Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-03 / 150. szám
1982. június 3., csütörtök DunantQU Ttaplö 5 Belkereskedelem és az idegenforgalom Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja T egnap ülést tartott Pécsett, a MÉSZÖV székhazában az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja. A képviselőket dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese a belkereskedelem és idegenforgalom megyei helyzetéről tájékoztatta. A téma ezúttal azért került napirendre, mert a parlament nyári ülésszaka a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetével is foglalkozik. Dr. Földvári János elmondta, hogy tavaly 15.3 milliárd forint volt a megyében a kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszer- eífátást kiegyensúlyozottnak értékelte, de hozzátette, hogy tőkehúsból és bizonyos húskészítményekből voltak góndok. Ezt a problémát azzal igyekeztek enyhíteni, hogy több baromfit szállítottak az üzletekbe. A baromfinál ä darabáru meny. nyiségét igyekezték növelni, s a kereslet azt bizonyítja, hogy a vásárlók igénylik is ezt. A tej és tejtermékek választéka, minősége a legkényesebb ízlésűeket is kielégíti. A sütőipari termékek választéka jelentősen bővült az elmúlt évben, de elsősorban a szállítások miatt, a minőség nem javult a kívánt mértékben. A kis községek friss kenyérrel való ellátása változatlanul gond, melyen lényegesen enyhítene, ha ezeken a helyeken magán vagy áfész-sütödék jönnének létre. A ruházati és vegyesiparcikk ellátással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy javulás tapasztalható, de sajnos még mindig vannak hiánycikkek. Tavaly több nagy vendéglátóipart egység készült el a megyében, melyek lényegesen javították az ellátás színvonalát. A vendéglátás forgalma azonban stagnál. Dr. Földvári János megállapította, hogy a megye idegenforgalma még mindig nem olyan mértékű, mint amilyenre lehetőség lenne. A szállodai ágyak száma ugyan kevés, de ezt pótolni tudja a fizetővendég-szolgálat, ha jól megszervezik. Ezt követően az országgyűlési képviselők kérdeztek, tettek javaslatokat. Dohoczky Antal elmondta, hogy sok olyan település van a megyében, ahova csak 2—3 naponta szállítanak ki kenyeret. Jó lenne, ha ezekre a helyekre a most már gyártott, a minőségét több napig megőrző kenyér is eljutna a kívánt mennyiségben. ' Harasztiné Deutsch Erzsébet az üzletek csütörtöki hosszú nyitvatartásáról kérdezett, mellyel kapcsolatban Balaskó Istvánná, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője elmondta, a szakma és a vásárlók úgy ítéljk meg, hogy bevált. Palkó Sándor hangsúlyozta, hogy lényeges javulást tapasztalt az utóbbi időben a kereskedelemben, az eladók udvariasabbak, előzékenyebbek. Dr. Nagy József jónak tartja a megye kereskedelmi, vendéglátóipari ellátását, de azt megkérdőjelezte, hogy indokolt-e a községi vegyesboltokban olyan széles áruválasztékot tartani. Mezőgazdasági kemizálási ankét Keszthelyen A természeti környezet adottságait, valamint a növények genetikai potenciálját tekintve az ország területén tovább növelhetők a mezőgazdasági hozamok. Ennek egyik feltétele az agrotechnika általános színvonalának növelése, a növényvédelmi eljárások tökéletesítése. Ezek voltak az alaptémái a szerdán Keszthelyen kezdődött háromnapos mezőgazdasági kemizálási ankétnak, amelyen kutatók, a mezőgazdaságban használt kémiai szerek gyártói és felhasználói tanácskoznak. A kemikáliák gyártói ez alkalommal ismertetik a felhasználókkor az új termékeket, a kutatók pedig a talajerőpótlás és növényvédelem új technológiáiról tájékozódhatnak. Olyan kutatási és gyártási eljárásokról lesz szó, amelyek szinte azonnal alkalmazhatók a gyakorlatban. Ezek közé tartozik a folyékony műtrágyák alkalmazása, amely takarékos és egyben hatékony eljárás, hiszen ily módon közvetlenül a qyökér- zónába juttatható a hatóanyag. Alkalmazása környezetvédelmi szempontból különösen a domb- és hegyvidéki területeken előnyös. Az ankét idején folyékony műtrágyázási bemutatót is tartanak. mint ami jelenleg van. Gázsity Milutinné felvetette a kis községekben élők vásárlási gondjait, Cserna Sándor pedig a kereskedelemben dolgozók anycH gi megbecsüléséről, a vásárlókat szinte mindennap foglalkoztató problémáikról szólt. A megyei képviselőcsooart ezután az országgyűlés nyári ülésszakával kapcsolatos feladatát tárgyalta meg. R. N. Felújítják a budapesti Úttörőstadiont A KISZ X. kongresszusán el- határozottakhoz híven a közeljövőben megkezdik a margitszigeti Úttörőstadion felújítását. A mintegy 40 millió forint beruházást igénylő rekonstrukció összehangolására, szervezésére, irányítására a KISZ KB mellett működő — egyéb építésekkel is foglalkozó — irodát, valamint társadalmi szervezetek képviselőiből operatív bizottságot hoztak létre. A kiviteli és a programterveket az Iparterv mérnök kollektívája készíti. Az elképzelések szerint a meglévő épületeket a vázukig lebontják, és a régi szerkezeti elemekre húzzák fel az új létesítményt. Tágasabb öltözőket, a sportolók igényeit jobban kielégítő helyiségeket, új lelátót, építenek majd. A tribün tervezésekor figyelembeveszik, hogy megfelelően illeszkedjék a sziget összképéhez mind a pesti, mind a budai oldalról tekintve. A kivitelező gödi Duna menti Mgtsz építőmunkásain kívül természetesen a KISZ-es fiatalok is kiveszik részüket a felújítási feladatokból. Az idén először építőtábort szerveznek az Üttörőstadion újjávarázsolásáMunkaerő- és tapasztalatcsere az NDK-vaf Üj aknát nyitottak Tatabányán Új bányában kezdték meg a széntermelést Tatabányán. Az 5/c jelű aknát olyan területen mélyítették, ahol korábban külszíni fejtéssel művelték a szenet, de miután a felszínhez közeli szén rétegek elfogytak, lej- tősaknákatk- hajtottak ki, hog'y ilyen módon elérjék a 60—100 méter mélységben húzódó negyedmillió tonna szenet. Az új bányában magas fokon gépesített frontfejtést alakítottak ki. A szénfalat szovjet gyártmányú marótárcsás jövesz- tőgéppel bontják meg, a bányászokat Várpalotán gyártott pajzsok védik az omlástól. Naponként 1100 tonna szenet 'küldenek felszínre az 5/c aknából, amely a tatabányai vállalat legkisebb és legnyereségesebb üzeme. Az innen felszínre kerülő szén ugyanis 5500—6000 ka- lóriás, az új bánya szenét háztartási felhasználásra szállítják, és ebből készítik a vállalat új termékét, a gyöngybrikettet is. Lipcsei eladók a Konzumban Ma már ritkán nyúlnak a szótár után. Április óta megtanulták magyarul a legfontosabb kifejezéseket: mivel szolgálhatok ..., kérem szépen ..., köszönjük .... no és a méreteket, fazonokat, színeket. Ingeket árulnak a Konzum konfekcióosztályán. Simone Kloth és Ramona Hessmann az NDK-ból, Lipcséből érkezett Pécsre. Októberig a Konzum Áruház eladóiként dolgoznak. A Skála-Coop évekkel ezelőtt indította az áruházai dolgozóinak NDK-beli munkaerő- és tapasztalatcseréjét. A pécsi Konzum két évvel ezelőtt küldte az első eladókat a lipcsei Konsument Am Brühl áruházba, illetve azóta fogadja az onnét érkezőket A féléves terminusokban eddig 3 pécsi, illetve 2 lipcsei eladó cseremunkájára került sor. — Mi vagyunk a második csoport — mondja Simone Kloth. — Nagyon örülünk, hogy lehetőségünk van megismerkedni a magyar kereskedelemmel, tetszik a város, kedvesek a kollégák és a vásárlók, szóval, jól érezzük magunkat. — Több-kevesebb sikerrel tanuljuk a nyelvet is, a magyar munkatársak nagyon segítőkészek — folytatja Ramona Hess- mann. A két fiatal — 19, illetve 20 évesek — lány Pécsett a Konzum által bérelt lakásban lakik, havi 3000 Ft körüli a fizetésük, amiből a napi étkezést — üzemi konyhán ebédelnek — kell téríteniük. — Tény, hogy a dolgozócsere nagyon méltányos feltételek között zajlik — állapítja meg Ramona, de az az igazság, hogy mi nagyon gyorsan el tudjuk költeni ezt a pénzt, mert sok szép holmit látunk. — De azért eladni is tudunk! — vágja rá Simone. — És a múltkor még jót nevettünk is, amikor német férfiak tört magyarsággal, mutogatva, inget kértek tőlünk. — Van-e valami kívánságuk? — összenéznek, bólintanak és szinte egyszerre mondják: jó lenne ez alatt a hat hónap alatt is többször hazamenni! T. É. »Kala, kgla / uiskennella / veden alia, j veden alia / Pajti pojka I kalostaja / megyen arra I mivel ott a /. halásztanya I otthona és / iejealja* — A víz alatt úszó halról és a halban Finn költők estje Pécsett gazdag környékről szóló vers is bizonyíthatja, hogy nyelvtani és szókincsbeli azonosságokon kívül a finn és a magyar nyelv daUama is hasonlít egymásra. Sok más költmény mellett Kiss Dénes eme játékos, kétnyelvű verse is elhangzott hétfőn, a fiatal finn költők irodalmi estjén a pécsi Mozgalmi Házban. A Magyar Rádió vendégeként hazánkban tartózkodó három fiatal finn költő közül ketten írásaikból élnek, egyikük nyomdászként dolgozik. S bár Finnországban mintegy 120 000 írogató embert tartanak számon, évente csak 10-12 verses- kötet jelenik meg. így nem csoda, hogy fordításokkal is próbálkoznak. S ha a könyvtári statisztikák szerint népszerűek a megjelent könyvek, akkor évente egyszer komoly összegű állami támogatást is kaphatnak. A Mozgalmi Házban megrendezett estet, amelyen finn és magyar szerzők kórusműveivel fellépett a Nevelők Háza Kamarakórusa, valamint Balati- necz Márta (ének), Simonfai Márta (zongora) is, rögzítette a magyar és a finn rádió. Három különböző stílusban író költőt ismerhettünk meg. Sirkka Turkka a természet és az ember kapcsolatáról; Jorma Eronen a társadalom peremén élőkről, azokról, akiknek „semmijük nincs, ezért akarnak mindent"; míg Teemu Hirvilammi epikus lendülettel megfogalmazott soraiban népi ihletésű témákról ír. A verseket először a költők mondták el finnül, majd a fordításokat Koszta Gabriella, a Pécsi Nemzeti Színház művésze, Gáti Oszkár, a Madách Színház művésze, valamint Fodor Tamás tolmácsolta. Majd játékos verseket hallhattunk, ötvenhárom közös eredetű és hasonló hangzású szó felhasználásával írt magyar nyelvű költeményeket. Berták László, Csorba Győző, Kiss Dénes, Pákolitz István, Su- monyi Zoltán és Tandori Dezső alkotásait. Bozsik L. Pécsi utcák - híres emberek Kaffka Margit Születésének századik évfordulóján, 1980-ban megállapították, hogy a budai Kaffka Margit Gimnáziumon kívül az országban sehol sincs szobra; csupán néhány városban, így Pécsett is, utcanév emlékeztet reá, akinek a Pétiké jár, Lackó, Emberke című versét az anyai érzés melege és őszintesége a magyar családi líra legszebb alkotásai közé sorolja. írói tevékenységének igazi értékét mégsem versei, hanem prózája fémjelzi. írói-költői munkásságát olyan nagyságok értékelték, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond és Radnóti Miklós. Ady Kaffka Margit írói egyéniségének helyét a magyar szépprózában Móricz Zsigmond mellett jelölte ki. Móricz pedig, amikor Kaffka Margit 1911. december 31-én befejezte a Színek és évek című regényének közlését a Vasárnapi Újságban, ezeket írta róla: „Érzésem szerint ezzel a regénnyel eddigi írói útjának csúcsára ért, s egyszersmind olyan magaslatra, ahova asz- szonyíró nálunk még soha." 1934-ben Radnóczi Miklós (Aki később a Radnóti nevet vette fel) Szegeden a Magyar Irodalomtörténeti Intézet kiadásában megjelentette Kaffka Margit művészi fejlődése című doktori értekezését, amelyet Sik Sándor és Zolnai Béla egyetemi tanárok bíráltak meg. Ebben Radnóti megjegyzi: „Kaffka Margitnak megvan a maga nagy társadalmi problémája, ez foglalkoztatja mindegyikben, s ez ösztönzi új és új szempontból, más és más oldalról való meqvilágításra. A probléma: a középosztály züllése és az asszony elhelyezetlensége az életben." Apróbb elbeszélések közlése után fog hozzá első és legnagyobb regénye. a Színek és évek megírásához. Ebben a szinte naplgszerű visszaemlékezésben mondja el az író hősnője, Portelky Magda élete történetét. Tükörképet nyújt ez a munka az úri Magyarország lecsúszott dzsentri-asszonyainak életéről. A regény hősnője előtt első házasságának kudarca után ez adott társadalmi helyzetben nem akad más lehetőség, mint újból férjhez menni. A regény második részében a magyar dzsentri zül- löttségének könyörtelen rajzát adja az asszonyi életszenvedélyek sistergésében. A régi és az új küzdelmének válságában azonban Portelky Magdának nincs elég ereje az új oldalára állni, mert csak áldozat volt, a nagyobb erejű változások függvénye. A Színek és évekhez kapcsolódó másik két regénye: c Mária évei és az Állojnások szintén az asszonyvilóg és a társadalom viszonyának alakulását tükröd. F műveiben Kaffka kísérletet tesz a korraizzal és esszéve' keveredő reqény megalkotására. De még túl közelről nézi kortársait: művei részletekké töredeznek. E három regém/ trilóaiánok is tekinthető. Belső logikájuk, új lélektani szemléletük a magyar regény megújhodását sejtették. Méq megírja a zárda- élet fülledtségét föltáró kisregényét. a Hangyabolyt, és a „hullámzó élet" kudarcai után a „tükröző élet" szemlélődő magatartást követő eszményeihez húzódik vissza, amikor 1918. december 1-én a spanyoljárvány áldozata .lett. Kisfia, akivel együtt kapta meg a betegséget, egy nappal élte túl édesanyját. Derékba tört élet. Életműve azonban tovább él, mint ahogy tovább élnek azok, akik „vágyni szeretnek". A magyar ifjúsági irodalom is több kedves alkotását (Kis embe'ek barátocs- káim, lézuska-vásár) tartja számon. Az élet igazságát hirdető műveiről elmondhatjuk Móricz jellemző szavait: „az egész egyetemes emberiség javára szolgáló értékek." Tóth István