Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-01 / 59. szám

Vegyes felvágottat teszünk ezúttal is az ablakba, igaz, szeletelve. Szó lesz rádiótele­fonról, fuvarozó magánkisipa­rosról, és fakultatív osztá­lyokba járó pályaválasztó fia­talokról. Autós rádiótelefon? Angyalt láttuk visszatérni ilyen csodakészülékkel. Le­het, hogy egyszer mi is a Ladából csöngetünk haza? „Anyukám, feltehe- ted a paprikáskrumplit, most fordul­tam be a sarkon." Nos, egy pécsi or­vos is erre kíváncsi, persze sokkal megfontoltabb szándékkal. Lesz Magyarországon autós rádió- telefon. A Posta Vezérigazgatóságá­nak vezeték nélküli távközlési szak­osztályán megtudtuk, hogy a BERH (budapesti egységes rádiótelefon há­lózat) tervei elkészültek, s valószínű­leg 1985—86-ban a fővárosban és környékén már működnek a BRG gyártotta készülékek. Hogy a vidéki hálózatot mikor építik ki? Távlati terv, az időpontot csak jósolni lehet: ugyanis milliárdokat emel ki az ál­lamkasszából egy ilyen országos rendszer. S egy autósnak mennyibe kerül majd? Körülbelül annyiba, mint egy új kocsi ára. Tehergépkocsi tulajdonos, magánfuvarozó kisiparos kér­dezte: szállíthat-e vállalatnak, mert Baján azt mondták, nem. Budapesten is azt mondták. A KIOSZ jogi főosztályán idéz­ték az erre vonatkozó rendele­tet, vagyis, magánfuvarozó szál­líthat a lakosságnak, szövetke­zetnek, amennyiben az a la­kosságot szolgálja, valamint a községekben a költségvetési szerveknek, mint iskola, óvoda és a többi. Hogy kinek nem fu­varozhat? Nem derült ki. Sebaj, menjünk tovább. A KPM igaz­gatási és jogi főosztályán mondták: miért ne? A vállala­toknak semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy megbízzanak akár magánfuvarozót is. Igen ám, de a minisztérium jogi osz­tályán elővették a rendeletet, s íme egy másik magyarázat: jól tudják Baján. A magánfuvaro­zó vállalatnak, gazdálkodó szervnek nem szállíthat. Mig teljesen elvesznénk a jo­gászi szövevényben, nézzük, mi van Baranyában? Siklóson, Szentlőrincen és hamarosan Mohácson is magánfuvarosok szállítják háztól házig a pb-gáz- palackokat. Ők a DDCáz, ugyanolyan partnerei, mint Pé­csett a Volán. Sőt (!). A Gáz- szolgáltatónak végre sikerült megoldani a háztól házig szál­lítást a vidéki településeken is. A fakultatív osztályokból most repülnek ki az első fecs­kék. Csakhogy, mit tehet az a nebuló, aki másodikban még orvosira készült, ezért teljes gőz­zel gyúrta a biológiát és fizi­kát, a többi tárgyból csak amo­lyan törzsanyagot kapott. Ne­gyedikben meg kiderül, hogy mondjuk a vendéglátó főiskolá­hoz volna kedve. Dr. Bárdi László, a Baranya megyei Ta­nács művelődési osztályának csoportvezetője szerint is nehéz helyzetben van. Ha stramm gye­rek, maga hozza be a lemara­dást. Szerencsésebb, ha már előbb jön rá, hogy rossz lóra tett, ekkor még átléphet egy másik fakultációba. Mi a megoldás? A Művelődé­si Minisztérium még a tanév zárása előtt kér véleményt a ta­nácsoktól a fakultatív rendszer tapasztalatairól. Dr. Bárdi Lász- lóék azt javasolják, hogy intéz­ményesen oldják meg az isko­lák ezt a már most jelentkező gondot: indítsanak előkészítő tanfolyamokat azoknak a diá­koknak, akik az érettségi előtt szeretnének átnyergelni más pályára. Gáláonyi M. □hétfői Az első magyar színész a Fülöp-szigeteken Béklyó a színművészeten Miért nem „igazi” a magyar film külföldön? kaptunk, amit én eddig még sosem. Értették, befogadták a Kettévált mennyezet-et. — Mégis... A magyar szín­művészet sok színházi és film­gyári alkotóműhely révén kima­gasló eredményeket is felmutat, de a mindössze 15 milliónyi em­ber beszélte magyar nyelv bék­lyóba köti. Csak a film viszi el a nagyvilágba?! Premier után Kaposvárott Fotó Sári Gyöngyi Tíz perccel múlt premier. Básti Júlia leveti Lady Anna fe­kete, meg piros ruháit és fekete meg piros hangulatait. Színész­nő, hófehér ingben, ritka szép repülőút, és modern Shakes­peare bemutató után, kicsit még a tapsorkánt visszhangzó és III. Richard hangulatú öltö­zőben. Színészet, filmvilág, ma­gyar kultúra háromszögéről vál­tunk néhány szót, hiszen ő az első magyar színész, aki elju­tott Manilába, a Fülöp-szigeteki országnak majdnem a földgömb másik felén fekvő fővárosába: Gábor Pál: Kettévált mennye­zet című filmje is szerepelt a monilai fesztiválon, így jutot­tunk ki oda a rendezőből, kul­turális vezetőkből, újságírókból összeállított csapattal, (repülővel is oda-vissza jó kétnapos úton, sok leszállással. Egy hétig vol­tunk kint, s mivel a Kettévált mennyezet-et csak az utolsó na­pon vetítették, járkáltunk a szu. germodern városban. Négy év­százados spanyol uralom után a Fülöp-szigetek az USA egyetlen nagy gyarmata lettek. így aztán már önállóságuk előtt látványos amerikai méretekkel építkeztek, például egészen modern felhő­karcolókat. — Hogyan fogadja a manilai ember a sajátos magyar gon­dokról szóló magyar filmet? — Többször „belehallgat­tunk” a nézőtérbe. A nagy csönd, figyelem már jó jel volt. A ve­títés végén aztán olyan tapsot — Ez igaz. Mert hiába világ­első a szinkronstúdió, amikor idegenből magyarra kell vala­mit átültetni. De fordítva — semmi! A magyar színészet érté­kei elveszhetnek a külföldi fel­iratos vetítéseken, vagy esetleg önkényes szinkron módszer miatt. Égetően fontos lenne, hogy minden magyar színész legalább két világnyelven be­széljen és játsszon. Földessy Dénes Kinyílt a magyar kikerics Ötmilliárdos hegyoldal Közzétették védett növényeink kárértékjegyzékét Teljes pompájában virít a ko­ra tavasz legszebb hazai védett virága, a magyar kikerics a Nagyharsány feletti Szársomlyó- hegy déli lankáján, az „ördög- szántás barázdáiban”. A mész­kőpadokat néhol 15—20 négy­zetméteres felületen borítja el a fehéres-rózsaszínű viráglepel. 1867-ben, 115 éve fedezte fel ezt a fajta kikericsünket Janka Vik­tor, a Balkán-flóra híres kutató­ja. 1941-ben országos védettsé­get kapott, majd 1944-től a termőterületet is védetté nyilvá­nították, 144 hektáron. Az or­szág első védett növénye a ma­gyar kikerics. A védetté nyilvá­nítást idős Reuter Camilló indít­ványozta, és az akkori szakértői bejáráson részt vett Csapody Vera, Horváth A. Olivér, Pén­zes Antal: mindnyájan közismert botanikusok. A közelmúltban, hat évi elő­készítő munka után elfogadták a védett növények kárérték— jegyzékét. A jegyzékben a 13 legszigorúbban védett növé­nyünk között említik a magyar kikericset egy másik baranyai „társával”, a bánáti bazsaró­zsával. Ezentúl természetvédelmi bűntettnek, tehát nem egyszerű szabálysértésnek számít, ha va­laki kiássa tövestül, vagy letép egy szálat a kikericsből. A tet­tesre egy tőért 10 000, míg egy szálért 2—3000 forintos bünte­tés szabható ki. Ugyanez a helyzet a bazsarózsa esetében. Egyes tudósok szerint a Szár- somlyón legalább félmillió kike­ricstő bont virágot kora tavasz- szal, némelyik már karácsonytól egymás után 10—15 virágot hajt. A világon itt található a legtöbb magyar kikerics, ha­zánkban pedig csak egy helyen honos. Tehát a hegyoldal bio­lógiai eszmei értéke csupán e virág vonatkozásában több mint 5 milliárd forint. Megkönnyíti majd a tanácsok, az iskolák, a természetvédelmi területi őrök ismeretterjesztő munkáját, hogy megjelent dr. Csapody István tollából, a Gondolat Kiadónál a „Védett növényeink” című könyv, amely bemutatja mind a 360 védett növényünket. A kárértékjegyzé- ket tartalmazó plakátokat, le­velező lapokat, füzeteket hama­rosan megkapják a tanácsok és a természetvédelemmel foglal­kozó intézmények. Csuti J. Kassai újságíró, prágai karikaturista, norvég katona — és európai festő született, hanem egész mun­kássága során magáénak érez­te és vállalta a magyar kultú­rát, figyelemmel kísérte alaku­lását. Ezért is tartja fontosnak, hogy művészetét valóban meg­ismerjék Magyarországon és művészete valamiképp bekap­csolódjon a magyar képzőmű­vészeti élet vérkeringésébe." — ezt olvashatjuk Nemes End­re budapesti, nemzeti galéria­beli kiállításának a katalógu­sában. A február 5-én nyílott budai tárlatot azonban már­cius 14-én lebontják és Pécsre hozzák. Ebben a városban március 21-től április 12-ig láthatják majd a nézők. Két magyar vá­rosban ismerkedhetnek meg te­hát a festészet kedvelői a Pécsváradon született művész­szel. A két város és a két or­szág — szülőhazája és mosta­ni lakóhelye: Svédország — még mindig kevés,’ ha Nemes Endre szellemi életterét akar­juk meghatározni. Hiszen Né­meth Lajos így fogalmazta meg a művész kultúráját: „ .. . művészete a közép-euró­pai társadalmi valóságban gyökerezik. Művészetének jel­legmeghatározó vonása, hogy magába ötvözte Közép-Európa kulturális tradícióját, élményvi­lágát, ugyanakkor egyetemes horizontúvá is vált”. A festő­ről nem kisebb drámaíró, mint Peter Weiss írt tanulmányt és kiállításainak csak a felsorolá­sa oldalakat kívánna. Most csak egy képét mutatjuk be, az 1980-ban festett 100 híres melódia címűt.' A többi él­ményt március 21-től kaphat­ják meg a nézők Nemes End­réről, aki volt kassai újság­író, prágai karikaturista, nor­vég katona és most — Európa festője. Egy különleges gyűjtemény Ez csak a gyűjtemény fele Läufer László felvétele „Nemes Endre művei szere­peltek ugyan 1970-ben a Mű­csarnokban, a Magyar szár­mazású művészek külföldön cí­mű kiállításon, 1973-ban pedig önálló kiállítást rendezett a Szépművészeti Múzeumban. Számos nemzetközi sikert ara­tó festészete azonban még­sem eléggé ismert Magyaror­szágon. Pedig Nemes Endrét nemcsak az fűzi az országhoz, hogy 1909-ben Pécsváradon Elképesztő, hogy mi minden akármik fityegnek a slussz­kulcstartókon! Öserdei gyík lába, parányi szamovár, óriási bögöly átlátszó műanyag koc­kába döglesztve, mezítelen női láb, műfogsor, forgópiszto- lyocska, amivel riasztólövést lehet leadni a liliputiakra, pisi­lő fiú, Infecundin tabletta Richter Gedeontól, a forgalom­ból kivont ausztrál réz egy- pennys Erzsébet királynő arc­képével . . . Ezek mind-mind Fűzi Árpád, a Volán 12-es Vál­lalat igazgatójának gyűjtemé­nyéből valók. Hivatali szobájá­nak vitrinjében már csaknem 1300 slusszkulcstartó sorako­zik, alighanem országosan is egyedülálló ilyen gyűjtemény. — Tíz évvel ezelőtt kezdődött Komlón — meséli. — A vállala­tok év végén mindenféle mü­tyüröket küldözgettek egymás­nak, így jutottam az első kulcs­tartókhoz. Egy kis ládába gyűj­töttem, aztán amikor össze­jött vagy harminc, kiakasztot­tam a vitrinembe. Soha nem vásároltam, mégis gyarapodni kezdett a gyűjtemény. Egyre- másra kaptam a kulcstartókat, munkatársaktól, partnerektől, vezérigazgatótól, miniszterhe­lyettestől. Akik hallottak róla, vagy jártak nálam és látták a Fityegő műfogsor, zöid kéz és gyíkiéb gyűjteményt, legközelebb rend­szerint megajándékoztak egy újabb darabbal. Kezdetben minden vágyam az volt, hogy legalább 550 kulcstartóm le­gyen, annyi, ahány helyi és tá­volsági autóbusza van a Vo­lánnak. Mára összegyűlt vagy 1300 kulcstartó, most meg azt szeretném, ha a Volánnak lenne ennyi autóbusza, akkor kulturált utazást tudnánk biz­tosítani kedves utasainknak. Dehát az összes járművünk nincs ennyi. Lássuk, mi minden fityeg a vitrinben. Fantasztikus válasz­ték, próbáljuk valahogy osztá­lyozni. Fityegők fémből, fából, bőrből, kőből, üvegből, mű­anyagból. Egy részük szórakoz­tató mütyür, egy másik kupac­ba kerülhetnek azok a dara­bok, melyek városok vagy cé­gek emblémái. Például a tek­nősbéka a slusszkulcstartón egy angol bank jelképe. Osz­tályozhatunk úgy is, hogy egyes kulcstartók díszei útihol­miként is szolgálhatnak. A kül­földet járó kamionvezető min­den bizonnyal hasznát vehet­né a körömvágó ollónak, a gázöngyújtónak, a kicsiny szer­számoknak, vagy a parányi tű­zőgépnek, amivel útiokmónyait összetűzheti. S ez a kerek számlapos műanyag micsoda? Szellemes svéd szerkentyű, be­állítás után zsebre kell vágni, és kóborlásainkkor hangosan jelez, siess vissza a kocsihoz, mert lejárt a parkolási idő. Akadnak pajzán darabok is. Például parányi koporsó a férfiember műanyag csontvá­zával, mely - ha a koporsó fe­delét felpattintják — holtábair is férfiságát bizonyítja. — A gyűjtemény nagy része külföldi, ki tudná összeszám­lálni, hány ország, mindeneset­re minden földrész képviselve van. Ezt a slusszkulcstartót a levágott és szépen kikészített őserdei gyík lábával kitől kap­ta? — Egyik munkatársam fia hajós, járja a Távol-Keletet, ba­rátságból mindig meg szokott lepni valami különlegességgel. — Melyik volt az első a gyűjteményben, s melyik az utolsó? — Az első természetesen vo- lános slusszkulcstartó volt, legutóbb pedig ezt a zöld szí­nű kezet kaptam, rajta a Dá- vid-csillaggal. Izraeli. Fűzi Árpád búcsúzóul: — Nem szenvedélyem a gyűj­tés, pusztán szórakozás. In­kább annak örülök, ha mások gyönyörködnek a kulcstartók­ban. Egyébként ha egyszer rendeznek valami nagyobb hobbi- vagy közlekedési témá­jú kiállítást, szívesen rendelke­zésre bocsátom a gyűjteményt. Miklósvári Zoltán 1300 slusszkulcstartó a vitrinben Nemes Endre sikeres életútja

Next

/
Oldalképek
Tartalom