Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-16 / 132. szám

2 Dunántúli napló 1982. május 16., vasárnap Újítók és feltalálók országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) bontakoztak ki az újítók és feltalálók nagyszerű eredmé­nyei és további alkotó szándé­kai — mondotta, s hozzáfűzte, hogy a szakszervezetek odafi­gyeltek a jogos bírálatokra is, amelyeket megszívlelnek saját munkájukban és a hibák kija­vítására sarkallnak más illeté­keseket is. Manapság még gyakran elfecsérlódik a tetterő, mert az újítóknak, feltalálók­nak egy része nem ismeri a kiemelkedően fontos műszaki­gazdasági problémákat, ame­lyek megoldásra várnak. Első­sorban ez az oka annak, hogy a benyújtott javaslatoknak csaknem a felét elutasítják, nem hasznosítják. A szakszer­vezeteknek fontos feladatuk, hogy a vállalati vezetőkkel együttműködve segítsék széles körben megismertetni: a haté­konyság, a korszerűség, a ta­karékosság, a szervezettség, a munka- és környezetvédelem mely konkrét területein várja a vállalat az újítók közreműkö­dését. Az érthetően megfogal­mazott célok teremthetnek szi­lárd olapot az újításokhoz és találmányokhoz. Különösen a munkásújítók esetében az is szükséges, hogy ne magányo­san küzdjenek az esetleges ér­dektelenség, közömbösség el­len. Álljanak melléjük, bátorít­sák őket a szakszervezeti szer­vezetek, a munkahelyi vezetők. A továbbiakban hangoztat­ta: a szakszervezeteknek kö­vetkezetesebben kell segíteniük szervező és propagandamun­kával a tapasztalatcseréket, a jó alkotások, módszerek ter­jesztését, jobban harcolni a mozgalomban részt vevők meg­becsüléséért, anyagi elismeré­séért. A szakszervezeteknek kötelességük eloszlatni azt a tévhitet, hogy az újítók és fel­találók csak saját anyagi ér­dekeiket nézik, és munkájuk eredményéből kizárólag nekik van hasznuk. Megfelelni az követelményeknek A vitában felszólalt Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: gazdaságpoliti­kánknak határozott törekvése olyan légkört, közgazdasági környezetet létrehozni, erősíte­ni, amely fegyelmezett, gondos alkotó munkára ösztönöz, sőt kényszerít. Be kell azonban is­mernünk - mondotta —, hogy a szorító körülmények ellenére sem sikerült még ezt a kör­nyezetet kielégítő mértékben megteremteni. Még mindig sok olyan vállalat működik az or­szágban, látszólag zavartala­nul, amelynek gazdálkodása, vezetésének színvonala nem­csak a mai, hanem a tegnapi követelményeknek sem felel meg. A változáshoz feltétlenül szükséges az emberek alkotó energiájának hatékonyabb fel- használása. A vállalatok több­sége mór felismerte, hogy elő­rejutni, boldogulni csak az ösz- szes rendelkezésre álló szellemi erőforrás hasznosításával lehet. A puszta felismerés és jó szán­dék azonban önmagában ke­vés, olyan feltételeket kell te­remteni a vállalatokon belül, a vállalatok közötti együttműkö­désben és az irányításban egy­aránt, amely lehetővé teszi, hogy a kollektívák valameqnyi tagja erejének és képességé­nek megfelelő munkát végez­hessen. Csak olyan célokat sza­bad kitűzni, amelyekhez a fel­tételek is megteremthetők. A tervek és az újítások nem sza­kadhatnak el a vállalatok adottságaitól, lehetőségeitől, a népgazdaság teherbíróképes­ségétől. Ahhoz, hogy vállalataink biz­tonságosan tervezhessenek, fej­leszthessenek, szélesebb anya­gi önállóságon és vállalkozó felelőségen alapuló döntési hatáskörre van szükség. Csak így lehet elvárni a vállalati vezetőktől, hogy tevékenységük túlnőjön a napi rutinmunkán, merjenek kockáztatni. Ehhez a jogszabályok és a gazdasági szabályozók komplex módosí­tása is szükséges, amely kiter­jed a jövedelemszabályozás és a hitelezési gyakorlat korsze­rűsítésére csakúgy, mint sok­rétű vállalati formákra, a vál­lalati gazdálkodás rugalmassá­gának növelésére a népgazda­sági és a vállalati tervezés kor­szerűsítésére. A módosítások­nak egyik alapvető célja, hogy a társadalom innovációs ké­pességében rejlő többletener­giák felszabaduljanak. A kormányzat az újítóktól, a feltalálóktól nemcsak azt kéri, hogy újat alkossanak, arra is számtí, hogy javaslataikkal hozzájárulnak a mozgalom ha­tásosabb szervezeti, érdekeltsé­gi rendszerének megteremtésé­hez. Az újítók üzemi tanácsko­zásain sok javaslat hangzott el s ezeket csakúgy, mint a mos­tani országos tanácskozáson felvetődő kezdeményezéseket tanulmányozni! fogjuk, és ugyanezt követeljük meg a vál­lalatoktól is — mondotta a mi­niszterelnök-helyettes. Végül rámutatott: a kor­mány fokozott figyelemmel kíséri az újítók és a feltalálók munkáját, nagyra értékeli azt, és mindent megtesz azért, hogy a mai nehéz gazdasági helyzet­ben biztosítsa az alkotás felté­teleit Az újítók problémáit megoldani azonban csak együt­tesen képesek az újítók, a vál­lalatok és a kormány, ahogyan az újítások és a találmányok hasznán is maguk az alkotók, a vállalat és az ország egésze osztozik. A tanácskozáson sokan, sok témában szólaltak fel. Pusztai Gyula a felszólalá­sokat összegezve bejelentette, hogy a felvetett javaslatokat, ajánlásokat megvizsgálják, és ahol szükséges, kezdeményezni fogják a változtatásokat. Ugyanakkor néhány felszólaló olyan gondokról beszélt — mondotta —. amelyek helyi problémákat tükröznek és ha­sonlókat sok más vállalatnál rugalmasan megoldottak. Ilyen például az újítási díjak mini­mális összegének megállapítá­sa is. Ezután az országos tanács­kozás résztvevői felhívást fo­gadtak el: az ország dolgozói, különösen a kutatásban, a fej­lesztésben tevékenykedők aktí­vabban kapcsolódjanak be az újító és feltaláló mozgalomba. Újításaikkal, találmányaikkal növeljék a társadalmi termelés hatékonyságát és járuljanak hozzá a magyar gazdaság nem­zetközi versenyképességéhez. Az újítók és feltalálók alkotó erőfeszítései mindenekelőtt a jobb termelési szerkezet kiala­kítását, a technológiák korsze­rűsítését, új, korszerű anyagok alkalmazását, az álló- és for­góeszközök kihasználását, a termelékenység emelését, a munkavédelem javítását, az ex­port bővítését, természeti kin­cseink és energiaforrásaink jobb hasznosítását, az alap és szerkezeti anyagok tulajdonsá­gainak javítását, gazdaságos felhasználását, a hullladékok és másodlagos nyersanyagok újrafeldolgozását, a környezet- védelmi, a mezőgazdasági és a szállítási feladatok megoldá­sát szolgálják. Tevékenységük kapcsolódjék a központi fej­lesztési programokhoz is. Fel­hívták a vállalatok, intézetek és szövetkezetek vezetőit, hogy a társadalmi szervekkel együtt­működve hatékonyabban ösz­tönözzék alkotásokra a dolgo­zókat, gyorsítsák meg az újítá­sok és a találmányok hasznosí­tását és segítsék elő azok szé­lesebb körű elterjesztését. Gon­doskodjanak a találmányok jogvédelméről is. A tanácskozás Juhász And­rásnak, a KISZ Központi Bi­zottság titkárának zárszavával ért véget. NAGYVILÁGBAN fl szovjet űrhajósok üzembe gj* helyezik az űrállomást Anatolij Berezovoj és Valen- tyin Lebegyev, a Szaljut—7—Szo­juz T—5 űrkomplexum lakói szom­baton befejezték szállítóűrhajó­juknak, a Szojuz T—5-nek kon­zerválását, s a repülési prog­ramnak megfelelően hozzálát­tak az űrállomás berendezései­nek üzembe helyezéséhez. Beszámolójuk és a műszerek szolgáltatta telemetrikus ada­tok szerint a Szaljut—7 fedél­zeti berendezései rendeltetés­szerűen működnek. Az űrállo­más lakóhelyiségeiben a hő­mérséklet 20 Celsius fok, a légnyomás 840 higanymillimé­ter. A két űrhajós egészségi ál­lapota és közérzete jó. Szerve­zetük megfelelően alkalmazko­dik a súlytalanság körülményei­hez. A Szaljut—7—Szojuz T—5 űr­komplexum elipszis alakú pá­lyán kering a Föld körül. A pályának a Föld felszínétől szó-' mított legnagyobb távolsága 360 kilométer, legkisebb távol­sága pedig 343 kilométer. A pálya síkja az Egyenlítő sík­jával 51,6 fokos szöget zár be. Az űrkomplexum 91,3 perc alatt tesz meg egy fordulatot a Föld körül. Az új szovjet űrállomás, a Szaljut—7 tizenkilenc tonna sú­lyú. Ebből több mint másfél tonna a különböző tudományos berendezések súlya. Az űrállo­más lakóhelyiségeinek térfogata eléri a 90 köbmétert. A Szal­jut—7-en az előző Szaljutokhoz képest több új tudományos be­rendezés és műszer is helyet kapott. Az előző űrállomáson, a több mint négy éve a Föld körül keringő Szaljut-6-on meg­fordult 16 expedíció tagjainak javaslatai alapján korszerűsí­tették az űrállomás néhány szerkezeti egységét is. Ami magát a Szaljut-6-ot il­leti, az „űrmatuzsálem" igen jó állapotban van, s szükség esetén akár legénységet is le­het rá küldeni. ♦ BUDAPEST: Szombaton hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar egyházi küldöttség, amely a világvallások moszkvai békekonferenciáján vett részt. BELGRAD: Zágrábban szombaton befejezte munkáját a Horvát Kommunisták Szövet­ségének IX. kongresszusa. A küldöttek egyhangúlag elfo­gadták a soronlevő feladatokat rögzítő határozatot, majd pe­dig annak a levélnek a szö­vegét, amelyben őszinte sajnál­kozásukat fejezték ki Vladimir Bakancsnak, a jugoszláv ál­lam- és pártelnökség tagjának azért, hogy gyenge egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a legmagasabb köztár- scsági pártfórum tanácskozá­sain. A kongresszus a Horvát Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága elnökségének új elnökévé a 60 éves Jure Bi- licset, a horvát köztársasági képviselőház eddigi elnökét vá­lasztotta meg. HAMBURG: A fontos poli­tikai kérdésekben egyetértés mutatkozott Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és Helmut Schmidt német szövet­ségi kancellár között — derült ki a két politikus szombati saj­tóértekezletéből, amelyet ham­burgi eszmecseréik befejezté­vel tartottak. A Schmidt szülő­városában lezajlott — oldott légkörű — találkozó a Irancia- nyugatnémet jáviszonyt volt hi­vatva demonstrálni. A £alk- land-ügyben újból leszögezték Nagy-Britanniát támogató ál­láspontjukat. Megfigyelők sze­rint egyértelműnek tűnik, hogy a Közös Piac tagországai meg­hosszabbítják a vasárnap lejá­ró Argentina-ellenes kereske­delmi embargót. Még akkof is, ha — mint Schmidt mondotta — nem könnyű szankciókat alkal­mazni a hagyományos gazda­sági partner ellen. A francia einök és neje szombat délután hazarepült Párizsba. + BUDAPEST: Virizlay Gyu­lának, a SZOT titkárának veze­tésével szombaton szakszerve­zeti küldöttség utazott Nyugat- Berlinbe, ahol részt vesznek a Német Szakszen/ezeti Szövetség (DGB) 12. kongresszusán. + BELGRAD: Szombaton megtartotta alakuló ülését a mólt hónapban megválasztott új jugoszláv nemzetgyűlés. Az ülésen a parlament elnökévé egyéves megbízatási időre az 56 éves Riaf Dizdarevicset, a bosznia-hercegovinai köztársa­sági elnökség eddigi elnökét, alelnökévé pedig Mito Micajko- vot, a makedón köztársasági képviselőház volt alelnökét vá­lasztották meg. Hűvösnek nevezhető légkör­ben kezdődtek meg szombaton Haig amerikai külügyminiszter és Papandreu görög kormányfő tárgyalásai a görög fővárosban. A görög sajtó „kulcsfontos­ságúnak” nevezte a jelenlegi amerikai—görög tárgyalásokat, mert azok napirendjén szinte minden olyan nagy kérdés sze­repel, amelyet a hét hónapja hotalomra jutott szocialista pár­ti kormányzat másképpen kíván megoldani, mint a jobboldali új demokrácia — a tavaly veresé­get szenvedett párt. Görög részről felvetik Haig külügymi­niszternek az amerikai támasz­pontok kérdését, a görög—tö­rök viszonyt és a ciprusi kér­dést. A tárgyalásokra mindkét fél más-más okból választotta meg ezt az időpontot. Hétfőn Luxem- külügyminiszteri értekezlete. Haig szeretné, ha ezúttal Gö­rögország nem demonstrálná burgban kezdődik a NATO feltűnően különvéleményét olyan fontos kérdésekben, mint a ke­let-nyugati viszony, a Szovjet­unióval fenntartott kapcsolatok. Görög részről pedig — híven a szocialista párti kormány eddig folytatott „kis lépések” politi­kájához — talán ennek fejében szeretnének haladást elérni c függő kérdésekben. ♦ ♦ BUDAPEST: Duschek La­josáé, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke szombaton elutazott Brüsszelbe „A nők és az apartheid" elnevezésű ENSZ konferenciára, amelyen a világ minden részéből mintegy 250 küldött vesz részt. Az ENSZ sza­kosított szervezetei, a dél-afrikai felszabaditási mozgalmak nő­szervezetei is képviseltetik ma­gukat. A résztvevők határozatot és ajánlásokat fogadnak el a fajüldöző politika ellen. Béketüntetés Bécsben Az osztrák államszerződés aláírásának 27. évfordulóján — szombaton — évtizedek óta nem látott méretű béketüntetés szín­helye volt az osztrák főváros. A több tízezer résztvevő — kö­zülük legkevesebb tízezren vi­dékről különvonatokkal érkez­tek a bécsi rendezvényre — 130 politikai és társadalmi szerve­zet felhívását követte, amikor a főváros különböző pontjain — többnyire pályaudvarok^kö­zelében — gyülekezve fegyel­mezett sorokban elindult a központi ünnepség színhelye,’ a bécsi városháza előtti tér felé. A 2. köztársaság eddigi, leg­nagyobb béketüntetésének elő­készítésében részt vettek az Osztrák Kommunista Párt, a Baloldali Szakszervezeti Blokk, az Osztrák Szocialista Párt kü­lönböző tagszervezetei és if­júsági szárnyai, más polgári pártok fiatal szervezetei, egye­temi diákszervezetek és sok más haladó csoportosulás. Az atomháború megakadályozá­sáért, az egyre képtelenebb iramú fegyverkezési verseny feltartóztatásáért, valamint a Nyugaton és Keleten egyaránt végrehajtandó leszerelés elő­mozdításáért — demokratikus alapon — megrendezett bécsi tömegtüntetés rendben, rend­bontás nélkül zajlott le. Ezt megelőzően 516 osztrák tudós, pedagógus és állami tisztviselő közös nyilatkozatot fogalmazott meg, s ebben til­takozott az Egyesült Államok kormánya által meghirdetett erőpolitika ellen és követelte, hogy akadályozzák meg az új — középhatótávolságú — ame­rikai rakétafegyverek tervezett nyugat-európai telepítését. Az osztrák értelmiségiek nyilatko­zatukat eljuttatták a szomba­ti nagyszabású békedemonstrá­ció szervező és előkészítő bi­zottságához. + BUDAPEST: A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának meghívására május 12—15. között lengyel pártmunkás küldöttség tartóz­kodott Budapesten, élén Sta­nislaw Gabrielskivel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága társadalmi-szakmai osztályának vezetőjével. A len­gyel vendégekkel megbeszélést folytatott Baranyai Tibor, az MSZMP KEB tagja, a KB párt­ós tömegszervezetek osztályá­nak vezetője. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtitkára fogadta a lengyel küldöttséget. Lengyel akadémiai küldöttség látogatása Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökének meghívására május 12—15. között hazánkban tartóz­kodott a Lengyel Tudományos Akadémia küldöttsége Aleksan- der Gieysztor, a Lengyel Tudo­mányos Akadémia elnöke veze­tésével. A látogatás során a két akadémia vezetői eszme­cserét folytattak a tudományos együttműködés hatékonysága növelésének lehetőségeiről. A Lenqyel Tudományos Akadémia küldöttségét fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának taqja. a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A meg­beszélésen jelen volt Szent­ágothai János, az MTA elnöke és Knopp András, az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője. ■f BUDAPEST: Szombaton befejezte munkáját a FIT (Nemzetközi Kereskedők Társa­sága) kongresszusa. 150 külföl­di üzletember, elsősorban euró­pai kereskedőházak, bankok és iparvállalatok képviselői vettek részt a Magyarországon elő­ször ez alkalommal megrende­zett tanácskozáson. A három­napos találkozón az üzletembe­rek a nemzetközi kereskedelem problémáival foglalkoztak és különböző együttműködési le­hetőségekről tárgyaltak. Mivel a szervezet tagjainak több­sége üzleti kapcsolatban áll a szocialista országokkal, a kongresszuson ezúttal is meg­vitatták, milyen lehetőségei vannak a kelet—nyugati keres­kedelem fejlesztésének. A FlT- kongresszuson az idei közgyű­lés mellett konkrét üzleti tár­gyalásokra is sor került. Valaha az NSZK számított „az ígéret földjének” sokak számára, akik politikai alapon, vagy csak a jobb élet reményében igyekeztek oda, gyakran illegális úton, néha még embercsempészek szolgálatait is igénybe véve. Ma fordulni látszik a kocka. Nyu- gat-Németországbon egyre kevesebb hatósági segítséget adnak az oda­érkező idegeneknek (két évig nem vállalhatnak munkát, gyűjtőtáborok­ban helyezik el őket, nem folyósí­tanak számukra segélyt, stb.) és az ott dolgozó külföldi vendégmunká­sokat hazatérésre ösztönzik. Ha ép­pen ki nem zsuppolják . . . A közvéleményben erősödik az idegenekkel szembeni ellenérzés. A szélsőjobboldali NDP meg is pró­bálja ezt lovagolni és nyíltan ide­gengyűlölő („Ki az országból a külföldiekkel! . . .”) programjával lassan már növelni is tudja szava­zatainak számát. A sajtóban soka­sodnak a leleplező írások arról. hogy a magukat „politikai mene­kültnek” feltüntető küföldiek 90 szá­zalékáról kiderült: semmi üldözte­tésben nem volt részük hazájukban, csak a meggazdagodás reménye vitte őket az NSZK-ba. (A 4 millió 700 ezer külföldiből 200 ezer mond­ta magát „politikai menekültnek”.) A külföldiekkel szembeni ellenér­zés erősödését a munkanélküliség is indokolja: Hallani olyan jelszót, ol­vasni olyon nyilatkozatokat, hogy ha az NSZK-ból hazazavarnák az egymillió 800 ezer vendégmunkást, akkor lenne munkaalkalom az egy­millió 700 ezer nyugatnémet mun­kanélküli számárai Persze, ez pri­mitív és leegyszerűsítő vélekedés: az idegenek végzik a nehéz, pisz­kos és veszélyes munka többségét. A vita tovább tart az NSZK-ban, ahol egyre több politikus Ígéri a választóinak, hogy az ország ezután nem az idegenek számára lesz — az ígéret földje. P. 1. Tájékoztatjuk T. Ügyfeleinket, |HT hogy karbantartó üzemeink május 15-től szeptember 15-ig nyári ügyeleti szolgálatot tartanak VASÁRNAP ÉS ÜNNEPNAPOKON! Nyitvartartósi idő: reggel 8—16 óráig PÉCS, Szigeti út 131. SZERVIZEINK VÁRJAK ONT! KOMLÓ. MOHÁCS. Ipari út 2. Újváros 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom