Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-11 / 69. szám

1982. március 11., csütörtök Dunántúlt llaplo 5 Társadalmi vita a társközségek helyzetéről Görcsönydoboha és Palotabozsok gondjai A közeljövőben kerül a me­gyei tanácsülés elé a társköz­ségek lakosságának életkörül­ményeit. helyzetük javításának feladatait tartalmazó előter­jesztés. Ezt megelőzően azon­ban ezekben a napokban szé­les körű társadalmi viták zaj­lanak. melyek Során az előter­jesztést készítők tájékoztatják a társközségek lakóit a terü­letfejlesztés hosszú távú cél­jairól, illetve a társközségek­ben élők mondják el észrevé­teleiket, gondjaikat. Tegnap délután a sombereki Béke Őre Termelőszövetkezet központjában került sor mun­kahelyi társadalmi vitára, me­lyen Somberek két társközsé­gének, Görcsönydobokának és Palotabozsoknak zömmel a gazdaságban dolgozó lakói vettek részt. A megjelenteket Pakusza Zoltán, a körzeti pártvezetőség titkára köszöntötte, majd Solti Dezső, a Baranya megyei Ta­nács tervosztályának csoport- vezetője ismertette a vita cél­ját, s vitaindítóként vázolta a tanácsülési előterjesztést. Ezek utón hozzászólások következtek, melyek nagyon őszintén feltár­ták a két községben élők gondjait. Elhangzott, hogy Gör- csönydobokán nem jó az alap­ellátás, télen például hetente csak kétszer szállítanak a köz­ség boltjába kenyeret, s akkor sem mindig frisset. Nincs pos­ta, ezért bélyeget venni, távira­tot feladni Somberekre kell menni, a segélytelefon nagyon gyakran rossz. De hangzott el felvetés a nem kielégítő autó­busz-közlekedésről, mely első­sorban a Somberekre bejáró iskolásokat sújtja, s javaslat hangzott el, hogy a megszűnt iskola helyén alakítsanak lei óvodát; hogy legalább a 3—6 éves kisgyerekeknek ne kelljen mindennap kétszer Somberekre utazni. Elmondták azt is, hogy a kultúrház kicsi, s ráférne egy alapos'felújítás, s hogy az ital­bolt sem felel meg a korszerű vendéglátás követelményeinek. A palotabozsokiak felvetet­ték, hogy a Rákóczi utcában feltúrták a köves utat, s úgy is hagyták, ezért télen sárban kellett taposniuk az itt lakók­nak. Többen kérték, hogy épül­jön a községben egy új kultúr­ház, mivel a jelenlegi erre a célra már nem felel meg. A ke­reskedelmi ellátásra is sokan panaszkodtak, valamint arra, hogy a bolt nyitvatatási rendje nem jó. Javaslat hangzott el, hogy Palotabozsokon is alakul­jon lakásszövetkezet. E tudósítás természetesen csak töredékét közvetítheti an­nak, ami ezen a roppant élénk társadalmi vitán elhangzott, de ez is érzékelteti, hogy e két község lakói magukénak érzik szűkebb hazájukat, s szavaikat a jobbítás szándéka vezette. S egyben bizonyították, hogy szükség van ezekre a társadal­mi vitákra, s kezdeményezése nagyon hasznos volt. R. N. A magyarázat nem csendesíti le az indulatokat „Tájkép” tatarozás után „Tatarozás” — alighanem mindenki beleborzong még a gondolatába is, ha felrémlik előtte, hogy mindez mennyi rumlival, kényelmetlenséggel, idegeskedéssel jár. De, hát szükséges rossz, s végül a be­lenyugvás ebbe a helyzetbe azon remény alapján történik, hogy amikor befejeződik a munka, eredményeképpen mé­giscsak egy szebb, megújult házhoz, lakáshoz jut az ember. ♦ Valószínűleg ezek a gondo­latok foglalkoztatták Pécsett a meszesi Fekete Gyémánt tér 7—8. számú házának 16 csa­ládját is tavaly augusztusban, amikor megkezdődött a tata­rozás. A PIK okult a környéken korábban lezajlott hasonló, s nem kis vihart kavart munká­latok tapasztalataiból és a ta­tarozás idejére szükséglakások­ba költöztette a két ház lakóit. A tatarozási munkák befeje­zésének eredeti határideje no­vember 31. volt. A kivitelező, a Pécsváradi Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat, ahogy általában sajnos lenni szokott, elcsúszott egy kicsit a munka befejezésével. A lakók csak ja­nuár második felétől kezdtek visszaköltözni a felújított laká­sokba. Akkor derült ki legtöbb­jük számára, hogy az igazi kel­lemetlen meglepetés nem a munka elhúzódása, hanem a minősége. A visszaköltözés örö­mébe jó nagy adag üröm ve­gyült, s kezdődött a veszekedés a javítások, hiányok pótlása miatt, tulajdonképpen máig nem lezárulóan. Van olyan lakó, aki végső elkeseredésében a tv „Ablak" című műsorának írt, Péntek László a Fekete Gyémánt tér 8- ból pedig szerkesztőségünkhöz fordult panaszával. A 16 csa­lád közül egyedül ők nem köl­töztek még vissza a lakásuk­ba: egyszerűen elfogadhatat­lannak tartják azt a munkát, amit a Pécsváradi ÉSZKV dol­gozói ott végeztek. A panasz jogosságáról mi is meggyőződ­tünk tegnap délelőtt. Hosszan lehetne sorolni, mi minden ki­fogásolható. A legfeltűnőbb a falak festése: olyan munka, amiért egy ipari tanuló elbúj- dosna mestere elől. A festés mindenhol odatapad a kézhez, a fürdőszoba egyszerű „beme- szelése” úgy „sikeredett’, hogy a korongecset minden szeszé­lyesen kanyargó, falra masza- tolt sávja nyomon követhető. A bojler vezetékéből csöpög a víz, az erkélyajtót csak a kéz és a láb összehangolt erőfeszí­tésével lehet zárni, s így to­vább. Péntekék lakásának állapota nem egyedi eset ebben a ház­ban: a többi lakó is hasonló gondokkal találkozott. Ha úgy tetszik, apró bosszúságoknak is lehet minősíteni ezeket a hibá­kat, de csak egyenként, nem így halmozottan. S nemcsak a lakók, de a PIK fenntartási osztálya és a műszaki ellenőrök is elégedet­lenek a Pécsváradi ÉSZKV ed­digi munkájával, a szervezet­lenséggel. Jegnap délelőtt ott- jártunkkor a PIK szakemberei­vel is találkoztunk: néhány még mindig ki nem javított hi­ba miatt kellett újból intézked­niük. A Pécsváradi ÉSZKV azon­ban monopolhelyzetben van: nincs más cég, amely a tataro­zásokat felvállalná. A magya­rázat azonban nem szépíti a bizonyítványt, nem csendesíti le az indulatokat, s nem teszi el­fogadhatóvá az elfogadhatat- iant. ♦ S jó néhány ház még vissza­van a Fekete Gyémánt tér kör­nyékén is! D. I. Pénteken várják a környékbelieket is TINI-KLUB a Nevelési Központban Cserebere­vásár is lesz Nagyon kevés olyan rendezvény van Pécsett (de tatán az ország­ban is)( amely kimondottan a 13—18 éveseknek szórna. Pedig a céltalan lődörgések, a kutyafut­tában váltott néhány szó helyett sokan szívesen elmennének olyan programokra, ahol valamilyen érdekes műsor és tánc közben nyugodtan beszélgethetnének is egymással. Ezért is üdvözöljük örömmel a Ivov-kertvárosi Neve­lési Központ II. számú iskolájá­ban szeptembertől működő Tini­klub gondolatát. A Tini-klubnak mintegy ötven hetedikes, nyolcadikos tagja van. Kéthetenként találkoznak. Mint Kasza Mária tanárnő, a klub ve­zetője elmondta, az elmúlt né­hány hónapban meghallgatták egyebek mellett dr. Arnold László nőgyógyász előadását, láthattak rajzfilmeket és diavetítést a pé­csi építészetről, no és persze volt néhányszor disco is. Fellelkesülve az állandó tagok örömén, és ismerve a helyi adottságokat, március 12-én nyílt napot rendez a Tini-klub. Pén­teken délután négytől este tízig minden környéken lakó gyereket szívesen látnak a Nevelési Köz­pont éttermében. Először Csizma­dia Sándor énekel, majd Balikó Tamás, Motoricz József, Torna- nek Gábor és Vizi György, a Pé­csi Nemzeti Színház művészei ad­nak rövid műsort. A későbbiek­ben a Kódex együttes gondosko­dik a táncos lábak megmozgatá­sáról. A tombola és a büfé mellett külön érdekessége a várhatóan remek összejövetelnek, hogy a helyszínen ,,cserebere”-vásárt rendeznek. Mindenki elhozhatja megúnt játékait, könyveit, leme­zeit. A Tini-klub nyílt napján a Nevelési Központ éttermében kis­dobosruhák és úttörőfel'szerelések is vásárolhatók. Bozsik L. Ülést tartott a TESZÖV elnöksége Évek óta Pécs város legkü­lönbözőbb termeiben tartotta üléseit a Baranya megyei Tsz Szövetség elnöksége, amely most végleges otthont kapott a Köztársaság téri új TESZÖV székházban. Az épületet a Pé­csi Állami Gazdaságtól vásá­rolták meg, s a tél folyamán a székház belsejét teljesen fel­újították. Olyan tanácskozó- termet alakítottak ki, amely­ben a kibővített elnökségi ülé­seket is meg tudják tartani. Az új székházban tegnap tartotta meg első ülését a TESZÖV elnöksége. Egyebek közt a Szövetség Ellenőrzési Irodájának 1981. évi munkáját értékelték, s elfogadták az ez évi ellenőrzési programot. A tagszövetkezetek építőipari-be­ruházási tevékenységét és a komlói Mecsekgyöngye Mgtsz felszámolásáról szőlő írásos előterjesztést vitatta meg az elnökség. Megállapították^ hogy a felszámoló bizottság a felszámolt tsz tagjainak, al­kalmazottainak, a nyugdíjas és járadékos tagoknak sorsát megnyugtatóan rendezte. A földterületeket a Komlói váro­si Tanács, a magyarszéki Egyetértés Termelőszövetkezet és a Bikali Állami Gazdaság vette át. Az alkatrészeket, anyagokat az Agroker Válla­lat visszavásárolta, az elavult eszközöket a MÉH vette át. A folyamatban lévő peres ügyek várhatóan egy év alatt sem fejeződnek be. A felszámoló bizottság befejezte működését, a tsz mérlegét a Pénzintézeti Központnak adta át. N lő ’82 ­Frau ’82 ­Woman f82 | Nemzetközi fotókiállítás lesz Pécsett legyedsza Mecseki zada alakult meg Foto klub MECSEKI FOTÜKLUB PÉCS - HUNGARY Ismét megrendezik a Nő-fotó- kiáliitást — hallottuk tegnap Tanácskozás a számítástechnika társadal m ásításáról délután a minisztériumi jóvá­hagyást követően. Emlékezetes, nagyszerű kiál­lítás tanúi lehettünk öt évvel ezelőtt, amikor a Mecseki Fo­tóklub először rendezett fotó­tárlatot ebben a témakörben, Nő '77 címmel. Ezen mintegy 30 ország több mint 700 fo­tósa vett részt legszebb alko­tásaival; sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban annál, hogy százezren tekintették meg né­hány hét alatt a pécsi Színház téri kiállítóteremben. A kiállítás hagyományt te­remtett. Ez év őszén, ezúttal a Pécsi Galéria Széchenyi téri kiállítótermében, ismét meg­rendezik, a Mecseki Fotóklub fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Nő '82 címmel. A kiállításon bárki részt vehet, amatőr és hivatásos fotómű­vész egyaránt, olyan fekete­fehér és színes fotókkal, ame­lyek még nem szerepeltek ki­állításon. A számítástechnika társadal­masításának folyamata, ha las­san is, mégiscsak előrehalad Magyarországon is. Sok múlik azon, mennyire sikerül felvér­tezni a fiatalokat számítás­technikai ismeretekkel, ezek az ismeretek mennyiben válnak az általános műveltség részévé. Hol tart, merre tartson az ok­tatás? A baranyai tudományos hetek keretében tegnap a Pé­csi Akadémiai Bizottság szék­házában erről adtak számot a PAB, a Neumann János Számí­tógéptudományi Társaság, a Bolyai János Matematikai Tár­sulat, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat közös rendezvényén. Dr. Gyöngyösi László, a Neumann János Számítógéptu­dományi Társaság megyei el­nöke rendezvényükről a követ­kezőket nyilatkozta lapunknak: a számítógépes kultúra elter­jesztésében Pécs és Baranya a megyék között úttörőszere­pet vállalt, annak idején vi­déken elsőként létesítettek szá­mítóközpontot, a vállalatoknál kisebb-nagyobb számítógépek dolgoznak, a pécsi felsőokta­tásban polgárjogot nyert a számítástechnikai oktatás. Az oktatás színvonalát tovább kell emelni — ezt célozta a tanács­kozás is —, a szakemberek mindemellett foglalkoznak an­nak lehetőségével is, hogy már a középiskolában bevezetnék a számítástechnikai oktatást. A cél, hogy a munkába kikerülő fiatalok a gyakorlati élet adta feladatok megoldásába úgy­mond belegondolják az elektro­nikát. A képek témája: a nő, a nők mai élete; a családban, munkahelyen elfoglalt szere­pe; de beküldhetnek a szerzők sport, és szórakozás témájú, továbbá akt, portré és egyéb formai sajátosságú fotókat, A hagyományos (klasszikus) fo­tók mellett a kísérleti és avant­gárd fotókat külön kategóriá­ban bírálják el. A héttagú zsű­ri szeptember 18-án dönt a beküldött alkotásokról; a be­küldési határidő: szeptember 4. A megnyitón kategóriánként egy-egy fődíjat és plakettokat nyújtanak át a legjobb művek szerzőinek. A kiállítás 1982. november 12-től december 12- ig lesz látható. Mint megtudtuk, ezúttal is nagy nemzetközi érdeklődésre számítanak a rendezők. Toliseprű Tudósaink vitája a nagyjaink nevéről A családnevek helyesírásá­ban még mindig sok galibát okoz a családnevek végén írt y vagy r. Hivatalos iratok ki­állításánál ezért ilyenkor meg­kérdezik, milyen betűt írjanak a név végére. Ha a Pécsi Pos­taigazgatóság telefonkönyvé­ben lapozgatunk, ilyen egyfor­ma ejtésű, de különböző írású családnevekkel találkozunk: Árvái - Árvay, Bánói - Bándy, Erdősi - Erdősy, Földvári - Földváry, Szalai — Szalay, Szi­geti — Szigethy stb. A pécsi családneves utca­táblákon is gyakran hibás a névírás: y-t írtak i helyett (pl. a Dr. Váradi Antal, Gyöngyösi István utcáknál), és i-t írtak y helyett (pl. a Garay, Bókay, Czindery utcák felirataiban). A pár hónap múltával életbe lépő új helyesírási szabályzat minden bizonnyal nem törli el a név végi y-t, s így e kettős­ség továbbra is fennmarad, bár ismert, hogy Jókai Mór és Lővei Klára elvetette az y-os formát, szakítva a családi hagyomány­nyal. Kialakult ugyanis nálunk az a felfogás, hogy az y-os nevek régi nemesi címert idéz­nek, míg az i-re végződő ne­vek már polgári nevek, pen­gőért, forintért vett nevek. Nos, ez az álláspont téves. Az i vé­gű nevek éppúgy lehetnek ősiek, régiek, nemességet ta­karók, mint az y-ra ' végződök. Már idéztük a Balassi családot, de ugyanígy említhetnénk a régi időkből Kézait, Hunyadit, Toldit, Laczkfit, Enyedit. Az elmúlt alkalommal szól­tunk arról, milyen sokfélekép­pen írták és írják Werbőczi István nevét. Klaniczay Tibor irodalomtörténész véleménye — sajtóhiba folytán — tévesen jelent meg az utolsó tollseprű- ben. Ő ugyanis az eddigi he­lyesírás Werbőczi alakjától el­térően a Werbőczy formát ja­vasolja, míg a történész Benda Kálmán e kérdésben — biztos alap hiányában — nem foglal állást. Talán majd az új helyes­írási szabályzat eldönti: Wer- bőczy-t vagy Werbőczi-t ír­junk-e. Ehhez hasonló vitát váltott ki a két tudós között a Báthori és a Bocskai név helyesírása. A Heyesirási Tanácsadó az ál­talunk írt formát közli. Klani­czay Tibor akadémikus a Báthory és a Bocskay írásmód­hoz való visszatérést javasolja. A Báthory kérdésben az a vé­leménye, hogy „ez a gyako­ribb alak, a szakirodalom is így használta egészen a leg­utóbbi időkig, a lengyelek is így írják." Benda Kálmán történettudós ellentmond Klaniczaynak: a lengyelek nem y-nal írják Báthori nevét, s „Magyaror­szágon is egyre inkább az i-vel való írás hódít, a nyírbátori Báthori Múzeum is ezt hasz­nálja”, és ezért indokoltabb­nak tartja a jelenlegi helyes­írás szerinti írást. Még nagyobb port vert föl a Bocskai név írása, Klaniczay e név esetében is az y-hoz va­ló visszatérést szorgalmazza, bár elismeri, hogy a fejedelem névhasználata ingadozó volt, „a család később már főként az y-t favorizálta”, és csak Benda hatására terjedt el az i-s alak. (Helyesírási szótá­raink is az i mellett szálltak síkra!) Szekfű Gyula eleinte az y-os formát alkalmazta, ké­sőbbi tanulmányában (Mi a magyar? — 1939.) viszont már i-vel írta Bocskai nevét. A deb­receni Bocskai-szobron is ez az írásmód olvasható. A két vitatkozó csak egy név helyesírásában egyezik egy­mással: Rákóczi Ferenc nevét írjuk a mostani formában, bár a Thaly Kálmán által népsze­rűsített Rckóczy formát hasz­nálta inkább a család. II. Rá­kóczi Ferenc azonban egész életében következetesen -czi véggel írta a nevét. TÓTH ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom