Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-12 / 128. szám

1982. május 12., szerda Dunántúli napló 3 isméi sütnek f élbarna kanyaréi Kény er választék Év végétől 15000 kifli óránként Kény érszállítás zárt konténerekben — Minden új, korszerűbb, egészségesebb, újszerűbb ered­ményt gyorsan átveszünk a la­kosság érdekében. Ilyen volt a vikendkenyér, amikor más­hol megkezdték, mi egy hét múlva átvettük és gyártottuk. Elképzeléseinknek, éves ter­veinknek egyik alapját mindig oz újdonságok képezik. F. D. Újabb elemes bútorosaiéit Győrből Újabb bútorcsaláddal bő­vítette az elemes bútorok választékát a győri Cardo Bútorgyár: most kezdték meg a tavalyi BNV-n bemu­tatott Anitra fantázia nevű szekrénysor gyártását. Az elegáns megjelenésű, színe­zett, pácolt bútor — amely­hez akasztós szekrény és üvegajtós könyvszekrény tartozik — a gyár tervezői­nek munkáját dicséri. Fi­gyelembe véve a házgyári lakások méreteit, s ugyan­akkor gondolva a magán­erőből épülő lakásokra is, a szekrényt alacsony és kö­zépmagas kivitelben állít­ják elő. Dr. Dombi Tiborné kocsijának mindig van fuvarja Magánfuvarozók Nincs kijelölt várakozóhelyük A társadalom segítségére Ss szükség van Természetvédelem a jog eszközeivel A jogszabályok július l-én lépnek hatályba A diétás vendéglői étke­zésről lapunkban többször írtunk. Az így megfogalma­zott gondok, igények lát­tán — de már korábban is — újdonságokat készít a Pécsi Sütőipari Vállalat. Legutóbbi írásunk után fel­keresték a vendéglátó vál­lalatokat: mérjék fel a dié­tás pékáru utáni igényt, s annak alapján sütnek ilyen kenyeret, péksüteményt. A Pécsi Sütőipari Vállalat az V. ötéves terv utón egy nagy- beruházás, egy nagy kenyér­gyár birtokosa lett: napi ter­melőképességük 48 tonna. Az V. ötéves terv végén hozzálát- - tak az új süteményüzem létesí­téséhez, amit 1983-ban fejez­nek be. E két létesítménnyel jelentős termelőeszközhöz ju­tottak, ugyanakkor megnőttek a választékbővítésnek, a kor­szerűbb termékeknek, a szállí­tás korszerűsítésének a lehető­ségei is. Így kezdték el első­sorban a kenyérgyárban —, ahol addig csak egyfajta fe­hér kenyér készült —, bővíteni a választékot, a burgonyapely- hes, a kukoricapelyhes, végül az alföldi fehér kenyérrel. A választékbővítés nyomán a szál­lítás korszerűsítése következett. Bővítették a konténeres, illetve a lapos rekeszes szállítást, és a kenyérnek ma már a 70 szá­zaléka ilyen módon jut az üz­letekbe. Tervezik, hogy az év végéig a teljes mennyiséget ilyen rekeszekben szállítják, ami megóvja a kenyér formá­ját. Felülvizsgálják a kenyérszál- litás rendjét, tovább akarják csökkenteni az üzletek nyitás előtt utcára rakott rekeszek számát. Zárható konténereket akarnak vásárolni, hogy a ke­nyér tisztán és teljes számban megmaradjon a bolt nyitásáig. Dunaújvárosban és Budapes­ten gyártanak már ilyen kon­ténereket. A további újdonságokról dr. Csaba István igazgató beszélt. — Befejeződött az új sütemé­nyes üzem építése. A három gyártóvonal közül még csak a zsemlekészítő dolgozik. A mi­nőség javult, számok is bizo­nyítják, hogy népszerűbb lett a zsemle. Korábban naponta 60—70 ezret adtak el belőle Pécsett, most pedig napi 110— 120 ezret kell sütnünk. Az el­ső zsemleszállítmóny este 11 utón sül ki, a legutolsó hajnali 6-kor. Vagyis 4—5 óránál ré­gebbi zsemle nem kerül ki a gyárból. A- süteményüzem második gyártó vonalán kifli sül majd, óránként 15 ezer. Ha minden Kevesebb a panasz a ruházati termékekre, s a reklamált cik­kek listáján változatlanul a bú­torok és a műszaki áruk foglal­ják el az első helyet — állapí­totta meg az Orszáqos Kereske­delmi Főfelügyelőség a közérde­kű bejelentések és panaszok iro­dájához érkezett bejelentések alapján. Az év első negyedében az irodához érkezett 214 panasz és bejelentés mintegy háromnegye­de jogos volt. A panaszosoknak csoknem fe­le az iparcikkek garanciális ja­vításának, cseréjének körülmé­nyeit kifogásolta. A vásárlók jo­gosan észrevételezték például, hogy egyes termékek garanciá­lis javítása („Evrika” félautoma­ta és automata mosógép, Alba- lux mosógép, Mira kazettás magnetofon) az alkatrészután­pótlás gondjai miatt elhúzódott A panaszbejelentések alapján jól megy, az év végén meg­kezdjük a termelést, és akkor a kifli — ami pillanatnyilag ta­lán a leggyengébb termékünk — minőségileg jelentősen javul. Legtöbbet a harmadik vonal­tól várjuk, ami, ha minden si­kerül, jövőre valósul meg. Ez az úgynevezett darabáru vonal. Negyed-, fél-, háromnegyed- és egykilós termékeket gyárt­hatunk. A korszerűsítés érdeké­ben és a pazarlás csökkenté­se érdekében megpróbálunk többféle kisebb méretet sütni. Sokan kérik például, hogy ki­lósnál kisebb kenyér is legyen. Az alapvető termékekből így akarjuk javítani a minőséget, és bővíteni a választékot. — Mind erősebb az igény a korszerűbb táplálkozásra. — Elképzelésünk és szakem­berünk van, de bizonyos elő­készületek szükségesek, hogy egészségesebb, vagyis barna, félbarna, rostdús kenyeret is süssünk. Már sütjük a bako­nyi barnát, a víkendkenyeret, rozscipót és májusban újra gyártjuk a félbarna kenyeret. Ezt hiányolta a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat is. Szójás termékekkel is pró­bálkozunk. Az úgynevezett Mi­sina család nevű készítmények a szója nagy fehérjetartalma - miatt biológiailag értékeseb­bek. A diós búr, a gesztenyés bur, a diós- és a gesztenyés párna és a dióstekercs töltelé­két szójával felezzük. Ettől az ilyen sütemény olcsóbb lesz. mert a szója olcsóbb, mint a dió, ugyanakkor értékesebb, egészségesebb. A próbasütés és a kísérleti gyártás sikerült, most várjuk a termékre az en­gedélyt. Először a szakboltokba szállítunk majd, s ha megked­velik, akkor korlátlanul kielé­gítjük az igényeket. Elég régóta gyártanak liszt­érzékeny gyerekeknek pékárut. Dr. Varga Levente orvos-ad­junktus nagy lelkesedéssel fog­lalkozik a kérdéssel. Hetente több mint 100 ilyen kenyeret sütöttek. Az összetétele: burgo- nyapehely 10, kukoricakemé­nyítő 60 és liszt 30 százalék. Coeliban néven glutinmentes kenyéralapanyaggal kísérletez­nek. Ezt kilós zacskókban, kilós mennyiségben árusítanák, s ahol lisztérzékeny emtífer van. odahaza is felhasználhatják. Az orvosi vélemény igen ked­vező. — Munkatársaink folyamato­san figyelik a szaklapokat - mondja végül dr. Csaba István. megállapították azt is, hogy a Keravill a Kermi-közlemény fél­reértése miatt nem hajtotta megfelelően végre az élet- és vaavonbiztonsági követelmé­nyeknek nem megfelelő EVJ—3 típusú főzőlap árusításának megszüntetését és a vásárlók kártalanítását. Több vásárló jelezte az áru­ellátásban jelentkező hiányokat. Különösen a különböző alkat­részeket, a betonkeverőt, hőtá­rolós kályhát, olcsóbb lemez­játszókat, 80 literes hidrofort, hőpámót, gombelemet és a kriptonégőket keresték gyakran hiába az üzletekben. A vásárlók több esetben azért fordultak az irodához, mert több hónapos várakozás után sem javították meg a kifogásolt bútort, illetve nem intézkedtek a vállalatok a cseréről vagy a pénzbeni kártalanításról. A vállalkozási paletta az év elejétől tovább bővült. Az ille­tékes tanácsok szakigazgatási szerveihez egymás után futot­tak be a kérelmek a magánte­herautók és magántaxik hasz­nálatának engedélyezésére. Volt olyan kérelmező, aki még tavaly, a rendelet megjelenése előtt megkereste az illetékes ta­nácsi szerveket. Nem tanácsol­ták el. Baranyában az év eleje óta harminchárom magánteherautó végzi e szolgáltatást, melyből ti­zenhét szállító kisiparos Pécsett kapott működési engedélyt. A magántaxik száma a megyében huszonkettő. Közülük tizenhat működik Pécsett. Az említette­ken kívül egy autómentő dolgo­zik Harkányban, továbbá egy- egy palackszállító jármű hord­ja a pb-gázt a megrendelők­nek Mohácson, illetve Har­kányban. Vállalkozási kedvben tehát nincs hiány, és ha a magán­fuvarozók kellőképpen feltér­képezik a szállítási fehérfolto­kat, akkor ennek mindenképpen a lakosság látja a hasznát. A A TDZÉP-telepeken mind gyak­rabban látjuk a másfél, há­rom- és öttonnás teherkocsikat, melyek oldalára nagy betűkkel mázolták föl a félreérthetetlen jelzést, miszerint a szállítójár­mű magánfuvorozást végez. Ta­lálkozhatunk e tehergépkocsik­kal az áruházak bútorraktárai­nál, piaci zöldségszállítást vé­gezve és még sorolhatnánk. A magánfuvarozási engedé­lyek kiadása iparengedélyhez kötött, amit a KIOSZ ad ki. An­nak gyakorlását ar engedély megszerzését követően hat hó­napon belül meg kell kezdeni. Gond: ha valaki új tehergép­kocsit kíván vásárolni, legalább egy—másfél évet kell várnia a kiválasztott típus megérkezésé­re. A leghosszabb a várakozási idő a Barkósra és az IFA-ra, de legalább ennyire keresettek a szovjet UAZ és a román ARO kisteherautók. A használt ko­csikhoz való hozzájutás pedig attól függ, hogy a vállalatok mennyit adnak át az Autóker- nek. A sorban állás kellően ér­zékelhető abból is, hogy csak Baranyában legalább harmin­con várnak a teherautó megér­kezésére. Néhány hónap tapasztalata alapján nem vonhatunk részle­tes mérleget a magánfuvarozók munkájáról, ám több olyan napi gond merül fel, amit érdemes közreadni. Igaz ugyan, hogy a magántaxik és teherautók ál­talában a Volán tarifát alkal­mazzák, ám a taxióra hiánya vitára adhat okot a fuvaroztató és a fuvarvállaló között. A szállítást végző magánfuvaro­zók szívesen vállalják a bútor, építőanyag fel- és iepakolását, az emeletre való cipekedést is. Rendelet nem tér ki külön ar­ra, hogy ezért mit kérhet a magánteherautós. A másik kér­dés, ami mind többször' felme­rül: a parkolási hely. A kiala­kult gyakorlat szerint fizető- parkolóban, vagy a pályaud­vartól több száz méterre állnak meg a kocsik, mert számukra nincs kijelölt várakozóhely. A magánfuvarozók hajlandók lennének bérleti díjat is fizet­ni a parkolóhelyért, csak kap­nának. Az üresjáratok csökken­tését segítené elő annak az öt­letnek a megvalósításo, ha a pécsi KIOSZ—ÉLISZ megrendelő irodába CB rádiót szerelnének föl, így a kocsikban elhelyezen­dő készülékekkel közvetlen kap­csolatot teremthetnének: ezál­tal szervezetté válhatnának a fuvarok. Az ötlet életre való, a magánfuvarozók a teherautók­ba szerelendő CB rádiók költ­ségeit is vállalnák, annak meg­valósítása viszont az irodát mű­ködtető szervezetek anyagi le­hetőségeitől is függ. Salamon Gyula 1976. április 1-én lépett ha­tályba az emberi környezet vé­delméről szóló 1976. évi II. tör­vény, amely első alkalommal szabályozta átfogóan a környe­zetvédelem fő kérdéseit és alapvető jogi megoldásait. A fő környezeti összetevők védett jogtárgyakká váltak, jgy a föld, a vizek, a levegő, az élővilág és a települési környezet. A törvény életbelépése óta jelentős előrelépések történtek az emberi környezet védelmé­nek megszilárdítása terén. A természetvédelemről külön átfogó jogi szabályozás 1961- ben született, ennek rendelke­zései azonban jórészt megha­ladottakká váltak. Törvényho­zásunk a közelmúltban már gondolt olyan új »szabályozás megalkotására, amely a meg­változott társadalmi-gazdasági feltételekhez igazodó védelem­re ad lehetőséget. Az Elnöki Tanácsnak a ter­mészetvédelemről szóló 1982. évi 4. számú törvényerejű ren­deleté szerint szabálysértésnek minősül (és bírságolást von maga után) az a cselekmény, amellyel védett természeti terü­leten bárki a védelmi célok­kal össze nem egyeztethető te­vékenységet folytat: szemetel, a területet más módon szeny- nyezi, tiltott helyen tartózko­dik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak. A ki­szabható pénzbírság összege 10 000 forintig terjedhet. A természeti tárqyak, továb­bá a növény- és állatfajok kö­zül azoknak, amelyeknek terv­szerű megóvása, megőrzése és fenntartása az emberi környe­zet védelme szempontjából, tu­dományos vagy kulturális ér­dekből, illetőleg más közérdek­ből indokolt, különleges oltal­mat biztosít a jogszabály. Az új Tvr. végrehajtásáról alsóbb szintű jogszabályok ren­delkeznek. Ezek közül kiemelést érdemelnek a következők: — A természetvédelmi érté­kek oltalmát társadalmi jelen­tőségüknek megfelelően és a népgazdaság erőforrásaival összhangban tervszerűen kell megvalósítani. — Regionális jellegű terület- rendezési, területfejlesztési, víz- rendezési, meliorációs és a táj jellegét megváltoztató egyéb tervet jóváhagyása, illetőleg módosítása előtt az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatallal (OKTH) egyez­tetni kell: — Ha valamely természetvé­delmi érték hirtelen bekövetke­zett súlyos veszélyeztetése miatt a védetté nyilvánítási el­járás lefolytatására nincs mód, az OKTH elnöke, illetőleg a megyei tanácselnök azonnal végrehajtandó határozattal 30 napig tegedő időtartamra el­rendelheti a veszélyeztető tevé­kenység felfüggesztését. Európa több országában ked­vezőtlen az állategészségügyi helyzet, több helyen fertőző ál­latbetegségek ütötték fel fejü­ket. Mi a helyzet nálunk? Az or­szág állategészségügyi helyzeté­ről dr. Glózik András, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: — Tíz éve tökéletesen meg­nyugtató a hazai állatállomány állategészségügyi helyzéte. — A kedvezőtlen külső ténye­zők ellensúlyozására az 'állat­egészségügyi hatóságok megtet­ték a szükséges intézkedéseket. Alapvetően fontos, hogv fertő­zött állat, élelmiszer, de még A természetvédelmi bírság mértékét a jogszabály a) védett természeti terü­leten a védelem céljával ösz- sze nem egyeztethető tevé­kenység folytatása esetén megkezdett hektáronként leg­feljebb 20 000 forintban ha­tározza meg. b) Védett természeti terü­letnek, vagy részének enge­dély nélküli megváltoztatása, átalakítása, megrongálása, vagy más módon történő károsítása esetén megkezdett hektáronként, illetőleg bar­lang esetében megkezdett 100 négyzetméterenként leg­feljebb 100 000 forintban állapítja meg. c) Védett növény- vagy ál­latfaj egyedével kapcsolatos tevékenység engedély nélküli végzése esetén a birság az egyed pénzben kifejezett ér­téke. d) Fokozottan védett állat­faj egyedének szaporodását jelentős zavaró tevékenység esetén legfeljebb az egyed pénzben kifejezett értéke. Fokozottan védett növény­vagy állatfaj hazai állományá­nak fennmaradását veszélyez­tető, tömeges pusztulás elő­idézése esetén az elpusztult egyedek pénzben kifejezett ér­tékének legfeljebb tízszerese. A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok pénzben kifejezett értékét az OKTH el­nöke állapította meg. (Ezek növényfajták esetén példányon­ként 500—3000 forintot, gerinc­telen állatok esetén 500— 10 000 forintot, gerinces állatok esetén 500—20 000 forintot képviselnek. Egy úgynevezett nagyfoltú bagoly értéke pél­dául 10 000 forint: egy siket fájd és egy fekete sas értéke 20 000 forint. A vándorsólyom értéke 50 000 forint, míg az emlősök közül a földi kutya és a vidra értéke 50 000—50 000 forint.) A fokozottan védett barlan­gok között említi a jogszabály a Mecsek hegységben az aba- ligeti barlangot, a mánfai Kő­lyukat és az orfűi Vízfő-barlon- got Úgy vélem nem szorul bő­vebb okfejtésre, hogy a termé­szetvédelmi munkát az eqész társadalom részvétele nélkül eredményesen végezni nem le­het. Az állami szervekre háruló tennivalók mellett a társadal­mi szerveknek is jelentős fel­adata annak elősegítése, hogy a természet védelmében a la­kosság öntevékenyen társadal­mi munkával is részt vegyen. Az új természetvédelmi jog­szabályok 1982. július 1-én lép­nek hatályba. Dr. Gátos György megyei bírósági elnök- helyettes takarmány se kerüljön az or­szágba a járványokkal sújtott területekről. Ezt az érvényben le­vő nemzetközi állategészségügyi megállapodások alapján bizto­sítani tudjuk Ezen túlmenően: a nem veszélyeztetett helyekről érkező állatokat és termékeket is szigorú ellenőrzésnek vetjük alá az országhatárokon. Az állategészségügyi védeke­zés szigorú eljárásait kiterjesz­tettük az ország nagyüzemi ál­lattartó telepeire, ahol viszony­lag nagy értékű állatállományt tartanak, nevelnek. Ezekre a te­lepekre feloldásig csakis a leg­szükségesebb forgalom irányul­hat, a telepek látogatására csakis a legindokoltabb esetek­ben van lehetőség. Panaszok az iparcikkek garanciális javítására Megnyugtató az állategészségügyi helyzet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom