Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-31 / 147. szám

Búcsúzik az intim bajai Súgó-part Hétfői H Sosemvolt pillanat a bajai Sugó-parton: két hid ivei át a partok nagy: készül a Duna-Rajna—Majna forgalmára Űj Sugó-híd és nemzet közi téli kikötő v Jön a Duna-Rajna-Majna hajóáradata A bajoiak kétszer születnek. Először kisgyereknek, azután meg Baja városbelinek. Utóbbinak kelléke a Sugovica-part — ba- jaiasan: Sugó-part —, amihez már pöttömnyi korban illik na­ponta kimenni, könyökölni és amiről illik tudni, hogy nem délszláv nevű fölyó. Hanem az egykori Súgó Évától — akit Súgó Vicának becéztek — való a név. Van tehát Sugovica-part, kettő is, és ezt a kettőt íveli át egy híd, amiről remekül lehet az emberfiának bajai kisgyerekko­rában — estvéli sötétben — pi­henő csónakok nyelvére pössen- teni. De a Sugó-híd, az — Ba­ja. Most meg rosszkedvű a vá­ros, mert búcsúzni kell a régi hídtól. Mérnökök vizsgálgatták, és ők igazolják, hogy a hagyomá­nyos bauxitcementes híd tönk­remegy. Az egykori teherkocsik közül valahánynak a súlyát ki­bírta, ma meg már csak 2 ton- jjós terhekkel vonulhatnak át rajta. A 24 centi átmérőjű vas­szálakat a korrózió 16 centire marta szét. Nagy a forgalom, a Pandúr-szigeten nőnek a sok­emeletes középületek. Végül is, egyszeresek reccs és bele lehet­ne pottyanni hidastól a Sugo- vicába, ami mégiscsak snassz dolog, például az előre meg­fontolt szándékú szép fejesug­ráshoz képest. Csakhát... Csakhát a bajoiak szeretik a régi hidat, ezt a kicsit, intimet, ami a párizsi Szajna-part egyik hangulatához hasonlította a vá­rost, ezt fotók igazolják. És egyáltalán ... miért ne lehetne egy városnak szíve, ami most szakadozik, a szerelmek és bú­csúk, találkozások és veszeke­dések, vízbesercintések és csendhallgatások hídemléke miatt. Hiszen nemsokára csak emlék lesz. Van olyan bajai, aki megesküdött, hogy nem megy el az új híd felavatására. Pedig nincs igaza. Mert a vá­rosnak éppen a régi rangját ígéri ez az új híd. A régit, a múlt századbeli nagy kikötővá­rosét, amikor államgazdasági szerepe volt annak, hogy Ba­ján hogyan rakodnak ki-be a hajók. Mert most épül a Duna- Rajna— Majna-csatorna és Ba­járól el lehet majd menni Lon­donba, egyenest Nyugat-Euró- pán át. Erről még a leghíresebb bajai világcsavargó. Jelky And­rás szabálegény sem álmodott, pedig néki földgömbre állítot­ták Baján a szobrát. Éppen ezért kellett az új hidat ekko­ra magasra építeni. Elvész ugyan a Sugóvica-part intim hangulata, de eljön majd Ba­jára a nagyvilág. Megéri. Az új híd 46 miHió forintba kerül, a régi lebontásának, a part­rendezésnek a kiadásával együtt meghaladja majd az 50 milliót. A teherbírása? — 86 tonna. Nyolc méter széles az úttest és kétszer kétméteres a járda. Ez tehát 12 méter. De a legfontosabb: Apatintól az osztrák fővárosig egyedül Ba­ján van téli hajókikötő. Igaz, mióta telente jégtörők járják a Dunát, azóta megszűnt Ba­ján a téli nemzetközi hajósvi­lág. De hát ez csak a maqá- nyos Dunára szóló ügy, a Du­na—Rajna—Majna-csatorna for­galmát, a nagyobb testű hajó­kat nem mindig menti majd a jégtörő a tél veszélyeitől és hosszabb időre telelőbe kell jönni. Vagyis: Apatin és Bécs között éppen a bajaiba. így az­tán az új híd alatt a legma­gasabb vízállás óráiban is 5.6 méteres nyíláson úszhatnak ide- oda a hajók. Szóval a bajai Sugó-parton is búcsút intünk réqinek, mert valamitől mindia búcsúzunk — és reménykedünk az úiban. A Duna—Rajna—Majna nagv vízi- útiában, ahol az egyik főállo­más biztosan: Baja. Földessy Dénes Színes hétvége Idősek és fiatalok egyaránt remekül szórakozhattak Baján az elmúlt napokban. A Majá­lis '82 rendezvénysorozat már pénteken délután a Jugoszláviá­ból érkező Doroszlói ifjúsági zenekar fellépésével megkezdő­dött, majd szombaton és vasár­nap folytatódott. Vasárnap reggel a város 10 pontján zenével ébresztették a lakosságot Már kora reggel­től nagy volt a forgalom a Bé­ke-téren, ahol népművszeti ki­rakodó- és zsibvásár várta a vendégeket. A Sugovicán a hajómodellezőik kis gépei szel­ték a habokat, a vásár terüle­tén néptáncegyüttesek és a vaskútiak ropták a táncot, a zenészek fújták a talpaló va­lót, a gyerekek bábelőadást nézhettek végig. Volt minden, ami egy vásárban lenni szökött. A programokból hétfőre is maradt, hiszen a középiskolák között sportversenyeket bonyo­lítanak le, majd délután Bács­almáson, és este Baján Pécsi Ildikó előadóestjét rendezik. A négynapos majális színes prog­ramját a 19 órakor kezdődő ROLLS együttes koncertje zár­ja a Helyőrségi Művelődési Házban. Vukováry Bea A városlődi majolika háziassszonyaink körében közkedvelt. Az üzem legújabb terméke az egy­kori római cserépedény magyar változata, a War ma. A tűzálló edényt eddig a külföldi országok­ból hoztuk be, immár idehaza is gyártjuk, s már kapható az üzletekben. között. A kicsi — búcsúzik. A Fotó: Görbe Ferenc G yerekkora óta szerelmese a vasnak, a fémnek. El­határozta, hogy készít egy örökmozgót. Meg is pró­bálta, aztán rájött, hogy neki sem sikerül. Azóta ö az örök­mozgó. Életében sok helyen megfordult, döntött vasikéményt, elbontott erőműveket, belezett T—34-est, cséplőgépet, gőzekét, folyami uszályt... Éva József 72 éves, hetedik éve nyugdíjas, azóta is — im­már 31 éve — a MÉH dolgo­zója, hegesztő és karbantartó lakatos. Igaz, nyugdíjasként csak évi 840 árát dolgozik. — Ha valamiért nem jövök be dolgozni, már jönnek értem — mondja parányi műhelyében, a MÉH Gomba utcai télepén. Sok mindenre joggal büszke — szakmai vonatkozásban. Arra, hogy vállalatától sohasem kért új szerszámot. „Minek? Meg­találok én itt mindent a tele­pen, amivel dolgozni lehet.” Aztán, ha különleges megbí­zást köp, hogy ezt vagy azt csinálja meg, mérlegel és köz­li, hogy nincs hozzá szerszáma. Megcsinálja azt Józsi bácsi anélkül is — vetik oda. Meny­nyire igazuk van. — Van szíve a vasnak? — Van. Úgy beszél, akár egy ember. Aki nem érti, az nem tud bánni vele, nem tud töké­letesen hegeszteni, nem tud­ja milyenre állítsa a lángot, milyen nyomással, milyen pál­cát használjon. Ahogy a hőre a vas megfolyik, az mindent elárul. Eleinte a kiselejtezett gépe­ket kellett szétbontania és szál­lítható állapotba hozni. Té- len-nyáron, fagyban-hóban kint dolgozott kalapáccsal, hideg­vágóval, feszítővassal. A kezdés­nél nem volt sem csöriő, sem lángvágó. — Pécsett a volt Schützer- féle szoppangyár hatalmas fő­zőüstjét nem tudták szétbonta­ni, akkor szóltak. Két óra alatt végeztem. Azóta van tekinté­lyem. Hogy Baranyában és Tolná­ban mi mindent bontott? Világ­háborúban felrobbant T—34- est. ki tudja mennyi cséplőgé­pet, gőzekét és kismalmot, Dunából kiemelt uszályokat és egy gőzös vontatót. Aztán a komlói, mázaszászvári, a pécsi bőrgyári és a pécsi szénelő­készítőnél lévő erőművek vál­tak kohászati alapanyaggá és hasznosanyaggá a keze nyo­mán — A pécsi 3 méter belvilá- gú, 30—40 méter magas vas­kéményt csak egyfelé dönthet­tük, 'hogy se a vasútban, se épületekben ne tegyen kárt. Megizzadtunk vele, de sikerült. Jól esett a mérnökök és a mű­szakiak elismerése. A bontás­nál mindig észnél kell lenni, mindent tudni, érteni kell és megtervezni a fizika törvényei szerint. Arra is jogqal büszke, hogy soha sérülése, mégcsak egy karcolása sem volt. Pedig ... A lelemény sokat számít, amit a szakmai rutin és a szakma szeretete fejlesztett ki benne. Ez segítette az újításait is. Leg­többet a kényszer diktálta. Mu­tatja a 80 centi hosszú láng­vágó pisztolyt, amit ő csinált. „Ezzel a legszűkebb helyre is beférek”. A „hőskori” papír­bálázóknak nem sok hasznát vették. „Három napot kértem a megoldásra — aztán a vál­lalat valamennyi gépét átala­kították az .ötletem alapján”. Készített vörösrézprést nacs- nis szorító karral. A nagykani­zsai lámpagyár felgyülemlő iz­zófoglalatainak sárgarezét az ő darálójával választják ki, kü­lön megy az üveg, külön a sár­garéz. Ezért kapta meg a Ki­váló újító kitüntetés ezüst fo­kozatát. Az otthoni és a szőlő­jében lévő műhelye is az élet­tára: maga készített minden gépet, az elektromos fűnyíró­tól a rotációs kapóia — Meddig dolgozik? — Nem tudok meglenni anél­kül, hogy ne tegyek-vegyek va­lamit. Már néha elfáradok, de ezt az évet még befejezem a telepen. Murányi László Példás büntetést kaptak a véméndi tejhamisitók, a felelő­söket egyenként hatezer forint pénzbírsággal sújtotta a ta­nács - adja hírül a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet májusi gyors- jelentése, melyben ezúttal is számos minőségi kifogásra lel. héttőnk. Az intézet ellenőrei panasz- bejelentés alapján vizsgálták a Zöldért pécsi, 25. számú bolt­jában csomagolt és árusított étkezési mákot. A minőség rostáján nem mindennapi akár­mik akadtak fenn: a mák egér­ürülékkel szennyeződött, sok volt benne a hibás, törött szem, mindemellett avas sza­gának, keserű ízűnek találta­tott. Az árut kiszállító Zöldért- raktáros és az üzletvezető el­len szabálysértési eljárás lefoly­tatását kérték. Sötét szinű volt az Ercsi Cu­korgyár félkilós porcukra, me­lyet a pécsváradi fogyasztási szövetkezet helyi, 5. számú ön- kiszolgálójában mintáztak. Rá­adásul a csomagoláson a je­lölés is hiányosnak mutatko­zott. Fegyelmi eljárásra tettek javaslatot. Bajok a zsírral. A Pécsi Ál­lami Gazdaságban töltött hú­soshurka nagymértékű zsirkivá- lást mutatott. A gyártót figyel­meztették. Ugyancsak figyel­meztetés ment a Szekszárdi Húsipari Vállalatnak, mert do­bozos sertészsírjuk hiányos je­lölésű. Az intézet ellenőrei ugyanakkor megelégedéssel nyugtázták, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál; lalatnál magyar és szovjet egyedi gépek beállításával új, folyamatos zsírolvasztót helyez­tek üzembe. A berendezés jó minőségű sertészsír és protein gyártására alkalmas. Korábban beszámoltunk már arról a minőségrontásról, mely a véméndi termelőszövetkezet­ben, pontosabban abban a csővezetékben történt, melyen keresztül a szövetkezet tejhá­zából nap mint nap szállítják a tejet a helyi sajtüzembe. Az intézet feljelentését követően a szövetkezet vezetősége sürgős intézkedéseket hozott. Minde­nekelőtt megállapodtak a Ba­ranya megyei Tejipari Válla­lattal a tej minőségi átvételé­ről, a szövetkezet tejházában összegyűjtött napi tejmennyisé­get közösen mintázzák és vizs­gálják. Az új átvételi rendszert követően a tej minősége jelen­tősen javult. Példás büntetést kaptak az elkövetők: a vémén­di tanács szakigazgatási szer­ve egyenként hatezer forint pénzbírsággal sújtotta a hami­sításért felelős termelőszövet­kezeti műszakvezetöket. Miklósvári Z. Az örökmazgővai kezdődött Bontott Június 6-án: Lada márkatalálkozó Veszprémben Négy kocsit sorsol a Merkur A Lada gépkocsi tulajdono­sokra mozgalmas hétvége vár: június 6-án Veszprém­ben, az M8-as út 48. kilomé­terkövénél rendezik meg a IX. Lada márkatalálkozót és ügyességi versenyt. A neve­zések már lezárultak, a ver­senyen 80 gépkocsi indul. Ezen felül a * hagyományos találkozóra az ország minden részéből 1000—1500 Lada gépkocsi tulajdonost várnak. Újdonság: a Merkur az 1982-re befizetett és vissza­igazolt gépkocsik közül né­gyet kisorsol, a szerencsések­nek nem kell várniuk év vé­géig, esetleg tovább, már a jövő héten hétfőn átvehetik Ladájukat. A találkozón kiál­lítanak egy Lada-őst, a ki­lencszázas évek elején gyár­tott Fiat gépkocsit, mely a Meseautó című filmben is szerepelt. E héten sajtótájé­koztatót tart a szovjet autó­külkereskedelmi cég és a La- da-kooperációban részt vevő magyar vállalatok, ezen is­mertetik a szovjet autógyár várható újdonságait. Elégtelen mar gőzekét, folyami uszályt 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom