Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-27 / 114. szám

1982. április 27., kedd

Dunántúlt napló

3

Százmilliós beruházás

Lakókonténerek

Új helyen a VILLGÉP

A Pécsi Bőrgyár korszerű szennyvíztisztító telepe

Biológiai tisztítómű a Pécsi Bőrgyárban

Hasznosítják a szennyvízből kinyert melléktermékeket (/

Egy olyan környezetvédelmi beruházást üdvözölhetünk, amelynek az a célja, hogy a környezetbe jutó szennyező melléktermékekből az ipar számára ismét hasznos alapanyagokat nyerjenek. A Pécsi Bőrgyár három éve tanácsi és vízügyi szervekkel együttműködve úgy döntött, hogy legalább százmillió forint értékben — döntően saját erőből —, önálló biológiai szennyvíztisztító-telepet létesít a gyár területén, s nem terhelik a Pécsi Vízmű régi és új, létesítendő szennyvíztelepét különféle ipari „mérgekkel”, így szulfidos és krómos vegyi levekkel (kezelés nélkül mindegyik súlyos veszélyt jelent a biológiai környezetre). A vízmű így teljesen a kommunális szennylevek kezelésére, fertőtlenítésére összpontosíthat.

A bőrgyár, miután körülötte új városrészek települtek, mindinkább veszélyes környezet- szennyezővé vált, főként a Pécsi-vízbe kijuttatott, alig kezelt szennylevek révén, de gondot okozott a városi csatorna- rendszerbe kibocsátott mellék- termékeivel is. Négy éve átlag 8 millió forint volt a szennyvíz- bírság, míg ezt megelőzően mindössze 2 millió forint, ugyanis szigorú elbírálási rendszer lépett érvénybe 1978- ban, ami crra kényszerítette a gyárat, hogy a környezetvédelmet is a gazdasági tényezők közé rangsorolja.

Egyebek között technológiai módosításokra került sor, s 1980-ban elérték, hogy az évi szennyvízbírság összege 4 millióra mérséklődjék. Mindez köszönhető annak, hogy a sertés- és a marhabőrrészlegben csökkent a felhasznált víz mennyisége, a festési technológiákat pedig részlegesen automatizálták. Míg 1975-ben naponta 7500 köbméter vizet használtak fel a saját kutakból és a Duna-vezetékből, addig 1980-ban a mennyiség 4800 köbmétert tett ki. Az ésszerű vízfelhasználás napjainkban is az egyik legfontosabb technológiai és környezetvédelmi feladat.

Az új létesítményben naponta 5000 köbméter szennyvizet tisztítanak meg, s zömét ipari vízként újrahasznosítják, és ami a Pécsi-vízbe kerül ki, tökéletesen tisztított lesz, tehát közvetve a Drávát sem szeny- nyezi. Egy másik fontos eredmény a tisztítómű kapcsán, hogy o gyár végleg kilépett a pécsi közmű-csatornarendszerből, nem terheli azt és ez évtől csatornabírságot sem fizet. Ahogy a biológiai tisztítómű teljes kapacitással dolgozik (a részleges üzembe helyezés megkezdődött), úgy ősztől szennyvízbírságolásra sem kerülhet sor.

Korábban csak mechanikus volt a szennyvíztisztítás, tehát alacsony hatásfokú, míg a mostani biológiai tisztítás lehetővé teszi, hogy többféle vegyi anyagot visszanyerjenek, újrahasznosítsanak. A króm regenerálására fektetik a legnagyobb hangsúlyt, a megmaradó iszap egy részét pedig trágyaként és takarmányként értékesítik. A regenerálás modern berendezései a helyszínen, de korántsem oly egyszerű ezt a feladatot ellátni, ugyanis hazai példa nincs az újrahasznosításra. Maradnak tehát a házi kísérletek, amelyek lefolytatása közben figyelembe veszik a simon- tornyai és a budapesti bőrgyár tapasztalatait. (Mindegyik helyen most kezdődtek ugyanilyen próbálkozások.)

Még egy előnye van az új létesítménynek, tudtuk meg Marton Győző munkavédelmi mérnöktől, hogy ezentúl az összes szennylevet egy helyen dolgozzák fel és megszűnnek a gyárban, valamint a Tüskés-dűlőben levő alkalmi szennyvíztározó tavak, amelyeket háromnégy éven belül feltöltenek és mezőgazdaságilag hasznosítható területként visszaadnak a tanácsnak. Ezekbe a tavakba már nem is szállítanak szennyező melléktermékeket.

Csuti János

Hitelszerződés a dunaújvárosi kokszoló beruházásra

Aláírták a Dunai Vasmű kokszolómű állami nagyberuházásának hitel- szerződését. Az évi 1 millió tonna kohó- és háztartási kokszot előállító, korszerű, szovjet tervek és berendezések felhasználásával épülő kokszolómű kivitelezéséhez az Állami Fejlesztési Bank 10,6 milliárd forint állami kölcsönt nyújt. Ebből az ösz- szegből az 1 milliárd forint értékű hitel a nem rubel elszámolású gépimportot fedezi. Az állami nagyberuházás előkészítő munkáira, a terep- rendezésre és az oltótornyok alapozására eddig 500 millió forintot fordítottak. A továbbiakban 65 kamrás óriá^ kokszolóblokkot, szénelőkészítőüzemet, szárazoltó tornyot, kokszosz- tályozót, gáztisztító és vegyi üzemeket biológiai szennyvíztisztítót és vízlágyító telepet építenek.

Erb János felvétele

Megkezdte a lakókonténerek gyártását a mosonmagyaróvári Városgazdálkodási Vállalat. A munkásszállóként, felvonulási épületként, melegedőként vagy akár hétvégi házként használható házikó paneljei hőszigetelt acéllemezből készülnek. A sima acéllemezt a vállalat panelgyártó üzemében bordázzák, majd ezt követően acélkeretbe helyezik el. A bordázás egyrészt szebb küllemet kölcsönöz a lakókonténer oldalfalainak, másrészt szilárdabbá, ellenállóbbá teszi az anyagot. A paneleket különböző méretben készítik, s már a gyártásnál beépítik az ajtókat, ablakokat. Az elemekből egy óra alatt elkészül a kisház, amelynek padozatát műanyag padlóval vagy szőnyeg- padlóval borítják, homlokzatát pedig lefestik, tetőzetét — az oldalfalakéhoz hasonlóan — több rétegű hőszigeteléssel látják el. A panelek felcserélésével többféle ház építhető.

motorkerékpár-szervize

Motort, kerékpárt, fűnyírót, rotációs kapát javítanak

Keresik a téli foglalkoztatás megoldását

Az udvaron áznak a javításra váró MZ-k, Czetkák, Simsonok. Bent a műhelyben jól megférnek egymás mellett a motor- kerékpárok, kerékpárok, a motoros fűnyíró- és kapálógépek. A VILLGÉP végre új központi telephelyen, a Diósi úti autóZombori Lajos

Szabó János

Zsolt László

Vállalkozások a munkahelyen és kívül

Kesztyűt szab a főművezető Lakatosmunkát végez a mérnök

Az állami nagyberuházás hitelszerződése előírja, hogy a népgazdaság kokszimportját jelentősen csökkentő ipari létesítmény próbaüzemét 1986 első negyedévében meg kell kezdeni, s a beruházás teljes befejezésének határideje 1987. március 31. Több mint 10 milliárd forintos állami kölcsön visszafizetését a Dunai Vasmű 1987-ben — negyedéves részletekben — kezdi meg, és a hiteltörlesztés 1996-ban fejeződik be. Az előzetes számítások szerint a kölcsön visszafizetését az új kokszolómű évi 500 millió forint értékű nyeresége fedezi.

Az építkezéshez a szovjet—magyar kormányközi egyezmény alapján 9 ezer tonna gépi berendezést és 24 ezer tonna különleges tűzálló téglát szállít a Szovjetunió.

Mindenkinek joga van, Hogy úgy töltse el munka utáni sza-, bad idejét, ahogy akarja. Megteheti, hogy höfgászbotot fogjon órákon át, vagy, ha ahhoz van kedve, tétlenül lógassa a lábát. Nagyon sokan szeretnék azonban idejüket hasznos, pontosabban fogalmazva jövedelmező tevékenységre fordítani. •

A Mechanikai Laboratórium az a példa, ahol nem tudnak házon belül mellékfoglalkozásként végezhető munkát biztosítani, viszont hozzájárulnak és támogatják azt, aki hivatalosan szeretne mellékállást vállalni. Mint például Zsolt László fiatal üzemmérnök, a műszer- laboratórium vezetője. Tiltakozik, hogy ő igazán nem a jellemző példa, mert amit vállalt, talán akkor is csinálná, ha nem fizetnének, bár az a kis zsebpénz jól jön. Mi tagadás, a havi ezresből nem fog meggazdagodni, ennyit kap, minta Bóbita bábegyüttes világítás-, hang- és egyéb technikai berendezésének működtetője és karbantartója.

— Még egyelőre nem akarok csak a pénzért dolgozni, hanem élvezetből. Csak olyant vállalni, ami örömet okoz az embernek. Ezt a mostani munkahelyemen megtaláltam. Nemrég felajánlottak más vállalatnál állást, az itteni fizetésemnek majdnem a duplájáért, de olyan munkáért, amit nem szeretek. Nem fogadtam el, lehet, hogy ez bizonyos fokig önzés magammal szemben, és sokan hülyének is tartanak. Hat éve végeztem, 2300 forint kezdőfizetéssel indultam, most 4700 plusz 400 forint prémium. A Bóbitáéktól kopott pénzzel

együtt talán nem is olyan rossz, bár ez relatív, hiszen azt kell nézni, mit kapok érte. Feleségem gyesen van, lakásunk nincs.

A Pécsi Kesztyűgyárban a műszaki állományban dolgozók szerződést köthetnek „külön megállapodás szerinti fog- lalkozás"-ra (ez a hivatalos elnevezés). Mit jelent ez? Hogy, aki akar, a munkaidején felül vállalhat plusz munkát, kizárólag darabbéres elszámolásra, így például Zombori Lajos főművezető is gyakran cseréli fel munkaidő után az íróasztalt a kesztyűszabó-asztallal és Szabó János is odaáll a szabászok közé.

— Az a jó ebben — mondja Zombori Lajos —, hogy nincs fix időhöz kötve. Amikor ráérünk, vagy különösen kell a pénz, ittmaradunk, saját magunk dönthetjük el, mennyit bírunk. Miért csinálom? Nem a megélhetéshez kell, ám a nagyobb családi beruházásra, mosógép, autó, csak ebből telik. Mikor még nem lehetett itt a gyárban mellékmunkát vállalni, és pénzre volt szükségem, az apósom mellett — aki kőműves — vállaltam hétvégeken segédmunkát.

— Nekem három fiam van — veszi át a szót Szabó János—, és szeretünk jól élni. Mindig kell valamire a pénz, most garázst építek, tavaly meg ebből a pénzből ment a család egy nagy nyugati körútra. Legtöbbször a délutáni műszak után, éjszakára maradunk itt, akkor kevesen vannak, nyugod- tabban lehet dolgozni. Nekünk nem jár műszakpótlék, mégis, ha jól megy a munka, havonta

két darab ezrest is rá lehet tenni a fizetésre.

— Körülbelül huszonötén vagyunk a műszakiak közül, akik élnek ezzel a lehetőséggel, sőt az adminisztrációban dolgozó nők is, de ők hazaviszik a munkát. Van, aki az irodai munka mellett ezért tanulta ki a kesztyűvarrást — mondja Zombori Lajos.

(Mindkét művezető jövedelme családi pótlékkal együtt közel 7000 forint, a mellékkereset ezen felüli.)

•

Csoportos vállalkozásba fogtak a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat lakatosüzemében tizenhatan. A csoport tagjai között van vezető, mérnök, fizikai dolgozó. Krokuska Károly, az üzem vezetője mondja el, miről van szó:

— Ez az üzem pillanatnyilag a vállalat igényeinek 50 százalékát sem képes kielégíteni. Az igény 80—120 millió forint értékű munka, a kapacitás csak 40—45 millióra elegendő. A többit más vállalatoknak adjuk át. Nos, ennek egy részét — mintegy másfél millió értékű munkát — vállalná el ez a csoport, munkaidőn túl (csak fizikai munkáról van szó). Célunk, hogy egy év alatt 800 000 forint jövedelemre tegyünk szert, amit azután az elvégzett munka arányában osztunk el.

— Ez a mellékkereset senkinek nem a napi megélhetéséhez kell. Egyik hi-fi tornyot akar venni, másik telket, autót. Hanem mondok valamit. Lehet, hogy ez a vállalkozás nem jöhetett volna létre, ha a feleségem nem közgazdász, és nem segített volna a kapott bonyolult tájékoztató útvesztőiben eligazodni. Megpezsdült Magyarországon valami, ám ha ennyire túlszabályozzák, ha kiismerhetetlen adminisztráció merevíti, talán sokan visszarettennek.

Sarok Zsuzsa

szervize és a Szikra Nyomda közti területen javítja motorkerékpár-szervizében mindazt, amit novemberig a Nagyárpádi úton vállalt.

Hogy mit jelent az új, korszerű szerviz? A jelentős anyagi ráfordításon túl korszerűbb munkahelyet és munkakörülményeket az ott dolgozóknak, jobb minőséget a megrendelőknek. Egy szempontból még mindig — joggal — a mostoha körülményekre panaszkodhatnak: a szabadban ázó motorok látványa nem szívderítő. A szövetkezet tervei között szerepel, hogy még idén elkezdik a fedett tárolótér építését.

Ba[ogh István, a motorkerékpár-szerviz vezetője adott tájékoztatást, hogy mit vállalnak.

Mindenekelőtt 50—350 köbcentiig moped és motorkerékpár garanciális és fizető javítását végzik, tehát a szovjet, csehszlovák, lengyel és NDK gyártmányú gépekét. Az ezekből az országokból származó, illetve valamennyi magyar gyártmányú kerékpárt is javítanak. A motoros fűnyírók közül garanciális időn belül vagy azon túl hozzájuk lehet vinni az NDK és az olasz gyártmányú motoros fűnyírót: a rotációs kapák közül a 2, a 3, és a 10 lóerős olaszt, a. 2 lóerős japánt (az adaptereit is) és a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet által készített Sachsot. A fűnyírók és a motoros kapák közül csak a RAMOVILL által forgalmazottak garanciális javítását végzik el — a szerződéseik szerint.

A motorozás szezonjellegű — a motorjavítás is A nyolc szerelő viszont a téli holtszezonban sem állhat le. Ezért a jobb kihasználtság érdekében az McCulloch, típusnevén az Mc—310- es motoros láncfűrészt, az MD— 150-es japán háti motoros porozó és permetezőgépet, valamint az SPS—10-es hordozható kézi japán motoros permetezőgép garanciális és garanciaidőn túli javítását is vállalják. Fodor János, az autóüzem vezetője keresi a megoldást, hogy a Kisipari Termeltető Vállalat felkérésére mielőbb olyan termék előállítását is megkezdjék, mely- lyel a holtszezonban is munkával láthatják el a szerelőiket, és amelyek jelenleg a hiánycikklistán szerepelnek.

A szövetkezet nemcsak a központi motorkerékpár-szervizében, hanem Mohácson és Harkányban is javít motorokat. A megye többi részéről viszont úgy kell a lerobbant motorkerékpárt, fűnyírót, motoros kapát behozni a pécsi telephelyre — éspedig a tulajdonosnak, az üzemeltetőnek. Egyelőre még nincs szervizkocsijuk, hogy a gépekért házhoz mehessenek. Garanciális javításnál viszont némi könnyítést jelent, hogy a legolcsóbb fuvarlehetőséget igénybe vevőknek a számla alapján kifizetik a beszállítási költséget. A VILLGÉP a komlói és sellyei háztartási szervizébe leadott, garanciális javításra váró motorokat viszont hetente szállítja be a pécsi szervizébe. Tudják, nem ez az igazi megoldás, de egyelőre csak ezt vállalhatják.

A motorkerékpár-szerviz munkanapokon 7—16, szombaton — csak ügyeletben — 8—12 óra között vállal és végez munkát. Bővebb felviláqosítás, szaktanácsadás kérhető a VILLGÉP motorkerékpár-szervizében személyesen, vagy a 10-044-es telefoniszámon.

M. L