Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-20 / 136. szám

6 Dunántúli napló 1982. május 20., csütörtök Hazajaro vendégek Látogatás a Csaba utcai öregek napközi otthonában Tízen írták alá azt a leve­let, melyet a pécsi Csaba utcai öregek napközi otthonából kap­tunk. íme néhány sor idézet a levélből. „Én jobban szeretek panaszkodni, vagy valamit ki­fogásolni, mint dicsérni. Most mégis kénytelen vagyok köszö­netét mondani a Csaba utcai öregek napközi otthonának, úgy a magam, mint az itt gon­dozott többi idős ember nevé­ben .............mi idősek egyedül él ünk, bizony hiányzik a csa­lád, a meleg otthon, amit itt pótolnak. Szeretnénk, ha má­sokkal is tudatnák, hogy akik idejárnak, jól érzik magukat, és örülnénk, ha azok az idő­sek, akik félelemből, vagy más okokból vonakodnak az öregek napközi otthonába járni, tő­lünk kedvet, bátorságot kap­nának." ★ Kívülről teljesen olyan, mint az utca-többi családi háza. Csak a kapu melletti tábla tu­datja: ez az épület több em­ber otthona. Az udvar is taka­ros. A nyíló tulipánok mögött már bimbózik a bazsarózsa, nem messze tőlük aranyesőbo­kor sárgállik. Néhány gyümölcs­fa is virágzik. A legfiatalabb, a cseresznyefa csak pár virá­got hozott; csemeteként hozta tavaly az otthon egyik lakója. Csak a bejárati ajtót kell nyitni, odabent minden ajtó tárva. Az irodából az előszo­bába, onnét a társalgóba lát­ni. Kora délelőtt még kevesen üldögélnek a társalgóban, de ahogy telik az idő, egyre töb­ben leszünk. A Csaba utcai öregek nap­közi otthonát 14 évvel ezelőtt alakították ki. Valamikor pék­ség működött ebben a házban. Mint Zsebi Sándorné, az otthon vezetője elmondta, kezdetben 30 idős ember napi gondozá­sára vállalkoztak, később 50 személy befogadására tették alkalmassá. Jelenleg 32-en jár­nak ide nap mint nap. Főként Gyárváxosról, Újhegyről, Me­szesről, de akad, aki Lvov- Kertvárosból utazik ide napon­ta. A teljes napi foglalkozás, az ebéd és uzsonna egy havi legmagasabb költsége 390 fo­rint, a legkevesebb 50 forint. A napközi reggel 8-tól dél­után 4 óráig fogadja az idős, többnyire teljesen egyedül élő embereket. A napi program új­ságolvasással kezdődik, majd tetszés Szerint, további olvasás­sal, lemezhallgatással, magnó- zással, fodrószkodással, kézi- munkázással, vagy éppen für­déssel folytatódik. Az ebéd utáni 2—2.5 órát ki pihenéssel, ki társasjátékkal tölti. A pi­henni vágyók különszobában nyugodhatnak. Szintén a dél­utáni órákban szokták ünnepel­ni a névnapokat, születésna­pokat. Kéthavonta házi mozivá változik a társalgó, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat helyben vetít. Gyakori vendé­gek itt a gyárvárosi általános iskolások, s látogatják őket az I. sz. bölcsőde gyermekei. Jönnek a felnőttek is, de ők többnyire dolgozni. A Baranya— Tolna megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat központi javító- műhelyének, a Pl K Apafi ut­cai házkezelőségének dolgozói évek óta patronálják az ott­hont. Ők vállalkoznak a kisebb javításokra, felújításokra. A pé­csi Kesztyűgyár pedig minden évben - méltányos áron — ad­ja nekik a gyári autóbuszt, és így jutottak el többek között Igalba, Mohácsra, Szigetvárra, Siklósra, Harkányba, Hévízre, Gunarasra, Zalakarosra és egy balatoni körútra. A kirándulások többségén a Vöröskereszt utcai otthon la­kóival együtt vettek részt Ugyancsak közösen — a Kassa, a Vöröskereszt, a Geisler utcai otthon — rendezik évről évre azt a húsvéti, júniusi és kará­csonyi kézimunka-kiállítást és -vásárt, melyek bevételét rész­ben munkajutalomra, részben új kézimunka-alapanyag vásár­lására, illetve a kirándulásokra fordítiák. Ezekben a hetekben a júniusban rendezendő megyei bemutatóra, vásárra készítik a kézimunkákat. A kalocsai, keresztszemes té­rítők hímzői mindig közvetlenül az ablak melletti két asztalnál ülnek. Délelőtt 10 órakor mór hatan forgatják a készülő térí­tőkét. Schmidt Józsefné egy ka­locsait hímez. Férje a második világháborúban esett el, azóta egyedül él. — Itt jól érzem magam, ba­rátok között vagyok — mondja. — Nekem van családom — folytatja Kiss Antalné —, velük élek, de nap közben egyedül lennék, mert mindenki dolgo­zik. Dr. Csalog Józsefné is a ló- nyáékkal lakik, de mivel nap közben ő is egyedül lenne, igy hát eljön ide Lvov-Kertváros- ból. — Higgye el, nem járna ide senki, ha nem azt kapnánk az otthontól, amit várunk, amire szükségünk van, magyarázza Máy Józsefné. — Én a nyitástól, 1968-tól itt vagyok. A távólabb ülő férfiak egy ideig csak figyelik a beszélge­tést, aztán ők is megszólalnak. — Kezdetben arra gondoltam, hogy az öregek napközi otthona csak addig jelent támaszt, amíg itt vagyunk — mondja Baver Béla. — De ennél sokkal többet ad nekünk. Itt alakultak ki azok a barátságok, melyek biztonságot adnak akkor is. ha beteg az ember, ha segítségre szorul valamiben. Mi sokszor bevásárolunk egymásnak, el­visszük az ebédet haza, és se­gítünk az otthon körüli mun­kákban, ha valamelyik társunk egyedül nem boldogul. — Ha valaki üdülni megy, vagy elutazik a távolélő gyer­mekeihez, rokonaihoz, biztos, hogy küldi az üdvözlő képesla­pot, vagy hoz vólamit — mond­ja Koczándi János. — Legutóbb Lillafüreden volt az egyik tár­sunk, s mindannyian egy-egy szelet csokoládét kaptunk tőle. Senki sem nézte, hogy kettő vagy hat forintba került az a szelet csoki, a lényeg, hogy gondolt ránk ... T. É. Jogi tanácsadó Egyéni útbaigazitás a pécsi Barbakán kert térképén? Mindenesetre rossz tréfa. Fotó: Läufer László A siklósi várfeljáró több mint két hónapja megrokkant, majd le­dőlt. Meddig rontja a főbejárat képét ez a romhalmaz? A fel­vételt Szentgyörgyváry Tamás siklósi olvasónk készítette. Gyorsjavítás 10 forintért Új szolgáltatás a Fogtechnikai Vállalatnál Olvasóink írják Nem adott jegyet az automata... Nagy Róbert komlói (Pécsi út 38.) olvasónk egy furcsa uta­zás történetét írta meg: Május 11-én történt: dél­után a 17.40-es buszra fel­szálltunk a Petőfi téren: (Zo- bák-aknáig közlekedett a já­rat.) Az utasok közül négynek nem adott az automata jegyet. Az ötödik viszont sikerrel járt. Ebből a négy emberből hár­man leszálltak a következő megállónál. A negyedik viszont a „Főtérig" utazott. Ö — mint később kiderült — 17 óra 48-as vonattal szeretett volna haza­utazni. A feltételes módból ki­derül, hogy ez nem igy tör­tént: Egy ellenőr szállt fel a busz­ra és csak a menetjeggyel és a bérlettel rendelkező utaso­kat engedte leszőllni. Persze, hiába győzködtük a hölgyet ar­ról, hogy a kislány vétlen. Elő­került a csekk. A volános hölgyet hiába kér­te a lány, hogy vele együtt le- szállva, a megállóban vegye fel az adatait, így talán eléri a vonatát, sajnos a Kőbányáig tartott a csekk kiállítása. A vonat természetesen elment. S hogy mindehhez a Volán- irodában mit szóltak? „Sajnáljuk! Ha nem adja ki az automata a jegyet, szólni kell a sofőrnek! Az majd meg­véd az ellenőröktől.” Biztos, hogy ez az egyetlen megoldás? Tönkrementek a kiskertek... Két jelzést is kaptunk olva­sóinktól : kiskerttulajdonosok ír­tak, akiknek telkein a nagyüze­mi vegyszeres gyomirtás hatá­sára tönkrementek a növények. Dr. Hegedűs Sándor (Pécs, Déryné u. 16.) a postavölgyi kiskerttulajdonosok nevében tette szóvá: „A postavölgyi kiskertekben vegyszeres gyomirtó szerek ke- ' rültek a szőlőtőkékre, éppen elvirágzott fákra. Az itt gazdál­kodó embereknek egész évi szőlő- és gyümölcstermése ment veszendőbe egyik napról a má­sikra. Jogos az itteniek kérdé­se; akik nem vitatják, szüksé­ges a nagyüzemi növényvéde­lem, de miért ilyen felelőtle­nül?" Müller Nándor (Pécs, Ma­gyar Lajos utca 7/B) olvasónk­nak Zókon van szőlője, s a na­pokban telefonált szerkesztősé­günkbe: a közelben repülőgép­ről leszórt gyomirtó szer tönkre­tette a környék szőlőit. S nem­csak a zóki, az aranyosgadá- nyi kertek is megsínylették a permetezést. Magánkisiparosként dolgozó fogtechnikusok cégtáblája mel­lett általában ott virít nagy be­tűkkel, hogy: „Törött fogsorát soron kívül megjavítom." Egyelőre még kevesen tudják, hogy a Fogtechnikai Vállalat szintén bevezette ezt a szolgál­tatást. Az eddigi gyakorlat sze­rint az SZTK-szakrendelésen várta ki a sorát az is, akinek a fogorvossal tulajdonképpen semmi dolga nem volt, csupán átadta törött műfogsorát, amit onnan továbbítottak a Fogtech­nikai Laboratóriumnak, majd mi­után kijavították és visszaszál­lították, s a páciens - néhány nap elteltével — ismét a ren­delőben jutott hozzá. Könnyű átlátni, milyen nehézkes és hösszadalmas ez az út, Nem csoda hát, ha a táplálkozásnál nélkülözhetetlen - no meg esz­tétikai szempontból is fontos - „segédeszköz" tulajdonosa in­kább választotta az egysze­rűbb, gyorsabb, noha drágább megoldást, a maszek fogtech­nikust. Az Egészségügyi Miniszté­rium 1982. március 15-én élet­be lépett határozata most le­hetővé teszi, hogy a Fogtechni­kai Vállaiat laboratóriumai — fogorvosi közvetítés nélkül — közvetlenül végezhesse el a tö­résjavításokat Pécsett, a Szigeti úton, a 8. sz. Fogtechnikai Laboratórium bejáratánál is olvasható a táb­la: „Fogsortörés-javítást 10 fo­rintért vállalunk.” Egy szakem. bér kifejezetten ezekkel a gyors­javításokkal foglalkozik és 24 órán belül rendbehozza a hi­bát. Nem megvetendő az sem, hogy az esetleges késéseket eddig a fogorvostól kérték számon, míg most a fogtech­nikus közvetlen kapcsolatba ke­rül a megrendelővel. R. Zs. Öregek délutánja Nagybudmérban A nagybudméri idős embe­rek nevében irt szerkesztősé­günknek Tóth Józsefné helybeli lakos. Mint arról beszámol, ná­luk minden évben több alka­lommal közös találkozóra hív­ják a község idősebb lakóit. A Hazafias Népfront főként a helybeli fiatalokra támaszkod­va szervezi ezeket a találkozó­kat. Most, május elején volt a legutóbbi, ahol nemcsak a nagybudméri, hanem a bólyi fiatalok is szórakoztatták őket. I A. K.-né kérdezi, hogy a ha­szonbérleti szerződést mikor le­het megszüntetni? Polgári Törvénykönyvünk 457. §-ában Írtak szerint a határo­zatlan időre kötött mezőgaz­dasági haszonbérletet hathó­napi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntet­ni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap. A haszonbérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja a ha­szonbérletet, ha a haszonbérlő a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyo­san veszélyezteti épségét; b) figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbé­relt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állat- állományt vagy a felszerelést; c) a haszonbért vagy a köz­terheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fi­zeti meg. Abban az esetben, ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon be­lül nem veszi tudomásul, a haszonbérbeadó további nyolc napon belül a bírósághoz for­dulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. A felmondás csak írásban érvényes. Polgári Törvénykönyvünk sze­rint a haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örök­hagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától szá­mított harminc napon belül gyakorolhatják. A jogszabályi előírás szerint a gazdasági év végével meg­szűnik a haszonbérlet, ha a ha­szonbérbeadó vagy a haszon­bérlő mezőgazdasági termelő- szövetkezetbe lép be. I Kiss Gézáné pécsi olvasónk kér­dezi, hogy o gyermekgondozási segély megszakitása után újból jór-e a segély? A 4/1982. (IV. 16.) Eü. M. sz. rendelet 8. §-a értelmében a gyermek gondozására igény­be vett fizetés nélküli (díjazás nélküli) szabadságnak a gyer­mekgondozási segélyben része­sülő, vagy a házastárs, illetőleg az eltartó halála vagy tartós (legalább 30 nap időtartamú) megbetegedése, katonai szol­gálatra való bevonulása, sza­badságvesztés büntetése, élet- közösség megszakítása, újabb gyermek születése miatti meg­szakítása esetén a gyermek- gondozási segély a további fi­zetés nélküli szabadság idejé­re is jár. A fizetés nélküli szabadság­nak — egy naptári évben egy­szer — munkábaállás vagy munkaviszony (tagsági viszony) létesítése céljából történő megszakítása esetén — a gyer­mekgondozási segély a fizetés nélküli szabadság további ide­jére is jár. Nem számit a gyermekgon­dozási segély fentiekben ismer­tetettek szerinti megszakításá­nak az, ha az anya helyett az apa veszi igénybe a qyermek- gondozási segélyt. Ebben az esetben az apának a gyermek- gondozási segélyre irányuló igénybejelentését az anyával együttesen kell előterjeszteni. Az apa gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a katonai szolgálatra történő be­hívása esetén megszűnik. He­lyette a gyermekgondozási se­gély az anyát ismételten meg­illeti. I T. I. az iránt érdeklődik, hogy a lakbért meddig kell befizetni és a bérleti viszony megszűné­sét követően kell-e még fizetni? A módosított 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet 66. §-ának előírása szerint a bérlő a lak­bért havonta egy összegben, legkésőbb a hó 15. napjáig köteles megfizetni. Ugyanezen rendelethely ér­telmében a lakbérfizetési kö­telezettség a lakásbérleti jog­viszony megszűnéséig tart. Ha azonban a bérlő a lakást ko­rábban visszaadja a bérbe­adónak, az új bérlő beköltözé­sétől kezdődő időre már nem köteles lakbért fizetni. A szerkesztőség postájából Nyugdíjasok fóruma

Next

/
Oldalképek
Tartalom