Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-14 / 101. szám

1982. április 14., szerda Dunántúlt napló 5 Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Mecseki Szénbányáknál Többet kér a vállalat A szocialista brigádmozga­lom múlt évi eredményeiről és a további tennivalókról tanács­koztak tegnap Pécsett, a Pus­kin Művelődési Házban a Me­cseki Szénbányák szocialista brigádvezetőinek küldöttértekez­letén. A résztvevők megállapí­tották, hogy a mozgalom 1981- ben jól teljesítette feladatát. A szocialista brigádok meghatá­rozói voltak a vállalat termelési eredményeinek. A brigádmoz­galom hármas jelszavának szel­lemében teljesített vállalások­nál, a munka mellett, nagy je­lentőségű volt a brigádtagok művelődési és képzési igénye. További célként határozta meg c tanácskozás a munka minősé­gének javítását, az anyag-, eszközráfordítás, illetve az ener­giafelhasználás költségeinek csökkentését. Fontos feladat to­vábbá a vállalat gépi berende­zéseinek hatékonyabb kihasz­nálása is. Az általános képzett­ség emelése érdekében a szak­mai, politikai ismeretek bővíté­sét, az általános műveltség gya­rapítását kívánják szorgalmazni. Az írásos beszámglóhoz Mó­réi Emil, a vállalat vezérigazga­tója fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a múlt évi sikere­ket az idei első negyedév ered­ményeivel, illetve a további ten­nivalókkal összefüggésben keíl elemezni. Ahhoz, hogy a válla­lat fel tudjon nőni az egyre na­gyobb feladatokhoz, az első há­rom hónap alatt mutatott ered­ményeknél többet kér a szo­cialista brigádoktól. Reményét fejezte ki, hogy a munkaközös­ségek megfelelő szervezéssel és összefogással megtalálják a4“ továbblépés módját. A vezérigazgató kiegészítése után küldöttek kértek szót. Fő­ként saját brigádjuk eredmé­nyeiről, sikereiről beszéltek, és azokat a feladatokat fogalmaz­ták meg, amelyek segíthetik a mozgalom erősödését. Meggyő­ződésem, hogy a brigádmozga­lom a gazdasági élet legerő­sebb motorja, és a szocialista brigádok aktivitása a jövőben is meghatározó lesz a vállalati termelés eredményeiben — mondta például Ágoston István, az Északi Bányaüzem brigádve­zetője. Saját munkahelyének létszám- és eszközgondjairól beszélt, a karbantartó üzem kül­dötte Kiss István. Hangsúlyozta, hogy a munkaerőgondok miatti feszültséget elsősorban az. újabb gépek, berendezések vá­sárlásával lehet feloldani. Ah­hoz, hogy a kapott feladatok meliett a végrehajtáshoz szük­séges feltételeket megtudják te­remteni, a vállalat vezetőitől is nagyobb támogatást várnak. Felszólalt dr. Schwarcz Jó­zsef, a vállalat pártbizottságá­nak titkára is, aki elmondta, hogy az egyre feszítettebb fel­adatok megoldásához a válla­lat a szocialista brigádoktól minden eddiginél magasabb szintű munkát vár. A termelési sikerek alapvető zálogának ne­vezte a brigádmozgalmat. A tanácskozás második ré­szében a küldöttek — a vállalati szakszervezeti bizottság javas­lata alapján — a vállalat kiváló brigádja címek odaítéléséről döntöttek. Harminc pályázó kö­zül 20-nak ítélték oda a kitün­tető elismerést. Befejezésként a vezérigazgató — kiemelkedő munkájukért — 17 brigádveze­tőnek dicsérő oklevelet, 22-nek pénzjutalmat adott át. K. Varga József Tovább fejlődik az ortűi kirándulóközpont Csehszlovák barátsági est Vajszlán A Hazafias Népfront megyei Bizottságának szervezésében tegnap este csehszlovák barát­sági estet tartottak Vajszlán. A KIOSZ helyiségében a község párt- és állami vezetői mellett ott voltak sokan, akik érdek­lődnek a baráti Csehszlovákia élete után: vagy azért, mert kellemesen töltötték ott sza­badságukat, vagy pedig mert munkájuk során kerültek kap­csolatba a szomszédos ország lakóival. A barátsági est résztvevőit Vass Zoltán, a Hazafias Nép­front vajszlói községi bizottsá­gának elnöke köszöntötte, kü­lön szeretettel Tibor Chovan nagykövetségi másodtitkárt, a Csehszlovák Kulturális és Tájé­koztató Központ igazgatóhe­lyettesét, kinek szavait Szentesi Ágnes szakreferens tolmácsol­ta. Tibor Chovan beszélt a cse­heknek, a szlovákoknak és az ország nemzetiségeinek, köztük a magyaroknak munkájáról, melyet Csehszlovákia Kommu­nista Pártja tavaly megtartott XVI. kongresszusának szellemé­ben végeznek. Elmondta, hogy az ipari termelés 1975—80. kö­zött egynegyedével, a mező- gazdasági termelés pedig 10 százalékkal nőtt E fejlődés fel­tétele a szocialista országok közössége. Épülő nyaralóközpont Orfűn. Fotó: Proksza László Tartalommal megtölteni az idegenforgalmat! Ha azt mondjuk: „Kincses Baranya” — mert mondhatjuk a legcsekélyebb elfogultság nélkül is — cikkor nemcsak a ki- és megtermelhető javakra gondolunk, hanem természeti szépségeire, gazdag történelmi emlékeire, s a népi kultúra év­százados kincseire is. Méltán tarthat számot Ba­ranya a hazai és a nemzetközi turizmus érdeklődésére, s eb­ből egyenesen következik az idegenforgalmi vendéglátó, és kulturális intézmények feladata: mind színvonalasabb ellátás, sokoldalúbb programok, s nem utolsósorban a jó értelemben vett, okos propaganda. Töb­bek között ezek, illetve az ezek­kel kapcsolatos részletes tenni­valók fogalmazódtak meg a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bi­zottság tegnap Orfűn megtar­tott ülésén. A helyszín megválasztása sem volt véletlen, hiszen az orfűi kirándulóközpont fejlesz­tése kiemelt- feladatként szere­pel a Baranya megyei Idegen­forgalmi Hivatal terveiben. A kirándulóközpont három rész­re tagozódik: a strandra, a kempingre és a pihenöparkra. A strand és a kemping már készen áll, az utóbbi május 15-től fogadja a vendégeket. 12 hektáros területén mintegy 100 sátornak és 15 lakókocsinak tud helyet biztosítani. A három- csillagos besorolású kemping árai nem lesznek magasabbak, mint az egycsillagos pécsié. Biztató tervek és hasznos ja­vaslatok hangzottak el arról, hogy a megye hivatásos és kü­lönösképpen az amatőr művé­szeti élete hogyan kapcsolód­hatna az idegenforgalmi tevé­kenységhez. A Megyei Művelő­dési Központ, a TIT, a Nádor már eddig is sok sikeres ren­dezvénnyel bizonyította a kul­túra és a turizmus kapcsola­tának életrevalóságát, de olyan „kulcshelyek” bevonásával, mint például Szigetvár, Siklós, Mohács, Pécsvárad, Orfű to­vábbi lehetőségek kiaknázásá­ra lenne mód. Akárcsak a folk­lór, a népművészet olyan fel­legváraiba, mint Mecsekná- dasd, Ófalu, Óbánya, Duiria- szekcső, Palotabozsok, s még lehetne sorolni. A fentiekkel kapcsolatban ál­lásfoglalásként hangzott el, hogy nem kizárólag létesítmény- kérdés az, hogy az idegenfor­galmi programokat vonzó tar­talommal töltsék meg. Ehhez azonban az amatőr együttesek szerepeltetésének anyagi követ­kezményeinek mielőbbi, meg­nyugtató rendezésére volna szükség K. Gy. Tanácskozás Szigetváron a kisvállalkozásokról Az új vállalkozási formákkal kapcsolatos időszerű feladato­kat vitatták meg április 13-án Szigetváron a járás párt, álla­mi, gazdasági és szakszervezeti vezetői. Az értekezleten vitain­dító előadást Piti Zoltán, a Ba­ranya megyei Tanács elnökhe­lyettese mondott. A járásban még nem nagy az érdeklődés az új formák iránt, sőt nem egy gazdasági vezető idegenkedve fogadja a kezdeményezők ötleteit, pedig az egységes felfogásra most már égetően szükség volna. A megítélésben tapasztalni élénk vitát vagy nagyfokú türelmet­lenséget is, sőt a félelem is je­len, hogy megváltozhatnak a mai tulajdonviszonyok. Mindez eredhet abból is, hogy többféle Egységes felfogásra lenne szükség kérdőjel veszi körül a második gazdaságot, vagy épp a meg­szokottól félnek megválni a ter­melő egységek; például tarta­nak az egészséges versenyszel­lemtől, a munkaerő természe­tes átcsoportosulásától, a koc­kázatvállalástól. Egyébként mindenképpen szükséges, hogy vállalati, vagy épp magánjellegű gazdasági munkaközösségek szeflveződje- nek egyebek között szállítási, tervezési, újítás-kivitelezési, szá­mítógép-programozási feladat­tal, bár nagyon jó lenne, ha építőipari tevékenységben is alakulnának ilyen csoportok. De az is elképzelhető, hogy meglévő gazdálkodó szerveket minősítenek át kisvállalattá, vagy kisszövetkezetté, hogy bi­zonyítsa gazdasági életképessé­gét. Furcsa, hogy épp a kis­iparosok tartózkodnak a leg­jobban az új formák vállalásá­tól, mert azt hiszik, mint ahogy sokan, hogy a kisvállalkozás csak kérészéletű lehetőség. Cs. J. Az áramtakarékos bojlertől a fagyálló padlóburkolóig minden kapható Tavaszi Pirtonságok a Szuperen Áruházban Színes fürdőkádak és különböző méretű lapradiátorok a Szupe­ren Áruházban A pécsi áfész Szuperen Áru­háza igen népszerű a bara­nyai, somogyi és tolnai építke­zők körében — havonta 14—15 millió forintot hagynak a kasz- szájában. Mindez annak kö­szönhető, hogy gyorsan reagál­nak a vásárlók kívánságaira, igyekeznek minden igényt ki­elégíteni, ezért közvetlen keres­kedelmi kapcsolatba állnak a budapesti, hódmezővásárhelyi, romhányi és zalaegerszegi padlóburkoló és csempegyárak- ikal, a Hajdúsági Iparművekkel és a nyíregyházi Vasipari Szövetke­zettel. A kishatármenti forgalom keretében a kecskeméti TOZEP- pel közösen a keresett jugoszláv árukhoz is hozzájutnak. Most az építkezési szezon be­indulására sok újdonsággal várják vásárlóikat. Az áruházba betérő vevőknek a mintaterem­ben kiállított 60-féle csempe és 5()-féle padlólap áll rendelke­zésére. A zalaegerszegi gyár barna, barokk mintás, 20x20-as burkolólapja és a budapesti Épületkerámia gyár Alföld I. és II. nevű barna-fehér, felhős, fagyálló mázas 10x20-as bur­koló mór kapható. Gyönyörűek a ciklámen, kék és barnás szín- árnyalatú 20x20-as, virágmin­tás, halványzöld margarétás, drapp és barna csíkos, valamint ciklámen színű holland tájké­pet ábrázoló jugoszláv padló­lapok. A’ győri Műanyagfeldol­gozóipari Szövetkezet 100x60-as üvegszálas, hőálló, fehér mű­anyag ülőkádja a négy éve megszűnt zománcosat pótolja. A harmadik negyedévben pedig megkezdik a színesek gyártását is. Új a Hajdúsági Iparművek áramtakarékos, 150 literes vil­lanybojleré, mely a hagyomá­nyosnál 30 százalékkal keve­sebb energiát használ a vízme­legítéshez. Az energiatakaré­kosság a széntüzelésű kazánok­nál is előtérbe került — a két- aknás Unicalor 25—30 százalék­kal kevesebb szénnel biztosít­ja a megfelelő meleget, mint a régebbi típusú. Az ötféle mé­retben kapható önetetős Modul — kazáncsalád a beállított hő­mérséklet elérése után önmagát lezárja és megszünteti a feles­leges szénfogyasztást. A központi fűtéshez beszerez­hető a magyar licenc alapján gyártott Misson keringető szi­vattyú és az országban egye­dül itt árusított 300-as, 500-as és 800-as méretű lapradiátor is. Meqérkezett az áruházba a MOFÉM egykaros kád-, mosdó- és mosogató csaptelepe, és megkapták az osztrák nikkele- zett fürdőszobai tartozékokat is; papír- kendő- és törülközőtar­tót, kádkapaszkodót, valamint fogmosópoharat a tartójával. Adóm Erika : : elől* li Elefántok Kérem, én tudom, hogy az elefántoknak az emberek nél­kül semmiféle esélyük nem volt. Ott pusztultak volna el, hatal­mas testük élettelenül *v hevert volna a perzselő napon, legfel­jebb az elefántcsontgyűjtők lel­tek volna bennük idővel némi örömet, s dédunokáink már csak egy-egy állatkerti példány alapján hihetnék el, hogy az elefántok valaha csordákban éltek Afrika földjén, sőt, később talán néhány filmkockán kívül egyéb emlék nem maradna ró­luk. Úgyhogy világosan látom, mi volt a tét, igazat adok a megmentőknek, és mégis . . . Sosem felejtem el azt az ele­fántborjút, amelyik ott függött a helikopter zsinegjén, és fülét riadtan meg-meglebbentette. Messziről semmiféle elefánt­szerű nem volt benne, akkora volt, mint egy tengerimalac és olyan is: minden büszkeség nél­küli, szapora és falánk, tizenket­tő egy tucat állatka. Pedig az elefánt nem ilyen. Az elefánt büszke és szabad, erős és nagylelkű. Dehát a hasára kö­teleket kötöttek, kábító széru­mot nyomtak beléje, föllógattók és végül leejtették a földre. Az elefánt buta tengerimalac mód­jára lógott a levegőben és nem értette a világot. Valami, ami évezredek óta ott volt a helyén, most elmozdult. A világ a feie tetejére állt. Az elefánt megalá­zóban és rémülten várta, mi fog történni. Nem értett semmit. Helyzete nagyon hasonlított most az emberekéhez, de e*t nem tudta. S ha tudta volna, ez akkor sem vigasztalta volna. Nem tudom, kiheverik-e ezek az e'efántok azt a néhány per­cet, amit félájultan a leveqő- ben töltöttek, vaav mindörökre beléiük ég n rémület: a világ hármikor újra feire állhat, a iá- ízű lombot "dó fák lidérces dé­libábbá válhatnak, a fűvel be­nőtt föld felhővé távolodhat. Le­het, ' hogy az utódok öröklik mcjd ezt a traumát, s a meg­mentett elefántok neuraszténiá- sak lesznek. Lehet, hogy csak egyszerűen meghunyászkodnak majd, s rájönnek, hogy a világ összezsugorodott, kerítéssel van körülvéve, bár persze »eco tud­ják, hogy ennek a világnak a neve: Nemzeti Park. Talán így is betegek lesznek, búskomorak, klausztrofóbiások. Ám persze az is lehetséges, hogy az elefántok semmiből nem vesznek észre semmit. A helyzet azonban at­tól még nem változik. Valamikor nagyon régen az ember respektálta az elefántot, hiszen a széles vidék sokkal in­kább az elefánté volt, semmint az emberé. Mihelyt tehette az ember, olyan helyeken építette föl a maga kis védett kuckóit, ahol kevés volt az ellenség. Az­tán elfoglalt jóformán minden területet, föltárt minden földet, kiszedett minden ehetőt-föl- használhatót az erdőkből, me­zőkről, a vizekből, de még a föld alól is, kiirtotta az őster­mészetet, összepiszkította a le­vegőt és a tengereket, s ter­mészetesen kiirtotta az állatokat is, kit így, kit úgy. E sáskater­mészetű emberben néha — többnyire későn — föltámad a lelkifurdalás. A megmaradt ele­fántokat védett parkokba gyűj­ti össze... ... csak azt akartam monda­ni, hogy kitűnő kis természetfil­met mutatott a tévé, angolok csinálták, s egy Lee Lyon nevű fiatal lány e film készítése köz­ben a kamera mögött lelte ha­lálát. Egy elefánt, nem tudják, miért, egyszercsak törni-zúzni kezdett és nekiment az embe­reknek. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom