biztosította; tantárgype­dagógiából például nem lehe­tett tudományos fokozatot sze­rezni. „Frontáttörés” 1975 után következett; fokozatosan kitűnt, hogy teljes értékű kutatómunka nélkül egyetlen oktató sem boldogulhat. Ettől kezdve üte­mesen bővült tudományos te­vékenységünk, s további izmo­sodását reméljük, várjuk attól, hogy a főiskola az idén a JPTE önálló karává lett. Ez egyben azt jelenti, hogy a tu­dományos tevékenység, s vele a tudományos fokozatok megszer­zése az oktatók egzisztenciá­lis előrelépésének alapfeltételé­vé vált. Természetesen nem vártak« tétlenül erre a fordulatra. A tanszék minden munkatársának tevékenységét hosszú lenne fel­sorolni, elégedjünk meg ezúttal egy téma, a Balaton-kutatás ki­emelésével. Dr. Gertig Béla tanszékvezető kutatásai nyomán most kezdenek egy, az MTA Földrajzi Bizottsága által is jó­váhagyott munkához. Címe: A természeti környezet és a tár­sadalmi-gazdasági szerkezet, valamint ennek földrajzi kap­csolatrendszere a Balaton tér­ségében. Ennek keretében vizs­gálják tavunk környékének ter­mészeti viszonyait, részletesen igyekeznek kideríteni, meddig „terhelhető” még a Balaton, milyen hatással van az ottani természeti és életviszonyokra, környékének ipara, mezőgazda­sága, milyen mérvű és jellegű fejlesztést kívánnak az ottani te­lepülések. Kutatómunkáról a pécsi földrajz tanszéken A baranyaiak, pécsiek számá­ra még érdekesebb a Dél-Du- nántúl tájegységeivel, gazdál­kodásával foglalkozó kutatása­ik a Tapolcai medencéről, az Ormánság népességi és tele­pülési viszonyairól, az idegen­forgalomról. Dr. Vujics docens és dr. Aubert tanársegéd min­denekelőtt gazdaságföldrajzo­sok. Évek óta nyomon követik, feldolgozzák és értékelik a dé­li Duna-völgy mezőgazdasági termelési rendszereinek haté­konyságát, fejlődését. Vajon mi­lyen tapasztalatokat szereztek: hogyan lehet, hogyan kell — többek közt például a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttal együttműködve — munkájukat hasznossá, a gyakorlatban is érvényessé és hasznosíthatóvá tenni? Reális alapról indalai — A „szobatudósok” ideje lejárt — mondja Aubert Antal. — A legfontosabb talán az, hogy egy kutatási programnak már az indítása, a kérdésfelte­vése reális legyen. Ilyen alap kell ahhoz, hogy az eredmény a gyakorlatban is kamatozzon. Bármilyen gazdaságföldrajzi té­mában tehát már a kezdet kez­detén fe| kell venni a kapcsola­tot az érintett gazdasági egy­ségekkel. Fontos, hogy a köz­igazgatási szervek problémáit, sajátos látásmódját is ismerjük. Megkeressük az akadémiai ku­tatókat is. akikkel szintén van­nak jó, bár még nem eléggé sokoldalú kapcsolataink. Tud­nunk kell azoknak az ún. szol­gáltató szervezeteknek a prob­lémáiról is — a növényvéde­lem, a talajerő-utánpótlás gaz­dái stb. —, akik a mezőgaz­dasági üzemekkel állnak kap­csolatban. Végül, de nem utol­sósorban fel kell használnunk más kutatók: a szegedi egye­temi tanszékek, a Földrajztu­dományi Kutatóintézet eredmé­nyeit. — Ezek szerint, ha egy reális, jól átgondolt kutatás ilyen mó­don indul és szerveződik, auto­matikusan „bejön" a kézzelfog­ható gyakorlati eredmény? — Sajnos, ez korántsem biz­tos. Az esetek többségében a gazdasági egységek — tiszte­let a kivételnek — úgy tekintik: ők tesznek szívességet, ha segí­tenek a kutatónak. Sokszor el­marad a „visszacsatolás” arról, hosszabb vagy rövidebb távon hasznosítható-e munkánk ered­ménye, egy-egy átfogóbb vagy kisebb ' érdekű javaslat. Van példa az igazán jó együttmű­ködésre is: a Bólyi Kombinát pl. nem utolsósorban azért ért el kimagasló eredményeket a szó- jatermesztésben, mert az Ireg- szemcsei Kutató Intézettel szo­rosan együttműködve végezte annak fojtanemesítő kísérleteit. Ez azonban még elég ritka. A legoptimálisabb az lenne, ha pl. egy gazdaságföldrajzi ku­tatási programba az „illetékes1' társadalomtudományok is már kezdetben bekapcsolódnának. Arra jutunk: nem elég tehát az egyszeri, véletlenszerű kap­csolat tudomány és gyakorlat együttműködésében. Az együtt­működést csak a minden oldal­ról motiváló, megfelelő érdé kéltség kialakításával lehet ál­talánossá, tartóssá tenni. „Ha a hegy nem megy Mohamed­hez, Mohamed megy a hegy­hez". A tanszéken nem ülnek ölbe tett kézzel: ők keresik meg közös munkára szólító ajánla­taikkal a gazdasági egységeket. Legutóbb például egy Duna menti tsz rendelt tőlük alapos, részletes kutatást. Csökkenő anyagi bázis S persze a sikerhez a kari, „belső” ösztönzés is feltétle­nül hozzátartozik. E pillanat­ban ugyanis még az a hely­zet, hogy a tanszék tudomá­nyos feladatai nőttön nőnek, de a kutatásra fordítható anya­giak épp ellenkezőleg: csökken­nek. Az e célra fordítható el­látmányuk az idén 40 ezer he­lyett csak 25 ezer forint. Nin­csenek alaptérképeik; 60 da­rab „25 ezres” kellene, de nincs. A korábban is egyetemi karok költségvetése messze előt­tünk jár — mondják befejezé­sül a kutatók az egyetemi rang­ját, szerepét most kereső volt főiskolán. Varga János SzereiieitetfSsfih diuatta vált Kevesebb föllépést a magasabb művészi színvonal érdekében Az ismert pécsi gyerekzene­kar jelenleg épp a sikondai út­törőtáborban van — a kérdés más tartalommal hangzott el. Régóta nem hallottunk róluk. Pedig sokfelé szerepeltek az elmúlt tanévben is. Mindenütt gyönyörködtek bennük: aranyo­sak, kedvesek, szépek. Azután egyre több helyütt gyönyörköd­tek bennük ... Emelték az ün­nepségek fényét. És jöttek a telefonhívások egyre-másra. Délután koszorú­zás, holnap KISZ-esküvő Boly­ban, Mohácson, a jó ég tudja, hol. Tanévnyitó; térzene nyug­díjasoknak; hangverseny a ju­goszláv testvériskolánál; zenei világnap, Dunaszerdahely, szentlőrinci jubileum: világta­karékossági nap; november 7.: Steinmetz-kupa nyitó ünnep­ség; Pécs felszabadulási ünne­pe; nőnapi köszöntők; március 15., március 21. ünnepségei; TIT országos verseny; koncertek a Közlekedésbiztonsági Tanács meg egy kiváló vállalat ünnep­ségein, Lenin születésnapján; továbbá: Szentendre, Vác, Eszék; KlSZ-küldöttgyűlés; nyá­ron fellépés építőtáborokban, úttörőtáborokban, a Pécsi Ipari Vásáron; KISZ-esküvőkön stb. A fe'sorolás korántsem tel­jes. csak a fontosabbakat ír­tam ki a zenekar 1980/81-es működési naplójából. Ebben a tanévben a Pécs-Gyárvórosi Úttörőzenekar összesen 66 al­kalommal szerepelt valahol. Egy* szereplés átlagosan mi­nimum 3—3,5 órát vesz igény­be, akkor is, ha az csupán 20 perc. Menetzene, alakzatokkal. Nagyon szépen, fegyelmezetten csinálják. De próbálja ki egy­szer valaki... S ha közben még szép tisztán is szólnak a szólamok, az szinte rejtély előt­tem. S ha csak a szél fúj, hagy­ján. Megvédi őket a jó kis or­kándzseki. De ha beköszönt a novemberi zimankó, s ott ócso­rognak fegyelmezetten, amíg elmondotnak a szép hosszú be­szédek, s rójuk kerül a sor, bi­zony kishíján odafagy az uj­juk a fémbillentyűkhöz. A múltkorábcn meg . ott felejtet­ték" őket a tűző napon. Töb­ben rosszul lettek egy kicsit. De azért mindig becsülettel teljesítették azt, amire leinőtt emberek 'fölkérték őket. Ott, ahová felnőtt emberek elvitték őket. Mert hogy a legutóbbi tan­évben is (június közepéig) 33 szereplésük volt, nagyjából az iménti „témakörökben”. Ehhez számoljuk hozzá azt, hogy he­tente kétszer van kétórás össz- próbájuk, s egyszer szólampró­ba. És hetente kétszer fél—fél órányi egyéni hangszeres tan­óra. A szereplések miatt elma­radt foglalkozásokat persze nem lehet pótolni. De ezeknek a gyerekeknek színházi zsar­gonnal élve: a havi „szolgálat- száma” így is elérte a 14-16- ot; időben ez havonta 32-36 óra, utazásokkal több. Okkal kérdezhetjük: mikor tanul, mi­kor játszik, mikor gyerek egy kis muzsikus a gyárvárosi úttö­rőzenekarban? Az persze egy kicsit fájó, hogy immár második éve nin­csenek jelen az országos talál­kozókon, ahol a továbbjutás mércéje a szakmai-művészi színvonal. Tavaly Sásd, az idén Palotabozsok uttörőzenekara képviseli Baranyát. Emiatt kér­deztem meg nemrég az úttörő- zenekarok megyei találkozóján, Komlón: hal a pécsi úttörőze­nekar? ... Apáthy Árpád, a fúvószene­karok megyei szakfelügyelője elmondta, hogy az együttes ko­Szentendre A szentendrei nyár program­jában az idén július 3-tól 28- ig 14 alkalommal mutatják be Schubert dalaiból a Három a kislány című daljátékot, Ráto- nyi Róbert, Fónay Márta, Fe- rencz Éva, Kővári Judit, Hűvös­völgyi Ildikó, Tímár Béla és Maros Gábor főszereplésével. Gyula A Gyulai Várszínházban fel­újítják az elmúlt évben elhang­zott nagy sikerű két Kodály- művet, a Székely fonót és a Psalmus Hungaricust. A ko­rábbi időszak neves színpadi szerzőjének, Székely János ko­lozsvári írónak új művét is mű­sorra tűzik Vak Béla király címmel. A mű Könyves Kálmán korában játszódik; parádés szereposztással, Marton László rendezésében. A másik prózai mű a Várszínpadon a nemrég elhunyt kiváló költőnk, Jékely Zoltán Oroszlánok Aquincum­ban című történelmi drámájá­nak a bemutatója. A mű az egykori római erődítmény fény­korában, ám röviddel pusztulá­sa előtt játszódik, amikor a Duna túlsó oldalán már ott sorakoztak a barbárok... A darab rendezője Iglói István. Eger Az Agria Játékszín műsorán az idei évben is két prózai mű szerepel. Az egri Líceum udva­rán Magyarországi bemutató­ként Carl Zuckmayer A köpe- nicki kapitány című — felnőt­teknek szóló — mesejátékát; az egri vár romkertjében pedig az Iphigenia a Tauruszok föld­jén című Euripidész-drámát ad­ják elő, amit Goethe hasonló művéaek felhasználásával át­dolgozott és színpadra alkal­mazott Valló Péter, mindkét előadás rendezője. Egervár A Zalaegerszeg közelében álló hangulatos Egervár udvara évek óta egyre érdekesebb színházi esték színhelye. Az idei nyáron Goldoni A kávéház cí­mű vígjátékát állítja színpadra Merő Béla; Ruszt József pe-* dig Paul Foster Tom Paine, avagy a tiszta ész diadala cí­mű történelmi játékát mutatja be, amely az amerikai forrada­lom eszmei vezérének, a 'bolgá- ri szabadságjogok szószólójá­nak állít emléket. Előadásaikat sorozatban Zala és Vas megye idegenforgclmi helyein, Pécsett pedig augusztus 3-án és 4-én is eljátsszák. Boglár Boglárlelle hangulatos kis színpadán a kaposvári színház két bemutatóval szerepel az idei nyáron, a Bogiári Nyári Színház programjában. Acs János, Büchner: Leonce és Le­na című vígjátékát állítja szín­padra, Babarczy László pedig Moliere Nők iskoláját rendezi ugyanitt. rábban az országos élvonalba tartozott; az utóbbi két évben a szereplések túlzott igénybe vétele, túlterhelése miatt a gyerekek fáradtak, sok próba elmarad, és bár karnagyuk, Auth Vilmos nagy szorgalom­mal és hozzáértéssel szervezi a zenekart, a rengeteg 20—30 perces felléaés szakmai fejlő­désük rovására megy. A prob­léma sürgős megoldást kíván, különben a zenekar fejlődése nem biztosítható. Ezt jelenté­sében 1980-ban feltárta, jelez­te. Várnai Ferenc, a Megyei Ta­nács zenei szakfelügyelője: — A jelentést azonnal továbbítot­tam a városi tanács művelő­désügyi osztályához, kérve, in. tézkedjenek. Ez év májusában ismét szóban jeleztem: baj van ... Megígérték, utánanéz­nek. Egyébként a problémát Bokrétás Györgyné városi szak- felügyelő is észrevételezte ... Közben vége lett a tanév­nek. A gyerekek szívesen, lel­kesen és áldozatkészen muzsi­kálnak továbbra is, ám ez ön­magában még nem segít az alapproblémán. Auth Vilmos karnagy: — Az együttesben az idén nagy mér­tékben „fiatalítottam”, hiszen a tagság mindig cserélődik. A kötelező szereplések száma azonban irtózatosan sok. Pedig a működési szabályzat havon­ta „csak” 3 szereplést ír elő ... — Miért vállalták? — Nézze, nekem négy főnö­köm van.. A meghívások egyébként közvetlenül az iskola igazgatójához' érkeznek be, nemegyszer az utolsó pillanat­ban ... Fölkerestem az iskola igaz­gatóját, Marosi Károlynál is: — Tavaly tanév közben vet­tem át az iskolát. Két éve ze­nei általános osztály indult; kiválasztottuk közülük a zene­kari részvételre alkalmasakat, dehát több év kell ugye, amíg fölzárkóznak ... A szereplések? ... igen, a havi három „kere­tet" túlléptük. Valóban, ezt szü­lők, szaktanárok is észrevéte­lezték ... A gyerekeket nagyon igénybe vettük. Egyetértek Auth Vilmossal: most egy-két évig a szerepléseket jobban meg kell szűrni, és az 1976-ban készült működési szabályzatot is felül kell vizsgálni. A helyi felkéré­sek elől ezután se zárkózunk el . . . A teljesítésük egyébként eddig is az én engedélyemmel, de a karnagy meghallgatásával történt... A „helyi fölkérések" pedig aligha fognak csökkenni. Külö­nösen, hogy hovatovább stá­tusszimbólummá, szinte divattá válik a gyárvárosi úttörőzene­kar szerepeltetése. Hovatovább az már nem is igazi névadó­ünnepség, ha nem a gyerekek fújják az altatódalt... Tiszte­let érte, hogy ezt mindig szí­vesen, zokszó nélkül teszik. Pedig ezek a kedves és lel­kes kis muzsikusok 10—14 éves korú, fejlődésben levő iskolá­sok. Gyerekek! Egészséges fej­lődésükért — ide értve az ész­szerű terheléseket is — nem a „fölkérő szervek” a felelősek. Egyedül az iskola igazgatója és a karnagy. Wallinger Endre „Hol a gyár­városi áttörő­zenekar?.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom