Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-16 / 103. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 103. szám 1982. április 16., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A tajvani üzlet (2. oldal) Nemes lános kitüntetése (5. oldal) Háztáji (6. oldal) Baranyai öregek (3. oldal) Ötuenketmíllío forintos beruházás Lazar György fogadta Myíkolaj Talizint Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön fogadta Nyikolaj Talizint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság szovjet tagozatának elnökét, aki itt-tar- tózkodása során Marjai József miniszterelnök-helyettessel, a bizottság magyar tagozatának elnökével folytat tárgyalásokat a két ország gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseiről. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József és Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Mérsékelni a differenciálódást Erős és gyenge tsz-ek tanácskozása a TOT-ban r U] postaépület Szigetvárott Kényelmes munka- körülmények Színvonalas postai szolgáltatás Cseri László felvétele Ülést tartott a Minisztertanács A József Attila utcai régi postahivatal ajtaján lelakatolt rács, az üvegen cédula: „••• f. hó 22-étől, hétfőtől az új épületben . . Ez februárban volt, s azóta működik — a lakosság és a postások nagy megelégedésére — új helyén a szigetvári postahivatal. Ugyancsak a József Attila utcában, félig a Felszabadulás térrel szemben épült fel a Bara- ranyatervnél Dévényi Sándor és Lugosi Ágnes által tervezett, a Baranya megyei Építőipari Vállalat által IMS-szerkezetbő! készített „ postapalota", Zrínyi városának e szép, új középülete. Közel két hónappal a csendes birtokba vétel után tegnap délelőtt szerény ünnepség keretében avatták fel az új létesítményt a meghívott vendégek - köztük Szigetvár párt- és állami vezetői — jelenlétében. Az esemény fontosságát növeli, hogy Baranyában a pécsi telefonközpont óta ez a legnagyobb postai beruházás. Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője kijelentette: az eseménnyel új fejezet kezdődik Szigetvárott a postai szolgáltatások történetében. Emlékeztetett rá, hogy éppen két évtizede született meg a gondolat, hogy a mostoha körülmények között működő postahivatal helyett újat kell építeni. Azóta a szigetváriak is, de maga a posta is egyre nagyobb szükségét érezte az új létesítménynek, aminek a tervezésére végül is 1976-ban adták ki a megbízást. Az eredeti előirányzat 49,5 millió forint volt, a beruházás megvalósítási költsége - a szigetvári távbeszélőhálózat bizonyos mértékű bővítésével együtt — mégközelítette az 52 millió forintot. — Az új létesítmény üzembe helyezésével lehetőség nyílt arra, hogy a közönség részére is kulturált körülményeket biztosítsunk a postai szolgáltatások igénybevételéhez — mondotta a postaigazgató a megváltozott munkakörülmények pedig kedvezően hatnak az itt dolgozókra, hiszen a beruházással az volt az elsődleges célunk, hogy a postai feltételeket Szigetvárott is a megfelelő szintre emeljük. Végezetül köszönetét mondott mindazoknak, akik részt vettek a beruházásban, s külön a városi tanácsnak is, amely kezdettől fogva szívügyének tekintette az új középület létrehozását. Ezután Kárpáti Zoltán hivatalvezető bemutatta az új létesítményt. A földszinti felvételi helyiség belsőépítészetileg is kitűnően sikerült, magas színvonalú alkotás. A főpénztár eleve olyan kialakítást nyert, hogy néhány hónap múlva átvehesse az MNB megszűnő járási fiókjától a pénzkezelési funkciókat. Tágas, kényelmes helyiségek állnak a hírlapokat és a postai küldeményeket osztályozó dolgozók rendelkezésére. Az első emeleten kapott — remélhetően csak ideiglenes — helyet a kibővített és felújított helyi telefonközpont, valamint a távirda. A második emeleten készenlétben van a helyközi és a helyi telefonközpont részére fenntartott két tágas helyiség — egy távolabbi felsőbb szintű döntésre várva, ami utat nyit az újabb beruházáshoz. A bemutatót követően Tinusz lános városi tanácselnök köszönetét fejezté ki az új létesítményért. H. I. A Minisztertanács csütörtöki ülésén tudomásul vette az Állami Ifjúsági Bizottság elnökének és a művelődési miniszter-? nek együttes jelentését a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetéről. Megállapította, hogy a legfontosabb feladat a gyermekek és a fiatalkorúak egészséges fejlődését veszélyeztető . jelenségek kialakulásának megelőzése. E munka eredményesebb folytatásának fontos feltétele a pedagógiai, egészségügyi, szociálpolitikai és a jogi eszközök, módszerek ösz- szehangoltabb alkalmazása, továbbá a csalódok, valamiint a megelőzésben és a gondozásban rfszt vevő szervek, intézmények szorosabb együttműködése. A kormány határozatot hozott a gyermek- és ifjúság- védelem időszerű feladataira, valamint a hosszabb távra szóló tennivalók kidolgozására, az e területre vonatkozó hatályos jogszabályok áttekintésére és korszerűsítésére. A kormány rendeletet alkotott az árvízi szükségtározókról. A tározókat elsősorban ott kell létesíteni, ahol egy esetleges töltésszakadás különösen nagy kárt tevő árvizet okozna. A kijelölt területek elöntése esetén a károsultak kártalanításban részesülnek. A Gazdasági Bizottság tájékoztatója alapján a Miniszter- tanács áttekintette a zöldség-, burgonya- és gyümölcsermelés, -felvásárlás, -értékesítés helyzetét és fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az elmúlt évben javultak a termelés anyagi, műszaki feltételei, emelkedtek a terméshozamok, kiegyensúlyozottabbá vált az ellátás. Megerősítette a Gazdasági Bizottság határozatát, amely intézkedik a termelés színvonalának emeléséről, jövedelmezőségének javításáról, az értékesítés biztonságának fokozásáról, az áru útjának rövidítéséről. A kormány felhívta a Minisztertanács tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés márciusi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatoik megvalósításának lehetőségét, s arról 30 napon belül tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. (Kiküldött munkatársunk tudósítása) Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Fejér és Csongrád megye gazdaságilag legerősebb és leggyengébb termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak vezetői találkoztak tegnap Budapesten, a TOT székházban, a MÉM, a TOT, a PM és a KISZ KB által rendezett tájértekezleten. A napirenden egyetlen téma, a mezőgazdasági nagyüzemek differenciáltsága szerepelt, illetve annak megvitatása, miként lehetne ezt az utóbbi öt évben felerősödő differenciálódási folyamatot, ha nem is megszüntetni, de legalább mérsékelni. Misi Sándor, a MÉM szövetkezetpolitikai főosztályvezetője tájékoztatójában rámutatott: - a differenciálódás nem a tsz-ek sajátossága, az állami gazdaságokra legalább annyira jellemző. A 100 forint ráfordításra jutó nyereség alapján magas jövedelmezőségű, átlagos és alacsony jövedelmezőségű kategóriákba sorolták be a gazdaságokat. Az első kategóriába, ahol 100 forintra 19 forint vagy ennél több nyereséget állítanak elő, a tsz-ek 42,7, az állami gazdaságok 31 százaléka tartozik. Az alacsony jövedelmű kategóriában 100 forint ráfordításra 6 forint, vagy ennél kevesebb nyereség jut. Ide tartozik a tsz-ek 28,7, és az állami gazdaságok 32,6 százaléka. A harmadik kategóriába tartozó tsz-ek száma 385, a földterületük másfél millió hektár, és e gyenge tsz-ekben 140 ezer ember dolgozik. Itt állítják elő a mezőgazdaság bruttó termelési értékének egyötödét. Gazdasági megerősítésük ezért fontos népgazdasági érdek. Az utóbbi időben egy sor központi intézkedés történt a gazdaságilag gyenge nagyüzemek helyzetének javítására. A gyenge gazdasági eredmények sok esetben nem mutatnak szoros összefüggést a mostoha termőhelyi adottságokkal. A 385 alacsony jövedelmű tsz-böl csak 190 a gyenge adottságú. Az ország 352 mostoha termőhelyű adottságú tsz-e közül 102 átlagos, 60 tsz pedig magas jövedelmű színvonalon gazdálkodik. Az érvényben lévő szabályozók alapján 600 tsz és állami gazdaság részesül valamilyen címen árkiegészítésben, és ennek kedvező hatása mái is érezhető. Az előző évinél lényegesen több őszi gabonát vetettek el a gazdaságok. Nőtt a nagyüzemekben az állattartó kedv. Mindez összhangban van a népgazdasági célokkal. Az Állami Tervbizottság és a Gazdasági Bizottság határozata alapján kidolgozott komplex intézkedések mérséklőleg hatnak a differenciálódásra. Fontos azonban, hogy a magas jövedelmezőségű gazdaságok is érdekeltek legyenek az alacsony jövedelmi színvonalú üzemek gazdasági megerősítésében. A MÉM és a TOT ezért kezdeményezi az erős és a gyenge tsz-ek együttműködését, a kölcsönös előnyök, érdekeltség alapján. A jogi szabályozás ma már mindenfajta együttműködési formát lehetővé tesz, a bérleti rendszertől a gazdasági társaságig. A tsz-ek nemcsak egymással, de állami gazdaságokkal, vállalatokkal, ipari üzemekkel is kooperálhatnak. A lényeg, hogy az együttműködések ne formálisak legyenek, s hogy ezeknél a vállalkozási jelleg domináljon. Országosan 350 gazdaságilag erős tsz képes együttműködésre, 150—200 gazdaságilag rászoruló gyenge tsz-szel. A jellemző az, hogy a jó tsz-ek nagyobb készséget tanúsítanák az együttműködésre, mint a gyengék. Ez utóbbiaknál gyakran szubjektív okok gátolják a fogadókészséget. Fel kell oldani a provinciális határokat is. A Magyar Nemzeti Bank hitellel támogatja a kölcsönös gazdasági érdeken alapuló és népgazdasági érdekeket szolgáló gazdasági együttműködéseket.- Rné Tovább szépül Pécsett □ Flórián tér. Jelenleg a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Tóth Gábor által vezetett brigádja újszerű kőburkolat tál borítja a tér egy részét. Amennyiben az időjárás engedi, a munkát május elsejére szerétnek befejezni. Läufer László felvétele