Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-06 / 64. szám

1982. március 6., szombat Dunántúlt napló 13 Megkezdődtek a baranyai ipari szövetkezetek mérlegzáró közgyűlései Reálisak, megvalósíthatók az 1982-es tervek Nem lehet népszerű, egyér­telmű megértésre találó feladat ipari szövetkezetek közgyűlésén, a szövetkezeti demokrácia leg­jelentősebb fórumán bejelente­ni, hogy nyereségrészesedés fi­zetésére ugyan nincs mód, en­nek ellenére a gazdálkodást károsan érintő külső tényezők ellenére is eredményes eszten­dőt tudhatnak a tagok maguk mögött. Erre kényszerült pedig tegnap László Imre, a Pécsi Építőipari Szövetkezet elnöke Pécsett, a Petőfi filmszínház­ban megrendezett közgyűlésen. Az történt ugyanis, hogy a ter­vezettnél sokkal nagyobb arány­ban, 6 százalékkal növelték a dolgozóik bérszínvonalát, amely ugyan még ma is alacsonyabb, mint a megye más építőipari szervezeteié (47 202 forint), az 1981-es esztendő utolsó hó­napjában kifizetett egymillió 200 ezer forint nyereség juta­lom azonban, jelzi, hogy a szö­vetkezet minden eddiginél is nagyobb erőfeszítései nem vol­tak eredménytelenek. Az eredeti termelési tervüket meghaladó, 5.4 százalékos több­lettermelést tudtak elérni, 112 millió forint árbevételt értek el. Az elmúlt évben 30 új lakást építettek Lvov-Kertvárosban, komfortosból összkomfortossá alakítottak át 72 lakást, átad­ták a 150 férőhelyes belvárosi óvodát, a Volán 12-es Vállalat számítóközpontját, és sok más létesítményt. Az egy munkásra jutó termelési érték 14 száza­lékkal emelkedett, a termelé­kenység dinamikus növekedé­se volt jellemző az 1981-es esz­tendőre is. A felújítási feladatok növe­kedése szükségessé tette, hogy a lakásépítési gépláncot fel­számolják, ugyanakkor új be­rendezések, segédszerkezetek beszerzése vált elkerülhetetlen­né. A Pécsi Építőipari Szövet­kezet 1982-ben ünnepli fenn­állásaitok három évtizedes ju­bileumát, ennek jegyében, az új gazdasági feladatok figye­lembevételével bátor, de na­gyon feszítettnek látszó tervet dolgoztak ki. Hetvenmillió fo­rint értékű építési és szerelési, 43 mlillió forintnyi ipari tevé­kenységükből 8,4 milliós ered­ményt várnak, amely lehetővé teszi, hogy ebben az évben az egy főre jutó bérszínvonal el­érje az 50 ezer forintot, hat százalékkal magasabbat, mint 1981-ben. * Harmincnégy esztendős fenn. állásának egyik nehéz, de nem eredménytelen esztendejéről számolt be tegnap Stettriér Jenő, a Pécsi Kesztyű- és Bőr­díszműipari Szövetkezet elnöke is a szövetkezet mérleg záró köz. gyűlésén. Főként a nyugati va­luták árfolyamváltozásai miatt 1981-ben a szövetkezet 11 mil­lió forint értékű árbevételvesz­teséget szenvedett, ennek el­lenére 138 800 000 forint ár­bevételt értek el, ami csaknem 24 millió forint nyereséget ered. ményezett, 2 millióval többet, mint 1980-ban volt. Különösen a bőrdíszműterme, lés és export felfutása és jöve­delmezősége volt jelentős, ez tette lehetővé, hogy a húsba vágó gazdasági hatásokat né­miképpen közömbösíteni tudták. A szövetkezet 1981-ben a biz­tosított 3 százalékos bérfejlesz­téssel szemben 8,7 százalékot ért el, sajnos még így is na­gyon alacsony, 38 600 forint, a korábbi évek elmaradását na­gyon nehezen képesek behoz­ni, A magas bérfejlesztést 3 százalékos létszámcsökkentés­sel, a hatékonysági mutatók 2,7 százalékos növelésével tud­ták a progresszív adózás mini­mális érintésével végrehajtani. A szövetkezet az elmúlt évben 503 000 pár kesztyűt, 315 000 női divattáskát gyártott fő termé­kei közül, az 1982-es év piaci lehetőségeit figyelembevéve va_ lamelyest a bérmunka arányát növelik, a gazdálkodás» minden lehetőségét ki kell meríteniük, hogy az ideivel azonos árbevé­tel mellett ismét eredményes esztendőt zárhassanak. L. J. Eredményes esztendő Ülést tartott az Univerzum igazgató tanácsa Eredményes évet zárt az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat. Az igazgató tanács tegnapi ülésén tájékoztatták a tagszövetkezetek képviselőit az 1981. évi munkájáról. A 24 mil­liós nyereség közel 60 százalé­kát a kereskedelem adta. Ipa­ri üzemeikre — konyhabútoro­kat, bőrruházati termékeket és madárvédelmi eszközöket gyár­tanak — a tervszerű, egyenle­tes termelés volt a jellemző. A kereskedelmi forgalom másfél­Magyar—jugoszláv vasúti menetrend egyeztetés Magyar—jugoszláv határforgalom­ban Pécs és Eszék között közlekedő személy- és tehervonatok 1982—83. évi menetrendjét egyeztették Pécsett megtartott pénteki tanácskozásukon a Pécsi Vasútigazgatóság és a jugo­szláv vasutak eszéki munkaszerveze­tének szakemberei. Megállapodtak abban, hogy a május 23-tól érvényes új menetrend szerint az elmúlt évi­hez hasonlóan naponta két pár sze­mélyvonat és átlagosan öt pár te­hervonat jár a két ország testvérte­rületei között a baranyai határállo­máson, Magyarbólyon át. A jugo­szláv vasút új, korszerű motorvonatot állít forgalomba, s ezzel a korábbi­nál kulturáltabbá válnak az utazás körülményei. Eszékről és környéké­ről, valamint Pécsről a reggeli órák­ban indulnak a személyvonatok a szomszédos országba. A Jugoszlá­viából érkező utasok Villányban azonnali átszállással folytathatják útjukat Harkány, Pécs és Budapest felé, a Pélmonostorra befutó ma­gyar vonatnak szintén közvetlen csat­lakozása lesz Eszékre. Az esti órák­ban visszainduló vonatok menetrend­jét hasonló gondossággal állapítot­ták meg. Káplár László A Szakma kiváló tanulója baranyai döntője Dr. Bárdi László a vájár szakma egyik helyezettjének nyújt át oklevelet Eredményhirdetés Pécsett az Ifjúsági Házban ünnepélyes eredményhirdetés­re gyűlt össze Baranya szak­munkástanulóinak 146 képvise­lője. Tegnap délelőtt az Ifjúsá­gi Házban tartották a KISZ me­gyebizottság és a Megyei Ta­nács V. B. művélődésügyi osz­tályának szervezésében megren­dezett „Szakma kiváló tanuló­ja" és a tantárgyi tanulmányi versenyek legjobbjainak díjki­osztó rendezvényét. Baranya 12 szakmunkástanuló intézetében és szakiskolájában tanulók közül több mint (kétez­Üj borfajták. Összehasonlító borbirálatot tartottak Pécsett, a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát Kutató Állomás Úttörő utcai telepén. 206 borminta — ebből 123 fehér és 83 vörös — állt a szakemberek rendelkezéséi«, hogy megállapítsák a Pécs, Villány, Boly, Szekszárd, valamint Eger borainak a legjobbjait. — Szokolai István felv. — ren vettek részt a versenyeken. Harminc ipari, 9 kereskedelmi, vendéglátó és 6 mezőgazdasági szakmában indulhattak a je­lentkezők, akik több esetben először iskolai selejtezőkön vettek részt. Sokan egyszerre több kategó­riában is indultak. Tischler Zsu­zsa, az 500-as Szakmunkáskép­ző Intézet harmadéves hallga­tója például a férfiszabó szak­ma kiváló tanulója lett, míg a tanulmányi versenyek során ma­gyar irodalomból is győztesen került ki. — Az irodalomra nem is ké­szültem különösebben. Rend­szeresen olvasok verseket, re­gényeket, ilyenkor az alkotók életrajza is érdekel. Férfiszabó szakmában zakót kellett von­nunk, és voltak elméleti kérdé­sek is. Csak hárman indultunk, úgy hogy nem volt nehéz a helyzetem — mondja szerény- kedve. Mint dr. Bárdi László, a Ba­ranya megyei Tanács V. B. mű­velődésügyi osztályának csoport, vezetője elmondta, a résztvevők mellett dicséret illeti a tanáro­kat és szakoktatókat is. Kiemel­te a pécsi 500-as és a mohácsi 502-es szakmunkásképző intéze­tek tanulóinak és pedagógusai, nak teljesítményét. Ezután okleveleket és pénz­jutalmakat nyújtottak át az egyes szakmák és tantárgyak győzteseinek és helyezettjeinek. Végül a pécsi középiskolák ta­nulói színes kulturális műsorral köszöntötték a megjelenteket. Bozsik László » szeresére emelkedett. Ezt rész­ben az igényesebb árukínálat­tal, részben a túrakocsik járat- számának emelésével érték el. A szövetkezeti boltokat ellátták olcsó árfekvésű napi cikkekkel, különösen sikere volt a nagy tételben kedvező áron értékesí­tett ruházati termékeknek, fo­lyamatosan kínáltak vegyes­iparcikkeket, és a múlt évben először import élelmiszer- és italárut is szállítottak. Nagyke­reskedelmi tevékenységükről elismerő hangon szóltak a tagszakszövetkezetek Mint mondták, olyan helyre is szál­lít árut az Univerzum, ahová más kereskedelmi cégek nem szívesen mennek, mert egyes árufajtákból keveset és ritkán rendelnek. A szövetkezeti kö­zös vállalat jó, partneri kap­csolatot alakított ki a terme­lőkkel, megfelelő anyagi hát­térrel biztos fizetőnek és meg­bízható szállítónak tartják. Külkereskedelmi munkájukra jellemző, hogy ügyesen kihasz­nálták a lehetőségüket, 2 mil­liós rubelforgal nuk mellett a dollár elszámolású exportjuk is figyelemre méltó. 212 ezer dollár értékű bevételük 29,3 százalékkal magasabb mint egy évvel ezelőtt. Továbbfejlesztették a jugo­szláv határ menti árucserét, működik a déli határ menti szövetkezeti társulás, amelyben aktív szerepet töltenek. Ez a társulás közös érdekeltséggel működik, és az elért eredmé­nyen a részt vevő tagok a forgalom arányában osztoznak. Például az Univerzum a tava­lyi munkájáért 3 845 000 forin­tot kapott térítésként. A szövetkezeti közös vállalat külkereskedelmi munkájára a kedvező importálás lehetősé­gének a keresése a jellemző. De a jövőben nagyobb gon­dot fordítanak az export áru­alapok felkutatására is. Ez le­hetőséget ad a szövetkezetek termékeinek értékesítésére, propagálására, és ezt a célt szolgálják azok az árubemuta­tók is, amelyeken az Univer­zum rendszeresen részt vesz. Az ipari üzemeiben készült termékek közkedveltek. A hi­dasi konyhabútorok minősége pl. kifogástalan. Az utóbbi egy évben nem volt reklamáció. Időben elkészült az a 100 ezer madáretető is, amit nyugati exportra szállítottak. A bőrru­házati termékek gyártásánál hamar felismerték, hogy ter­mékváltásra van szükség. Na­pok alatt elsajátították az új technológiát, és a nappa alap­anyagú termékek helyett a biztos piacú irhakabátok, mel­lények gyártását kezdték meg. Horn Gyula, az Univerzum igazgatója a tervekről szólva elmondta, hogy idén bővíteni kívánják az általuk forgalma­zott termékek körét. Egy-két hiánycikknek számító árut, mint pl. a hőtárolós kandallót, vagy jó néhány konzervárut is érté­kesítenek majd a szövetkezeti üzletekben. De változatlanul céljuk, hogy olcsón, jó és ele­gendő terméket kínáljanak a tagszövetkezeteknek. Gondjaik­ról szólva kiemelte a szűkös raktározási lehetőséget. Az igazgató tanács ülésén részt vevők elismeréssel nyug­tázták a hallottakat, elismerés­sel, hiszen valamennyi tagszö­vetkezet részesül az eredmé­nyekből. Az Univerzum munká­jának rangját az is jelzi, hogy tevékenységét nemcsak Bara­nyában, de Tolna megyében is sikerrel ellátja, mint dr. Kál­mán Gyula, a Tolna megyei MÉSZÖV elnöke mondta, sokat tesz az Univerzum a kistelepü­lések alapellátásáért. És nagy lehetőség van a továbbfejlő­désre. Javasolta hoqy sűrítsék az áruszállító járatokat a kis­községekben, növeljék az áru- választékot. E. K. Nem giccs Egyre rejtélyesebbnek tűnik a Mészáros Márta külföldi sike­rei és itthoni kudarcai közötti ellentét. Az Anna című új film­jét is állítólag több hónapja vetítik sikeresen Nyugaton, az itthoni fogadtatás pedig eldől a következő napokban. (Nem­rég olvasói 'levelet kaptam, egy sor belőle: „az említett lilm- legyzet után ember legyen a talpán, aki megnézi a filmet." Merthogy nem dicsértem azt a bizonyos filmet. Szerencsére a levélíró ember volt a talpán, mert megnézte, mint ahogy re­mélem, a filmjegyzetek hatásá­ra senki nem mond le a mozi­ba járásról. Annál is inkább, mert idézhetnék egy másik le­vélből: „...nem zavarja ma­gát, hogy hosszú sorok állnak az ön által rossznak minősített film jegyeiért?" Ezek után kíváncsian várom, melyik típusú levélből kapok e jegyzet megjelenése után! Mert Mészáros Márta Anna című filmje úgy rossz, ahogy van. Pedig egy korszakos, nagy,- könnyfakasztó giccs lehetett vol­na belőle, az Elfújta a szél­hez, vagy a Love Story-hoz mérhető. A magyar film ugyan­is több sikert ért el az utóbbi időkben a világpiacon meghatá­rozó jellegű filmek terén, mind­eddig azonban nem rúgott labdába a filmgiccs műfajá­ban. Most volt némi remény, hiszen hacsak vázlatban olvas­hattam is volna a film forgató- könyvét, elönti szememet a könny az utolsó soroknál. Utol­jára ily megható történetet az anyaszív jóságáról régen hal­lottam. Abban a régiben a té­kozló fiú anyja kitépett szívét viszi el csábítójának, s amikor siettében elesik, a porba gu­rult anyaszív agqódvcr megszó­lal: nem ütötted magad meg, kisfiam? Változnak az idők, változnak a belsőségek. Az Anna című filmben anyaveséről van szó, az sem akármi, hiszen kiválasztó szerv. (Könnyű lenne elhumori­zálni az anyaszív és az anya­vese kiválasztott anyagának kü­lönbözőségéről, de hátha ez is néhány nézőt jelent mínusz­ban, így hát inkább nem . . .) Meg különben sem biztos, hogy igazi az anya, erről még Ma- rie-José Nat játéka is meggyőz bennünket, oly bizonytalan sze­gény ebben a szerepben. Szóval, szavamat ne feled­jem, az Anna című film legna­gyobb és szervi hibája, hogy nem giccs úgy igazándiból. Nem, nem adtam fel semmit arisztokratikus sznobériámból, s Mao elnök hatása alá sem kerültem („virágozzék száz vi­rág") - helyet biztosítanék én a mozikban a jó horrornak, a pergő pikantériának, a remek rémfi’mnek és az ordító giccs- nek is — a filmjegyzetíró sem mindig dolgozni megy a mozi­ba. Úgy szeretnék már egyszer sírni, nem titkolt férfikönnyekkel egy film végén! Ezért is törtem magam már a filmszemlén Mé­száros Márta filmje után. De a moziban bizonyára megzavarta könnyzacskóim nor­mális működését az a kiselő­adás, amit Jan Nowicki mond fel a vállalkozói szocializmus­ról - lojális honpolgárként gazdasági életünk korszerűsíté­sének kérdéseiről kezdhettem el gondolkodni. Márpedig ha egy giccs nézése közben egy sze­mernyi gondolat is felötlik, ak­kor fuccs az egésznek. Csak azt sajnálom, hogy a korszerű szocialista gazdálko­dásról sem ötöltem ki semmit. Mentségemre: szórakozni men­tem a moziba, mit terhelnek engem még ott is ilyenekkel?' Bodó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom