Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-26 / 113. szám

Of uendeglatőhely a városfal aloft A kőbányai vásárvárosban Jártunk Bástya söröző — a PSP teIjes választékával Három határidő közül melyik az igazi? Az elmúlt héten befejezték a belső bontásokat, a most kö­vetkezőn pedig szállítják a ter­veket — ez teszi időszerűvé, hogy hírt adjunk a pécsi Pannó­nia ÁFÉSZ új vállalkozásáról. Tavaly a szövetkezet a Bar- bakán borozóval lepte meg a pécsieket — ez volt az első pin­ce a nagyon sok (drágán meg­erősített) közül, ami vendéglátó célra hasznosult, méghozzá olyan helyen, ami a város ide­genforgalmának a központjá­ban van. Az idei meglepetés: a Barbakán borozó szomszéásá­gyományát: a törzsvendégek saját kriglijüket lelakatolva ott őrizhetik majd, s nekik abba eresztik majd a különleges oszt­rák automata sorfejből a ga­rantáltan kevés habú italt. Idén! A költségvetés szerint kb. 3,5 millió forintba kerül az első pé­csi söröző, ebből részt vállal a pécsi Városi Tanács, a MÉSZÖV, a sörgyár és jelentős összeggel száll be a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, ami a hazai komló­termesztés gesztoraként saját terméke jó reklámlehetőségét látja a sörözőben. És mikor lesz kész az egyébként II. osztályú söröző? Jángl Béla elnök a fel­kért kivitelezőkkel három ha­táridőről tárgyalt: augusztus 20., szeptember 21. és november 7. Természetesen mindhárom idei! A Pannónia ÁFÉSZ az elsőt sze­retné, de a harmadikhoz min­denképpen ragaszkodik. H. I. Rizshéjból építőanyag gában nyílik meg a Bástya sö­röző. E helyt néhány éve még — kerítés mögé rejtett bejárattal — a város polgári védelmi pa­rancsnoksága működött, leg­utóbb pedig az Ifjúsági Köl­csönző volt itt. A bokszkesztyűtől a fehér szalvétáig Különlegességek t Irwií?®*1 Hangulatot ad az épületnek az alpesi tető „Csak semmi részegség!” Azt mondja a tulajdonos fér­je: ha ide bejön két asztal- társaság, akkor már fél ház van... Ami igaz, az igaz: a Pöttendi-féle büfé-falatozó va­lóban „pöttendi'', belépsz, látsz vagy hat asztalt, parasz­tos, nehéz székeket, a falon néhány selejt bak és egy szarvasbika trófeáját, az aszta­lon ízléses térítőt, textilszalvé­tába burkolt kenyerestálakat. Ott sürög-forog Pöttendi Ist­ván, felszolgál, szóval tart, ám a tulajdonos — a felesége — nem látható: apró konyhában főz, időnként a hangja hallat­szik, mehet a halászlé! Van a falon egyébként egy felirat is: szeszes italt csak ételhez szol­gálnak fel. — Csak semmi részegség! — mondja határozottan Pöttendi István, a hajdani bokszoló, Utasellátó-alkalmazott, vagon­kirakó, Stihl-fűrésszel bérmun­kát vállaló, egyszóval eddigi életében nagyon sokat dolgo­zó fiatalember, akit egyébként — talán éppen sportmúltjának köszönhetően — akár kidobóle­génynek is nézhetnénk. így ta­nácsos szót fogadni a felirat­nak. Nem mintha Pöttendi Ist­ván valaha is kidobott volna valakit a falatozóból, de a tu­lajdonosok sokat vállaltak ezért a kis üzletért, féltik és óv­ják jó hírét. Szigetvár és Kaposvár között — bár nem feltétlenül a nagy távolság miatt van erre szük­ség — nincsen a szentlászlói fa­latozón kívül olyan hely, ahol le lehetne ülni, egy jóízűt en­ni, és ahol nyáridőben valóban hideg üdítőket kaphatunk. Az ételsor egyébként majdnem mindig ugyanaz, ami — véli a tulajdonos — azért jó, mert ha egyszer evett valaki a jól elké­szített zuzapörköltből, az leg­közelebb is azt keresi, vagyis az állandó ételek — mindig frissen készülnek - állandó vendégeket teremnek. Az a bizonyos fél ház... Úgy tűnik, valóban jók ezek a zuzapörköltek, a halászlék, mert egyre kisebbnek bizonyul a falatozó. A közeljövőben - jelentős állomásnak tartja ezt a tulajdonos — már kikerülnek az országút szélére a keresztbe tett villát-kést ábrázoló táblák, ami azt jelenti, hogy nemcsak hírből lehet tudomást szerezni a falatozóról. Lesz parkoló is, és — regeteg munka árán — talán bővíteni is sikerül az üz­letet. Az éteksoron továbbra sem változtatnak. Nyilván ok­kal, hiszen hallottunk már olyan kiskocsmáról, ahol egy jó lán- gos, a forró töpörtyűs pogácsa önmagában jelentett vonzerőt. Mint ahogy a Pöttendi-féle fa­latozóban az István-pecsenye vagy a pacal, kínálgatja is Pöt­tendi István, s az arcán látni: csakugyan, nagyon jó lehet. . . m. a. F eledékeny olvasónk pa­naszolta: tavaly októ­berben betette holmi­ját a pécsi vasútállomás cso- mogmegőrzőjébe, s mikor idén márciusban érte ment, hűlt he­lyét találta. Igen: a csomag kalapács alá került, hasonló sorsú társaival együtt. A vasúti csomagmegőrző ugyanis csak egy hónapig meg­őrző. A feledékeny utas holmi­ját harminc nap múltán nyilvá­nosan elárverezik: méghozzá nem darabonként, hanem egy­ben. Vagyis aki az árverésen kinéz magának valamit, az egész csomagot kell hazavinnie. Többnyire használt ruhák, cse­kély értékű holmik ezek, s ál­Árverés: május 14-én Meddig őriz a csomagmegőrző? tálában azok felejtik a meg­őrzőben, akik meghatározott idejű „üdülésre” utaznak Pécs­re. Ám a pécsi vasútállomáson árvereztek már egy teljes ba­bakelengyére elegendő' pelen­kát, guminadrágot, a turisták által hátrahagyott műszaki cik­keket, vagy értékes szakács- könyvet. A pályaudvaron általában minden hónap 14. napján tart­ják meg az árverést a dél-du­nántúli megőrzőkből ideszáflí- tott holmikból. Természetesen aki ez ideig jelentkezik, vagy esetleg a kalapácsütés idején mutatja fel megőrző céduláját, visszakapja értékeit. Később er­re nincs lehetősége, bár az árverésen a vevő jegyzőkönyv szerint veszi át a csomagot, az egykori tulajdonos nem szerez­het tudomást kilétéről. Jó tudni tehát, hogy a vasúti megőrzés mindössze egy hóna­pig tart, ez rajta van a cédu­lán is, illetve kifüggesztve a he. lyiségekben. S a feledékeny- ségnek ára van. így hát kedves utasok: május 14-ig jelentkez­hetnek még elfekvő holmijaikért a pécsi vasútállomáson, mert ekkor tartják a legközelebbi ár­verést. G. M. Valódi söröző Ennél sokkal jobban érdekel­heti a majdani vendégeket: ha söröző, akkor tényleg az lesz-e? Az lesz! A pécsi Pannónia Sör­gyárral történt megállapodás szerint a gyár két 10 hektós tank révén biztosítja, hogy Szalon sör és még egy fajta sör csapoltan mindig legyen. Ezenkívül azt is, hogy a gyár teljes sörválasztéka palackozott formában állandóan kapható legyen. Ebből az ígéretből is láthatjuk: Pécs első igazi sörö­zője van születőben! (A sörök mellett természetesen üdítő ita­lok is lesznek és egészen szűk választékban borok is.) S hogy mennyire söröző lesz, az abból is kitűnik, hogy átveszik más (külföldi) sörözők kedves ha­A bontások után jártunk a leendő sörözőben Jángl Béla elnökkel. Most már csak a puszta falak vannak a nagy­nak éppenséggel nem mondha­tó helyiségekben. A Landler Je­nő utcai ciklop-falban két ajtó van (a fentebbi lesz a gazda­sági bejárat, a másik a vendé­geké), mindkettőből folyosó ve­zet az utcával párhuzamos na­gyobb helyiségbe, ahol majd 80 vendég számára lesz hely. E mögött egy kisebb helyiség van, itt lesz a konyha, ahol a söröző specialitásai készül­nek majd, pl. a házi lepényke­nyér. A berendezésről annyit, hogy nem a sörözőkre jellem­ző boxokat találja majd itt a vendég, hanem a mindenkori szükséglethez könnyebben iga­zítható szabadon álló asztalo­kat. Egyébként a bútorzat bar­na lesz, ugyanilyen kb. 1,5 m magas lambéria, a falak fehé­rek, a padló pedig máriagyűdi zöld kőburkolatot kap. ■ Hasznos elektronikai apróságok autósoknak ■ Utaz alpesi színes tetöcserép! Földünkön évente 60 millió tonna rizshéj keletkezik, s megy a szemétbe, szennyezve környe­zetünket. Valamit kellene kez­deni vele! Mi, magyarok min­denesetre megpróbálkoztunk, s több éves kutatómunka ered­ményeként megszületett a sza­badalom: rizshéjból építő­anyag. A szenzációval a kőbá­nyai vásárzárosban találkoz­tunk, ahol az elmúlt héten le­zajlott négy nemzetközi szak­kiállítás számos más érdekes­séggel is szolgált. Vessünk egy pillantást rájuk, mindenekelőtt néhány újdonság autósoknak az Autóservice Nemzetközi Gép­járműfenntartó- és Javítóipari Kiállításról. Hadüzenet a környezet- szennyező autósoknak » Fő az autósok kényelme és biztonsága! Ezt szem előtt tart­va az óbudai termelőszövetke­zet melléküzemága több hasz­nos és elfogadható áron kínált elektronikai tartozékkal rukkolt elő. Ilyenekkel, hogy: akkuőr. Universal alarm riasztó, folya­dékszintérzékelő, féklámpa el­lenőrző, motorolajszint érzékelő - mindezek a műszerfalba be­építhetők. A két utóbbit három héten belül dobják piacra, pontosabban a Mobil budapes­ti, Jókai utcai járműalkatrész- boltjában árusítják, a féklámpa ellenőrzőt 200 forint körüli áron, a motorolajszint ézékelőt 350 forintért. A budapesti Mecha­nikai Gépgyártó Szövetkezet a Trabanthoz használatos auto­matikus üzemanyagszelepet mu­tatott be. A szelep a motor in­dításakor automatikusan nyit, leállításakor zár, ezzel megszű­nik az álló helyzetben előfordu­ló túlfolyás, csöpögés, vagyis üzemanyagot takarítunk meg. Egy pesti kisiparos találmá­nya a hazai alapanyagokból előállított, a külföldinél előnyö­sebb tulajdonságokkal rendel­kező motorlemosó vegyszer a gépjárművek .motorjának, alvá­zának vegyszeres tisztítására, korrózióvédelmére. A vegyszert szórással vagy ecseteléssel hordhatjuk fel az erősen szeny- nyezett motorra vagy más ré­szekre, tíz perc múlva vízzel le­mosható — tiszta, zsírtalanított felületet kapunk. A szer literen­kénti előállítási költsége 4 fo­rint 50 fillér, szemben a 28—66 forintba kerülő külföldivel. A kisiparos most gyártót keres. Új dolog, hogy a Ferrokémia Ipari Szövetkezet az idei évtől pénzért átveszi és regenerálja a gépkocsik elhasználódott, ér­téktelen fagyálló hűtőfolyadé­kát. Amellett, hogy a fagyálló többé nem szennyezi a környe­zetet, a belőle előállított Neo- frigol 40 még magasabb érté­kű is a forgalomban lévőnél, vele tőkés importot takarítunk meg. S még egy újdonság, pontosabban hadüzenet a kör­nyezetet szennyező autósoknak. A kiállításon bemutattak egy hazai szerkesztésű műszert, mely a gépkocsiba szerelve, az országúton az autósok nyomá­ba eredve tetten éri, ha a ki­pufogócsőből a megengedett­nél több mérgesgáz távozik. Mindezt regisztrálja, tehát bizo­nyítani lehet a környezetszeny- nyezést, a bírság a helyszínen kiszabható. Együttműködés az osztrák Bramac céggel Itt az alpesi cserép! Erre a Construma Nemzetközi Építő­ipari Kiállításon a tégla- és cserépipar hívta fel a figyel­münket, tervezik ugyanis az osztrák Bramac céggel színes betoncserepek gyártását. "Gyö­nyörű, hangulatot árasztó cse­repek vörös, vörösesbarna, sö­tétbarna, antracit és téglavörös- fekete színben, különösen a műemlék házak felújításához ajánlhatjuk. S hogy mi készül a rizshéjból? Sokféle elem: hő­szigetelő lapok és betétek, cső­héjak, idomok, hő- és hangszi­getelő panelek, álmennyezeti lapok és így tovább. Melles­leg a rizshéj egyedülálló tulaj­donságai: gyulladási hőfoka 800 fok Celsius, nem rothad, a rágcsálók kerülik, a bogarak nem telepednek meg benne. A jövő évtől kezdődően a karcagi téglagyárban gyártják. Miklósvári Zoltán Hétfői □

Next

/
Oldalképek
Tartalom