Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-18 / 165. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 165. szám 1982. június 18., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja t A tartalomból: Gázkészülékek javítása féláron (5. oldal) D Mundial eseményei (8. oldal) Lahti táncosok Baranyá ban (5. oldal) Megkezdődött az ország- gyűlés nyári ülésszaka Ülésezik az országgyűlés Elfogadták az 1981. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot —;------------------------------------------------------------------------------ * ■■— C sütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben meg­kezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk tanácskozásán meg­jelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságánál; első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglalt ’helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője.------------ ■ * —--------------—-----­A z ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A törvényhozó testület tu­domásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletek­ről. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbí­zásából Hetényi István pénz­ügyminiszter benyújtotta a Ma­gyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfo­gadta az ülésszak tárgysoroza­tát. A tanácskozás napirendje: © A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényjavas­lat; © A belkereskedelmi minisz­ter beszámolója a belkereske­delem és az idegenforgalom helyzetéről; © Interpellációk. Ezután az elfogadott napi­rendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Az országgyűlés ülésén Hetényi, István pénzügyminiszter beszá­mol az 1981. évi költségvetés végrehajtásáról Hetényi István pénzügyminiszter beszéde A miniszter elöljáróban meg­állapította: 1981-ben alapjában teljesítettük, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XII. kongresz- szusán megerősített gazdasági irányvonal követelményeit. A legfontosabb társadalmi, gazda­sági programokról szólva el­mondotta: 1981-ben 77 000 la­kás épült, ami megfelel az öt­éves terv időarányos előirány­zatának. Az általános iskolák a tervezett 1070 helyett 1964 új tanteremmel bővültek. Egész­ségügyi beruházásokra 21 szá­zalékkal többet fordítottunk az előző évinél. Az alapvető szo­ciális és kulturális intézmények gyarapodásában mind jobban érvényesül a társadalmi, az ága­zati és a területi érdekek össz­hangja. Szólt a takarékossági intéz­kedésekről, a költségvetési ki­adások és bevételek egyenle­gének tapasztalatairól is. Alap­kérdésként jelölte meg: a leg­fontosabb, hogy a teljesítmé­nyeket, a jövedelmeket növel­jük, és ebből biztosítsuk az ál­lam megfelelő részesedését is. A terv szerinti előrehaladás megköveteli, *hogy nagyon szi­gorúan betartsuk a termelés és elosztás között tervezett arányt. Sajnos, az év eleji tapasztalatok szerint eddig a termelés az egész évre tervezettnél valame­lyest kisebb ütemben nőtt, ugyanakkor több jel a bélföldj felhasználásnak a tervben meg­alapozottnál gyorsabb növeke­désére hívja fel a figyelmet. Az átlagbérek is gyorsabban nőt­tek több ágazatban a tervezett színvonalnál, Hetényi István szólt a válla­latok, szövetkezetek gazdálko­dásának néhány tapasztalatáról. A népgazdaság fejlődésének el­engedhetetlen feltétele — mon­dotta —, hogy folyamatosan fejlesszük a gazdaságirányítási rendszert, hozzáigazítsuk a vál­tozó feltételekhez, szélesítsük a bevált megoldásokat, kiiktassuk a be nem váltakat. Célunk, hogy a vállalatok újabb erő­feszítéseket tegyenek külpiaci munkájuk javítására. Figyelmez­tető jellegű intézkedést hoztunk az esetleges megalapozatlan bérfejlesztések megakadályozá­sa érdekében is, és vannak olyan intézkedéseink, amelyek közvet­lenül a hibásan gazdálkodó vállalatokra hárítanak nagyobb terhet. A vállalati gazdálkodás növekvő felelősségét a lehető­ségek szélesítésével kell páro­sítani. Az életszínvonal-politikáról szólva Hetényi István megemlí­tette, a kormányzat szándéka: ésszerűbbé tenni például a la­kásgazdálkodást, közelíteni a lakáshoz jutás esélyeit a társa­dalom különböző rétegei között. A keresetszabályozásban 1983- ban olyan irányban kívánunk lépni, amely lehetővé teszi, hogy a teljesítménykülönbségek jobban megmutatkozzanak a keresetek alakulásában. (Folytatás a 3. oldalon) Rekonstrukció a Pécsi Hőerőműben Kétszáz évre elegendő a mecseki szénvagyon Nő a szén szerepe a hazai villamosenergia-termelésben Losonczi Pál Burmában Losonczi Pál, az Etnöki Tanács elnöke csütörtökön hivatalos, baráti látoga­tásra Burmába érkezett. A burmai főváros, Ran­goon repülőterén a ma­gyar államfőt és felesé­gét, valamint kíséretét U San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság el­nöke és felesége, az ál­lamtanács tagjai — közöt­tük U Maung Maung Kha miniszterelnök —, a kor­mány tagjai és a diplo­máciai képviseletek veze­tői köszöntötték. (Losonczi Pál burmai prog­ramja a 3. oldalon) Lázár György fogadta Nyíkolaj Bajbakovot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütör­tökön a Parlamentben fo­gadta a baráti látogatá­son hazánkban tartózkodó Nyikolaj Bajbakovot, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettesét, az áMcmi tervbizottság elnö­két. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Gáspár Sándor hazaérkezett Franciaországból Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, az SZVSZ elnökének vezeté­sével csütörtökön hazaér­kezett a SZOT küldöttsége, amely részt vett a Francia Általános Munkásszövet­ség (CGT) Lille-ben tartott 41. kongresszusán. A Mecsekben a mostani ter­melés mellett (évi 3 millió ton­na körüli szén) még 145 évig biztosított a zavartalan és fo­lyamatos bányászat a megku­tatott és ismert szénvagyon alapján. A kutatások azonban még további 50 esztendőre ele­gendő szénvagyont feltételez­nek. Tegnap délelőtt folytatódott a mecseki szénbányászat 200 éves jubileuma alkalmából megrendezett nemzetközi bá­nyászati tudományos ülés. A nap folyamán szakmai előadá­sok hangzottak el. Természete­sen nincs mód, hogy valameny- nyiről ismertetőt adjunk, így a teljesség igénye nélkül raga­dunk ki egy-két érdekes infor­mációt. Az előzőekben a szénvagyon- ra vonatkozó adatokat dr. Ádám Oszkár, a Központi Földtani Hi­vatal főosztályvezetője mondta el, aki a hazai kőszénvagyo- nunkról és ennek feltárási mód­jairól, lehetőségeiről beszélt. Hangsúlyozta többek között, hogy a jövőben egyre inkább a bányatervezésnél, az újabb bányák gazdaságos feltárásá­nál a geológusok, geofizikusok, bányamérnökök mellett közgaz­dászok együttműködése is szük­séges. Schiller János, a Magyar Vil­lamos Művek Tröszt vezérigaz­gatója rámutatott a szén sze­repére a hazai villamosener­gia-termelésben. Elmondta, az ország jövője szempontjából a széntüzelésű hőerőműveknek kell teret biztosítani. A két ipar­ág — a villamosenergia-terme- lés és a bányászat — egymástól elválaszthatatlan és egymásra utalt. Sajnos a bányászatnak a 60-as évek végén történt visz- szafejlesztése befolyásolta az erőművek telepítését is. Ered­ményeként az erőművek 40 szá­zaléka épült csak szénfelhasz­nálásra, 60 százaléka szénhid­rogénekre. (Ilyen . kedvezőtlen arány a fejlett nyugati orszá­gokban sincs.) Az olajár-robba­nás kikényszerítette, hogy a széntüzelésű erőműveket a leg- maximálisabban használják ki, és a jövőben zöld utat kapjon a szénhasznú erőművek építése, a meglévőek rekonstrukciója. A közelmúltban hagyták jóvá pél­dául a Pécsi Hőerőmű rekonst­rukciójának tervét is. Az elő­adó megemlítette, hogy a pé­csi erömji 1981-ben elérte a 90 százalékos kihasználtságát, eb­ből a szempontból elsőként áll ez ország erőművei között. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára a bányászati fejlesztés regionális hatásáról tartott elő­adást, arról, hogyan hatnak egymásra a környezet, a szén “ szükséglete és a bányászat. A prognózisok szerint rövidesen Európa egészén nagy koksz- szénhiány várható. Mivel a me­cseki szénmedence liász-korú kőszene hazánkban az egyedüli kokszolható szén, természetes hát, hogy a jövőbeni nagy ará­nyú fejlesztése mellett döntöt­tek. Az előadó azt fejtegette, hogy a fejlesztés milyen mun­kaerőigény-növekedéssel jár és ez majd előreláthatóan hogyan hat Baranya, de a szomszédos megyék életére, településeinek alakulására. A tegnap elhangzott előadá­sok mind értékes szakmai in­formációt adtak a bányászati szakembereknek. A nemzetközi tudományos ülés házigazdái és meghívott vendégei délután bá­nyajáráson vettek részt, és a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának munkáját tanulmá­nyozták. S. Zs. Tanárokat avattak csütörtökön a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán. Nappali tagozaton 336, levelező tagozáton 209 diák végzett az idén. Közülük vörösdiplomát ve­hetett át Harczi Zsuzsanna biológia-földrajz, Nagy Gábor matematika-kémia és Baán Jenő német kiegészitö szakos hallgató. Fotó: Proksza László

Next

/
Oldalképek
Tartalom