Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-22 / 109. szám
1982. április 22., csütörtök Dunántúlt napló 5 Felújított élelmiszerbolt Kozármislenyben Talaj-előkészítés, felkészülés A hűvös időjárás késlelteti a kukorica vetést Amikor felmelegszik a talaj- hőmérséklet, nappal és éjjel vetnek A kukoricamag olyan talajban fejlődik ki életképesen, amelyben tíz centi mélységben legalább tíz C-fokos meleg van, másképp elveszti a csíraképességét, bepenészesedik. A baranyai talajhőmérsékleti térképen április 21-én sem találtak a gazdászok ideális hőmérsékleti viszonyokat, 5—7 C-fokos volt a talajmeleg — ettől függetlenül a kukoriccvetés megkezdését rendelték el. Drinóczi Lajos növénytermelési főágazatvezető szerint szükség van a vetésre, mert egy hetet késtek, és a kétezer hektárnyi területet nem győznék időben bevetni. Ez a helyzet az újpetrei tsz-ben, ahol ezenkíamikor kénytelenek voltak 500 hektár vetést kiszántani. A siklósi tsz csak a Szár- somlyó-hegy aljában merte tegnap „bevetni” a vetőgépeket. A talajhőmérséklet csak az 5 C-fokot közelítette meg, ugyanis az utóbbi két napban 40 milliméter csapadék hullott. Okkal óvatosak, hiszen két éve 300 hektár vetést voltak kénytelenek kiszántani és május közepén újra vetni. Szilágyi László növénytermesztő agronómus elmondta, hogy szükség szerint éjjel is vetnek nyújtott műszakban, hogy a kéthetes késést behozzák. A szervezési összhang érdekében a vetésirányítók gépkocsijába CB- adóvevőket szereltek be. Baranyában két napja kezdődött a kukoricavetés, elsősorban a déli területeken. A legtöbb mezőgazdasági üzemben a dupla és nyújtott műszakok bevezetését tervezik. Csuti J. Kozármisleny újtelepén, a Mohácsi út mellett levő élelmiszerboltot ezelőtt húsz évvel állította a lakosság szolgálatába a Pécsi Áfész. Tavaly novemberben a helyi tanács és az áfész kötött egy megállapodást, hogy a korszerűtlen bolt helyett szélesebb áruskálájú, jobb vásárlási körülményeket biztosító üzletet létesítsen. Teljesen új épület létesítésére nem volt anyagi lehetőségük, ezért a Kinizsi utca közelében, a használaton kívüli klub- és büféhelyiségek átépítése és felújítása bizonyult a megfelelőnek. A Pécsi Áfész építőbrigádja decemberben látott az átalakítási munkákhoz, mellyel május végére készülnek el. Az élelmiszerüzletet belülről már rendbehozták és üzemel. A hetven négyzetméter alapterületű eladótérben az alapvető élelmiszereken és háztartási cikkeken kívül bővült a vegyesiparcikk- választék és olcsó üvegárukat is forgalmaznak. A tej- és tejtermékek és húskészítmények tárolására a kétezer literes hűtőkamra és a bolti norvégpult szolgál, míg a guruló mélyhűtőládába a mirelité áruk kerültek. A Bajai Mélyhűtőház termékeinek fogadására a közeljövőben újabb mélyhűtőládát kap a bolt. Az átalakitás alkalmával a bolt dolgozóinak szociális helyiséget alakítottak ki és a göngyöleg- és szárazáruraktárak területét is növelték. A berendezésekre és az épület tatarozására-ótalakítására az áfész 370 000 forintot költött. A régi élelmiszerboltot átalakítják — eszpresszó lesz belőle. Amint elkészül - felújítására és bebútorozására 400 000 forintot fordítanak — meghirdetik, mert az áfész szerződéses formában fogja működtetni. A. E. Közép-Európában nincs párja Megyei és városi vezetők látogatása a sétatéri mauzóleumban A freskók a római katakombókban találtakkal megegyezők vül még 500 hektár silókukoricát is vetnek. Mindig büszkék voltak arra, hogy április végén, legkésőbb május első hetében végeztek, míg most örülnek, ha május 10. és 15. között földbe kerül c mag. Területükön 15 éve nem tapasztaltak ilyen hideg, szeles áprilist, mint az idén, de nem keseredtek el, hiszen éjjel is végzik a talajelő- készitést, és péntektől 12 vetőgépet állítanak a táblákba, mert addigra befejeződik a napraforg'óvetés. Nem sokkal kedvezőbb a vetési helyzet a villányi tsz-ben sem. Kékkői Zoltán főagronó- mustól megtudtuk, hogy 19-én kezdték el a vetést, alig 150 hektáron, ugyanis a talajhőmérséklet alig közelíti meg a 8 C-fokot. Ezt úgy védik ki, hogy hidegtűrő fajokat vetnek. Akkora a késés, hogy éjjel is kénytelenek a vetőgépeket munkába állítani, hogy az 1650 hektárra tervezett vetőterületen mindenütt földbe kerüljön a mag. Sejtették az országos meteorológiai előrejelzésből, hogy az időjárás gondokat okoz, tehát felkészültek o legrosszabbra is. Éjjelente négy gép dolgozik, és így a hagyományoknak megfelelően időben befejezik a vetést. Nem akarják, hogy az 1979-es év rossz tapasztalatai ismétlődjenek meg. Szén- és tüzifaárak Több olvasónk kérésére közöljük a Dél-dunántúli TüZép Vállalat 1. sz. telepén április 15-től hatályos új fogyasztói árakat *(Ft/q). Pécsi kocka da- rabosszén 82,20, pécsi diószén 87,20, pécsi mogyorószén 88,20, pécsi iszapszén (művi kiszolgálással) 25,70, komlói kocka darabosszén 83,70, komlói diószén 85,20, komlói mogyorószén 88.70, komlói rost. darabszén 90.70, komlói iszapszén 23,70, mecseki brikett 71,40, dió I. koksz 191,20, hasáb tűzifa 73,40, fűrészelt tűzifa 81,40. Az engedményes tüzelőakció ideje alatt a pécsi iszapszén mázsája változatlanul 12,50, a mecseki brikett pedig 56 forintos fogyasztói áron szerezhető be. KISZÖY vándorzászló * A KISZCV az elmúlt évben is meghirdette a baranyai szövetkezetek közötti versenyt és az elért eredményeik alapján vándorzászlóval jutalmazta a VILLGÉP-et is. A zászlót a KISZÖV megyei elnöke, Haasz József teqnap délután a KlSZÖV-székház- ban tartott ünnepségen adta ót Magyarcsik Gyula elnöknek. A Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet ez évben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Az ünnepségen jutalmat kapott az alapítótagok közül Balato- nyi Géza, aki elnöke is volt a szövetkezetnek és jelenleg nyugdíjasként az End- resz György úti barkács- műhelyben dolgozik. Az elmúlt évben legeredményesebben dolgozó villamos- gép-javító, a gépjavító és a felvonóüzem kollektívája kapott kiváló üzemegység címet, oklevelet és pénzjutalmat. A szövetkezetiek április 24-én kommunista szombatot tartanak és a munkadíjat a pécsi úttörőház építésére ajánlják fel. Ifjúsági jogásznapok Szegeden Országos ifjúsági jogásznapok kezdődtek szerdán a Szegedi József Attila Tudomány- egyetemen. A négynapos eseménysorozaton a vendéglátó szegedi állam- és jogtudományi kar fiataljai mellett részt vesznek a budapesti és a pécsi társkarok, valamint az idén első ízben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen működő jogi intézet hallgatói is. A találkozón a jogászjelöltek neves szakemberekből álló zsűrik előtt adnak számot szakmai felkészültségükről. 1975-ben a frissen feltárt kincset mutatta be dr. Fülep Ferenc a megye és a város vezetőinek, s kért döntést annak a sorsáról. Tegnap a jó ütemben készülő védőépület bemutatására hívta meg őket. A legközelebbi látogatásra feltehetően az avatás — most már nem túl távoli — időpontjában kerül sor. A hat és fél év előtti szemle meglehetősen szűkkörű volt, most Lukács János megyei és Szentirányi József városi első titkár, Horváth Lajos megyei és Czente Gyula városi tanácselnök kíséretében a megye és a város számos vezető közéleti személyisége tekintette meg a pécsi sétatéri „fekete dobozban" folyó munkálatokat. Dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a páratlan értékű lelet feltáró régésze méltatta a megye, a város és az OMF összefogását, amelynek eredményekéit Pécs olyan történelmi és művészet- történeti emlékhez jut, amelyhez fogható sem hazánkban, sem Közép-Európában nincs. Részletesen ismertette a mauzóleumnak a IV—V. század fordulója körüli évtizedekben történt Keletkezési körülményeit — ekkoriban élte utolsó évtizedeit a római impérium e távoli városa, Sopianae —, majd a feltárásról szólt, és a mauzóleum megmentéséért tett eddigi intézkedésekről adott tájékoztatást. Külön kiemelte a sírkamra három falán megtalált freskók művészettörténeti jelentőségét: az Ádámot és Évát a tudás fájával és a kígyóval, valamint Dánielt az oroszlánokkal ábrázoló festmények a római katakombákban találtakkal egyezők, tehát nagy valószínűséggel itáliai vándorfestők voltak az alkotók. Bachmann Zoltán építész a védőépítmény műszaki megoldásairól tájékoztatta a megjelenteket, akiknek a figyelmét felhívta arra, hogy a munka bonyolultsága miatt a műemléki helyreállítások gyakorlatában egyedülállóan bányászokat bíztak meg ezzel, ők pedig hallatlan lelkesedéssel és nagy hozzáértéssel végzik ezt a különleges munkát. A vendégek ezután megtekintették az ideiglenes tető alatt folyó munkákat, majd vetített képek segítségével ismerkedtek meg azokkal a részletekkel — elsősorban a freskókkal -, amik most nem láthatók. Dr. Fülep Ferenc a látogatás végén a megye és a város további erkölcsi segítségét kérte a munkához, és külön megköszönte az aknamélyítők eddig végzett munkáját. Lukács János a megjelent vezetők nevében kívánt sikert a továbbiakhoz a régészeknek, restaurátoroknak és a bányászoknak. Universitas fesztivál Szombaton kirakodóvásár és Polgármester-választás, ba- •nánevés, minden jóban bővelkedő kirakodóvásár, vérre menő bohókás vetélkedés, ritkán játszott filmek vetítése vár minden érdeklődőre Pécs egyetemistáinak, főiskolásainak nagyszabású rendezvényén, az UNIVERSITAS FESZTIVÁLON. „Egyetemváros" — jelentik be ma is a Szliven óruház környékén járó buszok vezetői, s talán ők sem sejtik, hogy az eddigi „megálló-elnevezésből" pénteken és szombaton — valóság lesz. Pénteken délután fél háromtól a fanfárok elhangzása után ugyanis a Madách tér és a Kun Béla tér egymásba nyíló területét ünnepélyesen Egyetemvárossá nyilvánítják. . Mindegyik pécsi felsőoktatási intézmény; az orvostudományi egyetem, a műszaki főiskola, valamint a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogi, Közgazdasági és Tanárképző Kara egy-egy polgármesterjelöltet állít, s közülük a legjobbat - várhatóan sok-sok városlakó közreműködésével — megválasztják az Egyetemváros vezetőjévé. Érdemes lesz persze mindezek előtt a „pályázók" kortesbeszédeit is meghallgatni ... A várható izgalmakat levezetendő; őt óra tájt a délamerikai zenét játszó Victor Jara együttes muzsikál, ezután átvonul 'mindenki a városi sportcsarnokba, ahol az Universitas Sopianae vetélkedőn tréfás feladatok segítségével méri össze erejét Pécs minden egyetemistája és főiskolása. Szombaton a Kun Béla téren egész délelőtt kirakodó- vásár lesz, mindenki elhozhatja feleslegessé vált, s el- adhatónak vélt portékáit. Közben alkalmi mágusok, illuzionisták és színészek produkcióit tekinthetik meg. Tíz órától a gyerekek aszfaltrajzversenye és a banánevők összecsapása következik, 11- től Mecsek táncház lesz. Este úttörőnosztalgia műsorral és discóval fejeződik be a fesztivál. Bozsik L. Mi menti? Az elmúlt alkalommal rámutattunk azokra az eltérésekre, amelyek az akadémiai helyesírás és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal mellett működő Földrajzinév-bizottság szabályzata között mutatkoznak. Ezt az 52 lapnyi terjedelmű kiadványt abban a reményben bocsátotta útjára a bizottság, hogy forgalomba kerülésével „az egész magyar írásgyakorlatban egységessé válik a földrajzi nevek írása.” Hogy ez a kívánság csak jámbor óbaj maradt, az előző toliseprű példáival igazoltuk. Mielőtt a sort folytatnánk, főbbek kérésére rá kell világítanunk arra, hogy miért nem lehet ,,Pécs-budapesti"-t írni akkor, ha nem mondatkezdésről van szó, hanem valamiféle névelő vagy másfajta szó áll előtte. Azért kell a kisbetűs megoldást választani, mert ilyenkor az első helynév is (tehát a Pécs főnév!) melléknévi jellegű, bár az -i melléknévképző hiányzik a szó végéről. Vagyis: „a pécsi—budapesti gyorsvonat" helyett rövidebben fejezzük ki magunkat, ha „a pécs —budapesti gyorsvonat”-ot írjuk. Egyébként így írja ezt elő a helyesírási szabályzat 410. pontja is. Nagyobb helyesírási gondot jelent a -lalva, -földe, -háza, -telke, -mente, -alja stb. utótagú helységnevek -i képzős, kis kezdőbetűs származékában a szóvégi a, e betű elhagyása. Helyesírási szabályzataink szerint ilyenkor pálfalvit, nyíregyházit, jónostelkit, gutorföldit, kemenesaljit, bükkaljit kell írni, és pécsi vonatkozásban a me- csekalji, az újmecsekalji (és nem: -aljai!) formához kell ragaszkodni. Igen ám, de mi legyen a Baranyában levő Kovácsszénája helységnév -i képzős változatával, hisz ez a szó is a-ra végződik? Nyilván csak így írhatjuk, mondhatjuk: kovács- szénájai. De akadnak ehhez hasonlók is: Nekaszáld (rét), Mit- nyögsz (domb), Aligvárom (dűlő), Döghányó (dűlő) stb. Ha ezeket -i képzővel látjuk el. mondat közben kisbetűvel kezdve írjuk: nekaszáldi, mitnyögszi, aligváromi, döghányói stb., bár ilyenkor célszerűbbnek véljük a hely földrajzi jellegének a feltüntetését: Miinyögsz dombi, Aligvárom dűlői stb. Az előbbi kérdésben azonban helyesírásunk nem egységes. Tudni kell, hogy a tájegységek -i képzős származékában meghagyjuk a szóvégi a betűt, így kell írni: hegyaljai. Igaz, a „hegyaljai"-nak nemes csengése van. Nemcsak Kazinczy epigrammájában szerepel (,,lz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés"), de Szirmay Antal 1810-ben írt tanulmányának címében is ott találjuk: „A tokaji, vagyis hegyallyai szöllöknek ültetéséről..." De ha hegyaljait kell Írnunk, mert ez tájegység, miért kell -kemenesaljit írni, bár ez is tájegység a Dunántúlon? A sort folytathatnánk Bükkaljával, Kárpátaljával stb. Az említett földrajzi szabályzat megengedi a Pilis alji vagy aljai írásmódot, mert „a .menti, vidéki, környéki, melléki, alji, vagy aljai melléknévi utótagok, mivel a külön írt mente, vidéke, környéke, melléke, alja birtokos személy- ragos formából származnak, megtartják különírásukat. Kivételek csak a Függelék 37. pontjában felsorolt egybeírt tájnevek.” Utánanéztünk’: 63 kivételt tűntet fel a Függelék. Köztük van a Volgamente szó is — egybeírtan az 50 lapon a 37. pontban Majd elővettük a Helyesírási tanácsadó szótárt, ahol a 799. lapon ezt olvastuk: Volga mente, Volga menti. Szerényen megkérdezzük: mi menti itt, a Duna mentén ezt a helyesírási Bábelt? H. I. Tóth István
