Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-29 / 87. szám
Camilla és Achilles Divatos cipő fájós latnaknak — Úristen! Az ilyen lábra valóban rendhagyó cipő kell! „Vicckirályok” futkosnak nagy büszkén az utcán, és táblás házal mennek a haknik. Többen leküzdhetetlen humoréhségben szenvednek, s hálásan megmosolyogják az ügyeletes jópofákat is, hátha hozzájuthatnak néhány „gyöngyszemhez”. Hónapokra előre lehetetlen bejutni a Mikroszkóp Színpad előadásaira, ám vidéken legfeljebb Sándor György humo- ralista, Nagy Bandó András szomorista és néhány alkalmilag összeverődött gárda produkciói nyújtanak igazi, de ritkán látható szórakozást. Azazhogy . . . Szegeden elkezdődött valami. Néhány fiatalember és ifjú hölgy elhatározta, hogy létrehozza a Szegedi Kabaré nevű társulatot, melyben működési engedéllyel rendelkező művészek és zenészek lépnének fel. Mostani, harmadik nekifutásuk, úgy tűnik leküzdi az ügyintézés labirintusainak szintén kabaréba illő útvesztőit. Első bemutatójuk, afféle próbajáték gyanánt éppen ma este kerül a nagyérdemű elé a Szegedi Ifjúsági Házban. Műsorukban elsősorban szű- kebb környezetük fonákságaira kívánnak rámutatni — a politikai humor eszközeivel. Szólnak majd, egyebek mellett, a „közepesen jó" szegedi színházról, s annak jó ideje tévelygő rekonstrukciójáról. A másfél órás, zeneszámokkal, songokkal össszefűzött jelenetekben megemlékeznek a fiatalok szórakozási lehetőségeiről, melyek „egyik része megoldatlan, a másik pedig megoldhatatlan”. Az Érdeklődés című műsort Nagy Bandó András és Teszóry Gábor írta és rendezte. Mint megtudtuk, egyelőre a KISZ Szeged városi Bizottsága vállalt védnökséget az első vidéki kabaré felett, s a résztvevők szerint önköltséges alapon is kifizetődő lesz a társulat működése. Bozsik L. Sok fájós lábú nő teszi vissza a cipőüzletek polcára lemondó sóhajjal a szép divatos cipőket és nyúl az ormótlanabb, de számára valamivel kényelmesebb cipők után. Ám ez sem jelent végleges megoldást, hiszen a normál lábra tervezett cipő elviselhetetlen annak, aki valamilyen lábfej-elváltozástól szenved. Az elváltozások okait most ne firtassuk (lehet alkati jelenség, vagy rosszul konstruált cipők használata) ám igen sokfélék. Ilyen a kalapácsujj, a bütykös lábfej, a bedőlt boka és a harántboltozat süllyedése. Az enyhe elváltozások határvonalait rendkívül nehéz megvonni. A betegnek igaza van, ha fájós lábára olyan cipőt kér, amelyben megszűnnek kínjai. Az ortopéd cipészek pedig egyre fogynak — utánpótlás nincs — és a súlyosabb esetek igényeit is nehezen tudják kielégíteni. Olyan cipőt kellett tehát tervezni és gyártani, amely nagy sorozatban készül, puha bőrből és lehetőleg divatos formában, elérhető áron kerül forgalomba. A Zengőért, Baranya legma- gasabb, 682 méteres csúcsáért aggódnak a természetszeretők, a lokálpatrióták, hogy a túlzott tarvágások lekopaszítják a hegyet, a déli oldal elkarsztosodó fedetlen kőfelület lesz. A pécs- váradiaknak évszázados büszkesége ez a féloldalára kibillent, sűrű erdővel borított „hegyóriás”. Az aggodalom több félreértésből fakad. Valóban, mesz- sziről nézve a két felújító vágás — az egyik 14, a másik 20 hektáros - ijesztő látványt nyújt. Fehérlenek, sárgállanak a sziklák, mintha két nyílt sebet hasítottak volna az erdőborításba. Az egyik két, a másik három és fél év alatt „született”, s a teljes végeredményt most fedezték fel az erre járók. Tarvágásra évtizedek óta sor kerül a Zengőn, az elöregedett, 80—100 éves erdőrészekben, de ezek eddig nem a 6-os út, s Pécsvárad felé néző oldalon történtek. A kárászi erdészek például jelenleg a Püspökszent- lászló feletti északi meredek lejtők bükk-, gyertyánfáit termelik ki. Hajdan lassan folytak ezek a munkák, kézi erővel, kis Az Országos Ortopédiai Intézet, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára és a szombathelyi Sabaria Cipőgyár összefogásával megszületett egy új cipőcsalád, amelyet Camilla gyógy- cipő néven hoznak forgalomba. A cipőgyár szakemberei több tízezer méretlap és kaptafa áttanulmányozása, sok-sok próbatípus elkészítése után hozták létre, több formában és színben, különböző rüsztmagassággal és kissé emelt kéreggel, ugyanakkor divatos fazonban a lábkímélő női gyógycipőt. (Amelybe a lúdtalpbetét is belefér.) A Camilla női cipőcsalád árusítását csak a budapesti Corso Cipőkereskedelmi Vállalat Baross téri boltjában kezdték meg, ára nem egészen 600 forint. Az eddigi visszajelzések szerint nagy a sikere. A gyárban ezekben a hetekben kezdték el férfiak részére hasonió gyógycipők kikísérletezését. Tervek szerint ez év második felében kerül az üzletekbe Achilles fantázianéven. területen, tehát „észrevétlenül", míg napjainkban teljes a gépesítettség. A Zengőn most azért kellett délnek fordulni a fakitermelőknek, mert az öreg fák aljában erősödő csemeték nem kapnak fényt. A tölgy- újulat viszont erőteljes fejlődésnek indult, köszönhetően annak, hogy 5—6 éve gazdag makktermés volt. Egyébként 20—25 éve kivágni kellett volna ezt az állományt, mikor végleg vágásra érett, tehát már elérte akkor a 80 esztendőt. A csemeték még nem oly magasak, hogy messziről nézve sarjadó erdő benyomását keltenék, ezért valóban a csupasz sziklák dominálnak a tájképben. Talajpusztulásra nem kerülhet sor, ugyanis a matuzsálemkorú fák gyökerét bennhagyták a földben, ezenkívül a bükksás tömör szövedéket alkot. Maga a vidék nem karsztos jellegű. Hagyásfákat nem hagytak, mert azok későbbi kidöntése tönkre tette volna a csemetéket. Jövőre újabb tarvágást terveznek a déli hegyháton legalább 25 hektáron. Sárköz virágai és madarai Egy tehervagonra való megrajzolt és megfestett tojás A húsvéti tojáshímzés a népi díszítőművészet azon ága, amely — talán egyedül — a mai napig megőrizte a népi hiedelmeket, szokásokat. A tojás ugyanis, mint a termékenység szimbóluma, fontos szerepet játszik a hiedelmek között, s éppen ebből eredően maga a díszített tojás ajándékozása elválaszthatatlanul kapcsolódik a húsvéti ünnepekhez. Bár a tojásfestés hagyománya valamennyi földrészünkön megtalálható, technikája, formája, motívumkincsének gazdagsága — csupán hazánkban is — felsorol- hatatlan. A legjellegzetesebb stílusvonásokat a palóc, a matyó, a kalocsai és a sárközi hí- mes tojások viselik magukon. Nem véletlen, hogy a világrészek közötti versenyben — egy bécsi orvosprofesszor által készített katalógus bizonysága alapján is — a feltűnően gazdag színeiben, motívumkincsében is kiemelkedő közép-európai régiókollekcióban — hazánkat ezen tájegységek képviselik. — Kislány koromban nagyon nagy divatja volt a hímes tojás festésének — mondja Vámos Lajosné bátai népművész. — A sima, egyszínű tojások a hagyományos szentelésre készültek, ám a nagy gonddal — amint azt a különböző néprajzi kiadványokban is látható, Ivánka Teréz által rajzolt tojások szépsége is bizonyíthatja — készült tojások a locsolók ajándékozására, a komatál, illetve a mátkatál készítésére lettek elrakva. Gondolom, a locsolást — bár ma a lányok öntözését szolgáló vizet illatos kölni helyettesíti — nem kell magyarázni, ám a komatál az már itt, a mi falunkban is bemutatásra szorul Lánykorunkban az egymásnak ajándékozott, illetve cserélt tojások alapján választottunk magunknak komákat, s maradt ez meg mind a mai napig is. A mátkatálat már a nagyobb lányok, illetve fiúk küldték választottjaiknak a kicsik által egy üveg bor kíséretében, a legszebben hímzett tojások által díszített és selyemkendővel letakart tálon Persze előfordult, hogy nem a nagy gonddal készített tojás ért a címzetthez. Lévén a falunk vagy öt kilométer hosszú, bizony többször, több házba is bekopogtunk — és cserélődött ki így a kollekció — mire a kiszemelt házhoz értünk. A meglátogatott házaknál ugyanis illő volt ajándékot — pontosabban pénzt — adni a mátkatálvivők- nek — emlékszik vissza Bátán Vámos Lajosné népművész. — Ha korán volt a húsvét, akkor vadalma héjával, vagy vöröshagyma héjából főzött lével festettük a tojásokat, illetve a patikából szerzett alkör- mössel vörösre, míg a börzsönynyel feketére színeztük a tojást. Ma már különböző színű tustintát használunk, Először a kilyukasztott és kitisztított tojásra olvasztott viasszal visszük rá a rajzokat. Régen csupán néhány motívumot: kötőféket, keresztrózsát, csárdás pcntlikást rajzoltak, ma már szinte valamennyi virágnak, madárnak megvan a mintája. Ezt kérik tőlünk a vevők, és ezt kéri tőlünk a decsi népművészeti szövetkezet is, akik nemcsak az én, de a faluban levő többi népművész hímes tojásait is árusítja - mondta a bátai népművész. Vámos Lajosné az elmúlt évtizedben mintegy tehervagon- nyi kacsa-, liba- és tyúktojást festett, amelyek közül számtalan került — nemcsak az ország népművészeti boltjaiba és a közép-európai katalógust készítő bécsi orvos gyűjteményébe, de Ausztráliába, Kanadába és az Egyesült Államokba is. Jóllehet mór nyugdíjas, ám tegnap, a Budapest Sportcsarnokban megtartott népművészeti vásáron éppúgy rajzolta a Sárköz virágait a vörösréz lemezből csavart kicával a tojásokra, mint évtizedekkel előtte nagynénje — akitől nemcsak a szerszámokat és a festékeket, de a tehetségét is örökölte Cs. J. AZ ORSZÁGOS FÖLDTANI KUTATÓ- ÉS FÚRÓ VÁLLALAT MECSEKI ÜZEMVEZETŐSÉGE. KOMLÓ, Kossuth L. u. 1. sz. felvételre keres lakatos és forgácsoló szak- és betanított munkásokat. Bérezés: megegyezés szerint. K. L. Fotó: Arató Tamás A DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT villamoshálózat-tervezői állást hirdet erősáramú felsőfokú iskolai végzettségűek részére. JELENTKEZNI LEHET A DÉDÁSZ SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÁSI FŐOSZTÁLYÁN, Pécs, Rákóczi út 73/B. S. Zs. Kipusztul-e a Zengő erdőállománya? Á tarvágások elkerülhetetlenek Gyógyítás gyógyszer nélkül Kevesen alkalmazzák ma még orvosaink közül azt a sajátos gyógymódot, amely nem a gyógyszerezéssel szünteti meg a beteg panaszait, hanem megtanítja őt magát a betegség leküzdésére. Hogy erre képesek vagyunk, azt Schultz professzor fedezte fel 1932-ben, amikor o pszichoterápia relaxációs gyógymódnak nevezett formáját alkalmazta betegein. A módszer célja: megfelelő gyakorlatok végzése által a központi idegrendszer alá rendel olyan izom- és vegetatív működéseket, amelyek egyébként az autonóm idegrendszer kormányzása alatt állnak. Ilyen például az izomtónus, bélmozgások, érbeidegzés. Természetesen a szervi elváltozások orvosi beavatkozást igényelnek. A köznyelvben au- togén-trainingnek ismert Schultz-féle gyógymód csak pszichoszomatikus betegségeknél alkalmazható. Melyek ezek? Például asztma bronchiale, gyomorfekély, magas vérnyomás, szívinfarktus, fejfájás, pajzsmirigy túlműködés, szexuális zavarok — ezek gyógyítására, kezelésére kiválóan alkalmas. Más-más gyakorlatot kell elvégezni a különböző betegségek leküzdésére. Schultz professzornak 30 másodperc kellett bármely belső szervének szabályozásához. Az átlagember, az „átlagbeteg", ha már jól betanulta, öt perc alatt képes ugyanerre. Magyarán: akár egy értekezleten is regenerálódhatunk. Az emberek egy része eleve elutasítja ezt a gyógymódot. Külföldön a miénknél jóval nagyobb múltja van a pszichológiai kultúrának, a változtatás szándéka azonban jól látszik: pszichológiai témájú rádió- és tévéműsoraink sokasodnak az utóbbi időben. — Remélhetik-e a betegei, hogy a jövőben autogén-trai- ninggel gyógyítja őket? — kérdezem dr. Tardos Máriát, a pécsi 33. számú körzet belgyógyász szakorvosát. — A körzeti orvosoknak tudvalévőig kevés idejük van egy- egy beteg ellátására. A relaxációs gyógymód sok időt igényel: kezdetben egy órát hetente, később is — amíg a beteg tökéletesen meg nem tanulja a gyakorlatot — körülbelül fél órát kell rászánnunk. Il\ módon a kezelőorvosnak az alkalmas személyt kell kiválasztania, akin biztosan segíteni tud. Az orvosi rendelő egy, maximum két beteg fogadására elég, ugyanis földön ülve tanulják a gyakorlatokat. — A doktornő ezekben a hónapokban ismerkedik az auto- gen-training módszerrel. Hány körzeti orvos jár a tanfolyamra? — Három. Ez a tanfolyam nem kötelező, csupán egy lehetőség. Érthető módon sokan nehezen tudják meaoldani, hogy minden szombat délelőtt- jüket a csoportban töltsék. Csefkó Judit Haydn- hangverseny Gálaműsorra! fejeződött be vasárnap a győri városháza dísztermében a — Haydn születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos zongoraszonáta verseny. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola budapesti, debreceni, győri, miskolci, pécsi és szegedi tagozatán tanulók versenyén az első helyezést Schmidt Ildikó budapesti hallgató érte el. Sopronban a helyi zeneiskola zenekara ugyancsak Haydn- műveket szólaltatott meg és a zeneszerző életéről képekkel illusztrált előadás hangzott el. Haydn annak idején többször megszállt abban a barokk palotában - most a Központi Bányászati Múzeum épülete —, ahol a hangversenyt tartották. Komatál es mátkától SZEGEDI KABARÉ
