Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-07 / 65. szám
1982. március 7., vasárnap Dunántúli napló Jubileumi program Dr. Bernáth Jánosné, a Leöwey Klára Gimnázium igazgatója, Reger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára és az iskola német tagozatának néhány tanulója a házi kiállításon Szokolai István felv. 25 éves a Leöwey német nemzetiségi tagozata Fennállásának 75 éves jubileumát ünnepli idén a pécsi Lecwey Klára Gimnázium, ahol tegnap egy másik évfordulóról, a német nemzetiségi tagozat 25 évéről emlékeztek meg. Az ünnepségre eljöttek hazánk további két, német nemzetiségi nyelvoktatással foglalkozó középiskolájából, a bajai Frankel Leó Német Tannyelvű Gimnázium és a budapesti Kossuth Gimnázium német nemzetiségi tagozata tanárai, diákjai is. Délelőtt a vendégek kiránduláson ismerkedtek meg a me- cseknádasdi és az ófalui német nemzetiségi tájházakkal, majd Pécs nevezetességeit nézték meg. Délután a Leöwey Klára Gimnázium dísztermében a három hazai nemzetiségi gimnázium közreműködésével zajlott le a jubileumi ünnepség, este pedig a hagyományos iskolai svábbállal zárult a program. A Leöwey Klára Gimnázium német tagozata 1956-ban tanítóképzős osztállyal indult Váray Zoltánné vezetésével, aki nyugdíjba vonulásáig fejtett ki a tagozaton következetes és színvonalas munkát. 1958-ban már gimnáziumi osztályként indultak az elsősök Adorján Júlia vezetésével. Újat jelentett az iskola életében, hogy kétnyelvű volt a tanítás, és hogy koedukált volt a tagozat, fiúk is bekerültek a régi leányiskola falai közé. 1960-tól járt a tagozat kultúrcsoportja vidékre műsort adni és azért, hogy újabb diákokat toborozzanak a nemzetiségek lakta falvakból. Környei Józsefné hívta életre azután a honismereti szakkört, amely a következő évben már kiállításon mutatta be a dél-dunántúli németség múltját. Ebben az évben alakult meg a hagyományokat ápoló nemzetiségi tánccsoport is az iskolában. Létrejött a kapcsolat az NDK-val is és rendszeressé váltak a munkával. tanulással egybekötött tanulmányi kirándulások. 1975 óta rendszeresen megrendezik a három német nemzetiségi gimnázium találkozóját a Leöwey falai között, ahol 15 éve, Környei Józsefné hirtelen halála óta Husznai Gáborné a tagozatvezető. összesen 158 településről jöttek ide nemzetiségi tanulók az elmúlt 25 év alatt, legtöbben Baranya és Tolna falvaibái, de Fejér, Somogy és Veszprém megyéből is. Az egykori leöweys német tagozatosok ma ott vannak szinte mindenütt, ahol nemzetiségi munka folyik az országban. Nyelvtudásukat azonban minden területen hasznosítják, hiszen az itt végzettek nagy része még az érettségi előtt leteszi az állami nyelvvizsgát. Az itt folyó képzés, hagyományápolás rendkívül fontos, annál is inkább, mivel a nemzetiségi falvakban ma is hiányoznak még a szakképzett német nyelvtanárok és népművelők. G. O. A szövetkezeti demokrácia legfelső fórumán Folytatódnak az ipari és szolgáltató szövetkezetek közgyűlései Gondokkal terhelt, de eredményes esztendőt zárt a Pécsváradi Építőipari és a Minőségi Ruházati Szövetkezet A belkereskedelmi árualapok oszthassanak ki tegnap, sőt bővítése, hiánycikkek pótlása, 2,5 millió forint a fejlesztési gazdaságos export: ez volt a alapba is jusson. Minőségi Ruházati Szövetke- Lzet legfontosabb célkitűzése az 1981-es esztendőre, mint Csiba A utóbusz várakozó — színes eternitből Garázsok összeszerelésére is alkalmas Alkalmi . bemutatónak is beillik a Nyergesújfalui Eternitgyár előtt felépített autóbuszvárakozó, amelyet a gyár legújabb termékéből, az ívelt hullámlemezekből szereltek össze. A tíz méter hosszú, három méter magas várakozó helyiség külsőleg is tetszetős, leginkább hossztengelyében kettévágott hengerre, illetve miniatűr alagúthoz hasonlít, aminek két végét nagy méretű üvegtáblákkal zárták le. A fából, vagy fémből előre elkészített vázra gépi segítség nélkül, kézi munkával rendkívül gyorsan rá lehet szerelni a héjszerkezetet az ívelt, hajlított eternitből. A nyergesújfalui gyár dolgozói a prototípust három nap alatt készítették el. Az új típusú színes termékkel az eternit felhasználási lehetőségét bővítette a nyergesújfalui üzem. Az ívelt eternitlemez nemcsak autóbuszvárakozók, hanem garázsok és különféle raktárak, tárolók gyors összeszerelésére is alkalmas. A piackutatás, az igények felmérése után — beruházás nélkül, a meglévő berendezésekkel — kezdik meg az újdonság sorozat- gyártását Nyergesújfalun. Pál né, a szövetkezet elnöke a tegnapi mérlegzáró közgyűlésen elmondotta, nem gondtalanul, de sikerült eredeti célkitűzéseiket megvalósítani. Eredményes esztendőt zártak, 7,8 millió forint nyereséget értek el, amely lehetővé tette, hogy csaknem 11 százalékos bérfejelsztést megvalósíthassanak. Sajnos a jelentős növekedés is csak arra volt elegendő, hogy a baranyai ipari és szolgáltató szövetkezetek között legalább a középmezőnyben foglaljanak helyet. A szövetkezet 1981-ben 50 százalékkal több női ruhát adott át belkereskedelmi értékesítésre, mint 1980-ban, közben a dollárelszámolású exportot is sikerült 16 százalékkal növelni. A szövetkezet komlói, vasasi, vajszlói, sellyei és szigetvári üzemei is sokat fejlődtek a szövetkezet együttes erőfeszítései remélhetően lehetővé teszik, hogy 1982-ben pontos szállítási határidőkkel, kifogástalan minőségben 5—6 százalékkal növeljék a tőkés exportot, de közben a hazai igényeket is kielégítsék. A Pécsváradi Építőipari Szövetkezet tegnap délután, a nagyközség Művelődési Házában tartotta meg közgyűlését. Mufics József, a szövetkezet elnöke ugyancsak nehéz esztendő mérlegét elemezte. A 91,6 millió forintos árbevétel mögött 39 millió forint értékű építési tevékenység áll, 42 millió forintnyi mozaiklapot, valamint 8 millió forint értékű kádáripari terméket és sírkövet gyártottak. A pécsváradiak építik Pécsett például a Rákóczi úton a TCIZÉP-székházat, és az alatta levő „FÉSZEK" Áruházát, ők is dolgoznak a Megyei Kórház nőgyógyászati és szülészeti osztálya Dischka Győző utcai épületének helyreállításán, Pécsváradon 22 lakást építettek. Munkájuk eredményeként 1980-ban 12 millió forintnyi nyereséget értek el, ami lehetővé tette, hogy az 1980. évi 42 405 bérszínvonalat 45 153 forintra növeljék, 10 napnak megfelelő nyereségrészesedést Több mint 600 kisdobos és úttörő részvételével Megyei nemzetiségi fesztivál Somberekén A gyermekdalok a nép- költészet egyik leghagyományosabb rétegét alkotják. Versikéket, dallamos mondókákat és rímes kicsengésű csúfolókat az 5—15 évesek még ma is százával tudnak, és társas kapcsolataik során: játékaikban vagy egymás kicsúfolására a pillanatnyi helyzetnek megfelelően minden gondolkodás nélkül mondogatnak. Bár, éppen egy év híján egy évszázad telt e| azóta, amióta az 1883. évi tanítógyűlésen kimondták, hogy a „gyerekek játékai és dallamai összegyűj- tendők”, — s az akkor beindult mozgalom gazdag anyagot mentett meg - a hajdani felhívás máig semmit sem veszített aktualitásából. Számos etnikai csoport terméséből még alig került lejegyzésre valami. Ezen megállapítást igazolja a tegnap délután Somberekén a művelődési házban megrendezett I. Baranya megyei nemzetiségi úttörőinek művészeti fesztiválján látoítak és hallottak. Akárcsak tavaly és idén a Lánycsókon megtartott Mohács járási seregszemléken, éppúgy az első ízben idén Somberekén megrendezett megyei fesztiválon is csak elvétve láthattunk és hallhattunk a gyerekek életkorának megfelelő játékokat. Pontosabban csak a mecseknádasdi és palotabozsoki pajtások jelentkeztek a németek részéről, míg a délszlávok között egyetlen kisdobos és úttörőcsoport sem volt, amelyik gyermekjátékokat mutatott volna be. A német és a szerb-horvát nyelven szépen elmondott prózaszövegek és versek, a tisztán kiénekelt dalok mellett ugyan jócskán akadtak jól koreogFa- fált táncok, ám ezek még csak inkább kiemelték, még inkább jelezték a nemzetiségieink körében is meglevő, ám mindeddig csak töredékében felgyújtott gyermekjátékok színpadi megjelenítésének hiányát. A nagytermet zsúfolásig megtöltő közönség hálásnak bizonyult a próza- és versmondóknak, a szólóénekeseknek, ám az igazi forró tapsct az énekkarok, zenekarok és a táncosok kapták. Egyaránt kijutott a sikerből a babarci, a mecseknádasdi, majsi és a két pécsi — délszláv és kertvárosi - iskolák zenekarainak, a bólyi, lánycsóki, felsőszentmár- toni, villányi és a pécsi délszláv úttörőcsapatok kórusainak és a felsőszentmártoni, mecseknádasdi, palotabozsoki, sombereki és a pécsi délszláv iskolák táncosainak. A több mint 600 kisdobost és úttörőt felvonultató fesztivál táncosai is bebizonyították, hogy táncra születni kell. Arra, ha hajlama van valakinek, sajátos belső tartalmával gazdagítja, díszíti azt a táncot, amelyet egy egész közösség ismer. Ám ahhoz, hogy az igazi népi táncos a leggazdagabb táncszókinccsel rendelkezhessék - éppen a televízió által sorozatban sugárzott Szép magyar táncokban láthattuk —, néha a hatvanas esztendő küszöbéig kell eljutni. Somberekén nagyon sok tehetséges, tehetséget sejtető kislányt és fiút láttunk, akik, ha hűek maradnak a tánchoz, mesterek válhatnak belőlük. Van még rá idejük. K. L. Fotó: Arató Tamás György Sándor, az MSZBT országos titkára Hír: Szombaton délelőtt a megyei pártbizottság rendezésében értekezletet tartottak, melyen az MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnökei vettek részt. A pártiskolán tartott összejövetelen György Sándor, az MSZBT országos titkára, az MSZBT-munka továbbfejlesztésének feladatairól tartott tájékoztatót, majd Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára találkozott az MSZBT Országos Elnökségének baranyai tagjaival, s a társaság aktuális feladatairól konzultáltak. Az értekezlet előtt módunk volt szót váltani György Sándorral, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság titkárával, aki elöljáróban a mozgalomról elmondotta, hogy jelenleg a társaság a 198 tagú elnökség irányításával 1665 tagcsoportra — mint a mozgalom alapegységeire — épülve végzi tevékenységét. E tagcsoportok átfogják az ország egész területét. — Milyen új célkitűzéseket fogalmazott meg az MSZBT VII. országos értekezlete? — A tagcsoportok számát illetően nem cél a dinamikus fejlesztés, inkább a meglévőknél kell növelni az öntevékenységet, kezdeményező-készséget, el kell érni, hogy munkájuk tartalmasabb, színesebb, sokrétűbb legyen. Ugyancsak az értekezlet határozata fogalmazta meg: a tagcsoportok lépjenek ki a szűk szervezeti keretek közül, keressék a kapcsolatokat nem tagcsoport üzemekkel, intézményekkel, nyújtsanak segítséget a Szovjetunióval kapcsolatos propagandamunkájukhoz. — Az MSZBT tömegpolitikai munkájában különös figyelmet fordít a különböző társadalmi rétegek, korosztályok igényeinek, érdeklődésének kielégité- re. — így van, s elsősorban a szocialista brigádok, az ifjúság és az értelmiség körében kifejtett munkára helyez nagy súlyt. A baráti munka hatékonyságá- nek növelése érdekében fokozzuk az együttműködésünket a különböző állami és társadalmi szervekkel, tömegszervezetekkel és mozgalmakkal. És természetesen lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtunk a megyék és városok, üzemek és intézmények testvérkapcsolatának tartartalmi gazdagításához. — Miért volt szükség a mozgalom működési elveinek bizonyos módosítására? — E módosítást elsősorban az elmúlt időszak mozgalmi tapasztalatai és az MSZMP vezető szerveinek, elsősorban pártunk XII. kongresszusának a tömegszervezetekre és mozgalmakra vonatkozó iránymutatása indokolta. Új vonás, hogy a választott testületek szerepe nő a mozgalom vezetésében, de természetesen a mozgalom alapvető célkitűzései változatlanok. — Milyen új országos akciókkal gazdagítja a mozgalmat az idei év?- Alig egy hónapja fogadta el az országos elnökség mozgalmunk programját, amely rendkívül színes, változatos. A teljességre való törekedés igénye nélkül tallózhatunk e programból. A SZOT-tal közösen indítjuk a „Távoli városok, közeli barátok” című vetélkedőt, amely a szocialista brigádokhoz szól, s amelynek értékelésére 1983 tavaszán kerül sor. A „60 év — 60 kép" fejtörőjátékot, a „Negyedszázad az űrkutatásban” című kiemelt programot szintén az idén indítjuk. S nem újdonság — de megemlítem - immáron a kilencedik alkalommal szervezzük meg a „Ki tud többet a Szovjetunióról" akciónkat. K. F. UEMDÉCÜMK HOLT:
