Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-29 / 116. szám

1982. április 29., csütörtök Dunántúli napló 5 Kitüntetések, elismerések a kiemelkedő munkáért Sorozatban készülnek az aluminium álló és fekvő tartályok a cserkúti gyár nagycsarnokában Negyedszer nyerte el a Ki­váló Vállalat címet a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat 1600 fős kollektívája. Az odaítélésnél számításba vették, Hogy jelen­tősen növekedett a tőkés ex­port, a termelési érték, a nye­reség és javult a készletgazdál­kodás. A tavalyi 540 milliós ter­melési értékből 47 millió forint nyereséget értek el. A tőkés export értéke 40 millió forint volt. A vállalat 400-féle termé­ket gyárt, amelyek közül NSZK- ban régóta népszerűek az elektrofilterek, de egyre kelen­dőbbek a hazai piacon az élelmiszeripari mosógépek is. A kitüntetést dr. Bujtás László, a MEZŐGÉP Tröszt gaz­dasági igazgatója nyújtotta át Lukács Antal igazgatónak. A vállalat Kiváló Dolgozó ki­tüntetést 24 munkás kapta meg, a mágocsi gyáregység pedig Kiváló Gyáregység lett. Ezen kívül elismerésben része­sült a törzsgyár Május 1. és a mágocsi gyáregység Április 4. szocialista brigádja, * Tizenegyedik alkalommal nyerte el az Élüzem címet a Belkereskedelmi Szállítási Vál­lalat 1-es számú üzemegysé­ge, amely tavaly zavartalanul bonyolította le áruszállítási kö­telezettségeit, a tervezett ár­bevételt és a nyereségtervet túl­teljesítette. Három szocialista brigád érte el az aranykoszo­rús fokozatot, tíz dolgozó ki­tüntetésben részesült és sokan vehettek át jutalmat * ötödször nyerte el a Kiváló Vállalat címet Mohács járás Bólyi Költségvetési üzeme. Az oklevelet tegnap délután a ■bólyi filmszínházban Kiss Al­bert, a HVDSZ osztályvezetője nyújtotta át Huba Gyula igaz­gatónak, aki egyben a Kiváló Munkáért kitüntetést is átve­hette. Az üzem dolgozói az el­múlt évben figyelemre és dicsé­retre méltó munkát végeztek Pécsett, a Park filmszínház fel­újításával,^a siklósi filmszínház teljes rekonstrukciójával, Palo­ta bozsokon a takarékpénztár, Bolyban pedig az önkiszolgáló élelmiszerbolt építésével. Az üzem vezette be elsőként a megyében a közintézmények ré. szére biztosított kiskonténeres szemétszállítást. A tegnap megtartott ünnepségen adták át az üzem szocialista brigád­jainak az arany-, ezüst- és bronzplaketteket. Hatan Kiváló Dolgozó, ketten a Szakma Ifjú Mestere, egy dolgozó a Kiváló Ifjú Szakmunkás kitüntetést kapta. * A MÁV Pécsi Igazgatósága építési és pályafenntartási osz­tálya és főnökségei az 1981. évi munkájuk alapján, a MÁV vezérigazgatója, valamint a Vasutasok Szakszervezetének elnöksége által adományozott „Kiváló Oklevél” kitüntetésben részesült, amit tegnap délután adtak át Pécsett, A Baranya megyei Tanács vb napirendjén Felnőttvédelmi ­szociális gondoskodás Baranya megye lakosságának 19 százaléka (több mint 80 000 ember) időskorú. A kü­lönféle felmérések, vizsgálatok szerint közülük csaknem tízez­ren szorulnak a segítség vala­milyen formájára. Rajtuk kívül rokkantság, vagy fogyatékosság miatt mintegy 6000—8000 sze­mély igényelne támogatást. Társadalmunknak kötelessége az öregek, a mágukat ellátni képtelen emberek, a nehéz kö­rülmények között élők sorsának figyelemmel kísérése és minden rendelkezésre álló eszközzel va­ló segítése. A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságá­nak tegnap délelőtti ülésén is ez a felelősségérzet érződött, ez határozta meg a hozzászó­lások tartalmát, adott támpon. tokát a legsürgősebb és a táv­lati tennivalókhoz. Mint a tanács egészségügyi osztályának beszámolójából is kitűnik, a statisztikai adatok jelentős része jobb helyzetet mutat az országos átlagnál. Sajnos azonban a szociális ott­honok zöme elavult, sürgős fel­újításra szorul. Gondot okoz aj. is, hogy a jelenlegi lehető­ségek és a szervezési rendszer nem teszi lehetővé a betegek, alkoholisták, deviáns öregek külön elhelyezését. A hozzászólások nyomán az elfogadott határozati javaslat négy fő feladatcsoportot hatá­roz meg az egészségügyi veze­tés számára. Eszerint: mielőbb szükség van a szociális ottho­nok szakosítására; nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a há­zi szociális gondozás kiter­jesztésére; az erre a terv­időszakra jelentősen megnöve­kedett pénzeszközök mielőbbi és ésszerű felhasználására; s nem utolsósorban valamennyi szinten a tanácsi felügyeleti, irányító munka színvonalánák emelésére. K. Gy. Pécsi tévéoperatőr A fganisztánban A föllobogózott Afganisz­tán fővárosában forgat a MTV stábja, Benda László szerkesztő-riporter és Pálfy István, a MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának operatőre. Az afgán forradalom 4. évfordu­lója alkalmából készítenek dokumentumfilmet. Bár a légtérben rendszeresen heli­kopterek köröznek, Kabul alapvetően nyugodt képet mutat, mint ahogy Benda László rövid kabuli telefon- beszárryolójából megtudtuk. Repülőgépek háttérzaja mel­lett interjúvolták meg Szul­tán Ali Kistmandot, az Afgán Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökét, a megbízott nemzetvédelmi mi­nisztert, valamint a törzsi ügyek miniszterét is. A kijá­rási tilalom ellenére a for­gatócsoportnak jócskán van ideje arra, hogy az afga­nisztáni nemzeti demokrati­kus forradalom konszolidá­ciójának ünnepségeiről be­számolót készítsenek a HÉT, valamint a Panoráma című külpolitikai műsor részére. S. G. Más a valóság mint a rendelkezés Eredmények és gondok a szerződéses üzemeltetésben Baranya megye kereskedelmi egységei közül április közepéig 217-et adtak szerződéses üze­meltetésbe. Ezek 78 százaléka vendéglátóegység. A szövetke-, zeti boltok, üzletek, vendéglők közül 55 kelt el a versenytár­gyalások során, köztük a gör- csönyi TUZÉP-telep. Mivel a tüzépes munka időigényes, na­ponta nemcsak nyolc órát dol­gozik a két vállalkozó kedvű fiatalember, Ruppert Antal és Koger Gyula. Mindketten a pé­csi Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolán végeztek építész illetve gépész szakon. Egy éve kaptak kedvet a tüzépes munkához — azóta megháromszorozódott a TÜZÉP forgalma. Kemény ke­reskedelmi „törvény” szerint dolgoznak: amit megígérünk a vevőnek, azt teljesítjük — mondja Ruppert Antal. Ez az alapja annak, hogy egyre több vásárló megy Görcsönybe, ha építőanyagot akar. Nem törek­szenek ugyan teljes árukészlet­re, például nem árulnak csem­pét, padlóburkolót, vasanyagot. A „durva” építőanyagra szako­sodtak: cement, mészhidrát, betonáru, műkőáru, szigetelő­anyag, fenyő fűrészáru, tüzelő - sorolja a listát. Szolgáltatásként méretre vágnak üveget és nyí­lászárót is árusítanak rendelés­re, de kínálnak cserepet és hullámpalát is. Véleményük szerint jó dolog a szerződéses üzemeltetési forma, kereskedel­mi munka a javából és a köz­hiedelemmel ellentétben külö­nösebb „kapcsolatra” sincs szükség az árubeszerzéshez. Mindössze menni kell az anya­gért, tudni kell, hogy mit hon­nan lehet beszerezni és foglal­kozni kell a vásárlóval. Bárban a presszót és italbol­tot Deák Ferenc és felesége vették bérbe. Megváltozott a vendéglátóegység arculata, hi­szen jobban érdekeltek a for­galom alakulásában. Új dolog, hogy kívánságra egytálétele­ket, szendvicseket készítenek, rendezvényeket szerveznek és a vendég érzi, hogy fontos lett. A MÉSZÖV tegnapi elnök­ségi ülésén, ahol többi között az új üzemeltetési formák be­vezetésének tapasztalatairól adtak számot - megállapítot­ták, hogy az áfészek mind na­gyobb számban szeretnék bér­be adni egységeiket. Az utóbbi időben megélénkült az érdek­lődés, a versenytárgyalásokon elsősorban a szövetkezetele sa­ját dolgozói pályáztak. Azon­ban nehezíti a bérbeadást, hogy az áfészek elsősorban a kedvezőtlen adottságú vagy éppen csak szerény nyeresé­get biztosító üzleteket hirdet­ték meg. Nehezíti még a bér­beadást, hogy a leendő bérlő­nek legalább hároméves keres­kedelmi szakmai képesítéssel kell rendelkezni - bár ez alól némelykor lehet felmentést kér­ni — ugyanakkor az áfészek a kistelepülések boltjaiban gyak­ran foglalkoztatnak szakképzet- len eladót. A szigorú rendelet tehát bizonyos esetekben gá­tolja az előrelépést. A tapasz­talatok igazolják, az új szerző­déses üzemelési formával jól jár a lakosság, bővült a szol­gáltatások köre, gazdagabb lett ezeknek az üzleteknek az árukínálata, a nyitvatartási idők jobban alkalmazkodnak a la­kossági igényekhez. A MÉSZÖV elnöksége hatá­rozatban rögzítette, hogy a VI. ötéves terv időszakában egyre szélesebb körben kell bevezetni az új üzemelési formát, minden esetben reális forgalmi és áta­lánydíjat kell megállapítani, mert ez a kereskedelmi forma is a lakosság jobb ellátását szolgálja. Eszterhai Katalin így közlekedünk mi Tegnapi közlekedési őrjára­tunkon Szigetváron néztünk kö­rül. Ennek a kisvárosnak a fő közúti ütőere a 6-os út átme­nő szakasza, ami sok gondot is okoz. A kedvezőtlen vonalve­zetésű és a nap szinte minden órájában zsúfolt keskeny úton a sebességkorlátozás ellenére nagy a balesetveszély. A for­galmat az is nehezíti, hogy napközben az árurakodást végző teherautók az üzletek előtt kénytelenek megállni, gyakran percekig tartó dugókat okozva. A Barcs illetve Buda­pest felé haladó gépjárművek kerülővel sem tudják elkerülni ezt a szakaszt, mert a szűk ut­cákban nagyobb járművekkel nem tudnának közlekedni. Ott- jártunkkor egy lovaskocsi kész­Szigetvári utcák tette lassú haladásra a jármű­konvojt. Előzésről szó sem le­hetett, hisz a szembejövő forga­lom ezt megakadályozta. A Basa utca a Lenin lakó­telep felé egyirányú, holott semmi akadálya nem lenne an­nak, hogy mindkét irányban közlekedhessenek a járművek. Jelenleg a lakótelepen lakók csak kerülővel juthatnak ki a 6-os útra, mert a Basa utcai behajtani tilos tábla a köze­lebbi megközelítési lehetőséget kizá rja. A városban egyébként a köz­úti jelző táblák egyértelműen meghatározzák a forgalmat, csupán két észrevétel. A Hor­váth Márk téren, a Rókus köz felől egy elhajlott, rozsdás be­hajtani tilos táblát lenget a tavaszi szellő, de eddig még nem esett le, mert dróttal jól odaerősítették a lámpaoszlop­hoz. S ugyancsak a Horváth Márk téren a stop és a köte­lező haladási irányt meghatá­rozó táblákat kissé takarja a közelükben lévő tuja. Járőrkocsink vezetője az Arany János utcában egy Wartburg vezetőjét bírságolja meg, mivel a kereszteződéstől számított öt méteren belül par­kolt kocsijával. A Ságvári End­re utcában egy Barkas vezető­jét figyelmezteti, mert az egy­irányú utcában akadályozza a forgalmat, s ugyancsak figyel­meztetésben részesül egy autó- buszvezető, mert a lámpákat megtisztította a sártól, de a rendszámtábláról megfeled­kezett. R. N. A szabálytalanul parkoló Wartburg Piros — veres — vörös Ősi örökségünk a vér szó, amely a legtöbb finnugor nyelvben megtalálható. E szó­nak -s képzős származéka a véres-veres-vörös melléknév. Érdekes, hogy a rokon nyel­vek e szónak a színre utaló szerepét is megőrizték. És bár kétségtelen,* hogy ma többször mondunk vöröset, mint verest, de irodalmunkban, egyes nyelvjárásokban és nem utolsósorban sok családnév­ben még a Veres járja, s ezért kár volna a helyesírási bizott­ságnak (mint ahogy tervezi) a veres szó kiiktatásával szegé- nyíteni nyelvünket. Milyen szé­pen is írja Arany János: „Hét­fő napon hajnal hasadáskor, Véresebb az ég alja mint máskor.” Móra pedig jóízűen írja: „Vereshagymát vágtak jó vastagon karikára." Milyen is a vörös szín? A szi­várvány színei között a barna­sárga mellett olyan, mint az al­vadóban levő vér színe. Ezzel szemben nemzeti zászlónk első színe, a piros, a vörös színhez közel eső, de annál éfénkebb és világosabb, néha: vidám,- eleven, élénk tartalmú szó. „Pi­ros kedvű, új ütemű lovaghad” — írja Ady Endre. De ugyanő: „Vörös jelek a Hadak Útján, Hunniában valami készül.” Azt hisszük, nem kell rámutatnunk a két idézet közötti értelmi kü­lönbségre. Beszélhetünk néha piros vagy vörös (néha: vérvörös) borról, bár ízben, színben eltérnek egymástól. Más a piros rózsa, tulipán és másfajta a vörös. Nagy ritkán azonban a két szín fölváltva is szerepel. Néha piros posztót, néha vöröset em­legetünk. Azt szoktuk mondani: „Pirosra csípi a hideg”, de Mikszáth így ír: „Vörösre mart a csípős hideg minden orrt és minden arcot.” A vörös színnel többször ál­landósult kapcsolatot fejezünk ki. Régebben a templomos ba­rátokat vörös barátoknak hív­ták. Vörös csütörtökről, vörös péntekről beszélünk, és a Vö­röskereszt szervezetet támogat­juk. A vörös jelzővel ellátott tárgyak, dolgok, jelvények gyakran a munkásmozgalom, a forradalom vagy a párt veze­tésével működő szervezetek jel­képeként is szerepelhetnek. A Lányi Ernő által megzenésített Somlyó Zoltán vers ekként szól: A vörös május rőtszínű súgóra Benyilal minden ajtón, ablakon ... Ady pedig így írt: „Vörös csillag, ragyogj és trónolj!” Ekként beszélhetünk tehát vö­röskatonáról, vörösgárdistáról, vörös nyakkendőről stb. A vörös szó szépségét az orosz nyelv tükrözi. A „krasz- nij" (vörös) és a „kraszivij" (szép) ugyanabból a tőből származik. Más népeknél azonban nem mindig vörös az, amit annak mondanak: a vöröskáposzta például a németeknél kék, az olaszoknál fekete. A tojás sár­gája az olaszoknál vörös, a vörös boruk viszont fekete. Ha valaki nyakig úszik az adós­ságban, az angol így fejezi ki: to be in the red, vagyis vö­rösben lenni. A „kék történet” a franciában képtelen, hihetet­len cselekményt fejez ki, az olaszban viszont a „kék hang” zümmögő hangra utal. Az ame­rikai „kék hétfő” pedig a mo­sási napot vagy a másnapos hangulatot érzékelteti. Mi a piros, vörös színt a kártyában kedveljük, de kevés­bé, ha a villanyrendőr tilost jelző piros színű lámpája ki­gyullad. A „vörös posztó vala­kinek a szemében" szólással azt akarjuk kifejezni, hogy egy bizonyos tény, cselekmény vagy személy megemlítésével ellen­állhatatlanul dühbe jövünk, in­gerlékennyé leszünk. Ilyenné válhatunk bürokratikus cselek­mény esetén is. Ilyénkor az angolok „vörös szalagot” (red tape), mondanak. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom