Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-05 / 93. szám
Az üzletek kínálata az ünnepekre Húsvéti füstöltáruk a pécsi Bem utcai Húsboltban Fotó: Erb János Megindultak a hajók a Balatonon Szemet-szívet gyönyörködtető látvány volt, ahogy a két siófoki testvér: a Siófok katamarán és a Dunakeszi vízibusz egymás mellett haladva Füred felé tartott a haragoszölden hullámzó víz hátán. Vasárnap 10 óra 25-kor hajókürtök vetettek véget a hosszan tartó tél zsarnokságának. A párába hasító hangokra vijjogó sirályok felelték: — Tavasz van, megkezdődött a hajózás! Igaz, egyelőre naponta csak háromszor indul járat Siófokról Balatonfüredre, de indul, és Badacsony— Fonyód között is hajózhatunk már. 50 perc múlva a párából kibontakozó Balatonfüre- den emberektől zsúfolt kikötő és rezesbanda fogadta az ünnepi díszben érkező hajókat. Na és persze sor került a köszöntő után a hagyományos bor- és virágcserére. Igazi tavaszi nap ... Bőséges választék Csokitojás kosárkában Füstölt sonka és filézett pulykamell Mikor így három héttel ezelőtt először megjelentek az üzletekben a húsvéti csokoládé figurák, sokan csendes medi- tálással vették tudomásul az idő múlandóságát: lám, alig múlt karácsony, máris itt a húsvét. Ezen a héten pedig már megindult az ünnepekre való felkészülés a boltokban és családokban. Az idén is — úgy mint tavaly —, bőven van áru az üzletekben. Maradjunk először a húsvéti csokoládéknál. Az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat például eddig 500 mázsa csokoládéárut hozott forgalomba és a szokásos figurák mellett idén újdonság a 40 dekás csokoládétojás, amelyet kis fonott kosárkában, szépen díszítve hoznak forgalomba. Az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat csokoládékon kívül a szokásos húsvéti áruval telíti az üzleteket. Füstölt parasztsonkából, darabolt és kötözött sonkából, füstölt csülökből például összesen 580 mázsát szállít. Talán csak egyedül a húsvéti sonkához szükséges ecetes tormából lesz az idén kevés, aki még nem vette meg, igyekezzen beszerezni. A Húsipari Vállalat már a hét elején ünnepi választékbővítési céllal nagyobb mennyiségű marhanyelvet és az újdonságnak számító szójás Pannónia termékcsaládból szállít az üzletekbe. Tőkehúsból is lesz elég, összesen három vagon marha- és 12 vagon sertéshúst értékesítenek. A Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat igazi újdonságokkal örvendezteti meg a vásárlókat húsvétra (azonkívül, hogy az előhűtött, fagyasztott és friss baromfiból teljes mértékben kielégíti az igényeket): a napokban már megjelent egy-két üzletben a csirkepörkölt-aprólék csomag, amiben egy fartő, 2 darab szárny, csirkecomb és láb található. Csomagonként 20—25 forint, a súlytól függően. Kilója 33 forint). Szeretnék még e héten az üzletekbe juttatni a pulykaleves-aprólékot, melyet tálcán csomagolva árusítanak és kilója 39 forint. Tőkehúsként árulják majd a baromfifeldolgozó másik újdonságát, a filézett pulykamelleit — hét végén kapható lesz —, amelynek ugyan 95 forint lesz kilója, de csontnélküli húskülönlegesség és igazi vendégváró ünnepi étel. A finom ételekhez a minőségi borok választékát növelik az ünnepekre és a húsvéti locsolóknak is lesz elég kölni, főként a virágillatúakból nagy a választék. S. Zs. Muszola-napok Szigetvarod Besnyák-himt népművészet Baranyában Először rendeznek ilyen nagyszabású, egész áprilisban tartó Muszola-napokat Szigetváron. Tegnap nyílt meg a Tinódi városi-járási Művelődési Központban a Bosnyák— h orvát népművészet Baranyában című kiállítás. 8-án délután 5 órakor kerül sor a rendezvényteremben Simora Gyula költő kétnyelvű szerzői estjére: 11-én 19 órakor Mu- szola-bál lesz az Oroszlán étteremben a Podravka-együttes közreműködésével; 18-án délután fél 4-kor a bosnyák népviseletről és népéletről tart diavetítéses előadást Matusek László honismereti kutató. A Muszola-napok április 25-én zárul, ekkor a rendezvényteremben kerekasztal-be- szélgetést tartanak a Dráva menti horvátok életéről és szokásairól, majd tárlatvezetés, végül délszláv táncház zárja a programot. Pécsett, a'Vizes-dűlőben 400 Q-öl nagyságú zártkerti ingatlanok 200 Ft/n-öl áron eladók Az ingatlanok 30 nr alapterületű hétvégi házzal beépíthetők. ÉRDEKLŐDNI LEHET: INKCZ, Tímár u. 2. Kesztyűs- múzeum a Sallai utca 24-ben Butik és méretes szalon a földszinten Eredeti állapotában állítják helyre a több évszázados épületet U W j színfolttal gazdagodik a pécsiek sétáló utcája, egyelőre ugyan csak papíron, de a tervek annál szebbek: kesztyűsmúzeum, butik és méretes szalon A múzeumot és az exklúziv üzleteket a Pécsi Kesztyűgyár hozza létre a Sallai utca 24. szám alatt, teljesen újjávarázsolva az öreg épületet. A bőr és bőrfeldolgozás köztudottan óriási hagyományokkal rendelkezik Pécsett, hogy mást ne említsünk, már XIV. Lajos, a Napkirály elküldte embereit a Thetheg-, azaz a Tettye-patak mentére, hogy a cserzővargáktól ellessék az itteni cserzési eljárást. Ennek írásos nyoma van. mint ahogy megannyi dokumentum és tárgyi emlék árul. kodik a kesztyűsmesterség több mint évszázados hagyományairól. Köszönet a Pécsi Kesztyűgyárnak, amiért ezt az anyagot nem hagyta elkallódni és megsemmisülni, hanem Déri János kereskedelmi propaganda- főnök vezetésévei már évekkel ezelőtt gyűjtésükbe és rendszerezésükbe kezdett. A lelkes és kitartó gyűjtőmunka szép eredményeket hozott, olyannyira, hogy a gyár A kesztyüsmesterség és a kesztyűdivat története kiállítással, tavaly már Budapest közönsége elé léphetett, és nagy sikerrel szerepelt. De nem maradnak Pécsnek sem adósai. A gyár megvásárolta a Sallai utca 24. szám alatti épületet, ahol kesztyűsmú- zeumot rendez be. A már az 1722-ből fennmaradt telekkönyvi bejegyzésekben szereplő, több mint kétszázötven éves épületet megfiatalítják, eredeti állapotában állítják helyre. Ebben se. gítenek a műemléki szakemberek, akik feltárást végeztek, s egyebek mellett egy régi tűzhelyet és falmaradvónyokat találtak. melyeket a felújítás során megőriznek. A múzeumot az épület kilencven négyzetméternyi alapterületű emeletén hozzák létre. Mivel rengeteg és egyre gyarapodik az anyag, azt tervezik, hogy negyedévi váltásban témakiállítósokat rendeznek. Tehát külön kiállításon láthatjuk majd például a kesztyűsmesterség tárgyi emlékeit és dokumentumait,' vagy a kesztyűdivat történetét, amit az összegyűjtött régi kesztyűkön és kiegészítőkön követhetünk nyomon. A boltíves ház földszintjén lesz a különleges kesztyűket, bőrruhákat és bőrdíszmű-termékeket árusító butik, továbbá a méretes szalon, ahol egyéni megrendeléseket vesznek fel. A múzeum, a butik és a szalon berendezése rendkívül elegáns, egyedi tervezésű, hogy mást ne említsünk, a padlót márványnyal burkolják, a múzeum magasított tetőteret, falburkolatot kap. Tervezik továbbá, hogy az udvarból utat nyitnak, átjárást biztosítanak a Geister Eta utcá. ba. Hangulatos kis sétánynak képzelik ezt el. padokkal, kandeláberekkel, ivókúttal. Mondanunk sem kell, az épület és sátélóudvar nyeresége lesz a városképnek, idegen- forgalmi vonzerejéről nem is beszélve. A múzeum jól illeszkedik a belváros múzeumegyütteséhez. Hogy mikor térhetünk be az újjávarázsolt Sallai utcaiba? Ezzel kapcsolatban az elmúlt hét végén tartottak egyeztető tárgyalást a tervezőkkel és a kivitelezőkkel. Az ígéret: nyitás jövőre. Miklósvári Zoltán Elkezdtek gondolkodni... Híd vagy alagút? Évek óta tartó előkészületek folynak Pécsett a belvárosi forgalmat tehermentesítő északi érintő út építésére. Ez — mint tudjuk — az Aradi vértanúk útja és a Vak Bottyán utca mentén építendő új út lesz. Kezdődött ez a városfalnak kívülről támaszkodó rossz állapotú épületek bontásával, majd a városfal régészeti kutatásával és a helyreállítás megkezdésével. Folytatódott azzal, hogy az UVATERV megbízást kapott a várostól: készítsen vázlattervet az új utat a Hunyadi úttól szintben különvá- laszór közúti felüljáró építésére. Aztán a Hídépítő Vállalat pécsi építésvezetőségét — amely befejezte a Tüzér utcai felüljáró építését — megbízták az új létesítmény építésével. A munka már tavaly megkezdődött: az Aradi vértanúk útja mentén a hajdani várárokban elkészült az új út homokágya, s megkezdték a támfalelemeknek a helyszínre szállítását. Hanem a híddal kapcsolatos elgondolás nem aratott általános tetszést. Különösen az elsőre kínált, bumfordira sikerült előregyártott híd terve nem. Sokan úgy vélték: túlságosan is zavaró jelenség lenne ez itt a városképben. És elkezdődött a gondolkodás a pécsi építészek körében azon, nem le- hetne-e valami könnyedebb hidat elképzelni? S. ahogy fokozódott a könnyedség a rajzlapokon, úgy nőtt a híd, változott az építés technológiája, s emelkedett ezzel együtt a becsült kiviteli költség. Mindezek nyomán egyre erőteljesebben jelentkezett a gond: hogyan, milyen módszerekkel lehet hatásosan megfogni a déli és nyugati oldalon alaposan megfaragandó Kálvária-domb meredek partfalait? A gondolkodás emiatt egyre inkább más megoldás felé kezdett fordulni: nem hidat kell építeni a Hunyadi úti fölé hanem alagutat a Kálvária-domb lába alá. Az egész, útépítés legfőbb gondját ugyanis az jelentette: hogyan lehet ezt a nagy emelkedőt elviselhetővé tenni? És ez szülte a gondolatot: a domb kisebb mértékű lefaragása és a Hunyadi úti „völgy" áthidalása révén lehet jó vonalvezetésű utat építeni. Az alagút valamivel olcsóbb is lenne a hídnál (persze vannak, akik ezt vitatják) és a természeti kép is érintetlen maradna, sőt vissza is lehetne adni a Kálvária-domb lábának a mostani úttal megcsonkított régi formáját, ami így közvetlenül kapcsolódhatna a városfal mentén végighúzódó sétányhoz. Ez a megoldás viszont szinte parancsolóan előírná, hogy végre történjék valami a Kálvária-dombbal. És a Hunyadi úti csomópont? Hiszen a hídötlet születésébe igen erőteljesen szólt bele a keresztirányú forgalom különválasztásának az igénye. Nos, az alagút érdekében végzett számítások szerint az új megoldás legalább 2010-ig „állja a sorát”, a Hunyadi úti csomópont jó kialakítása pedig biztosítékot nyújt' arra, hogy kitűnő közlekedési viszonyokat teremtsenek ezen a helyen. Az új elgondolást több szakmai fórumon megvitatták már, mindenütt a szinte teljes egyetértés jegyében. Most már a legilletékesebb fórumnak, a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottságának kell döntenie: melyik megoldás mellett kötelezi el magát? A program szerint idén mindenképpen indulnia kell a munkának, az ala- gútépítésre pedig készen áll a Bányászati Aknamélyítő Vállalat. Hársfai István A széntermelés csúcsa 1965 volt Leg-ek a kétszáz éves mecseki szénbányászat életéből / A legnagyobb beruházás a liászprogram, a legnagyobb hűség- jutalom több mint 41 ezer forint, a legnagyobb tűz Kossuth- bányán volt Az idén immár két évszázados mecseki szénbányászat több száz „leg-et” teremtett, sok ezek közül büszkeséggel tölti el a ma bányászát is, hiszen az emberi alkotókészségnek egy-egy csúcsát jelenti, sok dolog pedig mélységes szomorúsággal, amikor az ember alul maradt az elemekkel vívott harcban. A ma is működő aknák közűi a legrégebbi az 1856-ban üzembe helyezett András-akno, amely a legkisebb teljesítményű, ipari muzeális értékű, mindössze 230 kW teljesítményű dobos szállítógéppel rendelkezik. A legújabb a Kossuth—4-es akna, viszont a legkorszerűbb és a mecseki szénbányákban használt legnagyobb teljesítményű géppel rendelkezik, tirisztoros irányítású 1280 kW-os gép. Legmélyebb a zobáki szállítóakna: 784 méter mély, legmagasabban 366 méterrel a tengerszint felett van a Zobák. diagonál légakna szállítógépe, legkisebb mélységű a jelenleg üzemelő aknák közül a szabolcsi légakna. A mecseki szénmedencében a legtöbb szenet, 4 336 000 tonnát 1965-ben szállították a felszínre, a legnagyobb gázkitörés viszont 1981-ben volt, 1807 tonna szenet és kőzetet zúdított a vágatokba. A legnagyobb tűz Kossuth- bónyán volt 1973-ban, ezt követően 80 kilométer hosszúságban építettek ki a mecseki szénbányákban tűzvédelmi vízvezeték-rendszert. A legnagyobb és egyetlen jelentős vízbetörés 1967-ben Széchenyi- aknón volt. Sajnos a .mecseki szénbányászat történetében egyetlen olyan esztendő volt csupán, amikor nem volt halálos baleset: 1927-ben. A Mecsekben alkalmazott legdrágább fejtési gép a SOW—80, amelynek ára 42,6 millió forint. A legtöbb lakást viszont az V. ötéves terv során adták át, 2136 új lakást kaptak a szénbányászok. A legidősebb ma is dolgozó vájár a zobáki Steinerbrunner Ferenc, a legfiatalabb Nyá- mándi Gyula Kossuth-bányán. A legidősebb bányamérnök dr. Radó Aladár a legnagyobb éves jövedelem 267 470 forint Glósz István vasasi vájár nevéhez fűződik, míg a legnagyobb fejlesztést, 23 milliárd forint értékben a liászprogram során valósítják meg. Zoltai Ákos
