Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-10 / 68. szám
1982. március 10., szerda s A cigányügyi koordinációs bizottság ülése A Baranya megyei Tanács V. B. Cigányügyi Koordinációs Bizottsága tegnap tartotta Pi- risi János elnökletével idei első ülését. A Baranyában élő cigánylakosság helyzetét tárgyaló decemberi megyei tanácsülésről Pirisi János tájékoztatta a bizottság tagjait. A tájékoztató után a bizottság áttekintette az 1981. évi munkájának eredményeit. Két célvizsgálatot végezték tavaly, s ebben valamennyi bizottsági tag személyre szóló feladatot kapott és teljesített. Az eredményesebb és hatékonyabb foglalkoztatás elősegítése érdekében felmérték a megye munkáltatóinak a cigánylakosság felnőtt oktatásában végzett tevékenységét, s a zömében cigánylakta települések speciális ellátási igényeinek kidolgozásával hozzájárultak a megye hosszú távú településfejlesztési koncepciójának kidolgozásához. A bizottság megkezdte kapcsolatrendszerének kialakítását is, és a tagjai által képviselt állami, tanácsi és társadalmi szerveken kívül rendszeres munkakapcsolatot létesített a helyi hírközlő szervekkel. Ennek keretében például az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója filmet forgatott Alsószentmártonban az ott élő cigánylakosság életéről. Országosan egyedülálló kezdeményezésként a megyei Cigányügyi Koordinációs Bizottság együttműködési megállapodást kötött a TIT Baranya megyei Szervezet elnökségével, amely a társadalmi tudatformálás területén tud hasznosan segíteni a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének meggyorsításában. Nem sikerült viszont eddig megfelelő kapcsolatot kialakítani a bizottságnak a járásokkal és a helyi tanácsokkal, s ennek legfőbb oka az, hogy járási szinten még nem jött létre a cigónylakossóg helyzetével foglalkozó szervek koordinációja. A bizottság ilyen járási szintű szakbizottságok létesítését javasolja. A jövő feladatai között szerepel a bizottság kapcsolatrendszerének további bővítése is, például a szomszédos megyék hasonló bizottságaival. IÍÍÍÍ1||Í|||||1: A Baranya megyei Tanács V. B. Cigányügyi Koordinációs Bizottsága, a Baranya megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet, a Baranya megyei Művelődési Központ és a TIT Baranya megyei Szervezete pályázatot hirdet a cigánylakossággal közvetlenül vagy közvetve foglalkozó szervek (tanácsok, állami és társadalmi szervek, pedagógiai, közművelődési és egészségügyi intézmények, vállalatok, szövetkezetek) dolgozói részére az alábbi témakörökben: 1. A cigánylakosság foglalkoztatásának elősegítése. 2. A cigánylakosság települési viszonyai. Lakás- és egészségügyi körülményeinek javítása. 3. A cigánylakosság kulturális helyzete, oktatásuk, művelődésük elősegítése. 4. A cigánylakosság társadalmi^ beilleszkedése. Az előítéletek elleni harc. A PALY AZAT CÉLJA: a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének elősegítésében elért eredmények, tapasztalatok összegyűjtése, leírása, feldolgozása, következtetések levonása. A PALY AZAT KÖVETELMÉNYEI: a pályaművek a közvetlen gyakorlatra épüljenek, elemezzék a tapasztalatokat, tartalmazzák az elért eredményeket, utaljanak a fejlődésre, tárják fel a problémákat, azok okait, tegyenek javaslatot a cigánylakosság társadalmi beilleszkedését elősegítő tevékenység továbbfejlesztésére. Kizárólag eredeti, még nem publikált dolgozattal lehet pályázni, amely tartalmában és terjedelmében megfelel a kiírásnak. A pályázaton részt vehetnek egyének és alkotó közösségek. Egy pályázó vagy alkotóközösség több pályaművet is benyújthat. A PALY AZAT BEKÜLDÉSE: a pályázatot 3 gépelt példányban (másfeles sortávolsággal, egy oldalon 40 sor) maximálisan 30 oldal terjedelemben (mellékletek nélkül), jeligésen lehet beküldeni. A pályázathoz mellékelni kell egy lezárt borítékot, benne a pályázó nevét, foglalkozását, működési helyét, lakcímét tartalmazó adatokat. A borítékra fel kell írni a pályamunka jeligéjét és címét. A pályaművet a Baranya megyei Tanács V. B. Cigányügyi Koordinációs Bizottság címére (Pécs, Rákóczi út 34. 7601) kell beküldeni. 1982. SZEPTEMBER 30-IG. A pályamunkákat először a témák legjobb szakértői bírálják el két fordulóban, majd értékelésük alapján bíráló bizottság dönti el a végső megyei sorrendet. A pályadijak témakörönként az alábbiak: 1 db I. díj 3500 forint, 1 db II. díj 2500 forint, 1 db III. díj 1500 forint. A beérkezett pályaművek színvonalától függően az egyes kategóriákban több pályadij is kiadható, illetve a kiirt pályadijak visszatarthatok. A különlegesen kiemelkedő színvonalú pályázatok, illetve az alkotóközösségek átlagon felüli munkáinak díjazására külön dijat ítélhet meg a bíráló bizottság. Az eredményhirdetést 1982 november végére tervezzük. A pályázók pályamunkáikkal 1983. január 1-e után szabadon rendelkezhetnek. A legjobb pályamunkákat kiadványban adjuk közre. Valamennyi pályázónak vállalkozó kedvet, eredményes munkát és sok sikert kívánunk. Megkezdődött a téglagyártás A téglaiparban befejeződtek a téli nagyjavítások, kicserélték az elkopott, hibás alkatrészeket, kiegészítő felszereléseket, s a hagyományos gyárak már február vége óta teljes készenlétben várnak a kedvező időjárásra, amikor fagyveszély nélkül száríthatják a szabadtéri színekben a téglaprésekből kikerült nyers terméket. A hosszúra nyúlt tél ellenére lényegében a tavalyival azonos időpontban, március elején az ország legmelegebb tájain, elsősorban Baranya, Tolna, Somogy és Békés megyében megkezdődött a téglagyártási idény, megindították a présgépeket, s most már naponta megközelítően 1 millió megformázott nyerstéglát halmoznak ' fel a szárítószínekben. Ezek a gyárak jobbára „me- legzugos" területeken működnek, s a hét végéig valameny- nyi hagyományos téglagyárban hozzálátnak a munkához. Az utóbbi években megvalósított jelentős fejlesztések, s új gyárak építése révén egyre kevésbé függ az időjárástól a téglaipar, mert tavaly termelésének 64, s az idén már 65 százalékát állítják elő olyan korszerű üzemekben, amelyek égetés előtt nem a szabadban, hanem az üzemi technológia folyamatában szárítják, szikkasztják a téglát. Ennek eredménye mutatkozik meg abban, hogy az év első két hónapjában a tröszt gyárai 193 millió téglát és 11 millió tetőcserepet állítottak elő, két-két millióval többet az előirányzottnál. Dunántúlt napló A Nagy Lajos Gimnázium férfi vokálegyüttese énekel Ivasivka Mátyás vezényletével ÉNEKLŐ IFJÚSÁG Tegnap és ma zajlik Pécs néhány iskolájában, kollégiumában az Éneklő ifjúság megyei bemutatója a középfokú tanintézetek kórusainak részvételével. Korábban a Liszt-teremben gyűltek össze a megye középiskolás, szakmunkásképzős kórusai. A tíz éve élő Éneklő ifjúság szemléket idén az iskolákban szervezték, azokon a színtereken, ahol ténylegesen zajlik a kórusmunka, a zenei nevelés, és ahol a bemutatókat tartják általában. Tegnap az új, 508. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben és a Leöwey Klára Gimnáziumban léptek fel a baranyai diákkórusok, ma, szerdán Kodály Kollégiumban zárul a szemle. Baranya megyéből 15 iskola jelentkezett az Éneklő ifjúság idei bemutatójára, szinte azonos arányban képviselve a gimnáziumokat, szakközépiskolákat, szakmunkásképzőket. Ilyenkor van lehetőség arra is, hogy a zsűri minősítést adjon a kórusokról — a mostani szemle minden résztvevője élt is az alkalommal, kérte minősítését. Az Éneklő ifjúság középiskolai bemutatói a 15 kórussal idén mintegy 7-800 diákot mozgattak meg, adtak számukra szereplési, megméretési lehetőséget, alkalmat a találkozásra, egymás meghallgatására is. A résztvevők legjobbjai az Éneklő ifjúság megyei díszhangversenyén lépnek majd a valóban széles nyilvánosság elé. Mint a megye ének-zenei szakfelügyelőjétől, Várnai Ferenctől a bemutatók alkalmával megtudtuk, jó színvonalú, értékes teljesítményeket nyújt ma az iskolai kóruskultúra valamennyi középfokú iskolatípusban. A legkiemelkedőbb teljesítményeket nyújtó kórusok általában rádió- felvételre is lehetőséget kapnak, és pályázhatnak az Év kiváló kórusa címre is. Mától Baranyában Tudományos hetek A Janus Pannonius Tudományegyetem aulájában ma délután 2 órakor ünnepélyesen megnyitják a baranyai tudományos heteket. A Műszaki és Tér. mészettudományi Egyesületek Szövetségé és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete hagyományos rendezvény-sorozata megnyitóján dr. Bognár József, a Világ- gazdasági Kutató Intézet igazgatója tart előadást a magyar gazdaságról a világgazdasági korszakváltásban. A tudományos hetek további, mai rendezvényei: Előadások és korreferátumok a számítástechnikáról a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában, délután 1 órakor. A rendezők: a Neumann János Számitógéptudományi Társaság, a Bolyai Matematikai Társulat, az Eötvös Loránd Fiizkai Társulat és a PAB. Az előadások témái; a számítástechnika társadalmasításának folyamata, különös tekintettel a felsőfokú és postgraduális képzés lehetőségeire és fejlesztési tendenciáira. A számítás- technika oktatásának tematikája és módszertana a műszaki felsőoktatásban. A számítástechnikai oktatás szerepe a tudományegyetemi és orvos- tudományi képzésben és kutatásban. A számítástechnikai kultúra alapjainak megteremtése a középfokú oktatás* ban. Fejlesztési lehetőségek az épületkerámiai gyáregységben. A Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Házban, délután 2 órakor ezt vázolja dr. Grosch Béla, a Zsolnay Porcelángyár műszaki igazgatóhelyettese. Az előadás a Szilikátipari Tudományos Egyesület rendezvénye. A Technika Házában, délután fél 4-kor a korszerű héjmagkészités minőségi problémáiról Sárközi György, a Csepeli Vas- és Acélöntöde üzemmérnöke tart előadást. A Gépipari Tudományos Egyesület rendezvénye. A Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál kiállítás a fiatalok takarékos és fejleszthető lakóházai tervpályázat díjnyertes pályaműveiből. Korrózióvédelmi bemutatók Országos korrózióvédelmi be. mutató színhelye volt március 9-én a Dél-dunántúli Vízig cserkúti géptelepe, ahol az egy. begyűlt szakemberekkel ismertették a pécsi székhelyű vízügyi igazgatóság négyéves korrózióvédelmi műszaki törekvéseinek, fejlesztéseinek az eredményeit. Bemutatták a legújabb, saját erőből kifejlesztett berendezése, két, amelyeket nemcsak a vízügyi szerveknek gyártanak, hanem építőipari cégeknek is. Most készült el csaknem másfél millió forint értékben egy újabb korrózióvédelmi gép a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat megrendelésére. Csütörtökön az OMFB Korróziós Állandó Bizottsága Pécsett, szintén a cserkúti telepen tartja a soron következő mezőgazdasági szekcióülését. A Muzsikáló kávéház című programon tegnap két pécsi kamaraegyüttes, a Nevelők Háza rézfúvós kvintettje és a pécsi Nagybőgő Trió, továbbá Gácsik Veronika (gordonka) adott hangversenyt a Nádor kávéházban. s Rádió mellett... Az én hi-fi tornyom A tévéreklámot — amióta erős diétára vagyok ítéltetve — nem nézem, mert örökké esznek a képernyőn gyönyörű hidegtálakból és gyakran felzokogtam, ám a rádió hirdetéseit nagy figyelemmel hallgatom: okos dolgokról szerzek ismereteket, többek között híradás- technikai kérdésekből is. A múltkor például a magyar hi-fi torony előnyeit ecsetelték, mint az iparág csodáját, más alkalommal pedig egy fiatalember mesélte, hogy hosszas kupor- gatós és koplalás révén potom harminchatezerért vásárolt ilyen szerkezetet, s ezzel álmait megvalósítva véli. Derék dolog. Ha valaki néhány tízezer forint árán élete célját eléri, mindenképpen elismerést érdemel. Mindezt magamról persze nem mondhatom el. Eredendő tulajdonságom, hogy örökké peches vagyok, és a balszerencse most is elkapott. Az én hi-fi tornyom — amely ál| egy centrifugából, rajta egy mosófazékból, továbbá egy szentséges rossz rádióból, egy írógépből, és végül jómagámból —, most egyszerre lerobbant. Ahogy mondani szokás: ha jön, akkor esőstől jön a baj. Egyszerre minden elromlott. A centrifugám — amelyet barátom egy ellágyult pillanatában nekem bagóért eladott — most alul ereszt, de úgy, hogy - a szakember szerint — már javíthatatlan. Most krumplit tárolok benne meg hagymát. A mosófazék - amely annak idején hozományom legértékesebb darabja volt — szintén ereszt, pedig nyamvadt szobanövényeimet abban szoktam füröszteni. Na és a rádió. A világ legrosszabb készüléke az enyém, ezt elhihetik. Nem első eset, hogy ezeken a hasábokon panaszkodom eme istenverése miatt. Pedig nem régi, talán tízéves ha van, egy rádiónál — szerintem — ez nem életkor. Fantázianeve nincs, néhány betűből és számból kapott nevet a székesfehérvári gyárban. Amikor a „Nagyító” című tesztújság a hazai készülékeket minősítette, akkor a szakemberek „elégtelent” adtak a készülékre, a szöveges indoklásban is úgy elmarasztalták, hogy belepirultam. Persze az újságot akkor olvastam, amikor a készülék már rég a birtokomban volt: ára 1950 forint. Javítani nem lehet, rossz konstrukció. Szerelő barátom néha próbálkozik vele, de nem sok sikerrel. A készülék kvartyog, fütyül, vagy néma, és gyakran megbolondul: ha közelítek hozzá, lehclkul, ha távolodom tőle, bőmből, mint egy őrült. Már félek tőle. Vásároljak bele — mondták - egy csövet. ECL— 86 típusút. Megyek az áruházba: nincs, mi már ilyen csövet nem tartunk. Másik boltban: öreg készülék, nem gyártanak hozzá alkatrészt. Harmadik bolt: ne idegeskedjen, vegyen egy modern, új rádiót. „Hi-fi tornyot, az az igazi!” Emlékszem a gyermekkori rádiónkra. Már akkor megvolt, amikor világra keperkedtem. Kocka alakú kis doboz, a hangszórót selyemboritó fedte érdekes mintázattal. Volt rajta két gomb: Budapest I., illetve Budapest II. De emlékszem rá, hogy a háború alatt bejött rajta a londoni magyar adás az ismert dobszignállal, háború után bejött rajta az „Amerika hangja", pedig a kis készülék már jóval túl volt huszadik „életévén”. Most egy többgombos, URH-s csodakészülék már új korában szemétre való. Az írógépem is fölmondta a szolgálatot, a hengergumi bori. tóját darabokra vertem évtizedek alatt. De . . . köszönet az írógépjavítóknak, nagyon rövid idő alatt rendbe hozták. Meg is csókoltam az Erikát. Ez a neve a gépnek. Végül: a hi-fi tornyom tartozéka vagyok én is. Gyógy- (nem elme!) intézetbe vonulok, engem talán még rendbe tudnak hozni. Tiszteltetek mindenkit. Rab Ferenc
