Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-09 / 97. szám
1982. április 9., péntek Dunántúlt napló 3 szólni a fiatalokhoz Harmat Antal „A mozgalmi munka élményeket, emberi tartást adott nekem” Harmat Antalt, a Pécsi Hőerőmű anyagvizsgálóját a FIN alkalmából KISZ Érdeméremmel tüntették ki. * Ma már nincs korhatár a KISZ-ben, nehéz meghatározni, hogy mikor is „öregszik ki” valaki az ifjúsági szövetség soraiból. Harmincon felül? Van, akiből mór 20 éves korában hiányzik a fiatalos lendület, az áldozatokat is vállaló lelkesedés. Ellenpéldaként viszont azokat lehet említeni, akik az ifjúsági szövetség megalakulása óta folyamatosan KISZ-ta- gok, s gazdag mozgalmi tapasztalataikkal ma is húzóemberek egy-egy közösségben. Harmat Antal, a Pécsi Hőerőmű KISZ-bizottságának korábbi ágit. propos szervező titkára 35 évesen gondolt először arra, hogy át kellene adni a stafétabotot a fiatalabbaknak. Akkor sem, s most 36 évesen sem tekintette ezt teljes visszavonulásnak, csak a mozgalmi funkciókról köszönt le. Pártalapszervezetében vezetőségi tag, szervező titkár, s már csak ezért sem szakadhattak meg kapcsolatai a KISZ-szel. — Sok minden játszott szerepet ebben a döntésben — mondja töprengve. — Természetesen az életkorom is, meg hogy az ifjabb nemzedék is kapjon felelős tisztségben bizonyítási lehetőséget. De legfőképpen mégiscsak az, hogy az utóbbi néhány évben mindinkább úgy éreztem, túl sok a tisztségem, elaprózom magam. Nemrégiben új munkakörbe kerültem, anyagvizsgáló lettem,’ s ehhez a sehol nem tanított munkához is meg kellett szereznem a szükséges ismereteket'. Ami az elaprózódást illeti: Harmat Antal a pártalapszer- vezetben betöltött tisztsége és a KISZ-funkciója mellett tagja a Hazafias Népfront megyei Bizottsága mellett működő környezetvédelmi munkabizottságnak, tagja, sőt egyik alapítója és titkára volt a Magyar Madártani Egyesület pécsi csoportjának. A madárvédelem a fő hobbija, hasznos és pihentető időtöltés. Korábban tíz évig solymászott is. S a vállalat és a KISZ rendezvényein többnyire ő készíti a fotókat. — A fényképezés soha nem volt számomra hobbi, hanem mindig munkaeszköz a KISZ propagandában és a madár- védelemben is. Érdekes véletlen, hogy éppen a fotózással kerültem szinte máról holnapra felelős KISZ-funkcióba. A történethez hozzá tartozik, hogy itt nőttem fel a hőerőmű szom- ségságában, a rendező pályaudvar közelében. Édesapám vasutas volt. A KISZ-be még úttörő koromban, nyolcadik osztályosként vettek fel, a régi Vegyipari Szövetkezet KISZ- szervezetébe 1961 tavaszán. Majd. a MÁV-nál géplakatos ipari tanuló voltam, . s 1965- ben kerültem a hőerőműbe. Igaz, a MÁV-nál alapszervezeti titkár voltam egy ideig, de a kezdeti években itt a hőerőműben nem volt semmi funkcióm. Azt hiszem, akkor nem is voltam túlságosan aktív KISZ-tag. Aztán rendeztek egy fotópályázatot és kiállítást, s a képeim jó kritikát kaptak. S egyből beválasztottak a vállalati KISZ-bizottságba agit- proposnak. Nagyon izgalmas feladat volt, s annak tekintem ma is. Nemcsak a saját munkám sikeréi és kudarcai alapján mondom, hanem az egész ifjúsági mozgalom agitációs és propaganda tevékenységére vonatkozóan: nem sikerült any- nyira előre haladnunk, mint amire lehetőségünk lett volna, még mindig az útkeresésnél tartunk. Persze, nagyon nehéz az emberekhez, fiatalokhoz úgy szólni, hogy az érthető, érdekes és főként mozgósító hatású legyen. Nem mindig találjuk meg a megfelelő eszközöket, ugyanakkor gyakran szembeütközünk a konzervativizmussal és a kényelemszeretettel. Sokan még a lehetőségeket sem ismerik. — E két évtized alatt mi volt a legmaradandóbb élménye a mozgalmi munkában? — Legmaradandóbb? Inkább azt, ami a legtöbb örömet szerezte és szerzi ma is: a bakó- cai gyermekotthon patronálá- sa. A mi alapszervezetünk, a karbantartóké kezdeményezte tíz évvel ezelőtt, de hamarosan az egész vállalat KlSZ-szeveze- tének ügye lett. KlSZ-bizottsá- gi tagként én lehettem ennek a patronálási feladatnak a szervezője. Feladat? — menynyire rideg és pontatlan kifejezés ebben az esetben. A ba- kócai gyerekek elesettsége, szeretetigénye, ragaszkodása szíven üt mindenkit-, aki csak egyszer oda ellátogat. így voltak ezzel a mi fiataljaink is: hívtuk őket, hogy jöjjenek velünk egyszer, másodszor már nem kellett szólni senkinek. Mindegyikünknek személyes ügye lett ezeknek a gyerekeknek a sorsa. A társadalmi munkák idei programja Az „Egy napot Pécsért” mozgalom tavalyi eredményeit ezen a héten értékelték a városi tanács dísztermében megrendezett kitüntetési ünnepségen. Az idei évre vonatkozó tervek már korábban elkészültek, s a több éves hagyománynak megfelelően Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának társadalmi munkát szervező bizottsága a közelmúltban megjelentette az 1982. évi programfüzetét. A nyolcoldalas kiadvány hasznos és részletes útmutatást ad mindazoknak a kollektíváknak, akik társadalmi munkát vállalnak a városért. Ezt a programot megkapták a szakszervezeti szervek, a népfrontbizottságok és a KISZ-szervezetek. Jó néhány társadalmi munkában élen járó kollektíva állandó kapcsolatot létesített már különböző gyermekintézményekkel, s patronáló tevékenységük során állandó segítséget nyújtanak nekik az apróbb-nagyobb gondok megoldásához. Azok a kollektívák, akiknek nincs ilyen kapcsolatuk, a társadalmi munkák 1982. évi programfüzetéből választhatnak maguknak testhez álló feladatot. A segítséget kérő intézményeknek neve mellett nemcsak az elvégzendő munka jellege van feltüntetve, hanem a társadalmi munka szervezőjének neve, címe és telefonszáma is. Harmat Antal nem visel jegygyűrűt.- Eddig a mozgalmi munka teljesen betöltötte az életemet, sokat követelt tőlem és sok olyat adott, amit másképp nem szerezhettem volna meg: élményeket, emberi tartást, edzettséget a sikerek és kudarcok elviseléséhez. S legfőképpen közéleti érzékenységet, ami az én tapasztalatom szerint fiatalító hatású. Dunai I. Balatoni előzetes Megkezdődött az előszezon a Balaton partján: csütörtökön megnyílt a siófoki Európa és a balatonfüredi Annabella Szálló. A húsvéti ünnepekre pénteken megnyitja kapuit a siófoki Hungária és a Lidó is. Folyamatosan érkeznek a külföldi turistacsoportok, csaknem ezer vendég tölti az ünnepeket a magyar tenger mellett. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda balatonföldvári Juventus Szállójában a tavaszi szünidő alatt orosz és német nyelvi tábort rendeznek általános iskolai VII—Vili. osztályos tanulók és középiskolások részére. Az előszezon első vendégeinek távozása után is nyitva marad az Európa és az Annabella Szálló, a többi szálloda pedig május 1-én nyit ismét Közösségteremtés Lvov-Kertvárosban A körzeti népfrontbizottság a várospolitikai feladatok megvalósításáért Az az öröm, hogy valaki új lakásba költözik, esetleg sok éves vándorlás után egyik albérletből a másikba, kezdetben sok mindent elfeledtet, és a saját otthon lakályossá tétele leköti minden energiáját. Elöbb-utóbb hiányozni fog a közösségi élet, és egyre több olyan gond bukkan elő, amit már csak sokak összefogásával lehet megoldani. Hiszen a lakóhely nemcsak a lakást jelenti, hanem a háztömböt, az utcát, a városrészt, a várost, ahol élünk. Ez az egyszerű felismerés határozta meg a Lvov-Kertváros II. sz. körzeti Népfrontbizottság eddigi tevékenységét, amelyről nemrégiben a Pécs városi Népfrontbizottság elnöksége előtt számolt be. Az új. városrész defársadttfmi munkában készüit Képünkön balról: az automatizált lőtér irányítótól nyában: az irányitópultnál Bana László, mögötte Varjas József figyeli társainak lövését, nehéz fel adat az ajtó-ablak-keretböl való gránátdobás. Lőtér Kisvaszaron A z utolsó hó esett le azon a reggelen, szemérmetlenre öltözött a völgy az áttetsző, fehér lepelben. Előbb a kézigránátok tépték fel a hószövedéket, aztán ' a nap tüntette el a méltatlan ruhát a márciusi tájról, s délelőtt mór átmelegítette az acélszürke egyenruhások hátát, amint célra tartva feküdtek, s lőtték a táblát. Tőlük százötven méterre lassan feküdtek el az egészalakos figurák, ahogy a rövid sorozatok rézburkolatú lövedékei eltalálták őket, hogy aztán egy gombnyomásra feltámadjanak, célt adva megint a munkásőrség szénbányász zászló- alja géppisztolyosainak. Kilométeres körben őrök vigyázzák a völgyet, hogy ne tévedjen balesetre oda illetéktelen, bár ilyenkor még kevés az erdőjáró. Ha jön a gombaszezon, igazán akkor nyer értelmet a nélkülözhetetlen elővigyázatosság. Éleslövészet a munkásőrség kisvaszari lőterén. Reggel hétkor már itt volt a zászlóalj két százada, az első csoportok már eldobták az éles kézigránátokat, a többség még gyakorolja. Az a legnehezebb, amikor ab- lakot-ajtót imitáió deszkapa- lónk nyílásain kell célra dobni a gyakorlógránátot. A legtávolabbi alak körébe csak- az alacsony, nagyon jól dobó munkásőr bányász képes eldobni a gránátot. Néhányukról kiderül, hogy nem fog ma éleset dobni — nemcsak bemelegítés, de kicsit selejtező is ez, hiszen az idősebb, reumás vállak már nem adhatnak kellő lendületet. Kicsit odébb rongycsíkokat fűznek a géppisztolyok csövébe, a hosszú asztalon ártalmatlan fémdarabok a részek, de aztán megtisztítva, összeszerelve már a munkásőr technikai erejét adják. Reumás vállúnak, makkegészségesnek egyaránt. A napsugár megcsillan a csövek belsejében, néhány ellenőrző mozdulat, s éleslövészetre készen áll munkásőr és a géppisztolya. A völgy közepében torony, a toronyban irányítóközpont, a kezelőpultnál Bana László, a távolban a céltáblák között két alak. Az egyikre mutat: „Öt várja meg, ó a lőilletékes". Az egyik tábla rakoncátlankodik, rádiótelefonon szól az utasítás, mejyik gombot nyomja a kezelő: engedelmesen hajlonganak a céltáblák, egész-, fél- és negyedalakosak — mintha békés természetükről igyekeznének meggyőzni a ihunkásőröket. Csak egy állhatatos közülük; harciason ágál, nem hajlandó elfeküdni. Még nem hajlandó. Némi agitáció egy csavarhúzóval, s megadja magát ő is — kezdődhet az éleslövészet. A két messzi alak futva jön vissza, kezdésnek sem rossz a sprint, melegedésnek sem. Varjas József híradós szakaszparancsnok, az automatizált lőtér egyik „atyja” még néhány ellenőrzést végez a toronyból, mielőtt szűk szavakkal válaszol. A lőtér fontos neki, nem az interjú, talán dühös egy kicsit, hogy pont most kellett bajlódnia az egyik figurával. Három típusú lőállás sorakozik egymás mellett: a pisztolyé, a géppuska.-golyószóróé és a géppisztolyé. Innen a toronyból minden kezelhető, s a munkásőr-lőgyakorlatok valamennyi elemét kiszolgálja a lőtér.. A céltáblák a 'legkisebb ütésre elfekszenek, jelölve a találatot, s azt is megőrzik „emlékezetükben”, hogy melyiket találták el. A torony alatt átrendeződnek a csoportok, a lőszeresek kibontják a kartondobozokat, rézkúpok kandikálnak a napfényre. Kis dobozokba kerül másfél tucatnyi belőlük, a lő- szeres kiosztja a lőállásbán levőknek. A töltények engedelmesen besurrannak a tárba, a munkásőrök nekifekszenek, s már próbálják a célt. A lőpa- rancsra kibiztosítják fegyverüket, van néhány akinek kiürül a tára, mire lefekteti a táblákat, a többség ad vissza a ki- cdott töltényből — hogy menynyit, azzal is értékelik a parancsnokok a lőtudást. „Azt Írja meg — mondja Varjas József —, hogy a megyei egységzászlóaljak társadalmi munkájával épült ez a lőtér. Bimbó József és Zákonyi Sándor tett legtöbbet, mi szénbányászok a villamos terveket készítettük, a lelső automati- kát, Péter Géza a speciális érzékelőket kísérletezte ki." A völgykatlan összetereli a lövések hangjait — másként szólnak, mint a moziban. Varjas József megenyhül, ahogy a sorozatok után engedelmesen emelkednek fel a céltáblák. Látszik, annyira megszerette őket, hogy fájlalná, ha netán nem ezekre kellene lőnie egyszer társainak. Az éleslövészetet civilek is figyelik: a bázisüzem vezetői látogattak el a gyakorlatra. Tóth Tibor zászlóaljparancsnoknak nem kell röstelkednie előttük a munkásőrök lőtudása miatt, akik láthatóan élvezik, hogy találatukat rögtön jelzi az automatika. Hosszú órák teltek el várakozással korábban egy-egy lőgyakorlaton. A bábuk felállítása, a lövések értékelése mulasztotta az időt. Az automatizált lőtér harma- dára-negyedére csökkentette egy-egy század éleslövészetének idejét. B. L li részén 1980 októberi népfrontválasztásokon alakult meg a körzeti bizottság. Működési területén — jellemző, mennyire új városrészről van szó, mert senki sem tudja pontosan — legalább 22 ezer ember él. Más becslések szerint viszont 28 ezer. Másfél év igazán nem hosz- szú idő, de az alatt az új körzeti népfrontbizottság jelentős sikereket ért el. A személyes emberi kapcsolatok folyamatosan alakultak ki a bizottságon belül épp úgy, mint munkálkodásuk során az egész lakóterületen. A közösség az össze- rázódás folyamatát éli, és ennek a népfrontbizottság a motorja. Legfőképpen azzal, hogy a várospolitikai feladatok megvalósítását nagy energiával támogatja. Társadalmi munkaakciókat szervezett a területeken épült bölcsődék, óvodák, iskolák határidőre történő átadására. és évente két alkalommal a Kertészeti és Parképítő Vállalattal közösen tisztasági akciót rendeznek. Ezekben az akciókban sikerült megmozgatniuk a népfrontaktívákon kívül a Nevelési Központ dolgozóit és tanulóit, a tanácstagokat, a területi pártalapszervezet és a lakóbizottságok tagjait. Fontos szerepet vállal a körzeti népfrontbizottság a közéleti demokratizmus fejlesztésében, de új városrészről lévén szó, nyugodtan azt is mondhatjuk: megteremtésében. Ezt a célt szolgálják a népront által rendezett várospolitikai fórumok, politikai vitafórumok, a gondosan szervezett, éppen ezért nagy érdeklődés közepette zajló tanácstagi beszámolók. Egy új lakóterületen mindig nehezen indul be a kulturális élet, főleg, ha az alapvető objektumok is hiányoznak. A körzeti népfrontbizottsóg az igények felmérésével kezdett hozzá a feladathoz, májd azok ismeretében a Nevelési Központtal közösen nyelvtanfolyamokat szervezett, alkalmi irodalmi műsorokat rendezett, lakóterületi ifiúsáai fórumot tartott, és ifjúsáqi klubot alakított. A tö- meqsportiaényekre is figyeltek- a büdöskúti turistaház üzemeltetésére, fenntartására szocialista eqyüttműködési szerződést kötöttek a Pécsi Spartacus St- vel. Igyekeztek megoldani azt a problémát is. hoqv a lakóterületen élő idős emberek ho- qyan töltsék el szabad idejüket: íav valósult meg a „Naplemente" klub. De nemcsak az öregeknek és a fiataloknak létesítettek klubokat, több más lakóterületi klub alakult rövid idő alatt, s még több van a szervezés .stádiumában. Ezekből a kiragadott példákból is látszik, hogy a Lvov-kert- városi II. sz. Népfrontbizottság tudatosan törekszik a közösségi élet - formáinak, kereteinek, feltételeinek megteremtésére Hogy sikerrel, azt aktívahálózata bővülése, tömegbázisának erősödése bizonyítja. Másfél év alatt szinte minden korosztályt magukkal tudtak ragadni lelkesedésükkel, tenniakarásuk- kal, eredményeikkel. Népfrontos berkekben rájuk is ragadt egy jelző, amire különösen büszkék lehetnek: a Ivov-kertvá- rosi családi népfront. Egy most alakuló nagy közösségben talán éppen ilyen népfrontra van leginkább szükség. D. I.
