Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-01 / 148. szám

1982. június 1., kedd Dunántúlt napló 3 Szilárdság, kopás, savállóság Lesz-e díszítőkő B eimben szereplő kérdés ma sokszor elhangzik. (Ter­mészetesen a munkaidőn túli időtöltésre vonatkozólag.) Ha az embernek álmai vannak, többre vágyik, mint amennyire a havi fixből futja, pénzforrás után kell néznie. Kauder György és Kontár Pál, mindketten a Szék- és Kár­pitosipari Vállalat siklósi gyáregységében dolgoznak, tmk-sok. A kérdést nekik is feltettük. Ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége Az OSZT elnöksége hétfőn Rév Lajos elnökletével megtar­tott ülésén megvitatta a szövet­kezetek jogi szabályozásának továbbfejlesztéséről készült tá­jékoztatót. Elhatározta, hogy a beszámolót s az elnökség indít­ványait az OSZT legközelebbi teljes ülésén napirendre tűzi. Foglalkozott az elnökség a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szövet­sége oktatási programjával, a fejlődő országok szövetkezeti mozgalmát segítő kutatási ta­pasztalatok rendszeres közzété­telével, ebben a magyar szövet­kezeti mozgalom közreműködé­sével. Elismerését fejezte ki a 25. évfolyamába lépő — négy nyelven megjelenő, a világ minden részébe eljutó - Ma­gyar Szövetkezetek című folyó­irat szerkesztő bizottságának. Az elnökség elhatározta, hogy az OSZT teljes ülését július 3-ra Szolnokra összehívja. A Baranya megyei népi el­lenőrök két hónapon át; vizsgál­ták az állami támogatások oda­ítélésének, felhasználásának és hatásainak tapasztalatait a ter­melőszövetkezetekben. A vizsgá­lat az 1979—1981-es évekre ter­jedt ki. A megelőző három évhez ké­pest 207,4 millió forintról 163,5 millió forintra csökkent a me­gye szövetkezeteiben a nem normatív jellegű állami támo­gatás. Az egy támogatott tsz- re eső összeg 2,6 millió. A be­érkező fejlesztési pályázatok alapján igényelt támogatás csak 30 százalékban volt kielé­gíthető. Növekvő tendenciát mu­tatott az erdőtelepítési, a me­liorációs és a szakember-támo­gatás aránya, ezzel szemben nagymértékben csökkent a cél- csoportos és a rét-legelő támo­gatások részesedése. ♦ Meliorációs támogatásban 19 tsz részesült, de a támogatás összege az előző időszakhoz képest ugyancsak csökkent, az évi 60 millió forintos reális igénnyel szemben csak évi 20 millió forint volt. Ennek oka, hogy a leginkább rászorult ter­melőszövetkezetek a legminimá­lisabb saját erőt sem tudták biztosítani a támogatás igényibe vételéhez. Indokolt és szüksé­ges a melioráció bővítése, mi­vel a támogatások itt térülnek meg legjobban. A meliorált te­rületeken, mint azt a nagypeter- di, a dróvafoki, a gödrei és sásdi tsz-ek jó példája is mu­tatja, gyorsan emelkednek a hozamok, javulnak a gazdasági eredmények. A támogatás ott a leghatékonyabb ahol nagyobb összegben veszik igénybe és használják fel. Az egész megyé­re gyakorolt kedvező hatása csak akkor érvényesül, ha a mohácsi-szigeti térség után a Dráva-térség és a Zselic me­liorációjára is sor kerül, ami 85 000 hektár termőföld jobbá- tételét eredményezné. A termőföldet újrahasznosító — rekultivációs — támogatá­sokra a három év alatt mind­össze 2,4 millió forint kérelem érkezett be a tsz-ektől, holott a lehetőség ennél jóval na­gyobb összeg odaítélését ered­ményezhette volna. A vizsgált időszakban 15 gyenge adottságú tsz az összes nem normatív jellegű támoga­tások 50,7 százalékát, vagyis 82,8 millió forintot kapta meg. Ennek legnagyobb hányada, 38,4 százaléka fejlesztési támo­gatás volt, amit évente ítélnek oda. A tapasztalat az, hogy a kérelmeket gyakran nem tá­masztják alá kellő közgazdasá­gi elemzések. Ahol ezt előzete­sen elvégezték — például Egy- házaskozárban. Sásdop, Göd­rén, Kétújfaluban, Drávafokon — és a kapott támogatást kon­cepciózusán építették be á ter­melőszövetkezet gazdasági tévé. kenységébe, ott a felhasználás is hatékony volt. S ez nemcsak a fejlesztési, de az összes többi támogatósra is érvényes, bele­értve a meliorációra, erdőtele­pítésre, a szakemberek bér- és lakástámogatására adott ked­vezményeket is. Ahol jól fogal­mazták meg és az éves terv teljesítéséhez kötötték a szakem­bertámogatás céljait, mint pél­dául Vajszlón — ott ez kimu­tathatóan segítette a gazdaság megszilárdítását, fejlődését. A konkrétan vizsgált 13 gyen­ge adottságú termelőszövetke­zetben — Mindszentgodisa, Egyházaskozár, Gödre, Sásd, Szentlászló, Drávátok, Felső- szentmárton, Hetvehely, Csá- nyoszró, Vajszló, Drávasztára, Bogádmindszent és Abaliget — szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a nem normatív támoga­tásra feltétlenül szükségük volt a kedvezőtlen adottságú tsz-ek- nek, s ez — a normatív támo­gatással együtt — kedvező ha­tást gyakorolt gazdálkodásuk eredményére, enyhítette a dif­ferenciálódási folyamat továb­bi elmélyülését. Az egyes cé­lokra adott támogatások javí­tották a szövetkezetek stabilizá­lását, gazdasági helyzetükben azonban lényeges előrehala­dást, javulást, egy-két kivétel­től eltekintve nem eredményez­tek. A 100 forint költségre jutó eredmény 5 tsz-nél javult, há­romnál romlott, a többinél a termelési jövedelmezőségi vi­szonyok lényegében szinten ma­radtak. Ettől az évtől a szabályozó­módosítás jelentős mértékben megváltoztatja a támogatások eddigi mechanizmusát. Előzetes számítások szerint a megye ter­melőszövetkezeteiben a norma­tív támogatások körében és egyéb árkiegészítések, intézke­dések eredményeként mintegy 160 millió forinttal növekszik a támogatások eredményekre gyakorolt hatása. Ugyanakkor az egyéb elvonó tételek 170 millió forinttal csökkentik me­gyei szinten a tsz-ek nyeresé­gét. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek körében ennél valamivel jobb a helyzet. Itt ugyanis az eredményt növelő és csökkentő tételek egyenlege lényegesen nem változik, sőt inkább az eredményt növelő hatás lesz erősebb. Legkedvezőbb változás a 17,1 aranykorona alatti tsz- ekben várható —számuk 14—, ezeknél az árkiegészítés mértéke duplája az elvonásnak. ♦ Köztudott, hogy a mellék- és kiegészítő tevékenység csökken­ti a túlzott differenciálódást. Ezzel a lehetőséggel a vizsgált időszakban nagyon kevéssé él­tek. Az alacsony színvonalon gazdálkodó szövetkezetekben a kiegészítő tevékenység kisebb az átlagosnál és az indokolt­nál. Az érvényben lévő jogsza­bályok szerint ezek a tsz-ek. a kiegészítő tevékenység fejlesz­tésére — termelési adóból visz- szafizetendő — fejlesztési tá­mogatást igényelhetnek. Ezt a kedvezményt a vizsgált időszak­ban csak három termelőszövet, kezet — Egyházaskozár, Kis­hajmás. Kétújfalu — vette igénybe, összesen 22,5 millió forint összegben. Probléma, hogy az odaítélhető összeg ke­rete is alacsony, a beérke­zett igényeknek — 42,7 millió — a három év alatt csak a felét lehetett kielégíteni. Gon­dot okoz — állapították meg a népi ellenőrök —, hogy 1982- től a támogatásban részesíthe­tők köre — a szabályozók mó­dosításával — lényegesen bő­vült, lényegében megduplázó­dott. ugyanakkor az e célra rendelkezésre álló támogatási összegben változás nem várha­tó. Percenként 120 izzólámpát csomagol a pécsi Sopiana Gépgyár saját fejlesztésű csomagológépe, amelyet a hazai piacokon túl a Szovjetunióban, Írországban és Irakban értékesítenek. Az ügyes gép sokoldalúságát bizonyítja, hogy Camembert sajt, gyógyszer és szappan csomagolására is ab kalmas. „így van ez, ha az ember többre vágyik... És ön mit csinál? Kauder György, erős, vállas ember. 21 évig dolgozott a Vil­lányi Állami Gazdaságban. Az­tán, hogy ott egy üzemegysé­get bezártak, több társával együtt jött át ide a székgyár­ba. — Nehéz volt a váltás? — Eleinte igen, de aztán megszoktam. A házam is itt épült a régi vásártéren, s az­tán szeretem is a mostani mun­kám. Brigádvezető vagyok; fel­adatunk hogy menjenek a gé­pek. — Mibe került a háza? — Háromszázezerbe. De sok kétkezi munka is benne van, amit nehéz lenne megfizetni. — Mennyiért adná el? — Egymillióért. Annyit bizto­san megér. Persze, még gondo­latban sem merült fel a téma. Nem nagy, 160 négyszögölön áll, de nekünk jó. Két fia van: a nagyobbik a gépipari technikumba jár Pécs­re, az apa nyomdokain, a ki­sebb általános iskolába. Fele­sége a kesztyűgyárban dolgo­zik. ' — önnek mennyi a keresete? , — Havonta 4200—4500 forint között van a borítékban. Nem nagy az ingadozás. — Ez elég? Gondolkozik, hogy mit vála­szoljon. Gyári szinten a jól fi­zetett emberek közé tartozik, nem illik panaszkodnia. — Elég egyik hónap végétől a másikig. De ha az ember többre vágyik, bizony a mun­kaidő utón nem érhet rá a lá­bát lógatni. Vokányban szőlője van: a szabad idő nagy részét ott tölti. Ez évente 40—50 ezer forintot meghoz, persze költeni is kell rá. Hétvégeken pedig nem átallja: beáll kőműves mellé culágernak. A minap szólt a gyár vezető­jének: házon belüli másodállást vállalna, ha lehet. A bútorok csomagolásához szükséges tip­lik — fakockák — gyártását vál­lalná családi alapon. — Itt nálunk a tiplik gyártá­sában nincs pénz, az emberek nem szívesen csinálják. Gon­doltam, megegyeznénk: a gyárnak is, nekem is megérje. Dolgozhatna rajta a feleségem is, a gyerek is. És hozna vala­mit. * Kontár Pál fiatal házas, kis­fia még csak két- esztendős. A tmk-nál villanyszerelő. Nem szívesen áll le beszélgetni, de aztán kiderül: nem ő húzódo­zik, munka vár ró. Az egyik csarnokban elektromos problé­mák miatt áll néhány gép; ott o helye. — Önnek másodállása van. — A szakmában vettem ki az ipart az itteni munka mellett. Fél éve. — Haszna? — Még különösképpen nem mondhatom. Nem vagyok tős­gyökeres siklósi, kevésbé ismer­nek. De azt hiszem, meg fogja érni. — Mire gyűjt? Mire kell a pénz? Úgy néz rám, mint aki nem tudja, mivel kezdje. — Most éppen bútorra. Az­tán, ha szeretnék egy kicsit job­ban élni, vinni valamire, meg kell fogni nagyon a forinto­kat. Egyelőre főleg háztartási kis­gépeket javít, bojler bekötése­ket, s néha bejön egy-egy csa­ládi ház villamosszerelése. Ez utóbbi jobban hoz. Felesége az áfésznél van. — Naponta az itteni 8 órára még vagy négyet-ötöt rádolgo­zom. Apósomnak van egy kis szőlője, s nyilvánvalóan ott is be kell segíteni.. Különösen, ha az ember bele is kortyol néha a borba. Saját házban laknak: a szü­lők rájuk íratták. Ebben szeren­cséjük volt — mondja. Autója sen régi: 1200-as Skoda. — Nálam az autó nem flanc.. Kell az iparengedély mellé. Néha úgy meg van pakolva, különösen nagyobb munkák esetén, hogy sajnálom. De neki is kell bírnia, legalább úgy, mint nekem. — Meddig? — Előbb néhány évig, aztán még tovább. Nem vagyok az a típus, aki csak úgy elvan a vi­lágban. A munkanélküliséget nem nekem találták ki. * Azt mondja a gyár személy­zetise: „Mi azon vagyunk, hogy mindenki itt keresse meg a megélhetéshez szükséges forin­tokat. Aki többre vágyik — s többnyire így vannak vele az emberek — nyilván többet is dolgozik. Lehetőség van rá." Kozma Ferenc a gránitból? Az a fortyogó, izzó gömb, ami valamikor a mi Földünk volt, úgy egymilliárd évvel ez­előtt már vastag szilárd kéreg­gel rendelkezett. Alatta azon­ban még nagy erők dolgoztak. A belső nyomás okozta kőzet­mozgások törésvonala nyomán fel-fel törtek a mélyből a kéreg alatti izzó folyékony kőzetek, s a felszínre buggyanva a töré­sek hézagait kitöltve megszilár­dultak. Így keletkezett pl. Er- dősmecske-Mórágy vonalán a mintegy 30 négyzetkilométernyi területen található gránittelep. A kőzetréteg vastagsága egyelőre ismeretlen, az eddigi próbafúrások nem értek az al­jára. Bányászásával már na­gyon régóta foglalkoznak, fő­ként útépítésekhez, újabban pedig ezenkívül folyók szabá­lyozásához, folyómedrek védel­méhez használják fel. Úgy 10—15 éve merült fel először, hogy az erdősmecskei gránitot esetleg nemesebb cél­ra, díszítőkőnek is lehetne al­kalmazni. Konkrét kísérletek azonban csak az elmúlt két- három évben kezdődtek. Ugyanis az eddig e célrya kül­földről devizáért behozott kőzet ára rendkívül megemelkedett, körül kellett nézni, hátha van hazai megoldás. Magyarorszá­gon csupán két helyen találha­tó gránit, a Velencei-hegység­ben — ez azonban nagyon tö­redezett és így a célra alkal­matlan — és itt a Mecsek kör­nyékén. Ez utóbbi ugyan szin­tén repedezett, de ezt az eddig itt alkalmazott robbantásos művelésnek tulajdonítják, nem tektonikai eredetűnek. Minden­esetre, úgy három éve elkez­dődtek a kísérletek. A Kőzet­tani Kutató Intézetben vizsgál­ták szilárdságát, kopás- és sav­állóságát, ásványi összetételét és egyéb tulajdonságait. A Kőfaragó Vállalathoz pe­dig összesen 12 darab, körül­belül egy köbméteres tömbö­ket szállítottak fel. Ezeket a kö­veket három centiméter vastag lapokra fűrészelték. Az ered­ményről a közelmúltban érke­zett meg a zárójelentés. A tömbök közül sajnos több tel­jesen szétesett fűrészeléskor, öt darab azonban egészen kiváló minőségűnek bizonyult, amiből végül is 379 darab burkolóla­pot sikerült készíteni. Az erdős­mecskei gránit csiszolt felülete nagyon szép, a többségében fekete és grafitszürke szemcsék közé apró fehér és nagyobb világos rózsaszín kristályok éke­lődnek. Szépsége vetekszik a mé rványéval. Amennyiben sikerülne na­gyobb mennyiségben az öt jó minőségű tömbhöz hasonló ré­teget találni, úgy érdemes len­ne komolyabban foglalkozni a bánya profiljának és eddigi művelési módjának megváltoz­tatásával. A Délkőre azonban ez óriási terhet róna, amit egyedül aligha tudna megvaló­sítani. Hiszen az újabb, a rob­bantástól távolabb eső, nem repedezett részek feltárásához csaknem 10 méter vastag fedő­réteget kellene eltávolítani, s az eddiai bányaművelés meg­változtatásához komofy techni­kai berendezések lennének szükségesek. És hogy megéri-e? Ezt még a további évek ered­ményei döntik eh Az elkészült vizsgálati zárójelentéssel tehát mégsem került végleges pont az erdősmecskei gránit további sorsára. S. Zs. NEB-vizsgálat a gyenge tsz-ek támogatásáról fl támogatás mérsékelte a differenciálódást Sok függ a fogadó- készségtől Körültekintőbb odaítélést Mindszentgodisán a műanyagzsákok gyártása is ad mellékjövedelmet a dolgozóknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom