Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-09 / 125. szám

1982. május 9, vasárnap Dunanttm naplö Napsütés fentről Körtvélyesi László képriportja Pécs első ' " : Mátyás Flórián Mátyás Flórián 1818. május 3-án a Torda-Aranyos megyei Detrehemen született. Szüleit korán elvesztette és így önerejé­re támaszkodva munkahelyről munkahelyre vándorolt, csodá­latos mődon járta ki az „élet iskoláját”. Kezdetben egy fa­lusi gazdaságban marhaetető­ként dolgozott, majd a kőmű­vesek mellett „zulágereskedett", később szabó-, varga-, borbély- és festőinas volt, míg végül Pécs kiváló nyelv- és történet­tudósa lett belőle. Filozófiát Páduálpan, Zárá­ban és Raguzában hallgatott, a jog- és államtudományi diplo­mát pedig Pécsett szerezte meg 1839 és 1844 között. Az 1843- 44. évi pozsonyi országgyűlésen Kelemen József, a pécsi kápta­lan követe mellett volt írnok, önszorgalmára jellemző, hogy még alig volt 20 éves, amikor az iskolában tanult görög és latin nyelv mellett elsajátította a német, a francia, az olasz, a héber, valamint az arab nyel­vet. Mátyás Flórián 1840-ben te­lepedett le Pécsett. A város fa­lói között élt és dolgozott egé­szen haláláig. 1848-ig ügyvé- deskedett, 1859-ben gimnáziumi tanár lett, majd 1861-ben Ba­ranya vármegye törvényhatósá­gánál aljegyzői tisztséget töltött be. A közszolgálatban azonban kevés időt töltött, még 1861- ben állásáról leköszönt és ettől kezdve kizárólag a tudomány­nak élt, a régi Petrezselyem, ma Aradi vértanúk utcában lé­vő házában. Egymásután láttak napvilá­got könyvei. 1857-ben jelent meg első önálló irodalmi műve: a „Magyar-ária nyelvhasznála­tok", valamint a „Magyar nyelv finnitési törekvések ellenében" című műve. Mindkettő Pécsett jelent meg. Mátyás Flórián a magyarság altáji származása mellett kardoskodott, s az árja nyelveknek a magyarra tett ha­tásait bogozta. Hazánk területén közel 200 madárfaj fészkel rendszeresen, s további 15-18 faj alkalman­ként vagy időszakonként költ. A Magyarországon előforduló madarak túlnyomó többségük­ben védettek, ami azt jelenti, hogy tilos az elpusztításuk, le- lövésük, kipreparálásuk, tojá­saik vagy fiókáik kiszedése a fészekből. A védettséget ki­mondó törvény meghozatalára azért volt szükség, mert nap­jainkban a madárvilág tekinté­lyes része a veszélyeztetettség állapotába került. Egyes fajok gyors pusztulását okozhatja például a vizes területek lecsa- polása, az ártéri erdők kiter­melése, nádasok, homokbányák felszámolása, a különböző nö­vényvédő és egyéb vegyszerek mérgező hatása, a tudatos em­beri pusztítás, a tojásgyűjtés, az elektromos vezetékektől eredő áramütés, épületek emelése, vagy éppen lebontása (mint például a gólyafészek-rakásra alkalmas kémények ledöntése Mátyás Flórián művének megjelenése után egy évre, az Akadémia 1858. október 5-i ülésén Hunfaly Pál mindkét ta­nulmányát elmarasztaló kriti­kában részesítette. A kritikára Mátyás Flórián még ugyanab­ban az évben „Észrevételek finnező véleményre" címmel válaszolt és ezt Pécsett ki is nyomtatta. Nyelvészeti munkájával ki­vívta a tudományos világ elis­merését. 1858-ban már bevá­lasztották a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nyelvészeti osz­tályának levelezői tagjai közé. Vele egyidőben választották be Jókai Mórt és Szilágyi Sándor költőt is. 1858-bcn jelent meg „Keleti adomák" című könyve, 1868-ban pedig „Hildegund"­ja­„Magyar nyelvtörténeti szó­tár" címmel 1881-ben füzetes kiadványsorozatot indított. Ezt az Akadémia Toldy Ferenc ajánlatára évi 500 forint támo­gatásban részesítette. Anyagi fedezet hiányában mindössze 3 füzet jelent meg. Utána a szer­ző saját maga szomorúan je­lentette be: „E dolgot magam nem győzöm, s nem akad ki in­gyen tegye. Jövedelmem nin­csen." A nyelvészet mellett Mátyás Flórián nagy érdeklődést tanú­sított a történelem iránt is. Aka­démiai történeti értekezései kö­zül ismertek a „Gizella királyné védelme" és a „III. Béla névte­len jegyzője”. 1882-ben Pécsett jelent meg 4 kötetes történeti műve, a „História Hungarici Fontes Domestici", amelyre külföldön is felfigyeltek. Ezt a művét a világhírű Brockhaus- könyvkereskedő cég vette bizo­mányba. A négy kötet megje­lenése után, Mátyás Flóriánt a Magyar Tudományos Akadémia történeti osztályába rendes tag­nak vették fel. Pauler Gyula szerint: „Mátyás Flórián válla­latát és kiadásait valóban kor­szakot alkotónak kell tekinte­nünk". vagy a tornyok lezárása). Már eddig is számos madárfaj akadt, amely nem bírta tovább az egyenlőtlen küzdelmet, ki­pusztult hazánk területéről. A iegutolsó évtizedekben búcsút kellett mondanunk a kékcsőrű récének, a tavi cankónak, a vándorsólyomnak és a vöröská­nyának. Napjainkban már az utolsó fészkelő sas- és kere­csenpárok megmentéséért fo­lyik a küzdelem. De erősen veszélyeztetett a barnakánya, a hamvas rétihéja, a kigyászölyv, a gólyatöcs, az uhu és a vízi­rigó is. Honi madaraink eszmei érté­ke 300-tól 50 000 forintig ter­jed, attól függően, hogy az adott madár milyen ritka. Az eszmei érték persze nem jelenti azt, hogy ennyi pénzért a ma­dár megvásárolható (mint ahogy a múzeumi műkincs sem eladó, mégis van eszmei érté­ke). Legmagasabb — 50 000 fo­rint — „árfolyama” a nagykó­csagnak, a szirti-, a réti- és a Felkérték a Pauler—Szilágyi által szerkesztett: „A magyar honfoglalás kútfői" című mun­ka megírására, ő azonban e helyett „A magyar nemzet tör­ténete" című 10 kötetes mű kri­tikáját választotta. Mint embert, a szerénység, egyszerűség, visszavonultság, aszkéta élete jellemezte. Csak halála után derült ki, hogy ez az Erdélyből a Mecsek alján el­terülő városba került tudós ember mennyire szerette Pécs városát és az egyedülálló fiata­lokat, gyermekeket. Abban az időben, amikor az állam még nem gondoskodott az árvák gondozásáról (ez kizárólag köz­ségi feladat volt), Mátyás Fló­rián végrendeletet készített. A saját magától megvont, meg­takarított 59 000 koronáját a Petrezselyem utcában volt és 12 000 koronát érő házát a pé­csi Matessa-án/aintézménynek adományozta. 2 260 darabból álló könyvtárát pedig a pécsi Klimó Könyvtár vette megőrzés­be. Tudományos munkássága el­ismeréséül Mátyás Flóriánt, a Magyar Tudományos Akadémia 1898-ban rendes tagjául válasz­totta. Hetvennyolc évvel ezelőtt, 1904. április 2-án 86 éves korá­ban halt meg. Április 4-én pe­dig nagy részvét mellett temet­ték el Pécsett az akkori budai külvárosi temetőben. A Magyar Tudományos Akadémia, amely­nek tagja volt, a temetésen nem képviseltette magát. Az Akadémia épületének homlok­zatára azonban kitűzte a gyász­lobogót és nagy babérkoszorút küldött Pécsre, nemzeti szalag­gal a következő felírással: „Mátyás Flórián tudósnak - a Magyar Tudományos Akadé­mia". Mátyás Flórián azóta már a pécsi központi temetőben dísz­sírhelyen alussza örök álmát... PUSZTAI JÓZSEF parlagisasnak, a kerecsen-, a kormos- és a vándorsólyomnak, valamint a túzoknak és a rez- neknek van. A képünkön látható héja eszmei értéke 10 000 forint: ennyivel felel tettéért a törvény előtt az, aki kárt tesz egy ilyen állatban. Tatán először városi közvilágítás acetiléngázzal A magyar technikatörténet érdekes emlékeinek szegődött nyomába Tata Barátainak Köre az Eötvös Gimnázium diákjai­nak közreműködésével. Város­szerte felkutatták a maga ko­rában, a XIX. század végén messze földön híres, és mintá­nak tekintett városi acetilénvi­lágítás dokumentumait. Szőke- falvi-Nagy Zoltánnak a ma­gyarországi acetilénes közvilá­gításról szóló monográfiája, va­lamint a korabeli helyi újság, a Tata-Tóvárosi Híradó cikkei alapján „leltárba vették" a vá­ros régi házain még megtalál­ható falikarokat, a falakba vé­sett csöveket. Rábukkantak egy eredeti acetiléngáz-lámpára is Bogdola Simon nyugdíjas pe­dagógus, amatőr régész házi múzeumában. Kevesen tudják, hogy a szín­telen, teljesen tiszta állapotban szagtalan acetiléngáz világítás­ra való felhasznáiásábcn úttö­rőszerepük volt a magyar mér­nököknek. 1897-ben világvi­szonylatban elsőként oldották meg központi acetiléngáz-telep- pel egy egész város világítását. Tatán már régebben foglalkoz­tak a városi közvilágítás meg­oldásával, ekkortájt azonban sürgetővé tette az ügyet, hogy a várost szemelték ki két ural­kodó, Ferenc József és II. Vil­mos német császár „csúcstalál­kozójának" színhelyéül. Budapesten és más magyar nagyvárosokban ekkor már kő­szénből fejlesztett gázzal vilá­gítottak, a kisvárosok azonban nem választhatták ezt a költsé­ges megoldást. A Budapesti Acetyléngáz Részvénytársaság a város meg­bízatása alapján 1897. július 24-ére — néhány nap alatt — pompás próbavilágítást vará­zsolt Tata főterére, a Kossuth térre, majd augusztus elején megkezdték az egész város vi­lágításának ellátásához szüksé­ges munkálatokat. Közvilágítás­ra száz lámpát terveztek, de fel­vették a rendelést azoktól- is, akik lakásukba, vagy üzlethe­lyiségükbe kívánták a világítást bevezetni. A fővárosból gyors­vonatok hozták a csöveket, az oszlopokat, nem egészen öt hét alatt befejezték az építést, és szeptember 6-án üzembe he­lyezték a telepet. Amikor egy hét múlva a császári találko­zóra sor került, színes lampio­nok fénylettek a tóparton és az egész város ki volt világítva. A hallatlanul gyors munkával lét­rehozott díszkivilágítástól azon­ban még néhány év telt el az állandó közvilágításig, amely véqül is 1900. december, 11 -én valósult meg a két testvérvá­rosban: Tatán és Tóvároson. Tata példáját követve Veszprémben és több más ma­gyar városban is ilyen módon oldották meg, illetve próbálták megoldani a közvilágítást. De ahogyan az évek teltek, a technika fejlődése már más megoldást tűzött napirendre. (íj álmoskönyvetske Krúdy Gyulával álmodtam ■ az éjszaka. Reggel elővettem I álmoskönyvecskéjét, de nem I volt benne, hogy mit jelent. I Aztán lapozgatni kezdtem, s I elhűlve láttam, mennyi rrvin- I den hiányzik belőle, amiről I álmodni szoktunk manapság. I Ettől fogva figyeltem álmai­■ mat, s hogy mi sül ki belőlük. I Kérdezgettem hozzá, itt-ott I régi szerzőkhöz fordultam, két I álmot illetően Gattyán bácsi I is hasznos megjegyzéssel I szolgált. Az alábbiakban íze- I lítőt adok a megfejtésekből. Krúdy Gyulával álmodni: I jegyezz új álmoskönyvetskét. Ajatollah: perpatvar, tyúk- I per. Régiek szerint: kerítésen I átugrani. Atom: légy elővigyázatos. ■ Atomerőművet építeni: sze- I rencse, felhőtlen ég. Beatrice: Danténél: szere­lem. Ricséseknél: mázolni fűre-fára. Bunda: kedvenc csapatod kikap Kerner Jusztinusz sze­rint: kiesni az NB l-ből. Csótány: lakótelepre köl­tözni. Franz Kafka szerint: átváltozás. Disznó: 1756-os könyv sze­rint: disznód ha vagyon: egészség. 1848-as könyv sze­rint: disznó szerencsét jegyez vállalkozásodban, 1849-es szerint: szerencsétlenséget. Diisznócomb: Krúdy Gyula szerint: meglopnak, 1982-es szerint: mócsing. Ember: Kerner Jusztinusz szerint: gond. Asszonyember mezítelenül: megcsalás. Férfi­ember frakkbon: szerencse a szerelemben. Ember, csak úgy: gyönyör (Makszim Gor­kij gyűjtéséből), por és hamu (az Isten gyűjtéséből), háború (a XX. század gyűjtéséből). Gyilkos galóca: ha férfi vagy, tudtodon kívül gyerme­ked születik, nőnél: közeli abortusz. Innováció: gyöngyöt talál­ni; örülni, mint majom a far­kának. Lakáscsere: a pesti álmos­könyv szerint: pénz áll a ház­hoz. Az alsógallai szerint: üres erszény. Lottó: rokonlátogatás. Metró: BKV szerint: nászút. Gattyán bácsi szerint: hosszú élet. Névtelen levél: főnök le­szel. Gattyán bácsi szerint: neves ember látogat hozzád. Olaj: szökni szerető elöl. Krúdy Gyula szerint: általá­ban egészség. Az OPEC sze­rint: lóvé. Szesz: szeszt inni közterüle­ten: rendőr; sokat: fehér egér. Újság: újságot kézben tar­tani: könnyű álom; újságot ha kifújja kezedből a szél: áremelkedés. ' X: nevedet írni nem ipszi- lonnal. Győri László Borsos áru madarak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom