Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-17 / 164. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 164. szám 1982. június 17., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Pályakezdő értelmiségiek ' «1 *, ' f * ® hé (3. oldal) äm • Mundial: eredmények, r vélemények (8. oldal) Megkezdték a Pécsi Nyári Szinház jegyeinek árusítását Hz országgyűlés nyári ülésszaka elé Méhes Lajos ünnepi előadását tartja Erb János felvétele Nagy fejlődés előtt a mecseki szénbányászat Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tartott előadást a jubileumi rendezvényen C sütörtökön délelőtt ismét megtelnek a Parlament padsorai, összeül az országgyűlés. Legfelső népképviseleti testületünk nyári ülésszakára két napirendet ajánlott a kormány: a képviselők megvitatják az 1981. évi állami költségvetés végrehajtásának tapasztalatait, valamint a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről szóló beszámolót. Széles körű előkészítő munka után kerül a „t. ház" elé e két témakör, hiszen az elmúlt napokban tartott tanácskozásaikon mind a parlament állandó bizottságai, mind pedig a megyei képviselőcsoportok sokirányú, beható elemzésnek vetették alá az ország állapotát, fejlődési irányát a tények tükrében regisztráló jelentést, illetve a belkereskedelmi ágazat munkájáról képet adó tájékoztatót. Igen élénk, sok tekintetben a tárgyalt témán is túlmutató eszmecsere bontakozott ki a múlt évi zárszámadással kapcsolatban; csupán az ország- gyűlési bizottsági üléseken mintegy 70 képviselő fejtette ki erről a véleményét. Az érdeklődést, aktivitást az is magyarázza, hogy nemcsak a költségvetési tételek felhasználásáról esik szó ilyenkor, hanem ezzel összefüggésben arra is fény derül: miként sáfárkodtak a gondjaikra bízott összegekkel, a lehetőségeikkel, mennyiben járultak hozzá az ország előtt álló feladatok megvalósításához a gazdálkodó szervek, egy-egy terület illetékesei. Egyszóval: hogyan dolgoztunk 1981-ben, s munkánk értékelése milyen tanulságokat ad a jelen, a jövő cselekvéséhez. E kérdésre összetett, bizakodásra és aggodalomra egyaránt serkentő színekkel árnyalt válasz született az előzetes vitákban. Mert az egyik póluson a tavalyi gazdálkodás örvendetes tényei, tendenciái: javult népgazdaságunk — benne a külgazdaság — egyensúlyi helyzete, megélénkült, hatékonyabbá vált a termelés, stabil maradt az életszínvonal. Történt mindez akkor, amikor a világ gazdasági, politikai válságjelenségei a vártnál is nagyobb erővel hatottak e törekvéseink ellen. Ugyanakkor — s ez a másik pólus — a jó irányba tett mozdulat kisebb, s lomhább is a kívánatosnál, eredményességét több tényező rontja. így például, míg a mezőgazdasági bizottság ülésén az élelmiszer- export dinamikus növekedését nyugtázhatták, az ipari bizottságén szóvá tették, hogy a külpiacon is jól eladható termékek gyártásában, így az ehhez szükséges szerkezet-váltásban lassan haladnak előre az üzemek. Túl sok a veszteséggel gazdálkodó vállalat, a jelenlegi teherbíró-képességünkhöz viszonyítva költséges beruházás. Általában: a közpénzek felhasználása, a lakossági fogyasztás is csak addig terjedhet, amíg a munka létrehozta érték-fedezete van — figyelmeztettek nyomatékkai erre az alapélvre a tanácskozásokon, ugyanis ezzel ellentétes jelenségeket is mutat a mérleg. A törvényhozói véleményekből is kitűnt: a'kulcsszó változatlanul az alkalmazkodás. Alkalmazkodás például az építőiparban a megváltozott kereslethez — a több fenntartási, felújítási, illetve kisebb nagyságrendű feladathoz —, márpedig főként a nagyobb építővállalatoknál ez .még nehezen megy. Vagy alkalmazkodás ahhoz a követelményhez, amely az úgynevezett nem termelő ágazatokban is mind pa- rancsolóbban munkál: lehetőségeiket, erőforrásaikat a legésszerűbben, a legfontosabb tennivalókra összpontosítva felhasználni, a költségvetésben s az emberi alkotókészségben rejlő tartalékokat egyaránt a legteljesebben kiaknázni. A belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetét elemző eszmecsere — miként az a társadalom egészét érintő kérdések tárgyalásakor mindinkább gyakorlattá válik - ezúttal is túlterjedt a képviselő- testületi üléseken. A megyei képviselőcsoportok és a kereskedelmi állandó bizottság mellett áttekintette az 1978-ban alkotott Belkereskedelmi törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait például az ágazati szakszervezet vezetősége és a nemrégiben megalakult Fogyasztók Országos Tanácsa is, amely az árukat vagy szolgáltatásokat vásárló lakosság érdekeit hivatott védeni. A viták során összességében kedvező kép bontakozott ki. Az elmúlt években javult az árukínálat színvonala, kiegyensúlyozott és mind gazdagabb ellátást nyújt az élelmiszer-kereskedelem, s szélesebb lett a választék több területen, például háztartási vegyiárukból, vagy tartós fogyasztási cikkekből is. Ha nem is ilyen mértékben, de korszerűsödtek a vásárlási körülmények is, számos megyei tanácskozáson nyugtázták az új ABC-áruházak, szakboltok gyarapodásának örvendetes tényeit, s azt, hogy tért hódítanak a modern értékesítési formák, mint például a raktár- áruházak hálózata. Változatlanul sok minden szerepel azonban a hiánycikkek sokat emlegetett listáján, s gyakran okoz gondot az áru minősége, az alkatrész-utánpótlás. Persze, ez utóbbiak már részben túlmutatnak a belkereskedelem helyzetén, lehetőségein. A z eszmecserék során arra is figyelmeztettek, hogy a vásárlási körülményekbe az emberi kapcsolatok is beletartoznak, az a mindennapos kontaktus, amely javíthatja vagy ronthatja a fogyasztó megelégedettségét, közérzetét. E téren a rossz példák gyakran háttérbe szorítják a jót, a becsületes, kiválóan dolgozó kereskedők gyakran nehéz körülmények között végzett munkáját, amelyet — mert ez is hangsúlyt kapott - fáradozásukhoz méltóan szükséges elismerni, honorálni. Számos javaslat is megfogalmazódott a nyári ülésszakot előkészítő munkamegbeszélésekén; például az, hogy a rugalmasabb beszerzési lehetőségek kiterjesztésével rövidítsék az áru útját a termelőtől a fogyasztóig. Nyomatékkai szóltak a kistelepülések áruellátásának javításáról, mint a falvak népesség- megtartó képességének egyik tényezőjéről. S arról is, hogy ahol nem a kereskedelem a „bűnös", ott a következményeket viseljék a valódi felelősök, tehát az elmaradt vagy rossz minőségi szállítmányoknak, a szerződések be nem tartásának a konzekvenciáit a termelők is jobban érezzék az eddigieknél. Háromnapos nemzetközi bányászati tudományos ülés kezdődött tegnap a Mecseki Szénbányák 200. évfordulója alkalmából. A jubileumi rendezvénysorozatnak erre a legrangosabb eseményére tegnap délelőtt a Ságvári Művelődési Házban került sor, ahol Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója köszöntötte a külföldi és hazai vendégeket, közöttük Méhes Lajost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, ipari minisztert. Lukács Jánost, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkárát, Horváth Lajost, a Baranya megyei Tanács elnökét, dr. Kapolyi László államtitkárt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, valamint Kovács Lászlót, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát. Az ülésszakot megnyitó előadásában Lukács János elmondta, hogy a Baranya megyeiek életében milyen sokat jelent a Mecseki Szénbányák jelenléte, munkája. A megye ipari foglalkoztatottjainak 30 százaléka a bányászatban dolgozik — az ércbányát is beleértve - város és városrészek létrejöttét köszönhetjük a szénnek, az uránnak. Komló megépülése a bányászat fel- szabadulás utáni fejlesztésének köszönhető, és Pécsett új városrész épült: Meszes, később az uránbányászatnak köszönhetően Újmecsekalja. A bányászat fejlődése, vagy termelésének visszaesése mindig hatással volt a megye egész gazdasági életére. Ezért — mondta az első titkár — napjainkban politikai szempontból is mindenképpen kedvező körülménynek tekinthetjük, hogy Ismét nagy fejlődés előtt áll a megye szénbányászata. Lukács János ezt követően az ország bányavállalataitól, kutatóintézeteitől, valamint külföldi bánya- és bányagépgyártó cégektől meghívott nagyszámú résztvevőknek ismertette megyénk gazdasági életét. Méhes Lajos miniszter a Központi Bizottság, a kormány és az Ipari Minisztérium nevében köszöntötte a 200 esztendős mecseki szénbányászatban még ma is aktívan dolgozókat és a nyugdíjasokat. Ismételten kifejezésre juttatta, hogy a társadalom különleges megbecsülésben részesíti a bányászokat, pmi a szénbányászat jövőbeni egyre növekvő szerepéből adó(Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál Délkelet-Ázsiába utazott Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerda délelőtt Budapestről elutazott két délkelet-ázsiai országban teendő hivatalos, baráti iátogatásara. Útjának első állomása Burma, ahova U San Yu, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnöke hívta meg, majd a Fülöp-szigeteki Köztársaságba Ferdinand E. Marcos elnök meghívására látogat az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pált útjára elkísérte felesége. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében van Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Kovács István, az ipari miniszter tanácsadója. A Ferihegyi repülőtéren — ahonnan néhány perccel 8 óra után emelkedett magasba a különgép - a búcsúztatásra megjelent Trautmann Rezső,- az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint az Elnöki Tanács több tagja, és állami életünk számos rrós vezető személyisége. Lézár György fogadta G. I. Marcsidtól Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Gurij Ivano- vics Marosukat, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának elnökét, aki Aczél Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Aczél György, Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Tétényi Pál, a Tudománypolitikai Bizottság titkára. Részt vett Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Olimp Alekszejevics Csukanov, az SZKP osztályvezető-helyettese. Felkészítik a John Deere kombájnokat a jövő héten kezdődő aratásra az új- petrei Petőfi Mgtsz-ben. (Cikk az 5. oldalon). Fotó: Läufer László Nemzetközi tudományos ülésszak Pécsett
