Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-26 / 113. szám
A t ' Ablak legutóbbi műsorának- központi témája a beldolgozói munka »olt. legalábbis ez iránt érdeklődött a nézők legtöbbje. S mivel e fórum tartalmát a nézők kérdései határozzák meg, egészítsük ki a műsort a baranyai helyzetképpel, amely a szakemberek véleménye szerint is az országos átlagot mutatja. Rendelkezésünkre áll a megyei tanács felmérése a bedolgozói munka helyzetéről, és egy gyorsmérleg a munkáltatók mai igényeiről. Ma Baranyában mintegy 10—12 vállalat foglalkoztat bedolgozókat. A több mint háromezres létszám zöme nő, jó részük a könnyűiparban dolgozik, kisebb hányaduk a mezőgazdaságban, illetve a kereskedelemben és a szolgáltatások területén, A felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy a bedolgozók munkája gazdaságos és jövedelmező, nem egy cégnél exportképes terméket állítanak elő. Még- sincs összhangban a munkavállalók igénye a munkalehetőségekkel. Tény, hogy ma sokan válllalnának bedolgozói munkát: elsősorban nyugdíjasok, gyesen levő kismamák — akik épp a közelmúltban kaptak erre törvényes lehetőséget — és a megváltozott munkaképességű emberek tábora. Kérdés az is, vajon őket foglalkoztatják-e ma a vállalatok? A megyei tanács ez évben megadja a választ egy felmérés során, amelynek az a célja, hogy azokat foglalkoztassák bedolgozóként, akiknek szociális helyzete ezt szükségessé teszi. Ami az igények és lehetőségek felkutatását nehezíti, hogy az emberek azt sem tudják, hova forduljanak, hol kaphatnak információkat a munkahelyekről, A válasz egyértelműnek látszik: a munkaközvetítő irodákban. Csakhogy ezek ma még nem alkalmasak a szervezett munkaközvetítésre: a kevés adattal igen véletlenszerű, hogy a jelentkező a megfelelő munkahelyhez jut Ebben szeretnének előbbrelépni Pécsett, még ez évben, a Szigeti úti iroda bővítésével, fejlesztésével. S szeretnék elérni, hogy mielőbb valóban szervező iroda legyen. Nézzük, mi a mai kínálat a bedolgozói munkára Pécsett? Érdemes jelentkezni a Kesztyűs Szövetkezetnél, a Bólyi Áfész- nél. és körülbelül egy hónap múlva a Pécsi Kesztyűgyárnál. Megtudtuk azt is, hogy a január 1-én életbe lépett új kisipari törvény lehetővé teszi, hogy a kisiparosok is foglalkoztassanak bedolgozókat. Eddig erre nem volt mód, sőt tiltották a rendelkezések S végül: megkérdeztük dr. Boyer Istvánt, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatóját — aki az Ablak vendége volt a legutóbbi műsorban —: mikorra várható magyar nyelvű tájékoztató az import gyógyszereken? A főigazgató elmondta, hogy a kérdés azért vált időszerűvé, mert ma már a hazai gyógyszerkészlet jelentős százaléka importból származik, s valóban gondot okoz a betegek hiányos tájékoztatása. Jogi szabályozás kérdése, hogy az intézet előírhassa a külföldi gyártóknak a magyar nyelvű tájékoztatót. E felhatalmazás megszerzése után körülbelül egy év múlva gyakorolhatja az előírás jogát. Gáidonyi M. □Hétfői A Korona Pódiumról - Mikes Lillával A arca, szeme mozgékony, tekintete beszédes, a kifejező erő megannyi árnyalatával. Szeret mosolyogni, fölszabadulton kacagni a csöndeske, finom iróniától az apró, koboldos fintorokig terjedő skála teljes hosszában. Szuggesztív lénye a patinás cukrászda sarkában ugyanúgy elbűvöl, mint versekkel, paródiákkal, sanzonokkal — műsoraival. Pedig most „csak" beszélgetünk. Távol a pódiumtól — a pódium művészetéről. A budai Koronáról, amely eddigi kilenc évada során fogalommá lett. A várbeli hangulatos Korona cukrászda irodalmi pódium- műsorairól kérdezem a műfaj ismert, kiváló előadóművészét, szerkesztőjét, Mikes Lillát. S ha most felsorolni akarnám az eddigi mintegy félszáz önálló estet, s a négy, illetve most már hat nyelven felhangzó idegen nyelvű műsorokat, hamar betelne ez a szerény kis helyem. így talán nem is olyan meglepő’, hogy túl a kétezredik előadásukon, lassan már az ősszel induló, 10 évadra készülnek. Mikes Lillának, sok között, kevés olyan boldog pillanata lehetett, mint akkor, amikor nem régen átvehette az Érdemes Művész kitüntetést, amelynek ajánlása nem a Radnóti Színpad tagjának, hanem a Korona Pódium művészeti vezetőjének szólt. Azaz: „háziasszonyának", kezdetben. „Ö” hova lett? .. . — Eltűnt.. . Azaz elhagytam — villan pajkosan a szeme —, bár addig érdekes voit, amíg folyt róla a vita. „Konyhaszagú fogalom" — mondták többen, aztán egycsapásra annyiféle estnek lett háziasszonya, hogy inkább vagyok most már művészeti vezető ... A gondolat egyébként nem a Koronában indult el. Jó 12 éve Mikes Lilla — számos pódium- műsor-szereplés utón — Zalaegerszegen egy kísérleti sorozatot indított el, A hajdan volt nagy irodalmi szalonok mintájára kereste és megtalálta: milyen igény él a mai emberekben az intimebb, családias hangulatú irodalmi élmények iránt, amiket a közönség és a művészek közötti bensőséges kapcsolat tesz egyedivé, sajátossá. A tapasztalatok nyomán színészkollégák számára szerkesztett műsorokat, akikről tudta: a közönség szereti őket és van el- mondanivalójukk így született meg Pécsi Sándor, Szendrő József, Gobbi Hilda önálló estje, általában Vujicsics Tihamérral a háttérben .. Majd a Pilvaxban és az Intercontinentalban angol—német—orosz—francia nyelvű esteken hangzottak fel magyar költők versei, dalai; külföldieknek és nyelveket tanuló közönségnek. A kétirányú kísér, let nyomában indult el 72 őszén a Korona Pódium, Először a háziasszony műsoraival (Virágot Algernonnak, A teszt ördöge), azután hetente fokozatosan mások, pl. Gobbi, Bessenyei, Darvas Iván, Béres Ilona önálló estjeivel. — Ami nagyon jóleső: azok közül, akiket én idecsaltam, Tolnai, Ruttkay Éva, járják az az országot. . . Van, akivel ma is — és még sokáig — győzködöm: vállalkozzék önálló estre. Ha ez Sulyok Máriával sikerülne, színházművészeti jelentőségű lehetne .. . Ö viszont nagyon érzi ennek az egyszemélyi felelősségnek a roppant súlyát; ahogyan 12—13 év után érzem ezt magam is, valahányszor... Hihetetlenül nyomasztó érzés — amitől este megszabadul az ember... Azután a külföldi előadásokról mesél. Az utóbbi időben bejárták Irak, Kuwait, Bagdad exkluzív előadótermeit; a sivatagon át Basharáfcan műsort adtak a siófoki kőolajosoknak... Visszavárják őket Bécsben, s Nyugat-Berlinben, júniusra 16 előadást kötöttek le a Kabarét Klimperkasten előkelő pódiumán. Nyilván nem „udvariasságból". Pécsett viszont régen hallottuk ... — Pécs nagyon kedves nekem; nem felejtem a Doktor Sándor-beli és a tettyei estéket ... És nagyon jólesne, ha Mikes Lilla az Orkény-egyper- cesekböl szőtt Monokabaré c. műsorában hívnának az Előttem az élet c. műsorommal, amit azt hiszem, egyedül Pécsett nem adtam még elő . .. Wallinger Endre Mikes Lilla és a szerző Csurka István estjén Deák Bili, vagyis Deák Gyula, a talán legszebb hangú magyar blues-énekes, kóros elhízás miatt életveszélyes állapotban került kórházba. Ezért első önálló albumának elkészítéséről egyelőre le kell mondania. * Joseph Haydn születésének négyszázötvenedik évfordulóján Haydn Ünnepi Játékokat rendeznek az ausztriai Kismartonban. Az ottani Eszterházy kastélyban, a zeneszerző életének egyik jelentős állomáshelyén, május 20-án a Magyar állami Filharmonikus Zenekar is fellép, és Ferencsik János vezényletével a fesztivál ünnepi műsorát játssza Haydn műveiből. Marczis Demeter, a Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttesének Liszt-díjas érdemes művésze ismét Budapesten vendégszerepei. Wagner: Lohengrin című zenedrámájában a király szerepét énekli az Állami Operaház Erkel Színházában. * Ferrari Violetta, az ötvenes évek olasz származású népszerű magyar színésznője rekordot ért el Nyugat-Berlinben: négyszázötvenszer játszotta el az „Irma, Te édes" címszerepét. Kettős fantázia. A könnyűzenei világ legtekintélyesebb díjával, a Grammy-dijjal tüntették ki John Lennon és Yoko Ono utolsó művét, a Kettős fantázia (Double Fantasy) című lemezt. (Képünkön a lemezboritó címoldala. Ennek egy példányát dedikáltatta magának Mark David Chapman John Lennon- nal, s még aznap este megölte a Beatles-fejedelmet.) Szegedi kabaré. Pénteken este, a Bárányokét pécsi Új Tükör Klubjában nagy sikerrel mutatkozott be a Szegedi Kabaré. Nagybandó András és Ihos József műsorát zsúfolt nézőtér közönsége tapsolta vé- gig. Greta Garbónak is játszott Kézzel írott partitúra a kezemben, borítóján a cím: Tarka forgó. Alatta egy bejegyzés: „Gratulálok Cserháti Gyulának az igen szép hangzású, dús dallamú kis sorozathoz és remélem, hogy még sok zeneművét hallhatom .. Az aláírás: Weöres Sándor. A szvit 1960-ban született, a költő hat versét zenésítette meg a szerző énekre, fuvolára és zongorára. Ismeretlen dallamok csendülnek a pianínón, s a kis mohácsi ház szobáját betölti a muzsika. Hol szívbemarkolón, hol vidáman csevegve, kacagva bujkálva, de mindig érzelemmel teli. Cserháti Gyula neve ismeretlen a hivatalos kritika előtt, hiszen főfoglalkozása nem zeneszerző, hanem szórakoztató zenész. Mindössze néhány műve hangzott el közönség előtt, többek között a veszprémi Liszt kórus tűzte műsorára két, Weöres Sándor versére komponált művét. Az NSZK-beli kastli gimnázium női kórusának műsorán szerepel a Somogyi pastorale című szerzeménye. A sok kotta, partitúra a fiókjában pihen. Miért? Gyermekopera, dalok, kórusművek a fiókban — Ha magamról van szó, nagyon élhetetlen vagyok. Képtelen vagyok „eladni", menedzselni magam. Azt hiszem, kár. Megkapóan szép például az 1963-ban komponált „Japán táncjáték"-a, a „Latinka ballada" (ez - mint mondta — azért is áll közel a szívéhez, mert utoljára nagynénje adott vizet Latinka Sándornak, mielőtt a vesztőhelyre vitték.) A jelenlegi legnagyobb mű egy gyermektípera. Tompa Mihálynak A jávorfáró! című költeménye alapján készült. Az egyórás időtartamú kis opera egyetlen felnőtt szereplője az Éj Tündére. Dallamaiban, a meseszerű történetben a szelídség, jóság és a gonoszság találkozása jelenik meg. A hajdani bajai kántortanító útja kilométerekben, években is hosszú volt a szórakozóhelyek zongorájáig, otthonáig, a mohácsi házig. A hadifogságból hazatérve egy évig volt tanítványa Bárdos Lajosnak, utána Sugár Rezsőnél 1 évig volt hallgató (egy osztályban Petrovics Emillel). A Honvéd művészegyüttes egyik alapító tagja volt, 1950 őszéig. Ezután Komlón éneket tanított, közben 7 évig tanult zeneszerzést Kincses Józsefnél. 1965-től öt évig volt a veszprémi Petőfi Színház karmestere. Ezután kalandos évek következtek. Bécsben, majd Bázelben éttermekben játszott, közben a zürichi opera balett-társulatának volt korrepetitora. Klostersben, egy étteremben gyakorta játszott az akkor már hetven év felett járó Greta Garbónak, de Audrey Hepburn is szívesen hallgatta zongoráját. Jelenleg Siófokon, a Bányász üdülőben játszik, de közben öt hétig a veszprémi színházban Lendvai Ferenc rendezővel ketten tanították be a Montmartrei ibolyát, melyet két hete, pénteken mutattak be, nagy sikerrel. — Elképzelhető, hogy egyszer nagyobb közönség is hallhatja a műveit? — Nem tudom, rajtam nem múlik. Mindenesetre addig is dolgozom. Egy daljátékot komponálok Mikszáthnak az Aranykisasszony című novellája alapján. Kurucz Gyula Mephisto - a külföldi kritikákban Újra játsszák a mozik az Os- car-díjjal kitüntetett Mephisto című filmet, Szabó István alkotását, amely nagy sikerrel megy több mint 50 ország mozijában. ízelítőül egy csokor a külföldi kritikákból, amik kevésbé egységesek, mint voltak a hazaiak. „Szabó mindig is intelligens, érzékeny rendező volt, aki személyes jellegű, befelé forduló filmjeihez gyakran használt remek technikát. De jelen esetben, mivel a Mephistója személyes élménvt ébreszt — annyira, hogy gondolkodóba esünk, mit tettünk volna hasonló esetben - az egyetemesebb szemlélet- módra is képes. »Nagy« film ez, noha csak 145 perc hosszú.” (The Guardian) „Szabó ebben a filmben leg- ambiciózusabb és legkidolgozottabb művét nyújtja: anélkül, hogy lemondana személyes érzékenységéről, ki tudja kerülni a nagy produkciókat hatástalanító csapdákat, és jelentős művet alkotott.” (La revue du cinema) „Szabó a példás eset szimbolikus bemutatásához olyan módszert választott, amely szerintem hibás, ha egyáltalában módszerről és nem egy sor tév- cselekményről van szó. Tulajdonképpen stílustörést követ el: a díszletekben és a kosztümökben a húszas, harmincas évek divatját igyekszik követni, de mert semmi sem illik össze (a ruhák, a smink és a frizura sem stílushűek, a berendezések színpadi kulisszaként hatnak, a hivalkodó náci megnyilvánulások operettszerűen túlstilizáltak), a filmben ábrázolt realitás fölé csakhamar az irrealitás atmoszférája terül, mert a cselekményt nem „valahová", hanem egy meghatározott időszakba helyezi el, de hamis eszközökkel. (Tages Anzeiger) „Ami a döntő, az az, hogy a kiinduló helyzetet Szabó István pontosan ragadta meg a filmben. Nem a korhű »uniformisgombok«, hanem a pszichológiai szavahihetőség a fontos, ez pedig Szabó filmjének minden jelenetében érződik." (Kölnische Rundschau) „Koltai Lajos operatőri munkája kivételes. S bár az ember nem tud szabadulni attól a benyomástól, hogy az amerikai kritika a filmet túlbecsüli, aprólékos gondossága mégis az év egyik legjobb filmjévé teszi. Amihez sajnos legalább annyira köze van az idei évadnak, mint magának a Mephistónak." (Die Presse) „Az utolsó képsorban ... a komédiás fut, el akar menekülni a fénycsóvák elől, végül megkérdi, mit is akarnak tőle. Noha ez a jelenet két és egynegyed óra laposság után valamennyire felébreszti a nézőt, mégiscsak nagyon nehézkesnek bizonyul, egyrészt mert a fény miint a világosság szimbóluma nem vall túl nagy kifinomultságra, és főleg, mert hamis, hiszen a színész már jóval azelőtt tisztán látott. Hamisság, laposság, konvencionalitás; őszinte megrökönyödésünkre szolgál, hogy a filmet Cannes- ban két díjjal (a legjobb forgatókönyv díjával —! — és a kritikusok díjával) jutalmazták.” (Cahiers du cinéma) „Teljesen függetlenül intelligens és érzékeny emberábrázolásával és erkölcsi vizsgálatával ez a film minta lehet a többi filmesnek. Elbeszélése dinamizmusával és vizuális látványával hat.” (Sight and Sound)
