Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-29 / 145. szám

Importpótlás - dollár­megtakarítás Az Agrokémia új termékei Télen-nyáron használható korrózióvédő hűtőfolyadék Ismét új és várhatóan kere­sett termékkel rukkolt ki a sellyei Agrokémia Szövetkezet. Például kizárólag saját kísér­letezésük eredménye a ZIMKOR elnevezésű koncentrált fagy­álló hűtőfolyadék, amely min­den bizonnyal ugyanolyan si­ker lesz az autósok körében, mint sok, már eddig megjelent autóápolási szereik. Az új ter­mék különlegessége, hogy két éven keresztül leengedés nél­kül — télen, nyáron, egyaránt — az autó hűtőtartályában tart­ható és ezalatt az idő alatt teljes korrózió védelmet bizto­sít. Különös előnye, hogy nem csak desztillált vízzel, hanem csapvízzel is hígítható. A hűtő- folyadék míniusz 35 Celsius-fo- kig nem fagy meg. Az eddigi fagyálló hűtőfolydékokhoz ké­pest a korrózióvédő hatása tíz­szer jobb és ugyanakkor 25 százalékkal olpsóbb A szövetkezet másik két új terméke a mezőgazdaságban, főként a gyümölcskertészetben arat remélhetően sikert. Az EFUZIN 500W néven forgalom­ba hozott szer hatásos gomba­ölő, amely almafa, körtefa ká­rosodás ellen használható ha­tásosan. Magyarországon már eddig is használtak e célra ha­sonló hatóanyagot, ám ezt tő­kés országokból kellett besze­rezni. A sellyeiek 1982-ben a tervek szerint 75 tonnát termel­nek belőle és ez a mennyiség bőven fedezi az ország szükség­letét. Megszűnik a tőkés import, és ezzel a szövetkezet 250 000 doflárt takarít meg. (Egyelőre csak nagyüzemek részére szál­lítanak). Növényvédő, rovarölő szer a LANNATE 20L. Kizárólag nagy­üzemi felhasználásra kerül és almamoly, szőlőmoly, levéltet- vek, bolhák, atkák ellen alkal­mazható hatásosan Ennek a szernek a hatóanyagát egy amerikai cég szállítja, az alap­anyag sűrítményt onnan impor­tálja a szövetkezet, és itt Sely- lyén keverik adalékanyagokkal és hígítják. Eddig a kész ter­méket vásárolták meg. Az új eljárással, vagyis a csak fél­késztermék vásárlással — kö­rülbelül 100 000 dollárral ol­csóbb. A sellyei Agrokémia Szövet­kezetben az előbb említetteken kívül egyéb új hatóanyagok ki­kísérletezése van folyamatban, amelyek az előzetes tesztvizs­gálatok utón a közeljövőben kerülnek majd nyilvánosságra. Környezetünk védelméért (2.) Program az ezredfordulóig Előző írásunkban azt tekin­tetük át, hogy megyénkben hol amikor a Baranya megyei e, tartott a környezetvédelem ügye, amikor a Baranya me­gyei Tanács határozattá emelte a 2000-ig szóló hosszú távú te­rületi környezetvédelmi koncep­ciót. Most magát a koncepciót ismertetjük. Ennek a célja az ember egészségére, testi épsé­gére közvetlen veszélyt jelentő szennyeződések, ártalmak, ká­rosító hatások időben történő elhárítása, továbbá az, hogy a környezet tervszerű fejleszté­sével olyan létfeltételeket biz­tosítsanak a lakosságnak, ami­lyeneket az életkörülmények ja­vítása megkíván. Alapvetően a megelőzésről van szó, a fel­adatokat a termelési, a társa­dalmi-gazdasági folyamatok szerves részeként lehet tervez­ni és végrehajtani. Föld A cél: a mezőgazdaságilag hasznosítható terület a terme­lést szolgálja, a talaj termé­kenységét pedig úgy kell fenn­tartani és fokozni, hogy ugyan­akkor a környezet terhelése ne emelkedjék. Nagyon fontos, hogy a földterületeknek a me­zőgazdasági termelésből való kivonása a lehető legkisebb legyen, ugyanakkor növeked­jék a termelésbe visszaadott, rekultivált területek nagysága. Az ezredfordulóig el kell érni, hogy a kettő kiegyenlítse egy­mást. A művelt területeket érő természeti károsításokat vissza kell szorítani, a termőképessé­get őrizni és fokozni kell. Az anyagi lehetőségek szerint foly­tatandó a komplex melioráció. A termőföld minőségének a védelme érdekében környezet­kímélő technológiák alkalma­zására kell törekedni, az oksze­rű műtrágya-felhasználás mel­lett növelni kell (évente 16-18 százalékkal) a szervestráayával kezelt területek arányát. A mű­velési ágakat a racionális föld­használat elvei szerint kell ren­dezni. Pl. a kedvezőtlen adott­ságú területek erdősítése gaz­dasági és környezetvédelmi ér­dek, a nagyüzemileg nem mű­velhető földeknél pedig — a parlagtérületek csökkentése ér­dekében — a használatbaadás legyen a cél. Védekezni kell a talajszennyezés különféle for­mái ellen — a szakosított ser­téstelepeken keletkező hígtrá­gya és a szennyvíziszapok fel­használásánál szigorúan meg kell követelni a taíajterhelhető- ségi határértékek betartását. Víz A felszínj és a felszín alatti vizek minőségromlását meg kell akadályozni, a közműves vízel­látás és a szennyvízelvezetés­Alapvető cél: a megelőzés kezelés közötti aránytalanság fokozatos csökkentésével az egyensúly megteremtésére kel) törekedni. A víz — élet; ezért biztosítandó az élővilág számá­ra kívánatos minőségű és meny- nyiségű vízkészlet. Az ezredfor­dulóig meg kell oldani me­gyénkben a közegészségügyi­leg veszélyeztetett települések egészséges ivóvízellátását. Min­denfajta tevékenységnél az ész­szerű gazdálkodás révén a le­hető legkevesebb friss víz fel­használására kell törekedni. A termál és gyógyvizek komplex módon hasznosuljanak úgy, hogy az egészségügyi célok él­vezzék az elsőbbséget. A víz- minőségvédelmi intézkedéseket a legsúlyosabban veszélyezte­tett területekre kell összponto­sítani, nagy súly helyezendő a szennycsatorna-hálózat fejlesz­tésére, a tisztítókapacitások bő­vítésére, az ipari üzemek szennyvízelvezetési-tisztítási problémáinak a megoldását pedig a technológiai folyama­tok részeként kell kezelni. Levegő Élővilág Alapvetően biztosítani kell a természetes környezeti tényezők és az élővilág fennmaradását, megakadályozva a fajgazdag­ság csökkenését; a veszélyez­tetett, vagy tudományos értékű növény- és állatfajokat, azok termő- és élőhelyeit védelem alá kell vonni. A védelemre ér­demes természeti értékek tel­jeskörű feltárását, védetté nyil­vánítását ebben a tervidőszak­ban be kell fejezni. Szigorítani kell a növény- és állatvilágra veszélyes anyagok előállítását, szállítását, felhasználását és ártalmatlanítását. A természet- védelmi szempontból értékes erdőállomány területének a csökkenése megakadályozandó, ugyanakkor az erdőterületek általában növelendők. El kell érni, hogy a termőterület mi­nél nagyobb hányada növény­zettel legyen borított. Társadal­mi közreműködéssel kell a la­kóterületek közvetlen környeze­tében levő szabad földterületek fásításáról gondoskodni. A ki­pusztulóban levő állatfajták és génanyagok megőrzésére kü­lönös gondot keli fordítani. Meg kell szervezni a vadon élő állatok folyamatos egészség- ügyi ellenőrzését. Táj Tartoni kell a levegő minősé­gének a jelenlegi színvonalát, a súlyosan szennyezett térsé­gekben pedig a kibocsátásnál kell javulást elérni. A szeny- nyező anyagok kibocsátását a veszélyesség sorrendjében kell megszüntetni; elsősorban a re­gionális szennyezést előidéző magas kéményeken át távozó szennyezés mennyisége csök­kentendő. Pécs, Komló, Nagy- harsány térsége különösen ha­tékony beavatkozásra szorul, s külön gondot kell fordítani a széntüzelés ismételt előtérbe kerülése miatt várható fokozó­dó levegőszennyezésre. Meg kell őrizni, ahol pedig lehet, gazdagítani kell a táj morfológiai és klimatikai jelle­gét meghatározó elemeket, a kiemelkedő természeti, tájképi, jelentőségű területeket pedig hatékony védelemben kell ré­szesíteni. összhangot kell te­remteni a gazdasági tevékeny­ség és a tájvédelem között, s a környezetkímélő gazdálko­dásra kell törekedni. Szüksé­ges a természetvédelmi terüle­tek turisztikai célú feltárása, s előkészítendő a Villányi-hegy­ségnek, a pécsi Havihegynek, a Kálvária-dombnak és kör­nyékének a védelem alá helye­zése. A Mecsek-oldal, a siklós- villányi borvidék természetes jellegét, növénykultúráját meg kell őrizni. Települési környezet El kell érni a települések rendezésénél, fejlesztésénél, üzemeltetésénél, hogy a védett környezeti elemek szennyezett­sége, a káros hatások mértéke a megengedett értéket ne ha­ladja meg, a társadalmi-gaz­dasági fejlődés pedig ne jár­jon a környezet állapotának a romlásával. A lakó-, üdülő- és intézményterületek beépítésénél az egészséges, esztétikus kör­nyezet létrehozása legyen a cél. A települések területének a növekedését ésszerű terület­felhasználással kell korlátozni. Törekedni kell a történelmi ér­tékek megóvására, építészeti keretekbe illesztésére és a vá­roskép gazdagítására. Pécs, Komló és Mohács térségét ki­emelten kezelve kell csökkente­ni a levegő szennyezettségét, a keletkező hulladék környezet­károsító hatását. Teljessé kell kell tenni a települések szenny­csatornázottságát a szennyvíz- tisztítás hatásfokának a növe­lésével együtt. Minél több te­lepülésen be kell vezetni a rendszeres, szervezett szemét- szállítást. Az újonnan létesíten­dő zajos üzemeket a lakóhe­lyektől távol, a védőtávolságok betartásával ke'l elhelyezni. H. I. Szobor a Kastély Szálló udvarán Két kacér paripa Egy mai szobrász mai gondjai Ez is Tisza-parti történet. Far­kas Pali mezítlábas srádkorá- ban lejárt a szegedi folyópart­ra, mindjárt ahogy tavaszodott és őszelőig gyúrta a vizes ho­mokot. Most fenn áll egy lét­rán és két ágaskodó paripa fej­méretét nézegeti. Neve már Farkas Pál szobrászművész, a Szekszárdi Tanítóképző tanárse­géde. A két történet, a Tisza- parti gyerekkor és a gyönyörű lovak mintázása között persze sok minden történt. A szegedi Művészeti Szak- középiskola, a Szegedi Tanár­képző Főiskola, a Képzőművé­szeti Akadémia. Sok-sók tanu­lás tehát, és utána sok-sok szép munka. Farkas Pál, akit még Pótzay Pál is tanított és Somogyi József is igazgatta a kezemunkáját, öt hazai kiállí­táson aratott sikert, ezen kívül Pozsonyban, Eszéken és Tam- bovban. Ő alkotta a szekszárdi Babits-ház udvarán a költő ülő­szobrát, a miskolci krómacél martinászt, a tamási Béri Ba­logh Ádám emlékművet, szin­te végesincs éremsort és álta­lában kisplasztikákat, de több domborművet is. A Képzőművé­szeti Alapnak már 1974. óta tagja. Megkapta a Tolna me­gyei Alkotói díjat és a Szoci­alista Kultúráért kitüntetést. Cser László, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója egyszer meglátta szobrait és megren­delte tőle ezt a két paripát, hogy ott álljanak majd az üszögpusztai Kastély Szálló előtt. Két lábon áll a ló, ágaskod­nak, üzekednek egymással, mintha talán harapdálnánk is. Egyszavas jelzőiket lehet írni er­ről a szoborról: lebegő, kacér­kodó, kecses, játékos. Farkas Pál művészi hitvallása pedig így szól: — Ügy gondolom, lírai re­alizmus, amit csinálok. Valóban, a lovasszobrok tör­ténelmi sorának robosztus je­lenségei helyett ez a két paripa kicsit lírai, — kicsit elszálló pillanatot éreztet. Bronzból ön­ti majd ki, ügyel arra, hogy a szobor elhelyezése jó le­gyen. —■ Manapság az építészet, városrendezés és szobrászat né­ha külön él, így aztán nem meglepő a szoboráthelyezés, mivel rosszul választották ki a teret, avagy a szobor egyál­talán nem való óbba a kör­nyezetbe. Végül egy kérdés látáskultú­ránkról: —- Van-e jó térlátása a mai átlagembernek? — Sajnos, az iskolákban síkban gondolkodtatják őket, mert túl sok a rajzlap és túl kevés a gyúrható anyag, a plasztikai készség kialakítására. A szobor mintája életnagy­ságban áll a Szekszárdi Ba­bits Mihály Művelődési Köz­pont második emeleti műter­mében. Remek két paripa. Szebb lesz majd tőlük az üszögpusztai Kastély Szálló parkja. Földessy Dénes Pályázat energiatakarékosságra A közlekedési energiagazdálkodási tartalékok feltárására és újabb ener­giamegtakarítási javaslatok kidolgo­zására országos pályázatot hirdetett a Közlekedés- és Postaügyi Miniszté­rium. A pályázat célja, hogy a vasúti, közúti, vízi és légi közlekedés, a köz- lekedésépités és -fenntartás, vala­mint a hírközlés és a postaszolgálat területén meggyorsítsa a népgazda­sági jelentőségű energiagazdálkodá­si ,,akcióprogram” megvalósítását, hatékonyabbá tegye a kitűzött fel­adatok végrehajtását. A pályaművek tartalmazhatnak szervezési intézkedé­seket, beruházási javaslatokat, vala­mint olyan műszaki-gazdasági mód­szereket, melyek már ismert ötletek gyakorlatban való hasznosítását mu­tatják be. A bíráló bizottság által megfele­lőnek ítélt pályaművek jutalmazására 200 000 forintot fordítanak. A pályá­zatokat június 30-ig kell beküldeni a Közlekedési Múzeum címére (Bp. XIV. kér., Városligeti körút 11.). A részletes pályázati feltételeket az ér­deklődők a Közlekedési Közlöny 16. számában találhatják meg. A brigád a délszláv klub építkezésén lfällalBcozo kedvű kőművesek Tatarozás hét végén... ... vállalati gazdasági munkaközösségben Baranyában mind többen válnak meg a vállalati, vagy szövetkezeti munkahelyüktől, mennek el kisiparosnak, vagy épp a kisvállalkozás keretei kö­zött folytatják a kőműves-mes­terséget, de szintén önállóan. A Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat szeretné* megtartani kőműves dolgozóit, ezért a vál­lalati gazdasági munkaközös­ség alapításának a lehetősé­gét ajánlja fel, gépet, állványt, szerszámot biztosít a vállalko­zóknak A lehetőséggel élt hét kőmű­ves és szombat—vasárnap rendszeresen együtt dolgoznak a 33 éves Kecskeméti István briaádvezető irányításával, aki a legidősebb közöttük. A töb­biek 30 év alatti szakmunkásak, két bejáró kivételével pécsiek. A kérdésre, hogy megérte-e, ekkép reagált a brigádvezető­jük. — Gyorsan belevágtunk, még akkor is, ha több dolgot nem látunk tisztán így például mi­ként fizetnek minket. Valóban csak a teljesítmény fesz a bé­rezés alapja? Működés közben biztos, hogy tisztázódik minden, de óvatosságból csak egy mun­kára vállaltuk a hétvégi kő­műveskedést, ezúttal a pécsi Esze Tamás utcai délszláv klub építkezésén. Amúgy a Dischka Győző utcai szülészet rekonst­rukcióján veszünk részt. Ha si­kerül a vállalkozásunk, amit szabadidős munkának neve­zünk, azonnal átalakulunk vál­lalati gazdasági munkaközös­séggé, még akkor is, ha ahhoz alaptőke kell, s elkerülhetetlen az adózás. Czebei János brigódvezetőhe- lyettes, aki Szederkényből jár be, elmondta még, hogy a hét­végi feladat jobb előkészítésé­re van szükség. Időben szerez­zenek tudomást a munkáról, mert másképp nehezen tud­nak megfelelni a magas köve­telményeknek, amelyek közül egyik legkomolyabb a határidő- tartása. Régen kötelező volt bejönni szombat—vasárnap, túlóráztak, ha csúszott az át­adás ideje. Most viszont önkén­tes a hétvégi többletmunka-vál­lalás, ugyanis megegyeznek, szerződést kötnek a vállalat- vezetéssel. őriként verbúválódott a hét­végi munkaközösség, amelybe a csoportvezetőjük, Bukovics Jó­zsef is kérte a felvételét. Ma­guk döntenek, hogy kit vesz­nek fel. Magas mércét állítot­tak fel, a legtöbbet és a leg­jobbat akarják nyújtani, s kö­zölték egymással, hogy nincs helye még egy percnyi lazítás­nak sem. A közösségben egy munkás havi átlagkeresete 4000—4500 forint, ami most legalább 2000-rel emelkedik. A vállalkozó kedvű kőmű­vesek példája már hat, hisz a festők hétvégi munkacsoport alapítását tervezik. Csuti J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom