Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-17 / 164. szám
1982. június 17., csütörtök Dunántúlt napló 3 Kötelező Pécsett maradni?*. Vizsgára készülő tanárképzősök a JPTE új tanárképző kollégiumában Fotó: Proksza László Pályakezdő értelmiségiek (2.). Hét végén együtt - de nem a televízió előtt A főhatóság az ötnapos iskolai hétről Társadalmi kihívásra felel az iskola A pécsi Városi Tanácson épp a közelmúltban egyeztették az idei általános iskolai tanárok pályázatait az iskolaigazgatók és tanácsi feletteseik. A város — az agglomerációt is bele. számítva — 22 állást hirdethetett meg az idén. (A pályázatok kiírásához a minisztérium jóváhagyása szükséges.) Pécsett és a hozzá csatolt környéken összesen 42 iskola van, tehát láthatjuk, hogy — statisztikai nyelven szólva — alig „fél" státus jut minden iskolára. Erre a huszonkét helyre hatvan pályázat futott be. Megvallom, elég kevésnek tartom, legalábbis ahhoz képest, hogy informátorunk, Hegedűs Béláné, a városi művelődési osztály személyzeti csoportvezetője szerint egyetlen hallgató kivételével minden végzős tanárképzős Pécset jelölte meg céljául, amikor egy előzetes beszélgetés során a pályázatok szóba kerültek. Legtöbben a matematika-technika szakos állásokra jelentkeztek, a három helyre huszonhaton!.. . Volt közöttük biológia-földrajz szakos is. Hogy ő miben reménykedett? — Nagyon jó képességű lány. Talán abban bízott, hogy ha elolvassák a jellemzését, adnak neki valami szakos állást — jegyzi meg Hegedüsné. — Egyébként már akkor Is lehet jelentkezni, ha csak az egyik szakja egyezik meg az illetőnek a meghirdetett állással. — Általános iskolai tanárokból túljelentkezés van, ugyanakkor a tanítói helyeket nem tudjuk betölteni — veszi át a * szót dr. Poronyi Gábor, a művelődési osztály iskolai csoportvezetője. — Ha minden igényt összeszámolunk, majd negyven tanító hiányzik Pécsett ... A pálya köztudomásúlag elnőiesedett, sokan mennek gyesre, de a helyükbe nem találunk szerződéses pedagógusokat. Ráadásul a nyugdíjasok alkalmazását is korlátozták, így maholnap ott tartunk, hogy nem lesz, aki bemenjen az órára. Tanárokat nem hívhatunk helyettük — egy magyar-angol szakos mit kezdene az elsősökkel? Egészen új tanterv és módszertan van már alsóban, ez speciális felkészültséget kíván. Néhány év múlva alighanem fordul majd a helyzet: levonul a demográfiai hullám, s a tanítóknak lesznek elhelyezkedési gondjaik. Új iskola átadása nem várható mostanában, a Pécsre pályázó pedagógusok tehát igen nehéz helyzetben vannak. — Az egyetemnek milyen szerepe van a hallgatók pályairányításában? — kérdeztük dr. Takács Józsefnétöl, a pécsi tanárképző fakultás tanulmányi osztó lyvezetőjétől. — Gyakorlatilag nem sok. Legfeljebb javasolhatjuk a legkiválóbbak felvételét, de a kötelező rangsorolás megszűnt. A hallgató egyszerre három helyre jelentkezhet, de még elutasított pályázat sem kell ahhoz — engedélyről nem is beszélve —, hogy augusztusban bárhol újra próbálkozzék. A pályázatok elbírálásakor a tanulmányi eredmény, a társadalmi tevékenység és a szakmai rátermettség a meghatározó, de nemritkán a szociális szempontok döntenek — mondja dr. Poronyi Gábor. — Érdemes volna egyszer megnézni, hányon mennek férjhez negyedéves korukban a tanárképzőn! Ez az időszak jelenti számukra úgymond az „utolsó” esélyt a férjhez menésre, a Pécsett maradásra. Nehéz azután hideg fejjel mérlegelni, ha két olyan pályázó versenyez, akik közül az egyiknek férje, családja van a városban . .. • — Van-e arra módja a tanácsnak, hogy Pécsett lakást biztosítson a pedagógusoknak? — Erre egyáltalán nincs lehetőség. Vidéken több az esély, jobbak a kereseti lehetőségek is, csupán nincs hol elkölteni a pénzt. Mindenért utazni kell. — Mi a helyzet a protekcióval? — Attól függ, mit értünk ezen — veszi át a szót Hegedűs Béláné. - Én nem tartom protekciónak azt, ha például jelentkezik a Szénbánya, hogy ide szeretnének hozni egy kiváló szakmérnököt, de kellene egy pedagógusállás a feleségének. Természetes, hogy ilyenkor — egyenlő feltételek esetén — a mérnökfeleséget részesítjük előnyben. Ha úgy tetszik, ez népgazdasági'érdek. Egyébként ide hiába jönnek protekcióért. Legfeljebb annyit tehetünk, hogy tájékoztatjuk őket az esélyekről. * Nem szóltunk a jogászokról, közgazdászokról, a pályakezdő üzemmérnökökről. Az ő pécsi elhelyezkedésük semmivel sem könnyebb. Kérdezhetné most valaki: hát kötelező Pécsett maradni? Nem, nem kötelező. Pincehelyen ugyanúgy szükség van jó orvosokra, mint felkészült tanárokra Homokmégyen, Nagykó- nyiban. Az látszik természetesnek, hogy a pécsiek maradjanak Pécsett, a szombathelyiek menjenek vissza Vasba, a veszprémiek Veszprém megyébe. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. Pécs jelentős tudományos központ, értelmisége fontos tényező a magyar szellemi életben. Nem méltó tehát rangjához, ha a pályázati lehetőségeket szűk anyagi lehetőségek döntik el. Egyetemen, főiskolán jól oktatni csak az tud, aki mestere a szakmájának, s nem az, aki mindezt nem mondhatja el magáról, de van lakása. Jó volna egyszer fölmérni, mekkora szellemi erőket szalaszt el a város azzal, hogy mindmáig nem épült albérlőház, hogy az utolsók között jut lakáshoz a pályakezdő értelmiségi. Nem biztos, hogy mindig azt kell ostorozni, aki „mindenáron" Pécsett akar maradni, hanem ki kellene válogatni a minőséget, s ezt minden eszközzel támogatni. Havasi János Ez év szeptemberétől lesz általános hazánk valamennyi alap- és középfokú iskolájában az ötnapos munkahét. Az ország 170 iskolájában zajlik jelenleg is ennek kísérlete, többféle variáció kipróbálásával. A Művelődési Minisztérium Pécsett megtartott tájékoztatóján a Dél-Dunántúl oktatási szakemberei előtt az általános iskolai osztály munkatársa, dr. Hegedűs Ferencné ismertette a főhatóság elképzeléseit valamint az eddig összegezhető tapasztalatokat. Hosszabb szorgalmi idő Megváltozott munkarenddel fognak dolgozni az iskolák a továbbiakban, s ehhez kell majd ismét hozzászokni. Az ötnapos ciklus azt kívánja a pedagógustól, hogy munkáját sokkal koncentráltabban, céltudatosabban, hatékonyabban végezze, mint eddig. Ugyanakkor nem csökkenhet a munka színvonala, minimálisan növelhető csak a gyerekek terhelése, és a bekövetkező óraszámcsökkenésekkel kisebbíthető a pedagógus munkabére — foglal állást a minisztérium az új oktatási szisztéma technikai kereteiből. Dr. Hegedűs Ferencné a tanév rendjéről elmondta, hogy azt sem később kezdeni, sem hamarabb befejezni nem lehet. A tanterv, a nevelési, oktatási munka teljesítése érdekében a szorgalmi időnek meg kell hosszabbodnia: a tanév mindig szeptember elseje hetének hétfőjén kezdődik majd, és június 15. tájt, azon a héten pénteken fog végződni. December 23.—január 3. között lesz a téli, április 5—8. között a tavaszi szünet. A hét vége a gyerekeké és a pedagógusoké kell legyen, így ekkorra nem lehet kötelező rendezvényeket szervezni. A napközi ügyeletet hét végén is ellátják az iskolák, s erre a pedagógust túlóradíj illeti meg, ha szabadnapban azt nem tudják kiadni. Mivel egy teljes tanítási nap áttevődik a hét öt napjára, növekedni fog a napi órák szá- * ma: általános iskolában ez napi egy óra — szakosított tantervű osztályoknál, tagozatok esetében ennél több. Alsó tagozatban a napi 5, felsőben a napi 6 órát nem haladja meg az óraszámnövekedés. Az iskoláknak persze arra kell törekedniük, hogy az órarend pedagógiailag céltudatos tervezés kellő változatosságot biztosítson a könnyebb és nehezebb órák beiktatásával. Kérdés, hány hazai iskolában lesz erre mód a jelen feltételek között. A minisztérium képviselője elmondta, hogy sok iskola órarendbe vette a 0. azaz a „nulladik" órát, tehát a tanítás már reggel 7-kor megkezdődik. Sok gyerek a szülő munkakezdése miatt korán érkezik az iskolába, a tanulók 60-70 százaléka reggel 6—7 óra között. A nulladik óra tehát megszervezhető —, azt már az újságíró kérdezi, mikor kelhetnek vajon ezek a gyerekek, és használ-e ez az egészségüknek. A kísérletben részt vevő iskolák tapasztalata, hogy hét végén a fáradtság, hétfőn a dekoncentráltság jellemző a tanulókra. Viták folynak jelenleg is arról, mennyi legyen hét végére a házi feladat: javasolják, hogy kiegészítő, gyűjtőmunkák képezzék az otthoni munkát. A hét vége a regenerálódás ideje kell hogy legyen a tömény ötnapos munka után. Az öt nap sokféle elfoglaltságára való tekintettel családnak, iskolának ismét át kell vizsgálnia, milyen szakkörökre, különórákra járnak a tanulók. Meg kell szabni e felvehető órák felső határát — javasolja a minisztérium - mert a túl sok elfoglaltság az általános iskola alapozó munkáját gyengíti, s a gyerekekre nézve is veszélyes.- Nőnek a családpedagógiai feladataink, — fogalmazott Pécsett a főhatóság képviselője. — Az osztályfőnököknek kell elfogadtatniuk, megértetniük a családokkal, hogy a gyerekek hét végi két szabad napját elsősorban családi körben javallott eltölteni — lehetőleg nem a televízió előtt, hanem egészséges, szép programokkal. A közművelődés intézményeinek persze hétvégeken nyitva kell állniuk, elsősorban a serdülők számára. Szinház - egész nyáron Alighogy bezárják kapujukat az ország kőszínházai, megkezdődnek az előadások szabadtéren, nyári színpadokon, múzeumok, művelődési házak, kastélyok udvaraiban, parkokban, tereken, antik romok között. A patinás, nagy hírű nyári rendezvények mellett minden évben újabbakkal gyarapszik a kulturális kínálat. Opera és operett, komoly és könnyűzenei hangverseny, népzene, néptánc, dráma és vígjáték, próza és vers szólal meg országszerte a nyári színházakban. Az alábbiakban néhány nyári programra hívjuk fel figyelmüket, a Pécsi Nyári Színház kivételével, amiről külön írásainkban rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat. Szeged A huszonnegyedik egymást követő nyáron szólalnak meg a fanfárok a szegedi Dóm téren: július 23-án kezdődnek a szabadtéri játékok a Tisza-parti városban. Az előadások sorát Kodály Zoltán daljátéka, a Háry János nyitja. Négy estén láthatja- hallhatja a közönség a nagyot- mondó obsitos kalandjait. Július 24-én az operairodalom klasszikus alkotása, Verdi A trubadúr című műve, augusztus 6-án Strauss A cigánybáró című daljátéka kezdi meg előadásaik sorát. Ebben az évben balettben én néptáncban egyaránt része lehet a táncművészet kedvelőinek. A klasszikus balett egyik alapművét, Csajkovszkij A hattyúk tava című darabját a Szovjetunióból érkezett Permi Balett mutatja be augusztus 13-án és 15-én. Győr A Győri Nyár néven ismert kulturális rendezvénysorozat néhány év óta a zenei jelzőt is használja: jelezve, hogy a program középpontjában a zene áll — mégpedig a könnyű- és a komolyzene egyaránt. A legnagyobb érdeklődés a Győri Balett fellépését kíséri: június 18-án és 19-én a Kisfaludy Színházban mutatja be a társulat Haydn Évszakok című oratóriumára komponált balettjét, amelynek premierje néhány nappal korábban Bécsben lesz. Ugyanezen az estén a színház zenés tagozata Haydn Philemon és Baucis című operáját adja elő. Az Operaház társulata a Turandotot adja elő. Július 11-én kerül sor Haydn Tóbiás című oratóriumának bemutatójára a Budapesti Madrigálkórus közreműködésével. A Győri Filharmonikus Zenekar, az Operaház szólistái és a Budapesti Kórus Kodály- estet adnak július 12-én. A könnyűzenét egyebek között nemzetközi dixiland-talál- kozó képviseli július 10-én. Emellett nem kevesebb, mint kilenc kiállítást rendeznek a nyáron (köztük lesz például a győri műgyűjtők tárlata és országos sportbélyeg-kiállítás), és zenés tárlatvezetésekre is sor kerül a sokak által felkeresett Borsos-házbqn. Balaton Az idén különösen sok érdekes színházi előadást terveznek a Balaton deli partjának fővárosában, Siófokon: a szabadtéri színpadon és a művelődési házban. A KISZ Központi Bizottsága által szervezett fiatal előadóművészek zenés nyári színháza Salgótarjánban, Sopronban és Siófokon tart előadásokat; az Állami Operaház Mozart Szöktetés a szeráj- ból című operáját mutatja be. E sorozatban még a debreceni Csokonai Színház, a Színművészeti Főiskola egyik osztálya, valamint a Katona József Színház ad műsort: zenés-táncos darabokat mutatnak be. A Kálmán Imre-centenárium alkalmából a győri Kisfaludy Színház a Marica grófnőt adja elő, s a Fővárosi Operettszínház a BM Szimfonikusok, a Honvéd Táncegyüttes és Népi Zenekar közreműködésével pedig három alkalommal tart gálaestet Kálmán műveiből a siófoki szabadtéri színpadon. Pege Aladár, a világhírű bőgős dzsesszegyüttesével bejárja a déli partot, összesen 15 előadást tart művelődési házakban és sétahajókon. Idegenforgalmi szempontból különösen érdekesek a folklórműsorok. Az Állami Népi Együttes és a Budapest Táncegyüttes lép föl a nyáron, s a KISZ Központi Művészegyüttese tart 18 előadást művelődési intézményekben és SZOT-üdülőkben. Július végén kétnapos találkozó színhelye lesz Földvár - itt együttesek és szólisták egyaránt szerepelnek —, a legnagyobb folklórrendezvény pedig június 26-án lesz Lellén és Füreden. Ez utóbbin 1200 népi táncos vesz részt: a szövetkezeti együttesek tagjai. A gálát június 27-én rendezik meg Siófokon. A legvonzóbb komolyzenei programot ismét Kőröshegy neve fémjelzi. A műemlék templomban számos koncertet tartanak hazai és külföldi művészek, jeles kórusok közreműködésével. A szemesi Postamúzeum udvarán három kamarakoncertet rendeznek — a többi között — Szendrei-Karper László és Ágay Karola közreműködésével. Föllép itt a kaposvári Barokk és a Reneszánsz együttes is. Bogláron a Vörös Kápolnánál A régi muzsika kertje sorozatban az Ars Renata és a budapesti Bach-trió ad hangver. senyt. Várják a dokumentumokat A pécsi tanácskozás résztvevői többek között a következő kérdéseket javasolták megfontolásra a minisztérium képviselőjének: az iskolák máris várnák az ötnapos munkahét dokumentumait, hiszen a következő évet ilyenkor, már most szervezik. El kell dönteniük, kell-e új nevelőket felvenniük, - dokumentumoknak, szerve- . zési útmutatóknak még semmi nyomuk. Az egyik iskola igazgatója az intézmény jogkörének bővítését kérte, hiszen a különböző nagyságú iskolák ^nás-más módon tudnák megoldani a feladatokat. Egy másik vezető elmondta, hogy az 1-6. osztály között előbb végeznek a tantervvel, hiszen a 7—8. őszi közhasznú munkán vesz részt. De miért kell vajon a felsőbb évesek miatt elsőtől hatodikig mindenkinek tovább ülnie az iskolapadokban? Ma 10 napos ciklusokban tervezik meg az ötnapos munkahét tanóráit, s az ötnapos ciklusú tervezésre 1984-ben térnek át. Jó lenne ettől az iskolákat megkímélni —, hangzott az egyik vélemény. Férjhez menni az államvizsgák előtt...
