Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-10 / 98. szám

1982. április 10., szombat 13 Punantmt napló Elmondanak minden tudnivalót Kisvállalkozások tanácsadó irodája Pécsett Cím: Szalai András út I5., a volt Sopiana épülete Legtöbb kisvállalkozó tájé­kozatlan a megalakulást. ille­tően: hová forduljon kinek a segítségét kérje? Ezen segít a PM Ellenőrzési Főigazgató­ság Baranya megyei Igazgató­sága, amely a Baranya megyei Tanáccsal együttműködve a kisgazdaságok részére tanács­adó, segítő szolgálatot szerve­zett Pécsett, a Szalai András út 15-ben, a volt Sopiana épü­let óben. A négy szakember, köztük dr. Garamvölgyi Miklós főrevi­zor, a tanácsadó iroda vezető­je minden szerdán 2-től 6-ig várja az érdeklődőket. Ingyen adnak felvilágosítást többek között az árképzés, az adózás, a költségvetés, a számviteli nyilvántartás tudnivalóiban. El­magyarázzák, miként kell a tár­sadalmi szerződést, a kérelmet megírni, hány helyre szükséges beadni, milyen sorrendben, ezenkívül iratokat, például naplófőkönyvet számadási kö­telezettségi útmutatót szerez­nek be, fénymásoltatnak, vagy hitelesítenek. Nagyfokú türe­lem jellemzi a felvilágosító munkájukat, hiszen a könyve­lésben, az adminisztrációban szinte teljesen járatlan embe­reken kell segíteni. Többször találkoznak vaskos tévedésekkel, félreértésekkel. Például tőke nélkül képzelnek el vállalkozást, és alig értik meg, hogy minimum a társa­dalombiztosítási járulék össze­gére szükség van. Az admi­nisztrációs munka nehezen képzelhető el, ha az alapítók között legalább egy tag nem jártas a könyvelésben. Néhá­nyon a többféle árképzési rendszerből gondolnak hasznot húzni, vagy feleslegesnek tart­ják a szigorú szakmai elvárá­sokat, például a mestervizsgát. Sok helyen kell bejelentkezni, sokféle hivatalt megjárni, így a tanácsot, cégbíróságot, adó­hivatalt, a társadalombiztosítá­si igazgatóságot, mire megér­kezik a várva várt működési engedély. Ezek a hitelesítés kötelező állomásai, s amíg ezt nem érti meg a vállalkozó, ad­dig kérelmek, beadványok tu­catját írhatja meg. Az irodán nagy a „forgalom, egy nap 30—50 ember tér be, főleg pécsiek. Vidékről villányi, komlói, siklósi érdeklődők ke­resik fel az irodát. Középko­rúak, elsősorban fizikai munká­sok a vállalkozni akarók és a főállás melletti működési for­mák után érdeklődnek, de ter­vező. építőipari, városgazdál­kodási és bányavállalatok kép­viselői is eljárnak, hogy válla­lati gozdasági munkaközösség alapításához kérjenek szakmai segítséget. Ez a forma mind népszerűbb, így akarnak lakást felújítani, szállítani, villanyt szerelni, kőműves-, asztalos- és lakatosmunkát, számítástech­nikai szervezést végezni, vala­mint motort, kisgépet javítani. Termékelőállításra alig tapasz­talni alapítási kedvet. Csati János Megkezdte munkáját az értelmiségi fiatalok Baranya megyei tanácsa „Képviseljük Baranya fiatal értelmiségét, rávilágítunk az eredményekre és a problémákra. Megpróbáljuk segíteni az értel­miségiek értékteremtő, értékto­vábbító és értékmegőrző funk­ciójának mind teljesebb meg­valósulását. Szerény eszkö­zeinkkel támogatni kívánjuk a megye értelmiségét abban, hogy eleget tehessen a meg­kívánt követelményeknek” — mondta Csefkó Ferenc, az MTA Dunántúli Tudományos Intéze­tének ügyvezető igazgatója, az értelmiségi fiatalok Baranya megyei tanácsának elnöke, A Baranya harminc értelmiségi képviselőjét tömörítő ÉFT nem­régen alakult csakúgy, mint a KISZ Baranya megyei Bizott­sága mellett működő többi ré­tegtanács (az ifjúmunkások, a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok, az egyetemisták és főis­kolások, valamint a középfokú oktatási intézményekben tanu­lók körében) Az ÉFT tagjai között van pél­dául sombereki jogász, mohácIF orvos, komlói pedagógus, pécsi népművelő és iparművész. A tes­tület titkára Tasnádi Péter, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának titkára. A tanács feladatának tekinti azt is, hogy más rétegek mun­káját segítse. Ennek értelmé­ben felkérésre szakterületük té­máiból előadásokat tartanak. Emellett több, a megye politi­kai életével kapcsolatos kérdés­ben előzetesen kérik véleményü­ket, sőt az ÉFT is kezdeményez, heti bizonyos problémák meg­tárgyalását. íqy foglalkoznak majd a lakásellátás és az ama­tőr mozqalom helyzetével Az ÉFT „munkatanács" jelle­géből következően minden ülé­sén konkrét témaköröket is meg­vitat Az alakuló tanácskozáson például szócsaták hevében, vé­leményezték a Baranya megyei Tanács által társadalmi vitára bocsájtott, az aprófalvakban la­kók helyzetét bemutató előter­jesztést. A külső szakemberek bevonásával létrejött vitán első­sorban a községek megtartóké, pességével, a körzetesítés buk­tatóival és a falvakban élő fia­talok szerepével foglalkoztak. Az ÉFT tagjait sokan ismerik a megyében de a testület mun­kájáról még kevesen tudnak. Remélhetőleg az elkövetkező hónapokban érezhető lesz an­nak a tenniakaTásnak a hatá­sa, amit a tagokkal való beszél­getéskor tapasztalhattam. Bozsik L. Tűz Majláthpusz Elégett 760 tonna vetőburgonya Pénteken hajnali ötkor sza­badult a megyére a szélvihar, lökései meghalödták a 80 ki­lométer per órás sebességet is. A majláthpusztai tűz közvetett kiváltója volt ez a szélvihar. De csak kiváltója. Kellett még más is hozzá; a hivatalos szakértő óvatos fogalmazása szerint a villamos vezeték nem megielelö szerelése is. E villa­mos légvezeték a Szigetvári Ál­lami Gazdaság majláthpusztai burgonyntarolóihöz vezetett, hogy a szellőztető motorokat működtesse, nehogy befülled­jen a drága vetőgumó. Mert drága' az, volt ott Flollandiából származó is, mázsáját kétezer forintért szerezte be a gazda­ság. A befülledést meggátló ve­zeték lett mégis a vetőburgo­nya veszte, mert az erős szél összefújta a 380 voltos vezeté­keket, a rövidzárlattól megol­vadt az alumíniumkábel, az ol­vadék rácsorgott a szalmabá­lákra, amiket azért raktak kör­be a burgonya köré és fölé, hogy a hideg ellen védjék. A szalmabálákon fólia is volt, az meg a csapadék ellen. A határőrök vették észre a tüzet, ők riadóztatták a tűzoltó­ságot pénteken reggel 5 óra 25 perckor, öt perc híján egy órával később értek oda a pé­csi és a szigetvári tűzoltók, fél 10-re sikerült megfékezni a lángokat. A gazdaság üzemi tűzoltói is munkához láttak, még az ál­lami tűzoltósáq megérkezése előtt: — Negyed hatkor értem ki a tűzhöz — mondja Vig István, s mutat a jó száz méterrel A szélvihar összecsapta a villamos légvezetéket odébb levő kútra: — Abból próbáltunk oltani, rögtön ki­húztuk a tömlőt, de sajnos gyenge volt a nyomás, alig jött víz. Mindjárt a negyedik táro­lót kezdtük oltani, mert az első három már úgy égett, mint a zsír, a negyedikbe viszont még csak éppen belekaptak a lán­gok, azt próbáltuk menteni. Szerencsétlenségre a szél­irány felőli első tároló gyulladt ki elsőként, a szél szinte rá­fújta a lángokat a többire is. Az első három tároló teljesen leégett, a negyedik kisebb mér­tékben károsodott, az, ahol az oltást kezdték. A becsült kár kettő és fél millió forint, ugyan­csak az első becslések szerint a megmentett érték 4 millió. Szomorú látványt nyújtanak az eloltott tűz képei. A tárolók faszerkezetéből alig maradt va­lami, a burgonya felső rétege elszenesedett, alatta szétsült, szétfőtt krumpli garmadája. Ta­karmányozásra még jó lehet, vetésre már alig, hisz a lán­gok alulról is érték őket, ép­pen a befülledést gátló szellő- zőalagutakon keresztül. Elégett két gép is, amelyek a tárolók között voltak, egy prizmaszedő és egy rakodógép. Az első tároló mellett a vil­lanyoszlop szinte sértetlen, csak éppen a vezeték hiányzik róla, meg az 55 méterrel odébb le­vő másikról. Ez a távolság szo­katlanul nagy a kettő között, s annak nem találták a nyo­mát a szakértők, hogy a veze­tékek kellőképpen védve lettek volna, például szél miatti ösz- szeérés ellen. A vezetéket a gazdaság emberei építették ki. Közveszély a tűz nyomán nem alakult ki, szerencsére senki sem sérült meg az oltás során. „Csak’.’ takarmánnyá változott 761,7 tonna vetőbur­gonya, s leégett három tároló. A közvetlen kár 2,5 millió fo­rint. b. I. Nevezhetjük hagyomá­nyosnak is már: a pécsi középfokú oktatási intéz­mények végzős osztályai május első napjaiban „közszemlére teszik” tab­lóikat a boltok kirakatai­ban, s ez együtt jár egy vetélkedővel: kinek a tab­lója tetszik a legjobban a pécsieknek, illetve a ver­senyt meghirdető szervek képviselőiből, reklámszak­emberből álló zsűrinek. Lényegében nemcsak ar­ról van szó, hogy a közön­ségszavazatok, illetve a zsűri döntése alapján me­lyik osztály készítette a legötletesebb, esztétiku- sabb, iskolában megszer­zett tudományukat legjob­ban tükröző tablót, hanem arról is, hogy Pécs megyei város Tanácsa V. B. műve­Tabló­verseny lődésügyi osztálya, a KISZ Pécs városi Bizottsága, a Dunántúli Napló szerkesz­tősége díjakkal is honorál­ja a legsikerültebb alkotá­sokat. A verseny tehát május első napjaiban már min­den bizonnyal teljes me­zőnnyel folyik, a zsűri 10- én, a kiállítás helyén érté­keli a tablókat, az ered­ményhirdetés május 22-én, szombaton lesz a Dunán­túli Napló szerkesztőségé­ben. Egyébként - jó ezt a végzősöknek tudniuk - ne­vezési lapot kell küldeniük a KISZ Városi Bizottságá­hoz április 30-ig, s ezen azt is meg kell jelölniük, hol lesz a tablójuk. Bőven lesz mit értékelni: 18 középfokú oktatási in­tézmény végzős osztályai­nak tablóira lehet a közön­ségnek szavaznia, mégpe­dig a Hétfői Dunántúli Napló először április 19-én, majd ezt követő négy hé­ten megjelenő számában található szavazócédulá­kon. Természetesen ennek — és nemcsak a zsűri döntése - alapján is lesz egy J. díj. A legérintetteb- bek — tehát a végzős osz­tályok - egyébként a na­pokban egy körlevelet kap­nak majd, amely a versenyt részletesen ismerteti. Tanácstagi beszámolók Április 13-án, (kedd) 17 órakor a KISZÖV kultúrtermében (Megye u. 20.) a 41. számú választókerület ta­nácstagja: dr. Csaba Imre; 18 óra­kor az MSZMP Budai II. alapszer­vezet helyiségében (Engels út 2.) a 31. számú választókerület tanácstag­ja: Kemény Árpád; a vb-hivatal tanácskozó helyiségében (Kossuth tér 1.) a 39. számú választókerület tanácstagja: Erdélyi Zoltán; a Be­rek utcai Általános Iskolában a 99. számú választókerület tanácstagja: Máté Gyula; a Nevelési Központ 1. sz. Általános Iskolájában a 107. számú választókerület tanácstagja: Papp Gábor. Április 14-én, (szerda) 18 órakor a Műszaki Főiskola (Rókus u. 2. alatti helyiségében) a 63. számú választókerület tanácstagja: Morvay Nándor; a Tanárképző Főiskolán a 73. számú választókerület tanácstag­ja: Bús Imre; a nagyárpádi kultúr- házban a 94. számú választókerület tanácstagja: Jurinovics József; a Berek utcai Általános Iskolában a 101. számú választókerület tanács­tagja: Kondorosi Béláné; az Ipari Tanuló Intézetben (Rét u. 41.) az 52. számú választókerület tanácstag­ja: dr. Petőházi Szilveszter. Április 15-én, (csütörtök) 18 óra­kor az Egészségügyi Szakiskolában (Hunyadi út 72.) a 43. számú vá­lasztókerület tanácstagja: Kisasszon- di József; a Jókai utcai Általános Iskolában az 50. számú választóke­rület tanácstagja: Papp Imre; a Szakmunkástanuló Klubban (volt ürögi kultúrház) a 75. számú válasz­tókerület tanácstagja: Nemeskéri Sándor. Április 16-án, (péntek) 18 órakor a Kodály Zoltán úti középiskolai kollégiumban az 57. számú választó- kerület tanácstagja: Tari Toldi Mik- lósné; az Építők úti Általános Isko­lában a 69. számú választókerület tanácstagja: Gaszt Ödönné; az MSZMP újmecsekaljai alapszervezet helyiségében (Hajnóczy u. 35.) a 78. számú választókerület tanács­tagja: Görcs Károly tanácstagi be­számolót tart. FILMIEGYZEI a remény joga A múlt szombati anyag- todódás miatt elmaradt filmjegyzet lehetőséget adott volna arra, hogy mé­lyen hallgassunk A remény joga című új magyar film­ről, amit még a múlt héten mutattak be. Dehát ma­gyar filmről van szó, illő, hogy támogassuk a hazai filmipart és/vagy filmművé­szetet. A hallgatásra az csábí­tott erősen, hogy egysze­rűen nem tudok mit kez­deni A remény jogával. Filmipari terméknek bajo­san tekinthető, mert az el- kél, ezen pedig alig lé­zengtek nézők — ez viszont arra adott gyanúokot, hogy tán művészi filmről van szó. Viszont érthető volt, s ez az ellenkezőjét sugallja, azaz, álljunk csak meg en­nél az érthetőségnél. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogyha vala­mi azonosítható, akkor az érthető is. A remény joga című film történetének minden eleme azonosítha­tó, és ilyen értelemben ért­hető, bár erős a gyanúm, hogy valódi életből merí­tett történetet dolgozott fel Kézdi Kovács Zsolt rende­ző — ott történik meg ugyanis olyan, amit a leg­merészebb fantázia sem képes összehozni. Nem szándékozom lebe­csülni Kézdi Kovács Zsolt fantáziáját, de erősen ké­telkedem abban, hogy ezt így ő egyedül képes volt összehozni: nagypapánál telelő nyugatnémet hon- polgárságú kisfiú, rafinált lelki kínzásokat kitaláló szomszéd, aki azért gyűlöl­ködik és őrül meg, mert hajdan együtt disszidált az ő lánya a nagyapó lányá­val, aki viszont hazatért és beleszeretett — domborodó hasán is jól látható mér­tékben — fiatalkori és nem disszidáló szerelmébe, aki ráadásul nem hagyja, hogy elvált és házasférfi- szeretővel rendelkező bíró­nő nővére beleavatkozzon az életébe, következésképp első szülött gyermekét rá­bízza nővérére, míg ő nyolchónaposon nászútra nem megy első nagy sze­relmével. A bírónő meg szenved, mert a menő há­zasember lelép, viszont egy éjszaka (szenvedélyes) erejéig fel ne tűnjön a gye­rek apja, azaz az ő nyu­gatnémet sógora, akivel egy szenvedélyes éjszaka erejéig, de aztán az őrült szomszédot kényszerzub­bonyban elviszik, mígnem ittmarad ő, meg a fogadott fia (félig nyugatnémet), hogy magyarrá legyen, mert ha a föld isten ka­lapja . . . Szóval ezek az elemek mind azonosíthatók: mert kinek nem őrült a szom­szédja, ki ne ismerne elvált bírónőt és házasságtörő férfit és egyszeri fellángo­lást —, minden azonosítha­tó, úgy tűnik érthető, még­is úgy jön ki az ember a nézőtérről, hogy nem érti a dolgot. Úgy van, mint egy táj­képpel, minden elemét tud­ja azonosítani: az erdő, az a lemenő nap, az őzike, de egyiket sem érti, mert akkor ő lenne egy személy­ben a legkiválóbb termé­szettudós, illetve az isten, hiszen a tudós nem tud mindent, hanem csak sze­retné megtudni a dolgok lényegét. Miképo a jegyzetíró A remény joga című film lé­nyegét, amit nem talál, sem az azonosítható törté­netben, sem az életből vett figurákban, de még csak ezek összemontózsolásá- bcn sem. Lehet, hogy nincs is neki? 'Bodó) Kezdeményezni és képviselni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom