Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-02 / 60. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XXXIX. évfolyam, 60. szám 1982. március 2., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: (3. oldal) Öj termék: kész garázs (5. oldal) Az utakon (6. oldal) Stettner Béla grafikáibóf - nyílt kiállítás a POTE kis- galériájában. (5. oldal.) Versenyre késztetve R ossznyelvek szerint, ha nem is a pad alá, de egy kevésbé kényelmes lócára került a vendég aközött a két szék között, amelyet újabban a vendéglátás kínál neki. A gazdaságpolitikusok szerint viszont nagy eredmény az is, hogy a két szék közül választani lehet: a hagyomá­nyos formában és a szerződés­ben működő vendéglátóhelyek jelentik e két lehetőséget. Korábban a vendég a nem­törődömséget kifogásolhatta; az egyhangú étlapokat, a szak­szerűtlen ételkészítést, az ud­variatlan felszolgálást, a vas­tagon fogó ceruzákat, az egy­kor híres magyar gasztronómia nyomasztó elszürkülését. 1979 júliusa — az emlékezetes ár­emelés — után már alig akadt kifogás, mivel alaposan meg­csappant a vendégek száma. Csaknem kiürültek az éttermek, és még az önkiszolgálók, sőt az italboltok törzsközönségének nagy része is átpártolt az élel­miszerboltokhoz. Természete­sen az alacsonyabb árak miatt. Ez a helyzet alaposan meg­rázkódtatta a vendéglátóipart. Idegesek lettek a tétlenségre ítélt pincérek, a forgalom, a bevétel csökkenését számláló vállalati vezetők. Állították, hogy a felemelt árszínvonal még a nyugati vendégek szá­mára is magas, és tiltakoztak, amiért az élelmiszerárak eme­lésével egyidejűleg a vendég­látó vállalatoktól megvontak szinte minden állami támoga­tást. így nem lehet megélni! — állították. Megszokták ugyanis, hogy lehetett kicsi az adag, morcos a felszolgáló, pecsétes az ab­rosz, íztelen a gulyás, hideg a húsleves és meleg a sör — a vendég jött. Bosszankodott ugyan, beírt a panaszkönyvbe, és ha az ízeket nem is, de az állami támogatást élvezte. A mesterségesen alacsonyan tar­tott éttermi árak évtizedeken át gondoskodtak a vendégek­ről és a szakma elkényelme­sedéséről. Az alapanyagok árának emelése és az ártámogatás megvonása dilemma elé állí­totta a szakmát: vagy vissza- szerzi vendégkörét, vagy le­húzhatja a redőnyt. Természe­tesen az előbbit próbálták meg, sok helyen vendégcsalo­gatókat találtak ki — reklám- kampányt indítottak. Különféle árengedményeket adtak, ám ezek sem bizonyultak igazán célravezetőnek: bár a forgalom nőtt, az engedmények a vál­lalatok gazdaságosságát ve­szélyeztették. Sikereket csak ott értek el, ahol újra felvették az étlapra a zónaételeket, az ol­csóbb alapanyagokból készít­hető tésztaféléket, utcán át is árusítottak, szórakoztató prog­ramokkal, mindenekelőtt disz­kóval csalogatták be a ven­déget. Miközben a vendéglátó vállalatok, szövetkezetek keres­gélték a módszert, amely a megváltozott árak mellett is a felszínen tartja őket, a nép­gazdaság ágai közül elsőként ők kaptak lehetőséget a szer­ződéses üzemeltetésre. Ha a szövetkezetek nem is, az álla­mi vállalatok éltek ezzel: meg­indították a nagy érdeklődés­sel kísért versenytárgyalásokat. Ma hozzávetőlegesen 1600 vendéglátóhely működik az új formában: az üzletvezető vál­lalja a kockázatot, és ha a vállalatnak befizetendő össze­gen túl nyereségre tesz szert, azt tesz vele, amit akar. Zseb- revághatja, szétoszthatja mun­katársai között, vagy befektet­heti az üzletbe. A vállalkozásnak ez a for­mája sokféle tartalékot hozott a felszínre. A vendégek kezd­ték észrevenni, hogy a szerző­déses üzletekben változatosabb lett a kínálat, kellemesebb a légkör, és mintha az árak is csökkentek volna. Pedig az 1600 vendéglátóhelyen össze­sen ezer fővel csökkent a lét­szám, a szerződéses üzletveze­tők többsége csökkentette egyéb költségeit is, és miköz­ben rendre fizeti a vállalatnak a szerződésben vállalt össze­get, maga is megél. (Nem mellékes, hogy ez az összeg átlagosan a kétszerese annak, amit ugyanezek a vendéglátó- helyek korábban, a gebines formában, jövedelmeztek a vállalatoknak.) Mit szóltak mindehhez azok, akik továbbra is hagyományos formában működnek? Nem te­hettek mást, versenyre kény­szerültek a szerződésesekkel. A megyei vendéglátó vállalatok tavaly nagyobb nyereséget ér­tek el, és jóval több vendéget fogadtak, mint 1980-ban. Az igazgatók, az üzletvezetők többsége figyeli, milyen mód­szereket alkalmaznak a szer­ződésesek, igyekeznek maguk is csökkenteni a költségeket, az adminisztratív létszámot, és megpróbálnak jó hangulatot teremteni a boltokban. Nekik kedveznek azok a köz­ponti elképzelések, amelyek fo­kozni kívánják az éttermi üz­letvezetők önállóságát. Jó né­hány hagyományos formában működő vendéglátóhely vezető­jének máris jogot adtak arra, hogy az ételek árát ne a szo­kásos kalkuláció, hanem — bi­zonyos határok között - a sa­ját elképzelése szerint ala­kítsa. A továbbiakban az önálló­ság ezen is túlterjed. Az üz­letvezetőket valószínűleg feljo­gosítják arra, hogy maguk vá­lasszák meg a felszolgálókat, a szakácsokat, és keresetüket is ők szabják meg. Ha árut — alapanyagot - is bárhol besze-„ rezhetnek, önállóan dönthet­nek a költségeket befolyásoló tényezőkről, akkor javulhat az étterem — és a vállalat — ered­ménye, a vendég közérzete. Mindennek természetesen csak akkor van értelme, ha az étterem vezetőjének jövedelme nem csupán a forgalomtól, ha­nem az eredményes gazdálko­dástól is függ: ha a költség­megtakarítás, a forgalomnöve­kedés anyagi következményeit az üzletvezető is viseli. B ár akadnak visszahúzó erők, tény, hogy a ven­déglátást megrázó 1979- es áremelés és dotációmeg­vonás óta több változás tör­tént e szakmában, mint a megelőző negyedszázadban. Amennyiben a további elkép­zeléseket is megvalósítják, va­lódi verseny alakulhat ki a szerződéses és a hagyományos vendéglátóhelyek között, s ilyen körülmények között a ven­dég valóban vendégnek érez­heti majd magát. Ha ma még esetleg nem is tudja, hogy a két szék közül melyiket válasz- sza, vagy olykor úgy érzi, hogy az árak a pad alá kényszerí­tik, a verseny viszonyai között végre kényelmesen leülhet majd valamelyik ülőhelyre. Bi­zonyára azt választja, amelyi­ket tisztábbra törlik. Gál Zsuzsa Moszkvába érkezett a lengyel párt- és állami küldöttség Katonai tiszteletadással kö­szöntötték Moszkvában, a vnu- kovói repülőtéren a Lengyel Népköztársaság párt- és álla­mi küldöttségét, amely Woj- ciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével hét­főn délben érkezett hivatalos látogatásra a szovjet főváros­ba. Az ünnepi díszbe öltözött re­pülőtéren a lengyel vendége­ket elsőnek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke köszöntötte. Megjelent a párt- és állami küldöttség fogadására az SZKP KB Politikai Bizottságának több tagja: Jurij Andropov, Konsztantyin Csernyenko, And­rej Gromiko, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usztyinov. Ott volt Konsztantyin Ruszakov, a KB titkára, továbbá Nyikolaj Tali- zin miniszterelnök-helyettes, a szovjet kormány számos tagja, az SZKP KB több felelős mun­katársa. Megjelent a vendégek fogadására Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének első he­lyettese és több más miniszter- helyettes. A lengyel küldöttséget sze­retettel köszöntötték a repülő­téren a szovjet főváros lakos­ságának képviselői. Wojciech Jaruzelski Leonyid Brezsnyev kíséretében lépett el a három haderőnem egységei­ből álló díszalakulat arcvona­la előtt, köszöntötte a fogadá­sára megjelenteket. A LEMP KB első titkára az ünnepélyes fogadtatás után Leonyid Brezs- nyevvel együtt indult el — dísz­motorosok kíséretében - szál­lására. (Folytatás a 2. oldalon.) A régi, elavult csöveket cserélik a Gázmű szakemberei Pécsett, a Jókai utcában. Läufer László felvétele Csökkent az igény, kevesebb a hiba Újmecsekalján tavasszal befejeződik a készülékek átállítása földgáztüzelésre Megkezdődik Pécsett a Szigeti úti vezeték rekonstrukciója Az idén, január 19-én volt az egyik csúcs: 222 480 köbméter gázt.^ fogyasztottak el Pécsett. Tegnap, a verőfényes kora tavaszi napon mindössze 180 000 'köbméter gázt égettek el a pé­csi gázkészülékekben. Ismét fel­lélegezhet a DDGáz, remélhető­en most már a következő télig nem lesz annyi gondjuk, mint a hosszúra nyúlt, idei télben. Jellemző, hogy volt olyan nap, amikor egyetlen óra alatt (ez volt a csúcs) 13 400 köbmé­ter gázt fogyasztottak. Ilyen körülmények között csaknem 100 százalékos kihasználtsággal kel­lett a benzinbontókat üzemeltet­ni. A hófúvásos napokon nem­csak az üzemzavar lehetősége állt fenn, hanem félő volt, hogy nem érkeznek meg időben a benzinszállítmányok. A csökkenő igények most már lehetővé te­szik a tartaléktárolást is, a 70 000 köbméternyi tárolótér a benzinbontó meghibásodása esetén is zavartalan ellátást biz­tosít. Ugyancsak lecsökkent a hiba­bejelentések száma is: a január 11. és 17-e közötti héten pél­dául 1280 hibabejelentés volt, az elmúlt héten 906. A napi hi­bacsúcs 343 volt akkor, tegnap 150. így lehetővé vált, hogy a fűtőkészülékek hibáit 24 órán beid, míg a meleg víz és fő­zőkészülékek hibáit 48 órán be­lül kijavítják. Az épületgépészet szakembe­rei teljes erővel a készülékek földgáztüzelésre átállítását vég­zik most Újmecsekalján, amely- lyel minden bizonnyal még ta­vasszal végeznek A kinti mun­kák közül Pécsett, a Szabad­ság úton, a Jókai u. felső sza­kaszán és a Megyeközben folynak a gázvezetékek re­konstrukciós munkái. Megkezd­ték az árkok nyitását a Jókai utca alsó szakaszán és a Zrí­nyi utcában is. Áprilisban a Dr. Doktor Sándor utca, Petőfi ut­ca közti szakaszán, májusban pedig a Petőfi utca és Kórház tér közötti részén dolgoznak majd a gázvezeték-építők, ez a munka bizonyára közlekedési gondokkal is jár majd. A DDGáz 1982-ben Pécsett 6 kilométeres szakasz felújítá­sát végzi el. L. J. Hat szakmában nyolcszáz tanuló ismerkedik az alapismeretekkel a pécsi Zipernovszky Károly Szakközépiskolában. Képünkön: az elektroműszerész- jelöltek műhelygyakorlaton. — Szokolai István felv. — Újabb kísérletek az iraki­iráni háború befejezésére Szaddam Husszein iraki elnök vasárnap kijelentette: országa nem akarja, hogy tovább foly­tatódjék az Irán ellen viselt há­ború. Husszein egy katonai ki­képző táborban mondott beszé­det, s Iránt vádolta a háború el­húzódásáért Az iraki elnök kijelentéseivel egyidőben az ENSZ és az isz­lám konferencia szervezete fel­újította erőfeszítéseit a 18 hó­napja tartó hóború befejezése érdekében. Olof Palme, az ENSZ rendkívüli megbízottja vasárnap utazott el Teheránból, három napig tartó tárgyalásai befejeztével. Palme korábban több ízben kísérelt meg közvetí­teni Bagdad és Teherán kö­zött, de erőfeszítései nem ve­zettek eredményre. Az ÍRNA irá­ni hírügynökség értékelése sze­rint Palme mostani teheráni tárgyalásain semmi új nem hangzott el. A szaúdi hírügynökség jelen­tése szerint az iszlám 'konferen­cia szervezetének 9 tagú köz­vetítő csoportja pénteken Dzsid- dában ül össze, hogy új béke­tervezetet dolgozzon ki. Ismét fellélegezhet a DDGáz

Next

/
Oldalképek
Tartalom